Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
1983. augusztus 3., szerda o IZUilUkfil«! Főbizalmi az acélöntődében Páli György 1962-ben Csepelen, az acélműben kezdte a pályafutását. öntődarus lett. Később megválasztották a pártalapszervezet vezetőségi tagjának is. Csaknem 20 év múlva, 1981-ben alkalma nyílt arra, hogy közelebb kerüljön szülőföldjéhez. Amikor elkészült Orosházán az Alföldi Kőolajipari Gépgypár acélöntödéje, mint gyakorlott szakemberre, rá is szükség volt. Felvették, s azóta itt dolgozik. Közben megválasztották az acélöntöde szakszervezeti főbizalmijának. Még nem zavartalan a termelés az öntödében, aminek különböző okai vannak. Egyebek közt az is, hogy hiányoznak az öntvénytisztításhoz szükséges gyorsan kopó alkatrészek, Ha pedig lelassul az öntvénytisztítás, az az egész termelési folyamatot gátolja. Emiatt a dolgozók hangulata elég rossz. Többen elmentek, aztán jöttek helyettük mások. De a szakemberek többsége maradt. Páli György véleménye szerint az eltávozok között voltak részegesek és a munkáért éppenséggel nem nagyon lelkesedő emberek is. Jó, hogy nem maradtak, mert ilyen öntödében csak szívvel-lélekkel lehet eredményesen dolgozni. A keresetről a következőket mondja: A városban itt a legjobb. Még jobb lesz, amikor már teljesítményben lehet majd dolgozni. Egyelőre mindenki annyit kap, mintha 100 százalékos teljesítményt érne el. — Helyesli? — kérdezem. — Igen, mert ilyen körülmények között a dolgozók maradnak, és egy-egy munkaterületnek a hozzáértő szakembereivé válnak. Persze, a törekvés az, hogy mielőbb teljes termelés legyen, amikor a formázok 2, az olvasztárok pedig 3 műszakban fognak majd dolgozni. — Milyen a bérezés? — Ez a legnehezebb kérdés. Az öntvénytisztítókat például 16-17 forintos órabérrel vették fel. Mivel igen nehéz a munkájuk, kevesel- ték, és sorra-rendre itthagyták a vállalatot. Javasoltam: fizessenek nekik többet. Erre az olvasztárok méltatlankodtak. Csak nehezen értették meg, hogy öntvénytisztítók nélkül semmire sem jutunk. VaV Nem volt megfelelő az öltöző. fürdő. Páli György szorgalmazta, hogy hozzák rendbe. Társai kifogásolták az ebéd minőségét. Az ő javaslatára már máshonnan hordják az ebédet. Igaz, ez is kezd romlani, tehát ismét tenni kell valamit. Az asztalosok a műhelyük falára rajzoltak egy vízcsapot és odaírták: ez hiányzik. Most ezért a vízcsapért hadakozik Páli György. Azért is, hogy legyen hajszárító az öltözőkben, mint ahogy Csepelen is van. Néhány száz forint az egész, ami jóval olcsóbb, mintha meghűlnének néhányan és hetekig táppénzes állományba kényszerülnének. A hadakozás persze egy kis túlzás, mert nem kell hadat viselnie senki ellen. Sőt! Vlasits György, az üzem vezetője a lehetőség szerint igyekszik a javaslatait teljesíteni. Balogh Zoltán, a vállalat igazgatója is. A munkatársaival való kapcsolatáról így beszél: — Nyár van, ilyenkor szeretne üdülni mindenki, ami persze lehetetlen. Egyesek tőlem várnak segítséget. Veszekednek is velem. Néha hiába mondom, hogy van egy bizottság, az osztja el az üdülőjegyeket, figyelembe véve a családi körülményeket, az egészségi állapotot, azt is, hogy milyen munkakörben és hogyan dolgozik az illető. Más példa. Volt, aki italt hozott be. Természetes, hogy fegyelmileg felelősségre vonta az üzemvezető. Közben lakásvásárlási kölcsönt kért, amit nem kapott meg, és egyelőre várhat is rá. Megértettem vele, hogy előbb bizonyítania kell egy ideig, csak aztán jöhet számításba. © Az eredményes termelésből származik minden jó. A gazdaságtalan termelés gyengíti, sőt, csődbe juttathatja a vállalatot, amely pedig nem tud bért fizetni, bért emelni, képtelenné válik arra. hogy fejlessze a termelőeszközöket, gyártmányokat, és arra is, hogy javítsa a munka- és szociális körülményeket. A termelés elősegítése tehát a dolgozók elsőrendű érdeke. így vélekedik erről Páli György, s ezért mondja: — Egyelőre egy kemencés menet van, az olvasztárok létszáma azonban annyi, amennyi 2 kemence kiszolgálásához kell. Egy részük tehát — felváltva — más beosztásban dolgozik. Van, aki átmenetileg hőkezelő a kemencénél, és van, aki rámoló, de a keresetükben nincs változás. Eleinte néhányan azzal „fenyegetőztek”, hogy itthagyják az öntödét. Nem álltam a pártjukra,. Sőt! Magyaráztam nekik: aki nem érti meg, hogy részükre most nincs más munka, azt nem tartja visz- sza senki. — Mindenki maradt. — Előfordul, hogy egyeseket felelősségre von az öntöde vezetője. Legtöbbször italozás miatt. Aztán a „sértettek” jönnek nekem panaszkodni. Azt szoktam nekik mondani: „Eljátszottad a becsületedet, most szerezd visz- sza!” — Hálátlap ez a feladat? — Ügy érzem, bíznak bennem a munkatársaim. Azok is, akikkel néha vitába szállók. A többség rendet, fegyelmet, igazságot akar. Igyekszem az ő akaratukat érvényesíteni. Egyébként pártmegbízatásként teljesítem ezt a feladatot, és jóleső érzés, ha valamiben eredményt érünk el. Abban az én társadalmi munkám is benne van. Pásztor Béla Bortároló építési program Kevés a bortároló, az elmúlt évben is gondot okozott a termés elhelyezése. A gazdaságok évek óta csak kisebb fejlesztési programokra vállalkoznak, a tárolók beruházási költsége ugyanis meglehetősen magas, és a helyi pénzalapok gyakran szűkösek. A hiányzó tárolók pótlása az idén országszerte megkezdődött; az üzemeket — pályázati rendszer alapján — állami támogatásban részesítik, a központi pénzforrással mintegy kiegészítik a helyi erőt. A korábbi elképzelések szerint az üzemek 300 ezer hektoliter bor befogadására alkalmas létesítményeket építettek volna központi segítséggel. A pályázaton nagy számú gazdaság és társulás jelezte építési szándékát, és azt, hogy nagyobb anyagi erővel járul hozzá a gyorsított beruházási program sikeréhez. Ennek nyomán 500 ezer hektoliterre emelték az 1983. évi tárolóépítési program keretét, és ezzel enyhítik az idén ősszel várhatóan ismét jelentkező pincészeti gondokat. A gazdaságok különféle anyagokból építik fel az új létesítményeket, s a tárolók befogadóképessége is változó. A legkisebb tartályban 3 ezer hektó bort tarthatnak, a na- gydbb létesítmények több tízezer hektoliteresek. A Keletmagyarországi Borászati Társulás 54 ezer hektó ital elhelyezését oldja meg a gyors ütemű beruházással, a Bala- tonboglári Állami Gazdaság 40 ezer hektós tartályrendszert épít. Újabb létesítményekkel bővíti pincészetét a keceli és a császártöltési tsz, és a Móri Állami Gazdaság. A támogatási keretből 25— 30 nagyüzem részesül. A beruházási program anyagi forrásait hitelek teszik teljessé. Az OSZDMP második kongresszusán elfogadott program címlapja nin elérte a proletariátus és a sok milliós paraszti tömegek közti szövetség eszméinek rögzítését a programban. Ezt a szövetséget olyan hatalmas társadalmi erőnek tekintette, amely biztosítani tudja á sikert a cári önkény- uralom, a nagybirtokosok és a kapitalisták ellen, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. fl nemzetiségek összefogásáért A kongresszus nagy figyelmet szentelt a nemzeti kérdésnek. A program külön pontot szerkesztett a nemzetek önrendelkezési jogának, amelyen Lenin a különválás és az önálló állam alapításának jogát értette. Előterjesztették továbbá a területi autonómia követelését a sajátos életkörülményekkel és a lakosság sajátos összetételével rendelkező helységek számára. A programban a nemzeti problémákat a proletár internacionalizmus álláspontjából, a munkásosztály egysége és összeforrottsága szellemében vetették fel és oldották meg. Ez különösen szembetűnően megnyilvánult abban a vitában, amely arról bontakozott ki, hogy milyen elvek alapján épüljön fel a proletár párt az olyan soknemzetiségű országban, mint Oroszország. Az opportunisták azt javasolták, hogy a párt ne az osztályelv, hanem a nemzetiségi elv alapján épüljön fel, hogy neösz- szeforrott proletár pártként, hanem különálló nemzeti szervezetek szövetségeként épüljön fel. Lenin hívei elutasították ezt a megközelítési módot. Biztosították, hogy a párt olyan egységes centralizált szervezetként alakuljon meg és tevékenykedjék, amely nyelvi és nemzetiségi különbség nélkül Oroszország egész munkásosztályára támaszkodik. Az Iszkra által képviselt programot a delegátusok túlnyomó többsége elfogadta. A program rögzítette a forradalmi marxista irányvonalat az oroszországi munkásmozgalomban, fontos tényezője lett a munkásosztály és a parasztság, Oroszország ösz- szes elnyomott nemzetiségei összefogásának a cárizmus és a kapitalizmus elleni harcban. Következik: 111. BOLSEVIKOK ÉS MENSEV1KEK Kiterjedt együttműködés a KGST-országok tudományos, műszaki információszolgáltatásában A KGST-országok között a tudományos-műszaki infor- márciószolgáltatásban két- és sokoldalú alapokon bővül évről évre az együttműködés. 1969-ben hozták létre a KGST-országok a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központot (NTMIK), hozzálátva a tagországok tudományos-műszaki, gazdasági fejlődéséhez szükséges információellátás szervezéséhez. Fejleszti a nemzeti tudományos és műszaki információs rendszerek együttműködését, emellett ágazati és dokumentumfajták szerint speciális nemzetközi információs rendszereket hozott és hoz létre. A munkában 239 kijelölt nemzeti szerv vesz részt, amelyek közül 17 magyar. A magyar intézmények munkáját az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irányítása alapján az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár koordinálja. A magyar intézmények az NTMIK által szervezett 27 alrendszerben, tehát valamennyi területen részt vesznek az információs szolgáltatásban, feldolgozásban és átadásban. Az együttműködés lényege, hogy minden nemzeti szervezet az adott területén összegyűjti a tudományos, politikai és egyéb jellegű eredményeket, adatokat, amelyeket aztán összesí- tenek, és feldolgozott formában ismét a nemzeti szervezetek rendelkezésére bocsátanak. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár három alrendszerben — a tudományos kutatások, a tudományosműszaki filmek és a publikált dokumentumok, rendszerek munkájában — vesz részt. Ennek keretében a magyar intézmény tájékoztatja partnereit az ország film- gyártási terveiről és a megrendezendő filmfesztiválokról. Információkat küld a Magyarországon gyártott, illetve importált tudományosműszaki filmek adatairól. Elősegíti a tagországokban gyártott filmek bemutató kópiáinak cseréjét. A hazai felhasználókat pedig arról tájékoztatja, hogy a szocialista országokban milyen filmek készültek az elmúlt időszakban. Igen látványosan fejlődött az együttműködés a tudományos kutatások rendszerénél. Mivel nagyon fontos, hogy a tudósok, kutatók az eddig elért eredményekről folyamatosan tájékozódva elkerülhessék a párhuzamos kutatásokat, rendszeresen megküldi a Magyarországon befejezett, nyílt tudományos kutatásokról, megvédett kandidátusi, doktori disszertációkról szóló adatokat és referátumokat az NTMIK-ba. A központ nyilvántartja a kutatásokat, lehetővé teszi azok visszakeresését és a szelektív információterjesztést. 1980ban az OMIKK és az NTMIK között eredményes kísérleti on-line kapcsolatot létesítettek, vagyis a budapesti intézet számítógépét összekapcsolták a moszkvai központtal, így közvetlenül elérhetővé váltak az NTMIK számítógépén tárolt adatok. Jelenleg — 1982. második fél évétől — az OMIKK a magyar adatokat mágnesszalagon, tehát a számítógép által közvetlenül felhasználható formában küldi meg. Az összesített adatbázis ugyancsak mágnesszalagon érkezik visz- sza Magyarországra. A tudományos-műszaki információszolgáltatás területén kialakult együttműködésben a hagyományos formák mellett — amikor is információs kiadványokat, bibliográfiákat referáló összefoglaló lapokat cserélnek— terjed a szolgáltatás automatizálása. az egyes alrendszerekben a számítástechnikai alkalmazásával párhuzamosan kezdenek megjelenni a géppel olvasható mágnesszalagos adatbázisok és ezekre alapuló szolgáltatások. Mindez lehetővé teszi, hogy a felhasználó kutatások, tudósok, vállalati szakemberek minél könnyebben és rövidebb idő alatt jussanak hozzá a nemzetközi információkhoz. Az OMIKK például a tudományos kutatások alrendszere keretében évente mintegy 700—1000 tételt, dokumentumot bocsát a moszkvai NTMIK rendelkezésére. Á központi adatbázis jelenleg már mintegy 200 ezer tétellel, dokumentummal rendelkezik, állománya évente 40 ezer további információval gyarapszik, amelyhez minden nemzeti intézet hozzájut. Ennek alapján az OMIKK 1983-tól megszervezte a tudományos kutatások számítógépes témafigyelési szolgáltatást. A szakemberek így gyorsan, anélkül, hogy a kiadványok tömegét végig kellene lapozniuk, hozzájutnak az általuk kért pontos és megbízható információhoz. A kétoldalú együttműködési megállapodások keretében az OMIKK 14 szocialista partnerintézménnyel folytat eredményes együttműködést. Legutóbb a vietnami, illetve a kubai partnerintézetekkel kötöttek együttműködési megállapodást. Mindez lehetővé teszi, hogy a két fejlődő szocialista ország a világ legújabb tudományos és műszaki információs eredményeihez hozzájusson. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár többek között azt is megszervezte, hogy a Magyarországon tanuló vietnami diákok, amikor tanulmányaikat befejezve visszatérnek hazájukba, továbbra is megkapják Magyarországról a szakmai területükhöz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket, adatokat. (MTI—APN Pichler Ferenc) A Generál Ipari Szövetkezet gyulai részlegében tavaly csaknem 4 ezer híradástechnikai és háztartási gépet javítottak. Ezenkívül itt csinálják a Szovjetunióból érkező porszívók magyar szabvány szerinti átkötését is Fotó: Béla Ottó
