Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS R MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 23., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Augusztus 20-át ünnepelte az ország Az alkotmány ünnepén tartották meg a hagyományos tiszt­avató ünnepséget Budapesten. A képen: a felavatott tisztek esküje (Teleíotó) BÉKÉS MEGYEI A csehszlovákiai csacsinai táncosok, énekesek, zenészek kedves műsorukkal emelték a békési ünnepség színvonalát Alkotmányunk ünnepén megyénkben A békési kiállítást Dömötör János nyitotta meg (középen) Az alkotmány ünnepén, szombaton az Országház épülete előtt több ezer ér­deklődő jelenlétében tartot­ták meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolán, a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskolán, a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskolán végzettek, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tar­tozó egyetemi és főiskolai hallgatók tettek tiszti foga­dalmat. , TISZTAVATÁS Az állami zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadse­regünk új tisztjei, az emel­vényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottak Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, továbbá társadalmi és politikai életünk több más vezető személyisége. Pontosan 10 órakor kürtszó harsant: megérkezett Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, fo­gadta Kazal Barna vezérőr­nagynak, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsno­kának jelentését, majd ellé­pett a felsorakozott dísz­zászlóalj előtt, köszöntötte az ifjú tiszteket. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvé­delmi miniszternek a tiszt­avatás alkalmából kiadott parancsát. A parancs ismertetését kö­vetően az ifjú tisztek foga­dalmat tettek nemes hiva­tásuk teljesítésére — nevük­Zászlólevonás Vasárnap délelőtt ünne­pélyesen — katonai tiszte­letadással — levonták az ál­lami zászlót, amely alkotmá­nyunk ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Or­szágház előtt, a Kossuth La­jos téren. A gellérthegyi Fel- szabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaját. ben Laboda Ferenc főhad­nagy mondta a tiszti foga­dalom szövegét —, majd Czinege Lajos mondott be­szédet. A honvédelmi miniszter végül köszönetét mondott a szülőknek, - a hozzátartozók­nak azért a fáradozásért, amellyel felnevelték fiai­kat, és segítették felkészü­lésüket a tiszti hivatásra. El­ismerését fejezte ki a neve­lőknek, a párt- és ifjúsági szervezeteknek, a termelő és katonai kollektíváknak, mindazoknak, akik a haza fegyveres szolgálatának egész embert követelő útjá­ra irányították és segítették a fiatalokat. Felhangzott az Internacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonultak el az állami zászló előtt. Már a kora reggeli órák­ban több tízezren keltek út­ra, hogy idejében érkezzenek az Országház elé, ahol pont­ban fél 12-kor megszólaltak a fanfárok, jelezve, hogy meg­kezdődött az egyik leglát­ványosabb augusztus 20-i esemény: a hagyományos vízi- és légiparádé. A Dunán a magyar nép­hadsereg úszóegységei, vízi szállító- és harci járművei szelték a habokat, majd há­romszoros díszsortűz dördült el az alkotmány törvénybe iktatásának 34. évfordulója tiszteletére. Nagy tapsot kaptak a bravúros alakzato­kat bemutató műrepülők, akik teljesítményükkel is igazolták, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetségben és a magyar néphadseregben alapos kiképzést kaptak. Ugyancsak látványos percei voltak a parádénak, amikor az idén 35 éves MHSZ rá­dióirányítású repülőmodel- lei mutattak be bukfencet, orsót, dugóhúzót, és más gyakorlatokat a Duna fölöt­ti légtérben. A folyón idő­közben vízisíelők lovagolták meg a hullámokat, vörös, nemzetiszínű lobogót és a béke kék zászlaját emelve magasba. Pirotechnikusok sokasá­gának több hónapi munkája készítette elő a félórás tűzi­játékot, amelynek varázsla­tos szépsége ez idén is az alkotmány ünnepének fény­pontját jelentette Budapes­ten. Tíz tonna különleges robbanóanyagot használtak fel a szombat esti égi ,,fény­fesztivál” mesterei. Tűzből alkotott remekműveikben csaknem két évtizede gyö­nyörködhetnek a budapesti­ek és a főváros vendégei. SZENTGOTTHÄRD Alkotmányunk napján ka­pott városi rangot a fennál­lásának 800. évfordulóját ün­neplő Szentgotthárd. A ma­gyar, az osztrák és a jugo­szláv határ mentén fekvő, nagy múltú településen szombaton ünnepi alakuló tanácsülést tartottak, ahol megválasztották a városi ta­nács vezetőit, tisztségviselő­it, bizottságait. Ugyancsak ünnepi ese­ménnyel — alapkőletétellel (Folytatás a 3. oldalon) Faluvégi Lajos hazaérkezett Mongéliábél Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Dumágin Szodnomnak, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyette­sének, az Állami Tervbizott­ság elnökének meghívására augusztus 11—19. között tár­gyalásokat folytatott Ulán­bátorban. A megbeszélése­ken részt vett Taraba János, hazánk ulánbátori nagykö­vete. Faluvégi Lajos és Dumá­gin Szodnom tájékoztatta egymást a két ország gaz­dasági helyzetéről, a terve­zés és gazdaságirányítás idő­szerű kérdéseiről. Áttekintet­ték és értékelték az 1981— 1985. évi gazdasági együtt­működést. Jóváhagyták az 1986—1990. évi tervkoordi­nációs munka programját, amelynek alapjául' az a tö­rekvés szolgál, hogy a gaz­dasági kapcsolatok a kölcsö­nös előnyöknek megfelelően erősödjenek. Faluvégi Lajost fogadta Damdingin Gombodzsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Minisztertanács elnökhelyettese meglátogatta a Mongol—Magyar Barátság Termelőszövetkezeti Egye­sülés és Hovd város ipari üzemeit. Útban hazafelé Faluvégi Lajos Moszkvában találko­zott és megbeszélést folyta­tott Nyikolaj Bajbakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével, az Álla­mi Tervbizottság elnökével. Szombaton Faluvégi Lajos visszaérkezett Budapestre. Szarvason megnyílt a Tessedik nyári egyetem Tegnap, hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg a Tessedik Sámuel mezőgazdasági nyári egyetemet, melyet a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a TIT Békés megyei Szervezete közösen rende­zett. A csaknem száz, melio­rációs szakember az ország legkülönbözőbb részéből ér­kezett. Az egyhetes kurzus keretében több előadás hangzik el a meliorációs munkákkal összefüggő té­mákban, a résztvevőknek két szakmai bemutatót is tartanak. A szakembereket dr. Tóth Lajos kandidátus, főiskolai tanszékvezető tanár, a nyá­ri egyetem tanácsának elnö­ke és dr. Lánc Endre, a TIT Országos Elnökségének tagja üdvözölte, majd Sebő János, a szarvasi járási-vá- rosi pártbizottság titkára mondott köszöntőt. Ezt kö­vetően a nyári egyetem hall­gatói megkoszorúzták Tes­sedik Sámuel szobrát. A rendezvénysorozatnak különös jelentőséget ad az, hogy a felszabadulás óta ha­zánk mezőgazdaságilag mű­velt területe csaknem 900 ezer- .hektárral csökkent, s ebben a tervidőszakban or­szágosan mintegy 10 milli­árd forintot fordítanak a termőtalajok jobbítására. —sz— A nyári kánikula augusz­tus 20-án is tartotta magát. Az embereket tízezrével csá­bította ki a különböző ünne­pi rendezvényekre, amelyek ez alkalommal a pihenésnek, a szórakozásnak, a kulturális rendezvényeknek a napja volt. BÉKÉSEN a nap program­ja a 8. békési alkotótábor tárlatának nyitásával kezdő­dött. Meglepően nagy számú érdeklődő jelenlétében Dö­mötör János, a Magyar Kép­ző- és Iparművészek Szövet­sége dél-alföldi csoportjának titkára méltatta a Jantyik Mátyás Múzeumban megren­dezett kiállítást. Kiemelte, hogy a hely szelleme művé­szi módon jutott kifejezésre a kiállított művekben, s az egyre jobban domináló egyé­ni látásmód a kiállított al­kotások egyik erényét jelen­ti. Dicsérik ezek Lóránt Já­nos Munkácsy-díjas festő, a tábor vezetőjének értő mun­káját. A város amatőr mű­vészeti díjával jutalmazták ez alkalommal Szilágyi Já­nost, a tanács díját Görgé- nyi Tamás kapta, különdíj- ban pedig Diószegi Eszter és Ponyecska László részesült. A díjakat a városi tanács megbízásából Bede László, a művelődési központ vezetője adta át. A Dózsa ligetben az alkot­mánynapi ünnep kapcsán színes szórakozási lehetőség várta a békésieket. Volt itt büfé, ringlispil, de képző-és népművészeti vásár is. Kü­lönösen Fábián László fafa­ragásai és a FONTEX vesz- szőből készült bútorai érde­melnek elismerést. Élményt jelentett a csehszlovákiai Csacsina ének- és néptánc­műsora (előző nap Gyulán szerepelt), a gyermekeknek pedig a forgó, a láncos hin­ta, s „ami szem s szájnak ingere” volt. OROSHÁZÁN Bogárzóra és Gyopárosra koncentráló­dott az érdeklődés. Gyopá­roson nemcsak az orosháziak ezrei próbálták a meleg na­pot enyhíteni a tó hűs vizé­vel, hanem a Közalkalma­zottak Szakszervezetének megyei bizottsága által ide szervezett kirándulók százai a megye minden részéből. Két fürdés között derűt tá­masztó rendezvények tették emlékezetessé ezt a kirándu­lást. Kultúrműsort is láthat­tak az ottlevők: a szlovákiai „Tátika” és az orosházi „Al­föld” néptáncegyüttesek kö­zös műsorát. Bogárzón pe­dig kétnapos, immár a XVI. nemzetközi orosházi lovas- verseny vette kezdetét. A magyarokon kívül cseh­szlovák, jugoszláv, román és osztrák lovasok léptek a pá­lyára. Kettes, négyes fogatok ügyességi versenye, csikós­bemutatók, ugróversenyszá- mok, fogadásos síkügető fu­tamok, sárkányrepülő-bemu­tató követte egymást. Sem a lóversenypályán felvert por, sem a hőség nem tudta visz- szatartani a több ezer érdek­lődőt, hogy ne gyönyörkö­(Folytatás a 3. oldalon) Románia nemzeti ünnepén A Román Szocialista Köztársaságban ma emlékeznek meg arról, hogy 39 éve, 1944- ben ezen a napon döntötte meg a nép­felkelés Antonescu fasiszta rendszerét. Az új antifasiszta kormány szakított a ko­rábbi németbarát politikával, s Románia hadserege ettől kezdve a Szovjetunió ol­dalán harcolt a második világháború vé­géig. A népfelkelés győzelme igazolta a romániai kommunisták régóta hangozta­tott álláspontját: az ország nemzeti érde­keit, Románia igazi függetlenségét csakis a Szovjetunióval való együttműködés és szoros szövetség garantálhatja. Románia népei — románok, magyarok, szászok és még tizennégy nemzetiség — a kommunista párt vezetésével a szocializ­mus felépítését tűzték ki célul. Harminc­kilenc év, történelmileg igen rövid, idő alatt évszázados utat bejárva, Románia le­küzdötte az örökül kapott elmaradottsá­got. Kiépült és megerősödött a szocialista nagyipar, amely ma ötvenszer termel többet, mint 1938-ban. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem tizenötszörösére emel­kedett. E sikerek eléréséhez nagyban hoz­zájárult, hogy Románia a KGST tagjaként a szocialista országok testvéri közösségé­ben él és dolgozik. A világgazdaság jelenlegi gondjai, fe­szültségei Romániában is éreztetik hatá­sukat. Az RKP legutóbbi, XII. kongresz- szusa célul tűzte ki a népgazdaság kor­szerűsítését, intenzív fejlesztését, szerke­zeti egyensúlyának javítását. A párt- és állami vezetés elsőrendű feladatként je­lölte meg az ipari és mezőgazdasági ága­zatok termelékenységének növelését, a ki­egyensúlyozott élelmiszer-ellátás biztosí­tását. Különös gondot fordítanak az ener­giával, a kőolajtermékekkel történő ész­szerű gazdálkodásra. Hazánk és a Román Szocialista Köz­társaság barátságának alapja szocialista céljaink, marxista—leninista, proletár in­ternacionalista eszméink közössége. Kap­csolatunk fontos tényezője országaink rész­vétele a KGST-ben és a Varsói Szerző­dés szervezetében. A kölcsönös érdekek valóra váltásáért folytatott közös munká­ban hasznos szerepet tölthet 'be a Ma­gyarországon élő román és a romániai magyar nemzetiség, melyek összekötő Ilid­ként szolgálhatják az együttműködést. Nemzeti ünnepükön köszöntjük Romá­nia testvéri népeit és kívánjuk, hogy to­vábbi sikereket érjenek el szocialista épí­tőmunkájuk során. A népművészeti vásáron Fábián László figurái \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents