Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
1983. augusztus 17., szerda IgNiHMTd Szomszédolás w,*“ SZOLNOK MEGYEI .lukuumvkwugw Cigány- (palota) sor Túr- kevén. „Azt hallottam, hogy Túrkevén a cigányok építik a legszebb házakat. Bordács János portáján szétnézve van is ebben valami igazság. A villaszerű emeletes épület ránézésre is megér kétmillió forintot” — írja Simon Béla a Szolnok megyei Néplapban. A szerző természetesen válaszol a „Miből telik?” kérdésre. Elmondja, hogy jóformán az ország összes birkáját a túrkevei cigányok nyírják, és az embertelen, nehéz munka hozza a nagy jövedelmet. Aki irigyli tőlük a pénzt, utánuk csinálhatja. Harmincesztendős a Szolnoki Stúdió. Ebből az alkalomból rendeztek ünnepséget Szolnokon, ahol elhangzott: állandóan fejlesztik a stúdió technikai színvonalát. Három éve román nyelvű műsort is sugároznak. Most az lenne a feladat, hogy a vételi lehetőségeket is jobbá tegyék. Szolnoki szabadalom gázbekötéshez. Az Országos Találmányi Hivatal szabadalomként fogadta el Gulyás Ernőnek, a TIGÁZ technikusának az újítását. A fiatal szakember még 1979-ben egy elmés szerkezetet konstruált. Üjítását kipróbálták, és az tökéletesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szabadalom lényege, hogy bekötés esetén az új gázvezetéket úgy lehet csatlakoztatni a régihez, hogy a munkavégzés idejére az adott vezetékszakaszt nem kell a gázszolgáltatásból kiiktatni. A kis készülék elvileg víz bekötésénél is alkalmazható. Export a Tisza Cipőgyárból. A Martfűi Tisza Cipőgyár 1951 óta exportálja rendszeresen termékeit a világ szinte minden részébe. Csaknem húsz országgal állnak kereskedelmi kapcsolatban Európától Afrikáig, az amerikai földrészig. Az USA-ba évente 150—200 ezer pár női csizmát küldenek. A tengerentúli szállításoknál erős faládákba kerülnek a gyár termékei. A tüzűdében jelenleg szovjet exportra készítenek női szandálokat. összességében évente 4 millió pár cipőt exportálnak, mintegy 8—10 gyártmánycsoportból. Termelési értékükből az export 20—25 százalékot tesz ki. Gold Fassl sört gyártanak majd Martfűn, az ország első szövetkezeti sörgyárában. A befejeződő külkereskedelmi tárgyalások eredményeként a világhírű, osztrák Gold Fassl cég gyártási eljárását vásárolták meg, a technológiai berendezést és a palackozó gépsort NSZK- beli vállalatok szállítják. YILÁC rroieiArjai EGMSOljf mi HAJDÚBIHARI DIJAMÉI flás NAPLÓ Bemutatkozott az új mesteredző, dr. Lakat Károly a debreceni labdarúgó-szurkolóknak. A nagyerdei stadion fedett lelátóján rendezték a szurkolói ankétot, melyen kényes kérdések is szóba kerültek. Az egykori válogatott játékos, Kerekes nem kezdte el az edzéseket, amiért az MU5Z kétéves eltiltást helyezett kilátásba, mire a játékos megtért, és beállt a többiek közé. Menyhártnak nézeteltérése támadt a vezető edzővel, a szóváltás odáig fajult, hogy a játékost kitiltották az öltözőből. Azóta Menyhárt belátta: az edző szava a döntő, neki csak egy kötelessége van: becsületesen készülni, edzeni. Számítógép irányítja az öntözést a Keleti-főcsatornából táplálkozó K—4 jelű öntözőfürt Balmazújváros és Tiszacsege közötti térségében. A magyar—szovjet együttműködésben készült új mintarendszert egy EMG—666 típusú számítógép irányítja, kiküszöböli az emberi beavatkozás szükségességét, és automatizálja az öntözést. A létesítmény 35 millió forintba került. Fogyasztók Kiváló Boltja kitüntető címeket osztottak ki Debrecenben és Hajdú- Bihar megye városaiban. Az értékelők megkérdezték a boltban rendszeresen megforduló vásárlókat, és a Fogyasztók Városi Tanácsai döntöttek a címek odaítéléséről. A verseny jó tapasztalatokat hozott, ezért a jövőben a nagyközségekre is kiterjesztik. csongííd n tdi * xtaru M1JK Ij A Mr Üj utakon a DÉLTEX. A Dél-magyarországi Textil- és Felsőruházati Kereskedelmi Vállalat látja el az egész Dél-Alföldet ruházkodási méteráruval, lakástextillel, felsőruházati konfekcióval. A DÉLTEX most úgy döntött, kiskereskedelemmel is foglalkozik, s először Szegeden nyitottak üzletet. Nemrég új boltjuk nyílt meg Hódmezővásárhelyen, melyben a DÉLTEX teljes áruskáláját forgalmazzák. Növekszik Csongrád megyében az exportra termelő ipari szövetkezetek száma. Ezt állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tudósításban arról is ír a Csongrád megyei Hírlap, hogy folyamatosan fejlődik a megye ivóvízhálózata, a megyében már csak Csanyteleken nem működik vízmű. WutBYARmäB A Szegedi Kendertermelé- si Rendszer 32 gazdaságában Bács, Békés, Csongrád, Fejér, Tolna és Hajdú megyék területén az idén 5 ezer 610 hektáron termett kender. A rendkívüli időjárás a rostnövény fejlődését is gátolta. Az aratás a Dél-Alföldön másfél héttel korábban kezdődött, mint más években. Az aratás az érés ütemének megfelelően, szakaszosan történik, és ehhez alkalmazkodik az átvétel is. Országos rejtvényfejtő versenyt rendezett a Szegedi Olajipari Dolgozók Klubja, közösen a Füles Szerkesztőségével. Ezúttal második alkalommal adták át az Égő Arany Kupát. A végig izgalmas küzdelem igazolta az előzetes várakozást, végül nagy küzdelemben diadalmaskodott a mesterfokú kategóriában Gyócsi Géza balassagyarmati versenyző. Ornitológiái tábor. Kedvező eredménnyel zárult a diákok ornitológiái táborozása, amelyet a Tömörkény község határában levő Csajtónál rendeztek. A diákok három hetet töltöttek a táborban, és közben 1400 költöző szárnyast jelöltek meg. összeállította: L. L. Kemping Gyulán és Szarvason A pedagógusok „játszóházat” vezetnek A gyulai kemping moteljében átlagosan 100 külföldi és magyar turista fordul meg, míg a nyaralóház 70—80 embert fogad naponta. Nemcsak a személyzet, hanem a vendégek is elégedetten nyilatkoztak a körülményekről. Bár néhány napos késéssel, de május 3-án mégis csak megnyílt a létesítmény, ahol a hideg, meleg vízen, villanyon kívül sátorozásra alkalmas helyet is igénybe lehet venni, s mindezért 25 forintot fizet egy-egy felnőtt. Hogy mennyire jól érzik magukat itt a nagyok és kicsinyek, bizonyíték erre az az öt Budapestről érkezett család, akik már tavaly is itt töltötték el nyaralásra szánt idejük jelentős részét. Egy kétszemélyes sátor előtt fiatalok idegen nyelven beszéltek. Mint később kiderült, a két egyetemista, Hel- mi Kammenga és Victor de Valk Hollandiából érkeztek. Groningentől Gyuláig az utat vonaton tették meg. Mint mondották, az otthoni és az itteni táj között sok hasonlóságot fedeztek fel. A kempingben maguk főztek, amelyet igen ízletesnek találtak. Aznap Gyula nevezetességeivel ismerkedtek meg, és tervbe vették néhány más alföldi város megtekintését is. Az elegáns szarvasi kempingen Weigert László üzletvezető kalauzolt végig bennünket. Megemlítette, a faházak és a motelek egész évben foglaltak. Jelenleg 800—1000 között van a turisták száma, akik közül a lengyelek szervezett program keretén belül érkeznek ide. Ottjártunkkor Tímár Imré- né, az úttörőház igazgatója — több pedagógus kollégájával együtt — „játszóházat” vezetett a kempingben lakó külföldi és magyar gyerekeknek. Mint hallottuk, a Budapest Tourist és a miskolci IBUSZ szervezésében hamarosan megérkeznek az osztrák és olasz vendégek, akiket főként a gerlevadászat érdekel. A kempingezőknek egyébként számtalan lehetőségük van a szórakozásra, a szabad idő eltöltésére. Bérelhetnek szélvitorlát, kajakot, csónakot, vízibiciklit, sőt aki akar, megtanulhat lovagolni is. A kemping vezetősége azt tervezi, hogy ősztől 2-3, illetve 4 napos program keretében disznótort rendez a vendégeknek. Kép, szöveg: Bukovinszky István Havancsák Péterék és még 4 család Budapestről érkéz tek a gyulai kempingbe fl KERMI közleménye A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet a vásárlók bejelentése alapján megvizsgálta azoknak a Trabant fékkarmantyúknak a minőségét, amelyeket Zsótér István tököli kisiparos gyártott és szállított a kereskedelmi vállalatoknak. Az ellenőrző vizsgálat alapján a KERMI szakemberei megállapították, hogy a Trabant gépkocsikhoz használatos első és hátsó fékkarmantyúk minősége nem felel meg a követelményeknek, mert a termékek keménysége, térfogata, alapátmérője a fékfolyadékban működés közben nem megengedhető mértékben megváltozik. Emiatt a termék árusítását a KERMI megtiltotta. Az intézet felszólítja a kereskedelmi vállalatokat, hogy a fékkarmantyúkat a forgalomból haladéktalanul vonják ki. A már eladott termékek reklamálása esetén a boltok a vásárlókat kötelesek kártalanítani. A KERMI tájékoztatása szerint a betiltást követően a gyártó rövid időn belül új fékkarmantyúmintákat mutatott be, amelyek már megfelelnek a minőségi követelményeknek, s hamarosan forgalomba kerülnek. Mogyorós és vaníliás krémporok Győrből Krémporokkal bővíti az édességek választékát a Győri Keksz, és Ostyagyár. Az Aranka fantázianevű mogyoró-, Illetve vanl- Ualzű krémpor gyártását a közkedvelt pudingporokhoz hasonlóan Oetker licenc alapján kezdte meg a győri gyár Jánosso- morjal üzeme. Belőlük a krémek készítése rendkívül egyszerű, még főzést sem Igényel. Egy-egy tasak tartalmát — 68 grammnyi port — 3 deciliter hideg tejjel kell simára keverni, majd akár gépi, akár kézi habverővel habosra verni. Az így elkészített Ízletes krém poha. rakba töltve fogyasztható, de sütemények, piskótatészták töltésére Is alkalmasak. A szocialista életmód és a szabad idő Az életmód tartalmát úgy határoztuk meg, mint az emberek legfontosabb élettevékenységi formáinak sajátosan strukturált összességét. Az egyes tevékenységi formák időbeni tulajdonságaikkal is eltérnek egymástól, más-más sajátosságokkal rendelkeznek. Ezek között a tevékenységi formák között különös helyet foglalnak el azok, amelyeket összességükben szabadidős tevékenységi formáknak nevezünk. A szabad idő a munkásmozgalom-történet régen ismert kifejezése, harci célként fogalmazódott meg, a II. Internacionálé egyik fő jelszava volt a 3x8 (8 óra munka, 8 óra szabad idő, 8 óra pihenés) kivívása. Ennek ellenére a szabad idő fogalmát ma sem ismerjük eléggé, tartalma nem eléggé egyértelmű nemcsak a közvéleményben, hanem a szakemberek körében sem. (Az Űj Magyar Lexikon a szabad idő címszót nem tartalmazza még a kiegészítő köteteiben sem.) A szabad idő fokozatos növekedését, a munkaidő csökkenését a szocialista társadalmi fejlődés során is célként fogalmazzuk meg, mint az életszínvonal-politika szerves részét. Ennek megvalósításában jelentős eredményeket is értünk el: általánossá vált a két pihenőnapos munkahét ; minden dolgozónak biztosított a fizetett szabadság. Mégis, a szabad idő növelése nem lehet öncél, csak a társadalmi, gazdasági fejlődés eredményei függvényében növekedhet mértéke, miközben annak megfelelően kell változnia, gazdagodnia tartalmának is. A szabad idő tartalmával kapcsolatosan több téves szemléleti móddal találkozunk. A leggyakoribb, hogy a szabad időt szembeállítják a munkaidővel, az előbbinél a szabad választás lehetőségeire, az utóbbinál a kötelező jellegre téve a hangsúlyt. Kétségtelen, hogy napjainkban még igen erős ezen sajátosságuk, ennek ellenére nem különbözőségüket, hanem egységüket, egymástól való függetlenségüket kell kiemelnünk, azt, hogy szocialista társadalmi fejlődésünk szükségszerűen hozza kapcsolatunk újszerű megjelenési formáját. A szabad idő és a munkaidő közötti viszonyban a meghatározó oldal a munkaidő, benne teremtődnek meg a szabad idő terjedelmének és tartalmának feltételei. 0 Ha élettevékenységünket vizsgáljuk, akkor az időbeli tulajdonságok alapján megkülönböztetjük a munkaidőt és a nem munkaidőt. A munkaidő is két részből tevődik össze, az egyik, amelyet fő tevékenységként végzünk, a másik, amelyet az alaptevékenységen kívül, nemegyszer szakmai felkészültségünktől eltérő területen (háztáji, másodállás, háztartási munka stb.) A nem munkával töltött-időt sem lehet a maga egészében szabad időként értelmezni, ebből le kell vonni a pihenésre, alvásra, étkezésre, a munkába járásra fordított időt, amelyet szintén tekinthetünk kötelező érvényű elfoglaltságnak is. Így kiderül, hogy a szabad idő tartalmában és terjedelmében egyaránt más, mint amit a közvélemény — nemegyszer túlzott leegyszerűsítéssel — annak tart. A szabad idő tehát kevesebb, mint a hivatalos munkaidőn kívül rendelkezésünkre álló idő még akkor is, ha az azon kívüli idő fel- használása során viszonylag nagyobb, önálló döntési lehetőségünk van, mint a hivatalos munkaidőben. A biológiai és sok más egyéb szükségletek kielégítése nem képezheti önállóan szabad döntés tárgyát, bár a viszonylagos önállóság lehet hatással az ez irányú szükségletek kielégítésére. Ebből is látható, hogy a kötelező munkaidő mértékével még egyáltalán nem elegendő meghatározni a szabad időt, annak tartalmáról nem is szólva. A hivatalos munkaidőn kívüli idő csak lehetőség arra, hogy szabad idővé válják, hogy azzá lesz-e, az attól függ, hogy milyen tevékenységet fog ebben az időben végezni. Azt kell itt figyelembe venni, amit Marx mondott ezzel kapcsolatosan: „Minden szabad idő a' szabad fejlődés számára való idő”. Véletlenül se gondoljunk arra, hogy a szabad idő a semmittevés, a lustálkodás ideje. A szabad időben az ember aktív tevékenységet folytat, gyarapítja fizikai és szellemi képességeit, tudását, vagy legalábbis karbantartja azokat. Szocialista társadalmi fejlődésünk jelentős vívmányának, eredményének tartjuk a dolgozó embereknek társadalmilag biztosított szabad idő mennyiségét. A feltételezett szabad idő azonban ma még nem teljes mértékben ténylegesen is szabad idő, mert annak lehetőségét nem kis mértékben kiegészítő munkatevékenységre, kereső tevékenységre fordítják. Ennek kettős oka is van. Egyrészt az alaptevékenység során a munka eredményeként sokan nem jutnak olyan mennyiségű. társadalmi javakhoz, amellyel a bennük kialakult anyagi természetű szükségletet ki tudnák elégíteni, másrészt pedig nem alakultak ki sem társadalmilag azok a feltételek, amelyek biztosítani tudnák a szabad idő tartalmas eltöltését, de az egyének sem tanulták még meg — a meglevő lehetőségek szintjén sem — a szabad idő korszerű felhasználását. Az alap-munkatevékenységre fordított idő csökkentésével nem növeljük automatikusan a szabad idő mértékét, bár látszólag ezzel közvetlenül növelhető. Ehhez szükség van arra is, hogy átalakuljon a hivatalos munkaidőn kívüli tevékenységek rendszere és az egyes tevékenységi formákra fordított idő mennyisége, különösen a háztartási munkák átalakulása aktuális feladat. A szabad idő terhére végzett kiegészítő munkatevékenység egy része átmenetet képez a szabad idős tevékenység és a munkaidő között, mert miközben anyagi-termelő tevékenységet végez a dolgozó, pl. a hobbikertekben, fizikai képességeit is fejleszti, fel is frissíti magát, mint ahogy a kézimunkázás is lehet szabadidős tevékenység és egyben xkülön pénzkereseti lehetőség is. Láthatóan a szabad idő és a munkaidő határai nem különülnek el mereven egymástól, a munkakényszer jellege egyáltalán nem tekinthető általános érvényű tulajdonságnak, amely elválasztaná a munkaidőt és a szabad időt.
