Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
1983. augusztus 17., szerda o Jcgor Ananyinnak (jobbról a harmadik), a Szocialista Mun- A „Progressz” Szovhoz fejőbrigádja, amelynek vezetője ka Hősének, Penza állampolgárának vakolóbrigádja Raisza Lukjánova (balról a harmadik) Fotó: a. jeregin Versenyfelhívás Penzából Penzai barátainktól versenyfelhívás érkezett lapunkhoz. Arra kértek, hogy megyénkből keressünk társakat a versenyhez, s majd folyamatosan kísérjük figyelemmel a brigádok tevékenységét, s adjunk hírt eredményeikről. A versenyfelhívást adó penzai brigádokhoz hasonló munkakörben dolgozó Békés megyei brigádok közül többen vállalják a kihívást. Most a két penzai brigád levelét közöljük, s néhány nap múlva azokról a brigádokról szóló írásunkat, amelyek a versenyt vállalták. o Magyarország örökre megmarad emlékezetemben. Magyar földben nyugszanak azok a barátaink, akik életüket áldozták népeink szabadságáért, s magyar földön emlékeztünk meg a fasizmus felett aratott győzelemről is. Nagyszerű, felejthetetlen benyomásokat gyakoroltak a Békés megyei barátainkkal rendezett kitűnő találkozók, s az a szívélyesség, jóindulat, amellyel bennünket fogadtak, elmondták és bemutatták mind azt, amit Magyarország elért a szocialista építésben. Magyar barátaim részletesen tájékoztattak építőbrigádjuk dolgairól. Ennek a közösségnek a munkája és eredményei fokozott érdeklődést váltottak ki munkatársaim körében, akik azt indítványozták, hogy hívjuk ki versenyre az egyik brigádot, és cseréljünk ki időközben egymással valamennyi értékes tapasztalatot, amelyre majd szert teszünk. Ügy gondolom, hogy brigádunk tapasztalata valamelyest hasznos lesz a versenyben részt vevő barátainknak. Kollektívánk évtizedek óta lakóházak és kulturális jellegű létesítmények befejezésén dolgozik Penzá- ban. A brigádban sok éves hagyománnyá vált a díszítőmunkák grafikai újítása, valamint a jó és kiváló minőségű épületek átadása. A munkatermelékenység növelésének, a minőség javításának, az építőipari termékek önköltségcsökkentésének hatalmas hajtóereje lett az a brigádvállalás; amely széles körben elterjedt a penzai és megyei építkezéseken. Kollektívánk munkanaplójában jelenleg az 1984. februári dátum szerepel. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy magabiztosan kijelentsük: kötelezettségünket — a II. ötéves terv feladatának határidőre való végrehajtását — becsülettel teljesítsük. Ha a munka termelékenységéről beszélünk, akkor a brigádban az egy dolgozóra jutó teljesítmény valódi nagysága 26 négyzetméternyi bepucolt felületnek felel meg egy-egy műszakban. Ez a normának csaknem kétszerese. A brigád és én üdvözöljük magyar barátainkat és felszólítjuk arra, hogy vegyenek részt a szocialista versenyben. Ügy véljük, ez még jobban megerősíti barátságunkat. j, Ananyin o A Szúra folyó vidéke messzire van Békés megye tájaitól. Ám köztudomású: a barátságot nem befolyásolják a távolságok. Szívünk mindig együtt dobog az Önökével, drága barátaink! Valamennyien figyelemmel kísérjük a Magyar Népköztársaság életét. Különös érdeklődéssel várjuk a híreket Békés megyéből, amellyel régóta hasznos versenyben is állunk, s az erős baráti kapcsolatokat támogatjuk. Az Önök országa jelentős jubileum, a felszabadulás 40. évfordulója előtt áll. Ünnepük a mi ünnepünk is. S a nevezetes napokat és eseményeket nálunk munkafelajánlásokkal teszik emlékezetessé. Gazdaságunk állat- tenyésztői elhatározták, hogy az idén — amint lehetséges — több terméket állítanak elő, valamint túlteljesítik az ötéves terv 3. évére szóló célkitűzéseket. Mindenekelőtt ismertetem felajánlásainkat, s néhány adatot leírok az itteni szov- hozról. Ez az egyik legrégibb állami gazdaság a Szovjetunióban. Lenin-renddel tüntették ki. Fő tevékenysége a sertéstenyésztés. A szovhoz a malacok nevelésére specializálódott, s ezek évi szaporulata a 70 ezret is eléri. Fejlett nálunk a tejtermelés. A gazdaságban 1200 tehén van. Mindegyikük 4301 kilogramm tejet adott az elmúlt évben. Az állam 1700 tonna húst és 4100 tonna tejet vásárolt fel tőlünk. A szovhoz 1390 hektáron évelő növényt és 1300 hektáron kukoricát termeszt, de vetni szoktunk egynyári füvet és takarmányrépát is. A jószág télen-nyáron teljes értékű fejadagot kap. A gazdaság kollektívája vállvetve, jó hangulatban dolgozik. Legközelebbi célunk az, hogy még ebben az évben elérjük a 4595 kilogrammos átlagot, s az ötéves tervidőszak végére pedig legalább 5 ezer liter tejet adjon mindegyik tehén. Az a kívánságunk, kedves barátaink, hogy versenyezzenek velünk. Készek vagyunk kiállni bármelyik tejtermelő gazdasággal, vagy brigáddal. Várjuk válaszukat. Reméljük, hogy a szocialista versenyben barátságunk nemcsak megerősödik, hanem tovább is fejlődik, s tartalmában mélyebb és élénkebb lesz. Önökkel együtt, váll váll mellett építjük a kommunizmus gyönyörű épületét, s munkánkkal szilárdítjuk egész földünkön a békét. R. Lukjanova Az előbbiek mellett azonban mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy a szabad idő a személyiség fejlődésére való idő, amely tartalmában sokoldalú és sok irányú tevékenységet feltételez, követel meg. m A szabad idő eltöltésének egyik igen fontos területe, tevékenységi formája az aktív közéleti tevékenység, melybe beletartozik a közös érdekek megvalósításáért kifejtett tevékenység csakúgy, mint az erre való felkészülés, az ehhez szükséges képességek és ismeretek megszerzése, megfelelő szinten tartása. A szabadidős- tevékenység legegyetemesebb, a leginkább gyakorolt formája a televíziózás. Mind időtartamban, mind pedig szám szerint ez a legelterjedtebb szabadidős tevékenység. Ez jellemző minden egyes társadalmi csoportra, észrevehető eltérések az ez irányú szokásokban nincsenek. Ezentúl gyakori a rádiózás, újságolvasás, könyvek olvasása, barkácsolás, különböző érdeklődéseknek megfelelő hobbielfoglaltság. Csökkenő tendenciája ellenére is jelentős a mozi- és a színházlátogatók száma, csakúgy, mint a sportrendezvények látogatása, fiatalabb korosztályoknál a sportolás. Jelenleg azonban még nem alakultak ki azok a kívánatos arányok a különböző tevékenységi formák között, amelyek teljesebbé tennék a személyiség sokoldalú fejlődését, a mostani struktúrában dominálnak azok, amelyek nem igénylik az egyének személyes aktivitását, a szabad idő kulturális programjai, televíziózás, rádiózás stb. leginkább elszigetelt, legfeljebb nagyon szűkkörű emberi kapcsolatok között folyik. A munkahelyi környezetben kialakult kollektivitás nem talál megfelelő szintű és mennyiségű folytatásra a szabadidős tevékenységben, annak ellenére, hogy érezhetően van ilyen társadalmi szükséglet. A gond az, hogy nem is alakultak még ki kellően a közös szabad idő eltöltésének feltételei. Az átmenetiség igen erősen jellemzi a_ szabadidős-tevékenységünket. A szocialista életmód fejlődése magával kell, hogy hozza a szabad idő eltöltésének új formáit, új tartalmát is. A szocialista brigádmozgalom fontos szerepet játszhat és játszik is ebben, azonban a feladat megoldását nem lehet csupán rájuk hárítani, az állami és társadalmi szerveknek és szervezeteknek egyaránt megvan benne a maguk tennivalója. Ez nemcsak nevelési feladatokat jelent, meg kell teremteni tárgyi, anyagi, dologi feltételeit is. A szabad időben végzett különböző tevékenység tartalmát tekintve nem maradhat figyelmen kívül az egyének által végzett hivatalos munkatevékenység. A szabad időnek funkciója a munkára, a holnapi és azutáni munkatevékenységre való személyes felkészülés is. Az ezirányú feladatokat nem lehet letudni a pihenéssel, az alvással és az étkezéssel, sokkal szélesebb körű tevékenységet' jelent annál. A munka napjainkban egyre jobban intellek- tualizálódik, azaz egyre nagyobb tudást, szellemiekben való felkészülést kíván, méghozzá ez a felkészültség növekvő tendenciájú. A szabad időben, a pihenés során felújított, újratermelt fizikai mukavégző képesség nem elegendő, szellemileg, tudásban is meg kell újulni, tovább kell gazdagodni. Az előbbiekből szervesen adódik, hogy a szocialista ember számára az iskolai tanulmányok eredményes befejezésével sem záródnak be az iskolák, az oktatási intézetek kapui. Sajnos, hogy ma még az iskolai rendszerű továbbképzési és tanulási formákat az emberek nem tartják a szabad idő szférájába tartozó tevékenységnek, az ez irányú vállalásaikat is a munkaidő terhére teszik szívesebben. Pedig a munkaidő-csökkenéssel együttjáró szabad idő növelésének egyik oka is éppen ez utóbbi. A tervszerű képzés és önképzés, az ismeretek folyamatos gyarapítása, a művelődés a szabadidős tevékenységben kiemelt helyet kell, hogy kapjon. # A szabad idő eltöltése nem magánügy, nem tartozik az intim szférába, mert amit és ahogyan tevékenykedünk ebben az időszakban, az kihat társadalmiközösségi vonatkozásokra is, kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolva azokat. Nem közömbös, hogy menynyire készül fel az egyén a szabad idejében a holnapi munkára, hogy részt vesz-e a közös ügyek intézésében, vállal-e- közösségi-társadalmi feladatokat vagy sem, és mindazt, amit csinálnia kell, mennyire korszerűen, fel- készülten teszi. Mindezek kihatásai közvetlenül társadalmi tettek, ezért kell, hogy legyen nagyon fontos közügy és közérdek a szabad idő jó megszervezése, hogy azalatt is társadalmilag és egyénileg hasznos (itt nemcsak a közvetlen anyagi haszonról van csupán szó) tevékenység bontakozzon ki. A mennyiségileg elért nagyszerű eredmények a szabad idő terén egyre nyilvánvalóbban mutatják meg, hogy a szabad idővel kapcsolatos elképzeléseink csak akkor valósulhatnak meg, ha folyamatos neveléssel, és szokások, új szokások kialakításával megtanulunk tartalmasán élni a szabad idővel. Ez minden illúzió nélkül is hosszú folyamat, melyben a régi szokásokkal és beidegződésekkel szemben újakat kell kialakítani, miközben meg kell őrizni a régi szabadidő-eltöltés néhány pozitív és maradandó mozzanatát. A szocialista életmód mind tartalmilag, mind mennyiségileg új szabadidőstevékenységi formákat igényel, le kell győzni a még ma is meglevő, és nemcsak örökségként létező negatív társadalmi szokásokat jelenségeket. Ma még nem mindenki, és nem mindig tud mit kezdeni a szabad idejével. Sok a társadalmilag nem kívánatos, sőt, káros tevékenységi forma is, így pl. az alkoholizmus, a kocsmázás, egyéb káros szenvedélyeknek való hódolás. Ez nemcsak az idősebb generációnál megfigyelhető negatív jelenség, nem lehet csupán múltbeli hagyományként, negatív örökségként tekinteni, hanem az ifjúságnál is meglevő, napjaink feltételein is születő magatartásként kell felfognunk. És bár legfőbb figyelmünket a munkában, a munkahelyen megnyilvánuló magatartási formákra és módokra, mint á szocialista életmód fejlődésének legfőbb elemére kell fordítsuk, ahhoz, hogy a szocialista életmód megfelelően dinamikusan fejlődhessen, fokozatosan nagyobb figyelmet kell fordítsunk a szabad idő eltöltése társadalmi szükségleteinknek megfelelő megszervezésére. Dr. Bereczki Elemér Gyomaendrődi Körösi ÉG II talpraállás évében A gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság a múlt év végén majdnem veszteséges lett. Hogy ez mégsem következett be, az az Állami Gazdaságok Országos Központjának köszönhető — a kezelése alatt álló tartalék- alapból fedezte a Békés megyei gazdaság pénzügyi hiányát. Ami volt, elmúlt. Sokkal fontosabb ennél, hogy a gazdaság — legalábbis, úgy tűnik — az idén talpra áll. S ha nem is nagy összegű, de nyereséggel zárhatja az évet. Az már a múlt év elején látszott, hogy valami nincs rendben a Körösi Állami Gazdaság vezetésében. Sokan belefáradtak e természeti erőkkel való küzdelembe, mások alkalmatlannak bizonyultak a posztjukra. A felettesek határoztak, így került az év közepén a gazdaság élére Dávid Imre, a szomszédos Győzelem Tsz főagronómusa. A fiatal igazgató tudta, hogy egymaga nem változtathat lényegesen a dolgok menetén, ezért tovább folytatta a személycseréket. Napjainkig összesen húsz vezetői posztra állítottak új embert, ennek eredményeként megerősödött a szakvezetés. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az új szakemberek fél év alatt nem sokat változtathattak a gazdálkodáson, a „majdnem veszteség” tehát nem az ő lelkűket terheli. Annyit azonban máris láttak a múlt őszi vetés előtt, hogy tovább kell növelni az őszi kalászosok arányát. Meg is tették, 1700 hektár helyett az idén már 2200 hektárról takaríthatták be a gabonát. Közben természetesen változtattak, szigorítottak a termesztési technológiákon. Az eredmény — a mostoha időjárás ellenére — őket igazolta: a környéken a legmagasabb hozamokat érték el, igaz, ez is kisebb, mint tervezték. Csökkentették a napraforgó területét, mert túl magas volt az aránya a vetés- szerkezetben, s ez lehetetlenné tette az ésszerű vetésváltást. Változatlanul hagyták a rizst, amely tavaly is jó eredményt adott. Szóját az idén csak negyven hektárra vetettek kísérletképpen. Igaz, a növény nem hozta, amit vártak tőle, de remélik, jövőre nem lesz aszály, és akkor bővebben terem — ezért növelik a területét. Az idei szárazság miatt nem teljesült az a törekvés, hogy kevesebb területről, intenzívebb módszerekkel állítsák elő a tömegtakarmányokat. Az elképzelést mégsem adják fel, tovább folytatják a gyepek, lucernások felújítását. És természetesen: mélylazítással javítják a Körösök völgyére jellemző, magukat nehezen adó talajokat. Az állattenyésztés legnagyobb terhe a korszerű, de eredeti céljára használhatatlan juh telep. A 63 millió forintos beruházás terheit még egy darabig nyögni fogja a gazdaság. Hogy a terhek csökkenjenek, elhatározták, a kilenc épület egy részét gabonatárolóvá alakítják, más részét bértárolásra használják. A juhállományt tavaly kisvállalkozóknak adták ki, akik anyánként 800 forint bérleti díjat fizetnek. A vállalkozóknak ezért a gazdaság átadja a régi épületeket, a legelőt, kapnak vizet, villanyt. Az eredmény nem maradt el: az ágazat ma már nem termel veszteséget. Hogy kézben tartsák a juhászatot, valamennyi termékét a gazdaság értékesíti. Így mindenki jól jár, és nincs alkalom a visszaélésre. Az állományt még egy ideig csökkentik. Tavaly is, és az idén is ötszáz birkát adtak el, s mindezt addig folytatják, míg el nem érik az ideálisnak tartott 3 ezer 200-as állománynagyságot. A tehenészet eddig is tehenenként 5 ezer 300 liter feletti hozamokat adott, további feladat a gazdaságosság javítása. A libaállomány jelenleg 44 ezres, a baromfifeldolgozó ipar igényétől függően 60 ezerre növelik a nagyságát. Esetleg változtatnak is a fajon — a lényeg, hogy fűtés nélküli épületekben, félintenzív körülffiények között is gazdaságosan hizlalható legyen. Szólnunk kell még a gazdaság ipari tevékenységéről. Tavaly még úgy tűnt, önálló termékek gyártásával járnak jól. Közben kiderült: kedvezőbb a bérmunka. Ezért felvették a kapcsolatot a békéscsabai forgácsolóval és a Körös kazángyártó gyomai gyárával. Az idén az ipari tevékenység révén megduplázódik az ágazat árbevétele, s ha minden jól megy, csekély nyereséget is hoz. A távlati tervek szerint 1985-ben 80—85 dolgozót foglalkoztat az ipari tevékenység. Visszatérve a gazdaság személyi változásaira, meg kell említeni, hogy megkezdték az ágazat önelszámoló egységek kialakitását. A kombinált formát választották: két kerület működik jelenleg, amely állattenyésztési, növénytermesztési és javítóágazatokra tagolódik. önálló egység az ipari ágazat, a műszaki ágazat, és a központi adminisztrációs részleg. Működésük lényege, hogy önállóan gazdálkodnak bérszínvonallal, bértömeggel, költségekkel, önállóan kimutatnak hozamokat, árbevételt. Nyereséget azonban nem, s ez azért lényeges, mert így egyik sem képezhet a má- SiK rovására nyereséget. A gomaendrődi Körösi Állami Gazdaságot napjainkban a gazdasági stabilizálódás jellemzi. Annak ellenére, hogy az aszály nem kímélte: csökkentette hozamait, növelte az állattenyésztés költségeit. A szépen fejlődő rizs nyereséges évzárást sejtet. A gazdaság az idén talpon * marad. Nagy szó ez, hiszen a környék jó üzemei közül sajnos, sok nem mondhatja ezt el magáról. A megújulási folyamat első éve — úgy tűnik — eredményesnek bizonyul. M. Szabó Zsuzsa
