Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

NÉPÚJSÁG 1983. augus2tus 19., péntek o Napirenden fl párttaggá nevelés és a KISZ-érdekképviselet Két község alapellátásáról tárgyaltak Két nagy horderejű té­mával foglalkozott augusz­tus 18-án, tegnap Békéscsa­bán, Szabó Béla titkár veze­tésével megtartott ülésén a KISZ Békés megyei bizott­sága. A fiatalok, a KISZ- esek soraiból mennyien vál­nak párttaggá a szeghalmi járásban, milyen a KISZ párttaggá ajánló és nevelő tevékenysége? A testületi ülésen erről adott tájékoz­tatást Nyári János, a KISZ szeghalmi járási bizottságá­nak titkára. Mint az írásos előterjesz­tésből, s a hozzáfűzött szó­beli kiegészítésből kitűnt, az 1980-tól napjainkig el­telt időszakban felvett új párttagok közül 56,2 száza­lék a 30 éven aluli, az arány tehát nem a legjobb. A párt­ba felvett fiatalok 70,3 szá­zaléka az ifjúsági szövetség­ben végzett aktív tevékeny­sége eredményeként vál­hatott az MSZMP tagjává. Szólt a beszámoló a hibák­ról, gondokról is, egyebek közt arról, hogy a KISZ- ajánlásoknál a különböző ré­tegek esetében indokolatlan aránytalanság tapasztalha­tó. A párttaggá nevelést az irányító KISZ-bizottságok, a pártbizottságokkal közösen folytatják, ám a párttagépí­tési tervben szereplőknek helyenként csak kis hányada vált párttaggá a tervszerűt- lenség, kampánymunka, a kellő körültekintés hiánya miatt. Az is tény, hogy a KISZ-alapszervezetek még mindig nem elég kezdemé- nyezőek ebben a témában. Mindent összevetve, a szeg­halmi járásban az elmúlt években nem javult a párt­ba felvett fiatalok aránya. A testületi ülésen igen élénk vita bontakozott ki. hangsúlyozva a párttaggá ajánló, nevelő munkában a KISZ-alapszervezetek fele­lősségét, s a pártszerveze­tekkel való együttműködés fontosságát, valamint azt, hogy a párttaggá ajánlásnál az egyéni képességekhez mérjék az alkalmasságot. A következő napirend té­máját „Jelentés a KISZ- szervezetek érdekképvise­leti és érdekvédelmi mun­kájának tapasztalatairól. A István, a király A városligeti Királydombon tegnap este mutatták be Szöré­nyi Levente—Bródy János: Ist­ván, a király című rockoperá­ját. Az óriás tölgyek és platán­fák övezte térségben az ezer évvel ezelőtti Magyarország ele­venedett meg a Boldizsár Mik­lós „Ezredforduló” című drá­májának fölhasználásával ké­szült játék során. Az István megkoronázása ide­jén játszódó történet főszerepét Pelsőczy László, fiatal művész KISZ-szervezetek részvétele a munkahelyi és iskolai de­mokrácia fórumain” cím­mel Petrovszkiné Bencsik Márta, a KISZ megyei bi­zottság politikai munkatár­sa terjesztette elő. Az ér­dekképviseleti, érdekvédel­mi határozat megjelenése óta eltelt csaknem hat év gyakorlata alapján ad átte­kintést a jelentés a KISZ- szervezetek ez irányú tevé­kenységéről. E témával a KISZ-szervezetek többsége a határozat megjelenése után, illetve az 1979. évi ifjúsági parlamenteken is foglalko­zott. Az állami vezetés jogi szabályozása után beépültek a KISZ jogosítványai a vál­lalati intézkedési tervekbe. S hogy mennyire élnek e jo­gosítványokkal a munkahe­lyeken? Nos, ezzel a dolgo­zói területen, tehát üzemek­ben, vállalatoknál elsősorban üzemegységi szinten van gond; a középvezetők zö­me nem ismeri, sok esetben nem is igényli a KlSZ-szer- vezetek véleményét. Az ok­tatási intézményekben ta­pasztalható, hogy a közéleti magatartásra, a közügyek­ben való eligazodásra való felkészítés a nevelésből ál­talában kimarad. Ezek a fiatalok nem tudnak, illet­ve esetenként nem is- enge­dik őket élni a demokrácia adta jogokkal. A fiatalok nagy gondja a lakáshoz ju­tás. Ebben az üzemek, vál­lalatok többsége kamatmen­tes kölcsönnel segíti dolgo­zóit. Csaknem minden KISZ- szervezet él egyetértési jo­gával, melynek eredménye, hogy a lakásépítési támoga­tás jelentős részét a fiata­lok kapják. Amint a hozzászólásokból is kitűnt, a napirendre tű­zött téma nagy horderejű, s hogy miképpen válnak a KISZ jogosítványai egy-egy munkahelyen mindennapos gyakorlattá, az nem kis mértékben az adott KISZ- szervezet, KISZ-titkár mun­kájától, felkészültségétől is függ. Többen szóltak a KISZ és a szakszervezet közötti jó együttműködés fontossá­gáról. T. I. alakítja — énekhangja Varga Miklós. A produkcióban 400 tán­cos — a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese és a Népszín­ház tánckara, valamint több budapesti és vidéki néptánc­együttes működött közre. A grandiózus vállalkozásban 30 kaszkadőr és sok más szereplő vállalt feladatot. A bemutatót követően még augusztus 19—20—21-én tartanak előadásokat — tisztelegve az or- szágalapítő király emléke, álla­miságunk ünnepe előtt. A rock­opera zenei anyagából készülő nagylemez várhatóan a karácso­nyi vásárra kerül a boltokba. Kétsoproííyban kihelyezett ülést tartott tegnap, csütör­tökön a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Sasala János tanácselnök ve­zetésével. A vb határozatá­nak végrehajtásáról szóló tá­jékoztató után Kétsoprony és Telekgerendás községi taná­csai végrehajtó bizottságai­nak tevékenységéről szóló tájékoztatót hallgatott és vi­tatott meg a testület. Perovszki Mihály, Két­soprony társadalmi tanácsel­nöke az alapításról szólva el­mondotta: a jövőben változ­tatni kell azon a szemléle­ten, hogy a falusi embernek minden megfelel. A végre­hajtó bizottság az alapellá­tást illetően minden évben élt beszámoltatási kötelezett­ségével. A településen meg­valósult egy háromszobás or­vosi lakás, fogászati rende­lőt alakítottak ki, s megol­dódott a gyermekfogászati szakrendelés is. A művelő­dési házban kapott helyet a könyvtár. Az elkövetkező időszak feladata lesz a köz­ség vezetékes gázzal történő ellátása, amelyet várhatóan még a VI. ötéves tervben megvalósítanak. Továbbra is gondot jelent az ÁFÉSZ ke­zelésében levő felvásárlás helyzete, ezen a területen Települési és mezőgazdasági szerves hulladékok komplex hasznosítására tervpályázatot hirdetett az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium az Országos Környezetvédelmi Hi­vatallal, a MTESZ Békés megyei Szervezetével és más szervekkel közösen. Olyan módszerek ki­dolgozására várnak, amelyek al­kalmasak a település; szennyvi­zek és szerves hulladékok, a háztáji állattartó létesítmények és a mezőgazdasági nagyüzemi keresik a megoldás lehetősé­gét- a község vezetői. A jö­vőben az elképzelések meg­valósításánál — csakúgy, mint eddig — támaszkodnak a lakosság társadalmi mun­kájára. Ezt követően Gyebnár Já­nos, Telekgerendás tanácsel­nöke adott számot a VI. öt­éves terv során végzett te­vékenységükről. Az elmúlt években buszvárót, bitume­nes röplabdapályát építet­tek. Felújították az iskolát és az orvosi rendelőt. Üj vendéglátó egységgel gazda­godott a község, és bekap­csolták a távhívó hálózatba a települést. Folyamatban van a tanácsi intézmények — iskola, óvoda kivételével — gázellátása. Megoldásra váró feladat a szilárd burko­latú úthálózat bővítése, a bölcsőde létrehozása, az idős korúak ellátásának megszer­vezése, s javítani szükséges a szolgáltatások színvonalán is. Megállapítható, hogy a jelenlegi élelmiszerüzletek ma már nem elégítik ki a lakossági igényeket. A tanács vb úgy összegez­te a vitát, hogy a két köz­ség az alapellátás tekinteté­ben megfelel a társadalmi elvárásoknak. A vb ülése be­jelentésekkel zárult. állattartó telepek trágyáinak, szerves hulladékainak együttes kezelésére, s ennek keretében biogáz előállítására és haszno­sítására. A részletes pályázati kiírást a MÉLYÉPTERV-nél (Budapest V., Vigadó tér 1.) lehet átvenni. A pályaművek beküldési határide­je november 8. A pályamunkák díjazására és megvételére ö'sz- szesen 680 ezer forintot fordí­tanak. Hazánk és Európa M int minden évben, idén is tűzij.táék vilá­gítja be augusztus' 20. estéjén a Gellérthegyet. A robbanó petárdák fénybe bo­rítják. a hegy két szob­rát: a Szabadság pálmaleve­lét emelő nő alakját és — az Erzsébet-híddal szemben — Gellért püspököt. A he­gyet koszorúzó fényív egy ezredévet kapcsol egybe. Miként az ünnep maga is. Augusztus 20. a modern Magyarország ünnepnapja, az európai Magyarországé. És ezt nem a „modern” szó leszűkítő értelmében kell felfogni. Hiszen István ki­rály is — akinek emléke előtt augusztus 20-án ugyan­csak tisztelgünk- — modern, európai államot teremtett a szó akkori legteljesebb ér­telmében. Miként államunk 1949. augusztus 20-án tör­vénybe iktatott alkotmánya a lehető legkorszerűbb mó­don jelölte ki a magyar­ság helyét Európa népei kö­zött. Gellért tűzijáték-rakéták­kal megvilágított alakja ar­ra emlékeztet, hogy sohasem volt egyszerű az újért folyó harc. A püspökre támadó pogányok — nyilván öntu­datlanul — nemcsak az itá­liai papot, hanem a szemé­lye által jelképezett új esz­merendszert is kívánták szö­ges hordóba zárva legurítani a hegyről. István király kí­vülről hozott eszméket, val­lást, kormányzási rendet, sőt papokat, lovagokat is. A kor pogányái ezzel szembe­állították a hagyományt, az ősi hitet, a törzsi-nemzetisé­gi kereteket, mindazt, ami­ben a magyarság különbö­zött Európától. És mégis István és tábora volt az iga­zi, a jó magyar. Nemcsak a győző jogán. Nemcsak egy történelmileg lezárt harc eredményeként. István volt az, aki az akkori Európa legmodernebb gondolatköré­be kapcsolta a nemzetet. Aki képes volt megújulásra, továbblépésre, országa, népe megmentésére. „ A Szabadság-szobor már a jelennek számító közel­múlt jelképe. Annak a kor­szaknak, amelynek alaptör­vénye törvénytáblához illő méltósággal és biztonsággal fogalmazta meg 34 eszten­dővel ezelőtt: „Magyaror­szág: népköztársaság. A Ma­gyar Népköztársaság szo­cialista állam”. Tudjuk, az elmúlt bő három évtized sem volt zavartalan. Az el­ső évtizedben alkotmányunk szellemét a személyi kul­tusz torzulásai sértették, majd az ellenforradalmi kí­sérlet a munkáshatalmat akarta megfojtani. De az alkotmányban megfogalma­zott gondolatok ereje nap­jainkban erősebben, hat, m nt bármikor. Alaptörvé­nyünk ismét — mint ezer éve az istváni alkotás — a kor leghaladóbb eszmeáram­latához kapcsolta hazánkat. Megtaláltuk helyünket Eu­rópában és a világban, meg­találtuk szerepünket a nem­zetközi életben. Európai és Európán kívüli partnereink egyaránt tudják, hogy ha­zánk nem azonos az 1945 előttivel. Eredményeink azok előtt is ismertek, akik szemben állnak világnézetünkkel, tár­sadalmi rendünkkel, szocia­lista mivoltunkkal. Jól tud­ják, hogy a népek közötti párbeszéd, a békés egymás mellett. élés, a nemzeti érté­kek — legyenek azok gaz­dasági, kulturális, emberi értékek — cseréjének hívei vagyunk. Jól tudják, min­den lépésünkkel erősítjük azokat a kötelékeket, ame­lyek a többi szocialista or­szághoz fűznek bennünket. Jól tudják, támaszai vagyunk minden olyan törekvésnek, amelynek — a világ bár­mely sarkában — a béke, a szabadság és a függetlenség kivívása a célja. Egyetlen mondatban össze lehet fog­lalni mindezt: elkötelezett, felelős nemzetként építjük nemzetközi kapcsolatainkat. A felelős magatartás pedig egyaránt kötelező kis és nagy nemzetek számára. A felelősség koncentrikus kö­rei — a felelősség a népért, a hazáért, a szocializmusért, Európáért és a világ sorsá­ért — egységes egészet al­kotnak, egymástól elválaszt­hatatlanok. István király nagy felis­merése volt, hogy az a nép, amely idegen marad kör­nyezetében, amely szomszé­daival konfrontációra törek­szik, a pusztulás útját jár­ja: a hunok, az avarok sor­sára jut. Most sincs ez más­ként, még ha minden más­ként is van, mint a X. szá­zad Európájában. Most ve­szélyesebb európainak lenni (és a föld lakójának), mint bármikor a történelem so­rán. Olyan pusztító erő halmozódott fel, amely többszörösen képes glóbu­szunkon megsemmisíteni az életet. És az óceánon túl működik, sőt cselekedetek­ben ölt testet az a gondo­lat, hogy még most sem elég, még több. még hatáso­sabb fegyverre van szük­ség. Katonailag, politikai­lag, gazdaságilag még min­dig sarokba szoríthatónak vélik a szocialista közössé­get. Szerencsére létezik ez­zel szemben ellenerő, a szo­cialista országok, és min­denekelőtt a Szovjetunió egyensúlyt teremtő katonai ereje. És létezik a józan — közösségünk által megfogal­mazott — gondolat: fenn kell tartani ezt az egyen­súlyt, de a lehető legkeve­sebb fegyverrel. Magyaror­szág ezért utasítja el az amerikai rakéták nyugat­európai telepítését, ezért tá­mogat minden igazi kezde­ményezést a fegyverzetkor­látozásra. Az európai történelem kö­zelmúltjában volt néhány enyhültebb év. Nem szűn­tek meg az alapvető ellent­mondások, de ezek tudomá­sulvételével együtt tanul­gattuk az egymás mellett élés normáit, gyakorlatát. Vissza kell térnie ennek az időszaknak. Nincs más al­ternatíva, nincs más lehető­ség a nukleáris korszakban. Magyarország minden erejé­vel arra törekszik, hogy se­gítse ezt a folyamatot. A nemzetközi helyzet problé­mái nem az elzárkózást, ha­nem épp ellenkezőleg, a még sokoldalúbb kapcsolat- építést teszik szükségessé. Hazánk nyitott ország. Magas szintű kapcsolatokat épít a világ szinte vala­mennyi államával. A külke­reskedelemnek meghatározó szerepe van gazdasági éle­tünkben. A kultúra ezernyi szála fűz bennünket más népekhez. A kétirányú ide­genforgalom az emberek kö­zötti viszonyt erősíti. Nyi­tottak is kívánunk maradni. Ügy, hogy közben nem fe­lejtjük azokat az alapvető érdekeket, amelyeknek bir­tokában vagyunk. A ugusztus 20. ünnep, a modern Magyarország ünnepe. S ha kihúny a tűzijáték fénye, mindenna­pi tevékenységünkben az ünnepen megfogalmazott gondolatok jegyében cse­lekszünk tovább. Tegnap, csütörtökön a Békés megyei Hadkiegészítő és Te­rületvédelmi Parancsnokságon történt meg az ország külön­böző helyein sorkatonai szolgálatukat letöltött Békés megyei fiatalok leszerelése. A parancsnokságon a rövid formaságok elintézése után megkapták személyi igazolványukat és meg­kezdhették polgári életüket Fotó: Lónyai László Ahol a csillagos ég se magas Vendégem, mellesleg külföldi, délelőtti bolyongásáiról egy számlával tért hazá. Füstölögve rakta elém. Gyulán állították ki, a volt AFIT-nál, és az 1448-as sorszá­mot viseli. Kocsija „potom” 120 forintos kézi felsőmosásáról szól a tanúsítvány. A munka, amit 60 forintos irányárral vállal­tak, végül is másfél órás normaidővel és 80 forintos órabérrel számolva százhúszba került. A művelet elvégzéséhez a számla kiállítói szerint az alábbi adatok feljegy­zése volt szükséges: név, lakcím, gépko­csimárka, rendszám, kilométeróra állása, valamint a forgalmi engedély, a rádió, az antenna, a pótkerék, a szerszámkészlet, a dísztárcsa és a tükör darabszáma. A mun­ka megrendelését, minőségét, és az autó átvételét az indigóval három példányban készült bizonylaton, három pecséttel, és összesen hat aláírással igazolták. Vendégem egyszerűen nem hitt a sze­mének, nem értette, hogy kerülhet egy autó-felsőmosás 120 forintba. Továbbá azt sem értette, miként lehet ekkora, száz- százalékos eltérés irányár és kifizetendő munkadíj között a viszonylag egyszerű, anyagot és alkatrészt nem igénylő mun­kánál. Végezetül nem tudta mire vélni azt a nagy adminisztrációt, a pontos lel­tárt a gépkocsiról és tulajdonosáról. Szó, ami szó, képtelen lettem volna jó szívvel a számlán látottak mellé állni. Annál is inkább, mert a számok tovább­gondolkodásra késztettek. Lássuk csak! Ha a szervizben egy gépkocsit másfél óra alatt mosnak meg (csak felül!), akkor egy munkanap alatt mindössze öt autóval tudnak végezni. Hát, ezzel nem lehet a rekordok könyvébe kerülni! A munka adminisztrálásával viszont igen! Hinném, hogy az árban már a túl­burjánzott bürokráciát is meg kell fizetni, mégpedig szakmunka-díjszabással. De ma­radjunk a tényéknél! A munka összege logikusan következik a munkaidő és az órabér szorzatából. Csakhogy, ami matematikailag helyes, az nem biztos, hogy reális is. Mert köztu­dott, hogy a mosás munkadíja szerte az országban 30—40 forint körül van, s et­től az összegtől még a nagy balatoni szál­lodák tájékán vödörrel és mosókefével ajánlkozó bácsikák sem igen térnek el. Pedig ők még azt is tudják, hol húzódik a csillagos ég! De a gyulai AFIT-nál még ez is ala­csony? —sl— Hz üzletek ünnepi nyitva tartása Ma, pénteken: az élelmi­szer-üzletek és csarnokok 19 óráig tartanak nyitva. Az iparcikk-üzletek pénteki, a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Augusztus 20-án, szomba­ton: minden nyílt árusítási üzlet egész napon zárva tart. Az édesség-, dohány- és vi­rágüzletek vasárnapi, a ven­déglátóipari üzletek szomba­ti nyitva tartási rend sze­rint tartanak'nyitva. Augusztus 21-én, vasár­nap: minden nyílt árusítási üzlet egész napon át zárva tart. Az édesség-, dohány- és virág-, valamint a ven­déglátóipari üzletek vasár­napi nyitva tartási rend sze­rint tartanak nyitva. A ki­jelölt vendéglátóipari ‘üzle­tek 20-án és 21-én árusíta­nak tejet, kenyeret, péksüte­ményt. Kereszty András Felfújható sátor, gabonaraktár ponyvából A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szakemberei az utóbbi időben pvc-vel impregnált pony­va anyagú, jórészt levegő­túlnyomással fenntartott csarno­kok sorát tervezték meg, illetve készítették el. Alapja ötszögle- tű, oldalainak teljes hossza több mint 100 méter, magassága 13 méter. Több mint 220 vagon me­zőgazdasági termény fér el ben­ne. Alkalmas ipari raktárnak, vagy sport-, illetve kulturális rendezvények lebonyolítására is. Költsége csupán egytizede a ha­sonló méretű szilárd építménye­kének. Újdonság a szundi nevű kem­pingsátor, amelyhez a ponyva mellett könnyű, vízhatlan polia- midszövetet is felhasználnak. Vázszerkezetét három kerékpár- gumi vastagságú gumitömlő ké­pezi, amelyek felfújva biztonsá­gosan tartják a sátrat. A két méter hosszú, kétszemélyes sá­tor súlya mindössze négy kiló. Mindkét újdonságot bemutat­ják az őszi BNV-n. Pályázat hulladékok hasznosítására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents