Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-16 / 193. szám
1983. augusztus 16., kedd Ez a görög kamion 10 percet sem töltött el a határátkelőhelyen Átlépni az ország határát számomra mindig izgalmat jelentett. Belépni egy másik országba, bepillantani annak ismeretlen kultúrájába, alkalmazkodni a kifürkészhetetlen szokásaihoz és az idegen nyelv — megannyi idegeket bizsergető dolog. Amikor a gyulai közúti határátkelő- hely felé utazunk a 44-es főúton, hasonlókat érzek, pedig ezúttal a végcél a határ- átkelőhely. Reggel 8 óra után érkezünk meg, csúcsforgalom idején. Személyautók és kamionok várják, hogy átléphessenek Romániába. A határátkelőhelyen a legtöbb utas egyformán viselkedik és hasonlóan reagál, ha a munkájukat végző vámosokkal találkozik: felesleges bürokráciának tartja a vizsgálatokat. Pedig ha teljesen szabad lenne az árukivitel, akkor a határ menti területeken bizonyos áruféleségekből törvényszerűen időről időre hiány keletkezne. (Az állami támogatások és dotációk országonként eltérő termékeket és más-más mértékben érintenek. Mint ahogy az országok adottsága sem azonos. Magyarországon például a gyermekruházati cikkek vagy a legtöbb élelmiszer lényegesen olcsóbb a boltokban, mint az előállítási költségek.) Az is ránk, utasokra jellemző, hogy a határátkelőhelyeken mindig nagyon sietünk. Ha mondjuk 5—10 percet kell várakozni, az itt végtelenül hosszú időnek tűnik. És még lehetne sorolni a hasonló utasreakciókat. Solymosi István százados, a vámhivatal parancsnoka eleven cáfolata a „zord vámos” kialakult képnek. Azok közé tartozik, akikkel köny- nyű kapcsolatot teremteni. A „túloldal” bemutatását így kezdi: — Igaz, a mi tevékenységünk jogszabályokkal van körülhatárolva, de a vámosok személyisége, viselkedése és modora is meghatározó. Ezért szigorú feltételeknek kell megfelelni azoknak, akik ezt a munkát végzik. Az általános műveltségen kívül a vámosok szakirányú képzéseken is részt vesznek. A vámjogtól a kereskedelmi vámtarifán át — a vámtarifában a világon előforduló áruféleségek mindegyike szerepel! — az alapvető viselkedési normákig sok mindennel tisztában kell lenni. A gyulai határátkelőhely forgalma csaknem kétszerese volt az év első felében a tavalyinak. Naponta átlagosan 1500—2000-en lépték át a határt, nem beszélve a kamionokról. Az utasok többsége betartja a vámelőírásokat, de mintegy 8—10 százalékuk olyan árut próbál kivinni az országból, amit nem lehet. — Mi a sorsa azoknak a tárgyaknak, amelyeket önök nem engednek kivinni az országból? — Az utasoknak elismervényt adunk róla és ennek felmutatója — a raktározási határidőn belül — a napi 500 forintos raktárdíj megfizetése ellenében az árukat visszakapja. . A raktározási határidő lejártának napjával már az áru visszakerül az állami kereskedelembe. De az utasoknak az a lehetőségük is megvan, hogy visszaforduljanak a határátkelőhelyről és otthon, vagy a közelben lakó ismerősöknél hagyják a holmit. — Mondana néhány olyan fogást, ami emlékezetes a vámosok körében? — A közelmúltban az egyik kamionban 120 ezer forint értékű kasmírkendőt találtunk, a másikban nercprémeket próbáltak becsempészni. Egy személyautóból pedig 7 kiló ezüstöt emeltünk ki. Volt egy 710 ezer forint értékű ügyünk is. Ebben egy kamionos próbált túljárni az eszünkön és autóalkatrészeket behozni hazánkba. — Mi kell ahhoz, hogy egy vámos a szokásosnál alaposabban átvizsgáljon egy járművet? — Minden járművet kötelességünk átvizsgálni. Évek hosszú során kialakul bennünk az a rutin, amely segítségével a gyanús dolgokat felderítjük. S ha már találtunk valamit, akkor természetesen valamivel éberebbek leszünk. Az útlevelekkel általában nincs különösebb probléma. De sajnos, _ néha előfordul olyan eset, amikor figyelmetlenségből az utasok nem rendeznek minden formaságot. Például néhány nappal ezelőtt az egyik család a kisgyermekük adatait nem íratta be az útlevélbe. Emiatt az apróság miatt kellett visszafordulniuk. Az útlevél- vizsgálat mindig alapos. Talán ennek köszönhető, hogy csak elvétve próbálkoznak hamis útlevéllel kiutazni. A határátkelőhelyen a legkorszerűbb berendezésekkel vizsgálják meg az iratokat, így elképzelhetetlen a határőrök kijátszása. Takács Zoltán határőr hadnaggyal és Rigó Károly századossal az irodájukban beszélgettünk. Véleményük szerint az emberek mintha megfeledkeznének arról, hogy a határőrök és a vámosok nem ellenük, hanem értük dolgoznak. A céljuk pedig az, hogy az utas minél gyorsabban áthaladjon a határátkelőhelyen. * * * Vendéglátóink készséggel beleegyeznek abba, hogy megnézzük, hogyan történik az útlevél- és vámvizsgálat. Az éppen beérkezett kamiont először tengelysúlymérő- vel lemérik, majd alaposan megvizsgálják, hogy valamelyik rejtett helyen nincs-e csempészáru. Ezúttal minden rendben van. Az iratok is szabályosak. Tíz perc sem telt el és a görög kamionvezető beindíthatja a motort, folytathatja az útját. Közben 4-5 személyautó is áthaladt az átkelőhelyen. Úgy látszik, ma nincs sok dolguk a vámosoknak és határőröknek. Lovász Sándor A járművet már körbevizsgálták, most az iratok következnek Fotó: Veress Erzsi Időjárásváltozás és gépjárművezetés Régen ismeretes, hogy az időjárás és annak változásai hatással vannak az élőlényekre. Az emberre ható meteorológiai jelenségek tudományos igényű vizsgálata csupán az utóbbi évtizedekre tehető. Közismert, hogy vannak olyan meteorológiai tényezők, amelyek az ember lelki, idegrendszeri állapotára hatnak. Ezekkel külön tudományág, a meteoro- biopszichológia foglalkozik. Az alkalmazkodási képesség egyike a fontos életjelenségeknek. A környezet ingereit különböző érzékelő szervek fogják fel, és továbbítják az idegrendszer számára, amely az életfolyamatok gyors átalakítását végzi. A szervezet működésének hosszabb távú áthangolása kémiai úton történik. Az időjárási tényezők az idegrendszer működését befolyásolva hatnak a lelkiállapotra, észlelési, mozgási folyamatokra, a hangulati és érzelmi életre, és ezeken keresztül vezethetnek kedvezőtlen élethelyzet kialakításával balesethez. Melyek ezek a meteorológiai faktorok? Elsősorban azok. amelyek hirtelen változást jelentenek. Ilyen jelenségek az időjárási frontok. Az elnevezés a különböző légtömegek érintkezési, összeütközési felületeit jelenti. Több fajtája ismeretes, ezek közül csak a fontosabbakat említjük: — a területünkön tartózkodó légtömeg helyére hidegebb levegő érkezik. A hideg levegő előnyomulása vad höm- pölygéssel, szeszélyesen megy végbe, és ezért is nevezzük betörési (hideg) frontnak. — Az itt tartózkodó levegő helyére melegebb légtömeg érkezik. Az új levegő szelíden, egyenletesen nyomul előre, először a magasban jelenik meg, később jut el csak az alsóbb régiókba. Ezért az ilyen jelenséget felsiklási (meleg) frontnak nevezzük. Veszteglő front. Ennek mozgása és hatása lassú, a szervezet számára nem jelent hirtelen változást, és alkalmazkodási problémát. A fronthatásokon kívül egyéb hatások is vannak, mint például a levegő elektromosságának változása, páratartalom, a levegő iontartalma. Utóbbinál kimutatott, hogy a negatív ionok kedvezőbb, a pozitív ionok kedvezőtlen hatásúak az idegrendszerre. A frontok esetében szokás a frontok fejlettségi fokáról is beszélni. Az erős fejlettségű frontokat mindenki észreveszi, a közepeseket már csak akkor, ha az ember külön figyeli az időjárást, míg a gyenge frontokat csak a meteorológiai szakemberek tudják kimutatni. Magyarországon évente körülbelül 40—50 nagyon fejlett frontátvonulás megy végig, míg az összes frontátvonulások száma sok százra becsülhető. Van igen sebes mozgású front, amely egy órán belül végigvonul az országon, és lassú, amely csak néhány nap alatt halad át. A frohthatásokról röviden a következőket mondhatjuk: melegfront hatására az embereken nyugtalanság, izgatottság, szorongás, nyomott hangulat tapasztalható. Hamarabb lép fel kimerülés, erős fáradékonyság, csökken az izgatószerek (alkohol, kávé, tea) iránti igény, viszont fokozódik a nikotinéhség! A szívverés és légzés szaporodik, emelkedik a vérnyomás, amely különösen a magas vérnyomásos betegségben szenvedőknél okozhat kellemetlen tüneteket. Fokozódik a gyomorsav- elválasztás, nő az étvágy. Általában azt mondhatjuk, hogy melegfront esetén serkentő hatások érvényesülnek, ezek a közlekedésben elhamarkodott döntést, veszélyes kockázatvállalást okoznak. A hidegfront ingerlékenységet, emelkedett hangulatot, néha azonban relatív nyugodtságot, vagy bosszús hangulatot eredményez. A légzés és szívverés csökken, vérnyomásesés, fáradtságérzés jelentkezik, a döntési folyamat lelassul. A lelassult érzékelés megnyújtja a cselekvési időt, aminek következménye a megnövekvő fékút. Fokozódik az izgatószerek iránti igény (alkohol, kávé, tea), és ugyancsak fokozódik az alvásigény. Figyelemre méltó statisztikai adat, hogy az úgynevezett elalvási balesetek (vezetés közben) jelentős százaléka következett be hidegfront idején, és csak kevés melegfront betörésekor. A fájdalomérzés nő (reumás, kösz- vényes fájdalom, fejfájás stb.), fokozódik a görcskészség, epekő-, vesfekőroha- mok, szívkoszorúér-görcs (angina pectoris), asztmás rohamok jelentkezhetnek. A csökkent gyomornedv-elvá- lasztás étvágytalanságot eredményezhet emésztési zavarokkal. Sokan nem tesznek különbséget hideg- és melegfronthatások között, egyszerűen csak froijthatásról beszélnek. Az egyes szervezetek különbözőképpen reagálnak ezekre a hatásokra, vannak különösen érzékenyek, mások kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem. Hogy az úgynevezett me- teorogén érzékenység mitől függ, pontosan nem ismeretes. Érdekes megfigyelés, hogy gyermekkorban nincs ilyen érzékenység. A meteorológiai változások elsősorban azokra hatnak különösképpen, akiknek valamilyen oknál fogva lelki- állapotuk egyensúlya megbomlott, idegfeszültségben élnek, fáradékonyak, túlfáradtak, és nem utolsósorban alkoholos, vagy alkoholfogyasztás utáni („másnapos”) állapotban vannak. A tudományosan feldolgozott adatok szerint ezek az egyének az időjárási tényezők hatására nagyobb mértékben követnek el balesetet. Különösen nagy veszedelmet jelentenek a közlekedés biztonságára a pszichopaták, akik közül sokan jól bevált vezetők, de ingerlékeny, fegyelmezetlen magatartásukkal kiszámíthatatlanok a közlekedési fegyelemmel szemben, sokan közülük ismételten balesetet követnek el. Igen veszélyes és jellemző személyiségvonás az, amelyet „fölénykomplexusnak” neveznek. Ez lényegében túlzott önértékelési, fe- lülkerekedési vagy antiszociális érzés, amely arra épül, hogy a gyalogosokkal szemben hatalmi fölényben érzi magát az autós. Bizonyos időjárási tényezők hatására ezek az érzések fokozottabban érvényesülnek, veszélyességükről nem kell külön szólni. A meteorológiai tényezők ismertetett hatásai nem járnak az egészségi állapot olyan mérvű leromlásával, ami vezetésre képtelen állapotot eredményezne. Veszélyességük éppen az, hogy a hatásukat nehéz felismerni. Éppen ezért gondolatébresztőnek szántuk e rövid ismertetést, hogy megfelelő életvitellel, egészséges életmóddal ezen tényezők hatásait csökkentsük. Dr. Tóth Károly főorvos, megyei közlekedésbiztonsági tanács orvosi szakbizottsága Munkásőrök és úttörők táborozása Hétfőn Zánkán, a balatoni úttörővárosban kéthetes honvédelmi úttörőtábor nyílt: 450 úttörő ismerkedik a munkásőrség életével, technikájával. A tábor vezetését 30 munkásőr látja el, akik számos változatos programot, összejövetelt szerveztek a fiataloknak. Ezeken a találkozókon három nemzedék ismerkedik: a gyerekek, a jelenlegi munkásőrök és a veteránok. Évtizedes hagyomány már az ilyen közös táborozás, ahol a fiatalok ismerkednek a munkásőrhivatással. A közelmúltban fejeződött be az Ifjú Gárda munkásőr-szak- alegységek parancsnokainak táborozása Püspökszilágyiban. A fiatalok a munkásőrség Pest megyei parancsnoksága és váci egysége, a BM forradalmi rendőri ezred alegysége, valamint a magyar néphadsereg kijelölt alakulata harcászati, lövészeti és haditechnikai bemutatókat tartott. A közös nyári programokon kívül is számos kapcsolat alakult ki a munkásőrség és az ifjúsági szervezetek között. Újszerű kezdeményezés volt a tavaly útnak indított Csillagos iránytű mozgalom, amelynek során a munkásőrök és az úttörőközösségek együtt dolgozták fel szűkebb pátriájuk múltját, jelenét és a munkás- mozgalmi történetét. Az elmúlt hét végén a Gyulai Tejipari Vállalat dolgozói közül sokan vettek részt társadalmi munkában. A vállalat a városerdei üdülőtelep ellátására tejszakboltot épít. A dolgozók az elmúlt szombaton mintegy 15 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették az üzlet mihamarabbi felépítését Fotó: Béla Ottó
