Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

1983. augusztus 19., péntek IgHJUMTd Színvonalas az MHSZ tevékenysége Orosházán Az orosházi járás és vá­ros területén, jelenleg 21 MHSZ-klub működik, mint­egy 2 ézer 500 taggal. A tár­sadalmi aktívák száma négyszázra tehető. Áldozat­kész munkájuk nélkül nem tudná teljesíteni a vele szemben támasztott követel­ményeket az orosházi szer­vezet. A klubok tevékenysé­géről beszélgettünk Móricz Józseffel, az MHSZ városi­járási titkárával. Fiatalok katonai előképzése — A fiatalok hazafias honvédelmi felkészítésének több módja van. Az általá­nos iskolákban kezdődik az alapképzéssel, majd folytató­dik a középiskolákban ala­pozó képzéssel, nálunk, az MHSZ-ben a konkrét szak­képzés az elsőrendű fel­adat. Mi a tömegekre épít­ve, zömmel önkéntes jellegű tanfolyamokon szakmai is­mereteket adunk a fiatalok­nak. Mindez az előképzés a néphadsereg részére komoly, ugyanakkor nagyon nehéz, de megtisztelő feladatot jelent a számunkra. Napjaink­ban Orosházán a meghatá­rozott keretszámok alapján, a magyar néphadsereg részére gépjárművezető-képzést, rá- diótávírász-képzést. és köny- nyűbúvárképzést folytatunk. Jó lenne, ha a jövőben az együttműködő szervek, vál­lalatok és a jelentkező hall­gatók nagyobb megértéssel támogatnák ezt a tevékeny­ségünket. Honvédelmi tömegsport, versenysport — Két fő területe van a tömegsport-mozgalmunk­nak. Az egyik, az összetett honvédelmi versenyek (ÖHV) rendszere, amelyet mi az erőpróbák versenyé­nek tartunk. Programjában többek között lövészet, aka­dálypálya leküzdése szerepel. Évente a járás területéről mintegy 15—16 ezer résztve­vője van ennek a felmenő rendszerű versenynek. A másik fontos terület a hon­védelmi kupa lövészverse­nyek (HKL) sorozata. Leg­népszerűbb ez az akció. Évente az általános iskolá­soktól a nyugdíjasokig, mintegy 40—50 ezer ember vesz részt a hagyományos lövészeten. Mindemellett a tartalékos tiszt- és tiszthelyet­tes állomány továbbképzése, és különböző versenyeik megszervezése tartozik hoz­zánk. Az úttörő és a közép- iskolás honvédelmi verse­nyek lebonyolításában is részt veszünk. A továbbiakban a minősé­gi sportokról kívánok szólni. Nálunk rádió, modellező és könnyűbúvár szakklub mű­ködik. Külön elismerést ér­demelnek modellezőink, akik rengeteget dolgoznak sza­bad idejükben. A modellező klub tagjainak száma hat­van, és közülük negyvenen rendelkeznek minősítéssel. Három szakág működik nálunk. A legnagyobb sike­reket a rádióirányítású ha- j ómodellezők érték el az utóbbi időben. Egy-egy ilyen hajó értéke, mintegy 15—20 ezer forint. A közelmúltban befejeződött országos bajnok­ságon kategóriájában Nóbik Gyula első helyezést, Bod­nár László — aki egyébként a klub titkára — harmadik helyezést ért el. Válogatott kerettag versenyzőnk, Kiss Árpád balszerencsésen ver­senyzett, vezető helyről kényszerült kiállni ütközés miatt, A rádióirányítású autó-\ modellezőinknek társadal­mi összefogással, egymillió forintos költséggel építettük meg a versenypályát. Ha­zánkban három-négy ilyen szabványméretű pálya van. Évente a megyében több al­kalommal tartanak bemuta­tót a különböző MHSZ- rendezvényeken a modelle­zők. A modellezést hobbiból csinálják ezek a sportembe­rek, és sajnos, úgy látóm, hogy más sportágakhoz vi­szonyítva nem mindig kap­ják meg a megfelelő elisme­rést. » II klubok munkájáról A járás területén műkö­dő klubjaink kommunális ellátottsága jó. A 10 telepü­lés közül kilencben fedett kilövőnyílásos lőtér van. A klubok anyagi-technikai fel­szereltsége jónak mondható. Az együttműködő szervek, vállalatok, intézmények tá­mogatják ezeket a klubokat. A fegyveres testületek és a társadalmi szervezetek a szükséges segítséget megad­ják munkánkhoz. Évente egy alkalommal, általában a helyi párt- és tanácsi szer­vezetek is áttekintik az MHSZ-klubok tevékenységét. A munka színvonalának javításához nagyban hozzá­járul, hogy három évvel ezelőtt Orosházán átadták a modern kiképző központot. Sajnos, ma már ott tartunk, hogy lassan kicsi lesz ez a létesítmény sok irányú fel­adataink megoldásához. Hagyományápolás Az MHSZ orosházi járá­si-városi vezetősége a ha­gyományápolásra is nagy gondot fordít. Az országban is elsők között hoztuk létre a modern, jól felszerelt hon­védelmi kabinetet. Megje­lentettük könyv ^lakjában az orosházi szervezet törté­netét. Gyűjtik a tárgyi és egyéb emlékeket, amelyeket Kiss Horváth Sándor nyu­galmazott százados rendsze­rez. Jól szolgálja a kabinet a fiatalok felkészítését. Évente több száz csoport, mintegy 7 —8 ezer fő keresi fel, és ismerkedik szövetsé­günk 35 éves múltjával — mondotta befejezésül Móricz József. Az MHSZ orosházi városi­járási szervezete az elmúlt évek során színvonalas te­vékenységet folytatott. Ki­alakultak a zavartalan munkavégzés feltételei. A jövőben a meglevő szellemi és anyagi erők még haté­konyabb kihasználásával a minőségi munka javítására törekszenek. A terveik kö­zött szerepel, hogy társadal­mi összefogással, az MHSZ- székház körül honvédelmi parkot, majd a későbbiek­ben honvédelmi akadálypá­lyát építenek. Mindezek megvalósulásához még az eddigieknél szélesebb körű társadalmi támogatásra, se­gítségre lesz szükség. Verasztó Lajos Tanulmány a bányabalesetekről A bányabalesetek meg­előzését elősegítő tanul­mányt készítettek az utóbbi három év üzemi balesetei­nek tapasztalatait összegez­ve a Mecseki Szénbányák vasasi bányaüzemében. A ta­nulmánykötet szerzőhármasa — dr. Pál Tibor üzemorvos, Noveczky János bányamér­nök, biztonságtechnikai cso­portvezető és dr. Buda László, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Szervezéstu­dományi Intézetének ad­junktusa — számítógép se­gítségével dolgozta fel azok­nak a baleseteknek az ada­tait, amelyek következménye K ■ latit, az ózdi Molnár csa­lád második gyermekét kü­lönös helyről, édesanyja has­üregéből segítette a világra a napokban Lampé László professzor. A fiatalasszonyt csak a kihordás harmincha­todik hetében szállították — hasűri terhesség gyanújával — Miskolcra, hogy progresz- szív betegellátásban része­sülhessen. Itt a méhen kí­vüli terhesség gyanúja be­igazolódott, s Molnárnét a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti Kliniká­ján sikeresen megoperálták. A hasüregben „rejtőző” mag­zat 2300 grammos csecsemő­ként jött a világra. A hoz­záértők szerint Kati szeren­cséje, hogy csak későn fe­dezték fel tartózkodási he­lyét. A kislány egészségi ál­lapota kielégítő (MTI-fotÓ — Oláh Tibor felvétele — KS) táppénzes munkakiesés volt. Kétszázötven szempont sze­rint vizsgálták meg a balese­tek okait, bekövetkezésük helyét, időpontját és számos egyéb körülményét. Az elemzés alapján fogalmazták meg a balesetek megelőzé­sét, számuk és súlyosságuk csökkentését szolgáló javas­lataikat, amelyek megvalósí­tása Vasason már el is kez­dődött. Az új dolgozók felvétele­kor kibővítik az alkalmassá­gi vizsgálatokat, az üzemor­vos szükség esetén kéri a szénbányák új komlói mun­kalélektani laboratóriumá­nak véleményét is. A kez­dő bányászokat tapasztalt szakemberek mellé osztják be, s a patronálok tevékeny­ségét külön is jutalmazzák. A balesetvédelmi oktatáshoz új, hatékonyabb szemléltető eszközöket és filmeket alkal­maznak, s a veszélyhelyzetek felismerését, elhárítását az együtt dolgozó kollektívák a munkahelyükön tartott to­vábbképzések alkalmazásá­val is gyakorolják. Mivel a fáradtság mértéke és a bal­esetek gyakorisága a vizsgá­lat szerint szorosan össze­függ, a * kritikus időpontok előtt rövid szüneteket tarta­nak a figyelem és a mun­kavégző képesség élénkítése végett. Fejlődő HiasáBvédelem flz egész község érdeme Társadalmunk nagy figyel­met fordít a fiatalokra. Ez a megállapítás a gyakorlat­ban igen sokrétű tevékeny­séget jelent. Hiszen a felnö­vekvő generáció harmonikus testi, erkölcsi és szellemi fej­lődése csak úgy biztosítható, ha a társadalmi nevelőmunka szerves részévé válik a gyer­mek- és ifjúságvédelem, amely magába foglalja a csa­ládvédelmet és mindazokat a pedagógiai, jogi, egészség- ügyi, szociális tennivalókat, melyek a gyermek nevelését, eltartását, munkába állítását, érdekvédelmét biztosítják. Mezőkovács házán a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka hatékonyságát fokozza, hogy a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága vala­mennyi szakigazgatási tevé­kenységet magába foglaló hatáskörrel rendelkezik. Így válik lehetővé, hogy több ágazati feladatkört érintő ügyet — segélyezés, napkö­zi otthoni elhelyezés, mun­kába állítás — egyetlen szak- igazgatási terv keretében a- helyi körülmények ismereté­ben eredményesen tudják megoldani. A gyermek- . és ifjúságvédelem helyi irányí­tásának alapját a tájékozott­ság, a családok körülményei­nek ismerete képezi. Ezáltal mind társadalmi, mind ha­tósági eszközök igénybevéte­lével a gyermekek és a szü­lők részére gyors és haté­kony segítséget tudnak nyúj­tani. A tanácsi munkának szinte nélkülözhetetlen segí­tője a gyermek- és ifjúság- védelmi albizottság, mely felderíti a gyermekekre ve­szélyes körülményeket. Az albizottság éves terv szerint dolgozik. Tevékenységét tá­mogatják az óvodák, az is­kolák és a gimnázium ifjú­ságvédelmi felelősei. A kö­zelmúltban tovább szélese­dett. A munkahelyek is ki­veszik a részüket a tenni­valókból. Jelenleg 11 mun­kahelyi megbízott működik közre az ifjúságvédelemben. Megszervezték a községben az ifjúsági őrjáratot is. Vég­eredményben ennek a széles körű tevékenységnek köszön­hető, hogy a megelőző, fel­derítő munkának jelentős eredményei vannak. Emel­kedett ,a védő- és óvóintézke­dések száma. Az év első fe­lében 41 ilyen intézkedést foganatosítottak, múlt évben ez a' szám 38 volt. Jelenleg 35 veszélyeztetett környezet­ben élő kiskorút tartanak nyilván. A veszélyeztetettségi té­nyezők között első helyen szerepel a kiskorúak rossz baráti kapcsolata, a szülők italfogyasztása, a viselkedési és együttélési normák el nem fogadása, az érzelmi kapcso­latok hiánya, ám sok gondot és hátrányt okoz a felbom­lott családi élet is. A védő- és óvóintézkedéseket a ható­ság esetenként a szülőkkel, vagy a kiskorúakkal, több esetben pedig együttesen tet­ték meg a veszélyhelyzet megszüntetése végett. Ám nem egy ízben a szülők te­remtettek olyan környezetet a családban, hogy a fiatalok belesodródtak a bűnbe. Ilyenkor elsősorban a szülők magatartását kellett megvál­toztatni ahhoz, hogy ered­ményesen fel lehessen lépni a fiatalkorúak érdekében. Különösen akkor támadtak nehézségek, ha a szülő alko­holizált, vagy munkakerülő életmódot folytatott. A kis­korúak veszélyeztetése miatt 12 szülőt figyelmeztetésben részesítettek, 7 esetben pe­dig alkohol elvonó kezelés­re került sor. Az erőfeszíté­sek ellenére, a veszélyhely­zetek újratermelődnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka csak akkor lehet eredményes, ha szinte na­ponta szembenéznek a fel­merülő problémákkal. Ezt szem előtt tartva cseleksze­nek. A tapasztalatokat egy mon­datban így lehet összegezni: az ifjúságvédelmi tevékeny­ség eredményes Mezőkovács- házán. Az elmúlt évekhez képest igen jelentős a fejlő­dés. A magyarázat pedig az, hogy ezeknek a felelősség- teljes feladatoknak a megol­dására sikerült a tanácsnak mozgósítania az állami, a társadalmi szerveket, jó kap­csolatot kialakítani a mun­kahelyekkel, sőt a gyermek- és ifjúságvédelmi albizott­ság aktívahálózatán keresz­tül a lakossággal. Az érdem tehát az egész községé. Bi­zonyítván, hogy néni elcsé­pelt szólam a társadalmi összefogás. Minél szélesebb alapokon nyugszik, annál eredményesebb. Serédi János Szülők a nemzetiségi oktatásról Közoktatási rendszerünk megfelelő lehetőségeket ad a nemzetiségi gyermekeknek arra, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, őrizzék és ápolják hagyományaikat — állapította meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak pedagógiai munkabizott­sága, amely a közelmúltban széles körű vizsgálatot foly­tatott a nemzetiségi iskolák szülői munkaközösségei kö­rében. A kérdőíves felvételen és személyes beszélgetéseken alapuló összegzésből kitűnik, hogy a szülők általában elé­gedettek a nemzetiségi okta­tással, gyermekeik tanulási lehetőségeivel. A gondok el­sősorban abból adódnak, hogy a tiszta nyelvi környezet fel­bomlásával csökkentek, né­hol szinte teljesen megszűn­tek az anyanyelv gyakorlá­sának helyi feltételei. Az is­kolába kerülő gyerekek, ha értik is a nemzetiségi nyel­vet, apáik és anyáik nyel­vét, nemigen tudják hasz­nálni. A megfelelő alapok hiánya megnehezíti a peda­gógusok helyzetét, mivel a tankönyvek és a tanulmányi tervek egy feltételezett nyel­vi tudásra épülnek, ám ez a tudás, mint a gyakorlatban kiderült, olykor nem létezik. Ezért az első tanév a „fel­zárkóztatás” jegyében telik el. A nemzetiségi szülők vé­leménye szerint a mostani kedvezőtlen állapoton úgy lehetne segíteni, ha az óvo­dákban rendszeressé tennék a nemzetiségi nyelvű foglal­kozásokat. A felmérés igazolta, hogy a szülők mindenütt ismerik Turistamúzeumot alakíta­nak ki Dobogókőn abból a menedékházból, amelyet 1897-ben a korabeli termé­szetbarátod Budapest kör­nyékének első kulcsosháza­ként építettek. A múzeummá alakításhoz a régi épület te­tőszerkezetét teljesen felújí­tották, a belső teret beto­nozták. Jelenleg Zakopanéi lengyel ácsok dolgoznak a ház faszerkezetének pótlá­sán, javításán. Ezután követ­kezik majd a ház külső és belső szépítése. A munkák a nemzetiségi nyelvoktatás és a továbbtanulás lehetősé­geit. Azt viszont szóvá tet­ték, hogy sem a szakközép- iskolákban, sem a szakmun­kásképzőkben nincs mód az általános iskolában tanultak elmélyítésére. A továbbtanu­lást néhol a szülők ellenál­lása akadályozza, de ennek nagyon gyakorlati oka van: a kisebb településekről nem szívesen engedik gyermekü­ket a tőlük távoli városokba. A közelmúltban végrehajtott körzetesítésekről egyértelmű­en kedvezően nyilatkoztak. Nem egy helyen úgy vélték, hogy ezzel az intézkedéssel inkább bővültek a tanulási alkalmak, és kivált a társ­községekben teremtődtek jobb oktatási feltételek. A szülői munkaközösségek szerepe a nemzetiségi isko­lákban is kedvező irányban változott: a pedagógusok mind több és több kérdés­ben kérik ki a véleményü­ket. Ennek ellenére akad­nak még problémák az együttműködésben, elsősor­ban ott, ahol még nem lát­ják be, hogy egymás nélkül nem érhetnek el kellő ered­ményeket. Két kérdés arra vonatko­zott, hogy miként értékelik- a szülők a kollégiumi neve­lőmunkát és a diákotthoni viszonyokat. A válaszokból kitűnt: a kapcsolatot jónak minősítették, rendszeresek a szülői értekezletek- a család­látogatások, az elhelyezést, a tárgyi feltételeket azonban bírálták.. Egy másik kérdés azt tudakolta, megvan-e a reális esélye annak, hogy az iskolában a nemzetiségi nyel­anyagi fedezetét a turisták és a turisztikai szervezetek, szocialista brigádok pénzbeli felajánlásai mellett a Pest megyei Tanács, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Közép-Dunavölgyi Intéző Bizottság, valamint a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal hozzájárulása képezi. A kivitelezést üze­mek, gyárak, kisiparosok és egyéni országjáró turisták társadalmi munkával segí­tették, illetve segítik. Tervezik, hogy a múzeum­ven is folyjék oktatás. A nemleges válaszok voltak többségben. Indokként azt említették, hogy a személyi és a tárgyi feltételek hiány- * zanak ehhez, sok helyütt pe­dig igények sincsenek. A nemzetiségi iskolákat általában szoros kapcsolatok fűzik az anyaországhoz. Az úttörőcsapatok között is ki­alakult az együttműködés rendszere. Folyamatos a ki­adványok cseréje, és gyako­riak a személyes látogatások, a levélváltások. A nemzeti­ségi szövetségekkel szintén rendszeres a kapcsolat. A szövetségek munkatársai sű­rűn megfordulnak a taninté­zetekben, s erejükhöz mér­ten támogatják is őket cél­jaik megvalósításában. Az együttműködés ott a legszo­rosabb, ahol az iskola igaz­gatója egyúttal tagja a szö­vetség választmányának, vagy a megyei nemzetiségi bizottságnak. A felmérés számos gondra hívta fel a figyelmet. A Ha­zafias Népfront pedagógiai munkabizottsága csokorba gyűjti ezeket, s még az idén ősszel sorra kerülő nemze­tiségi kongresszusok előtt el­juttatja a szülői munkakö­zösségek ajánlásait- bíráló, illetve dicsérő megjegyzése­it a választmányoknak. A ja­vaslatok közül a jelentés ki­emeli : indokolt • lenne az óvodákra is kiterjeszteni a nemzetiségi nyelv oktatását. Kérik, hogy a Művelődési Minisztérium vizsgáltassa fe­lül a tankönyveket abból a szempontból: mennyire iga­zodnak a tanulók valóságos tudásához. bán kiállítják majd a turiz­mus magyarországi történe­tének összegyűjtött írásos és tárgyi emlékeit, többek kö­zött régi térképeket, szak­könyveket, jelvényeket, pla­kátokat, cikkeket, egy-egy turistaház építéséhez kiadott tégla jegyeket, valamint a magyar turisztika nagyjai­nak személyes ereklyéit. Kü­lön feldolgozzák majd a hegymászás, a vízi és a fel­táró turisztika és a kerék­pározás történetét. Az ország első turistamú­zeuma várhatóan jövő év elején nyílik meg. Turistamúzeum lesz Dobogókőn

Next

/
Thumbnails
Contents