Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
1983. augusztus 18., csütörtök Fórum a kistermelésről Ellenőrzési konferencia Pécsett Szerdán megkezdte munkáját Pécsett az V. ellenőrzési konferencia. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében zajló „A hatékonyabb ellenőrzésért” mottójú, kétnapos eseménysorozatot Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. A konferencia bevezető előadását Hetényi István pénzügyminiszter Az ellenőrzés a gazdaságpolitika szolgálatában címmel tartotta. Beszédében szólt aktuális gazdaság- és pénzügypolitikai kérdésekről, az irányító, a gazdálkodó és az ellenőrző szervek tevékenységének eredményeiről, gondjairól, s elemezte az ellenőrzési munka hatékonyságát befolyásoló tényezőket. A Hazafias Népfront fontos feladatának tartja, hogy á lakosság tömegét érintő kérdésekben segítséget adjon. Mint a korábbi években, így most is — augusztus 17-én — sor került arra a fórumra, amelynek résztvevői: 15 megyei vállalat és a mező- gazdasági kistermelők, a tanácskozás helyszíne pedig a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagyterme volt. Békés megyében 273 ezer embert, a lakosság 63 százalékát érinti a 98 ezer kisüzem gondja, problémája. Ugyanakkor az ellátás teljes egészére kiterjed az, ha nincs az üzletekben elegendő zöldség, gyümölcs és számos más termék, amelyeket a kisüzemek állítanak elő. Ahogyan a fórum házigazdája, Pásztor Béla, a HNF kereteiben működő gazdaságpolitikai bizottság tagja elmondta, a kisüzemi állattartó épületek, eszközök létrehozásához egy ötéves terv beruházása lenne szükséges. Nem szólva arról, hogy mennyi szabad — mezőgazdasági, ipari, alkalmazotti — munkaerőt köt le hasznosan a kisüzemi termelés. Éppen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a meglevő központi intézkedések mellett a megyei termeltető vállalatok miként segíthetik a velük kapcsolatban álló termelők munkáját. Erre teremtett lehetőséget ez a fórum, ahol közvetlenül kaphattak választ kérdéseikre a kistermelők. Ä fórum munkájába bekapcsolódott Garai István, a HNF Országos Tanácsának képviselője, valamint a Fogyasztók Megyei Tanácsa is, a nagyvállalatok közül pedig csak néhányat említve: a ZÖLDÉRT, a baromfifeldolgozó vállalatok, továbbá a MÉSZÖV, á tsz-szövetség. sz. j. Váci-emlékszobát avattak Nyíregyházán A szabolcsi megyeszékhelyen született Váci Mihály munkásságát őrző emlékszobát avattak fel szerdán Nyíregyházán. A költő pályáját illusztráló kiállítást abban a manda-bokori épületben helyezték el, ahol Váci 1943-ban pedagógushivatását elkezdte. A hajdani tanyai településen álló házat — amely egyszerre szolgált munkahelyéül és lakásként a költőnek — az ott gazdálkodó Ságvári Termelőszövetkezet építőbrigádjai újították fel. Az emlékszoba berendezését a költő édesanyja is segítette, aki személyes tárgyakkal járult hozzá a gyűjtemény gyarapításához. Energiatakarékos kazánok Energiatakarékos széntüzelésű kazánokat gyárt a zalaszentgróti Uniferro Ipari Szövetkezet. Az idei tervben már 70:30 százalék az arány ezek javára a korábban készített nagy teljesítményű olaj- és gáztüzelésű- ekkel szemben. Az új. korszerűen felszerelt üzemcsarnok nyújtotta lehetőségeket kihasználva kifejlesztették például a Patent elnevezésű gyártmánycsaládot, amely kiválóan alkalmas családi és társasházak fűtésére. Az idén csaknem 1700-at készítenek belőle. A széntüzelésű kazánok iránt egyre növekvő kereslet kielégítése mellett a szövetkezet korszerűsíti is termékeit. A Veszprém megyei Ugod községben már harmadik alkalommal rendezték meg a fafaragószobrászok és népművészek országos táborát, amelyen 18 művész vesz részt. Az alkotók a munkáik egy részét Ugodon hagyják, hogy ezzel is gazdagítsák az állandó gyűjteményt. Képünkön az alkotótáborban készült, és ott felállított művek egyike (MTI-fotó — Czika László felvétele — KS) Tervpályázat gabonasilók létesítésére A közeljövőben nagyszabású gabonatároló-építési program indul. A programban több mint 200 mezőgazdasági nagyüzem és 17 gabonaipari vállalat vesz részt, és a tervek szerint 1984—86. években összesen 800 ezer tonna kapacitású száraz-, illetve 120 ezer tonna kapacitású nedvesgabona-tárolót építenek fel. A program egyik legfontosabb részeként fémsilók létesítését tervezik azokon a telephelyeken, ahol gyorsan forog az áru és rövid idő alatt nagy mennyiséget mozgatnak meg. A jelenlegi technológiából adódóan az építkezés költségeinek jelentős részét — átlagosan 25-30 százalékát, kedvezőtlen talajviszonyok mellett akár 40-45 százalékát is — a silók alapozására fordítják. A méretezés pontosításával, az alapozási és építési technológiák korszerűsítésével, új szerkezetek alkalmazásával ez az összeg mintegy 20 százalékkal mérsékelhető. Az acélszerkezetes gabonasilók eddiginél költségtakarékosabb alapozási megoldásainak keresésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium más országos szervekkel közösen országos, nyilvános és titkos tervpályázatot hirdetett. A pályázat kiírása a Magyar Építőművészek Szövetségének titkárságán vehető át. A pályaművek beküldési határideje 1983. november 8., s a beérkezett pálya- műveket még a hónap végéig elbírálják. Honvédelmi verseny Orosházán (Tudósítónktól) Békés megye legnagyobb MHSZ-klubja az orosházi Zalka Máté honvédelmi klub. Nyolc lövészszakosztályból áll, és közel 300 tagot számlál. Évente 150—200 rendezvényük van, ahol 7 és 10 ezer résztvevő fordul meg általában. Rendezvényeikre főként a város különböző vállalatainak, intézményeinek-dolgozói járnak, és csak ritkán a saját klubtagjaik. Augusztus 20-a tiszteletére egy — ezentúl minden évben megismétlődő — új versenyszámot dolgoztak ki klubtagjaik részére, szakosztályok közötti honvédelmi verseny elnevezéssel. Az első versenyt augusztus 13-án megtartották, ahol több számban mérhették össze tudásukat a szakosztályok csapatai. Első helyezett az állami gazdaság, második a városi és harmadik a Kőolaj szakosztály csapata lett. Az első helyezett csapat tagjai Horváth János, Csatlós Imre és Tarsoly László- né voltak. Az újonnan útjára indított vándorserleget ők kapták meg, melyet egy évig őriznek. Kiss Horváth Sándorné Szabad kempinghelyek Történelmi események a karikatúrák tükrében A Magyar Kemping és Kara- vanning Klub Jelentése szerint az 1983. augusztus 19—21. közötti időre több kempingben van még szabad férőhely. A Budapest környékiek közül korlátozott számú szabad hely van a tahitótfalui Duna kempingben. A Balaton partján Ba- latonszabadi, Siófok—Kék Balaton kemping, Zamárdi, Balaton- szemes, Fonyód—Bélatelep, Bala- tonberény, Alsóörs és Aszófö tud fogadni vendégeket. A Dunántúlon a következő táborhelyek várják szabad helyekkel a turistákat: Nagykanizsa, Letenye, Keszthely, Vonyarcvashegy, Győr, Sopron, Tata, Komárom, Esztergom, Dunaújváros, Agárd, Velence, Szombathely, öriszentpéter, Orfű és Sikonda. Az Alföldön kempingezőket tudnak fogadni a szolnoki, a kar- cag—berekfürdői, a cserkeszőlői, a tiszafüredi, a szegedi, a makói, a mezőkövesdi, a hajdú- szoboszlói, a debreceni, a szarvasi és a Debrecen melletti Vekért tavi kempingben. Észak-Ma- gyarországon az egri tábor rendelkezik szabad sátorhelyekkel. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum szeptembertől új, háromrészes kiállítássorozatot indít „Torz képek” címmel. Az első tárlat szeptember elsejétől a magyar politikai karikatúrát vonultatja fel az 1848—1919 közötti időszakból. E korszakban számtalan vicc- és élclap jelent meg, több kiadvány közölt hasábjain torzképet. Egyebek között a Herkópáter, a Borsszem Jankó, a Charivari anyagából válogatták össze a bemutatásra kerülő mintegy 400 karikatúrát. A látogatók átfogó képet kapnak majd arról, hogy a legkülönbözőbb pártállású lapok hogyan kommentálták a fontosabb bel- és külpolitikai eseményeket. A karikatúrák tükrében ismerkedhetnek meg 1848-cal; az abszolutizmus korával, amikor csak intézményeket volt szabad kifigurázni, politikusokat nem, s megtudhatja a közönség azt is: ezekben az években hogyan látták a karikaturisták az amerikai polgárháborút vagy a kö- niggratzi csatát. A gúnyképek mesterei 1867, a kiegyezés után szinte állandó témaként a magyar—osztrák kapcsolatok különféle megnyilvánulásaival foglalkoztak, de nem maradt el a párizsi kommün, s a fontosabb magyar kérdések: a közigazgatási reform, az egyházi reform, a tiszaeszlári per ábrázolása sem — a tárlat ezekből is jócskád ad ízelítőt. A kiállítás középpontjában a millennium áll majd, a korabeli események „nagyma- gyarkodó” jellegét gúnyolandó, egy jurtában és körülötte helyezik el az anyagot. A jurta belsejét a Feszty-körkép kicsinyített mása fogja díszíteni. A további karikatúrák láttatják majd például a Dreyfus-pert, az orosz—japán háborút, az első világháborút, a magyar kormányokat és forradalmakat is. A kiállítás idején a múzeumban kávéház is működik, ahol az akkori idők nevezetesebb politikusairól készült fényképeket és portrékarikatúrákat, valamint a leghíresebb karikaturistákat mutatják be. „A könyveknek megvan a maguk sorsa” a könyveknek megvan a maguk sorsa — mondta Terentianus Maurus. Vajon milyen sorsa van ma a hazánkban megjelenő gyermek- és ifjúsági könyveknek? A fiatalok gondolkodásában milyen presztízse van az olvasásnak, a könyv szeretetének ? Milyen választékot kínál irodalmi ízlésük fejlődéséhez, ismereteik gyarapításához a könyvkiadás? A ’70-es években a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás dinamikus fejlődésének voltunk tanúi a művek gyarapodását és a példánySzá- mok változásait összevetve. 1971-ben mintegy másfélszáz kötet jelent meg 4,5 millió példányban, a ’80-as évek elejére ez a szám majdnem elérte a négyszázat, illetve példányszámban a 17 milliót. A számok emelkedése megnyugtató, érdemes azonban szóvá tenni néhány olyan problémát, amelyeknek elkendőzése nem volna helyénvaló. A könyvtárak emelkedése ellenére az utóbbi egy-két esztendőben — szerencsére — nem csökkent a könyvek iránti vásárlói érdeklődés. Vészesen csökkent viszont az olvasásra fordított idő. Az olvasási igények csökkenése különösen a gyermek- és ifjúkorban szomorú tapasztalat. A gyermek- és ifjúsági könyvújdonságok száma 1982-ben az összkiadás 4,5 százalékát jelentette, örülhetünk annak, hogy többségükben szépek, viszonylag olcsók, nemzetközi könyvkiállításokon, könyvművészeti versenyeken más országok hasonló könyvkínálatával szemben versenyképesek. Ám aggódva kutatjuk, vajon megfelelő látásmódot nyújtanak-e az óvodás korú gyermekeknek a különféle képeskönyvek, lapozgatok. Évek óta tapasztalni, hogy a legkisebbeknek szánt leporellók választéka nem üti meg a mértéket, egyes művek illusztrációi nem törekednek arra, hogy a kicsinyek meg is értsék az alkotók üzenetét. * Az iskolába járó 10—14 éves korosztály — ha a tv- nézés mellett még olvasásra is fordít időt — kedvvel forgatja Berkesi, May Károly, Dumas, Fekete István, Gárdonyi Géza, Cooper, Szabó Magda, Verne, Mándy Iván, Erich Kästner könyveit. De ahhoz, hogy az olvasás valóban természetes igénnyé, önként vállalt elfoglaltsággá váljék, az is szükséges, hogy a ráfordított idő kedvvel, örömmel, emlékezetes élményekkel járó tennivaló legyen. Elősegíthetik gyermekkori könyvajándékok, a házi könyvtár felfedezése szülői segédlettel, bátorító, barátságos gyermekkönyvtárosi kéznyújtás, pedagógusi buzdítás, no, és persze jó könyvek. Az iskolai kötelező és ajánlott irodalom — ha éppen nem hiánycikk — feladatszerűsége miatt nehezen marad meg a gyermekek kezében. A könyv azonban váratlanul felfedi értékeit, ha elolvasását a felnőttek nemcsak számon tartják, hanem a gyermekekkel együtt értelmezik is. Például az olvasótáborokban az Egri csillagok a gyermekek segítségével megelevenedett, cselekményét játékos formában megismételték, a kötelező olvasmány igazi élménnyé vált. A könyvekkel való találkozás nem mellékes formája a könyvvásárlás élményének felfedezése. Nézzük meg a választékot! Az ismeretterjesztő gyermekkönyvkiadás eredményeivel joggal dicsekedhetünk. A méltán népszerű Búvár Zsebkönyvek, a Képes Történelem, a Képes Földrajz, az Így élt..., a Kolibri, a Bölcs Bagoly, Az én zeneszerzőm . .., Az én múzeumom ..., az Ezerszínű Magyarország, a Csináld velünk sorozatok köteteinek egyetlen hibája, hogy megjelenésük után hamar elfogynak a könyvesboltokból. Hiányukat látjuk, tapasztaljuk, pótlásukról néha későn, akadozva gondoskodunk. Pedig ha valami fontos, jó és hasznos, akkor kiadói álszerénység, vagy az olvasói igények körüli bizonytalanság kis példányszámban terjeszteni. Papírkeretre hivatkozni — ahogy kiadóink szoktak — ebben az esetben nem helyénvaló. Az ismeretterjesztő könyvek sikerével szemben ellenpontként említhetnénk, hogy a kiadók és a költők keveset tesznek például a vers megszerettetéséért. A Kis Verseskönyvek, a Magyar Irodalom Gyöngyszemei fontos sorozatok, de hasonló kiadói szándékkal ritkán találkozhatunk. Eltűntek a régebben sikeres leányregények, nem találták meg mai helyüket. Kár, hogy a fiatal, pályakezdő írók nem nagyon kívánnak fiatalabb társaikhoz szólni, vagy ha igen, a közlésmód nem a legszerencsésebb. A könyvek sorsa függ attól is, hogy hogyan, mikor értesülünk róluk. A gyermek- és ifjúsági könyvkiadás legfőbb gazdája a Móra Könyvkiadó, bár helytelen volna megfeledkezni arról, hogy a Tankönyvkiadó, a Minerva, a Zeneműkiadó, a Medicina és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat elsősorban ismeretterjesztő művek kiadásával részt vállal belőle. A Móra Könyvkiadó tájékoztató füzetekkel ad tudósítást műveiről, sorozatairól, kiadói terveiről. Hogy valójában mennyit segít ez a könyvek kiválasztásában, azt nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy a személyes tájékoztatást nem pótolja. Néhány hete kaptunk hírt arról, hogy az Európa Könyvkiadó könyvklub létrehozásával kívánja javítani a kiadó és olvasóinak kapcsolatát. írásbeli, szóbeli tájékoztatásról, előjegyzésről csak a könyvklub tagjainak szánt könyvritkaságok megjelentetéséről, különféle irodalmi programok szervezéséről gondoskodik. Jó volna, ha ezt a kezdeményezést a Móra Könyvkiadó a maga sajátos eszközeivel speciális formában követné. A könyvek iránt érdeklődő fiatalok bizonnyal szívesen járnának olyan gyermek- és ifjúsági könyvklubokba, ahol művelődve szórakozhatnának. a z Olvasó Népért mozgalom III. országos konferenciáját októberben rendezi a Hazafias Népfront. Majdnem azonos időben a népfront egy másik programra is készül: társadalmi vitán mondhatják el véleményüket a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás és -terjesztés helyzetéről' pedagógusok, könyvtárosok, népművelők, szülők, fiatalok, az illetékes társadalmi és tömegszervezetek munkatársai. A társadalom számára nem lehet közömbös, hogy meg tudja-e teremteni a jövő nemzedékének a tartalmas művelődés feltételeit. Maróti István Magyar kiállítók Izmirben Az idén két magyar vállalat vesz részt az augusztus 20-tól szeptember 10-lg tartó Izmirt nemzetközi vásáron, melyet 52. alkalommal rendeznek az Egei- tenger partján fekvő kikötővárosban. A város népszerű szórakozóhelyén, az Izmirt kultúr- parkban évente megrendezett vásár rendkívül kedvelt a lakosság körében, általában 4-5 millió ember keresi föl a pavilonokat a kiállítás ideje alatt. A Metalimpex kovácsolt és sajtolt fémárukat, vezetéksodronyt, szalagacélt és szalagfűrészt kínál egyebek között, az AGROBER pedig állattenyésztő, si technológiáit, valamint növénytermesztési rendszereit ismerteti. Mindkét cég a Hung- expo szervezésében vesz részt az izmiri vásáron.
