Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

o 1983, augusztus 3., szerda \ ■Jgnawrud „Legyen egy nyelv...” Karinthy Frigyes az eszperantóról Viszonylag kevesen tudják, hogy Karinthy Frigyes, aki szenvedélyes híve volt az eszperantó mozgalomnak, s éveken át ö töltötte be a Magyar Eszperantó Szövetség elnöki tisztét, számos cikket is írt a nemzetközi nyelv ügye mellett. Az alábbi idézetek abból az írásból valók, amely az 1929-ben Budapesten rendezett 21. eszperantó világkongresszus alkalmából a Pesti Naplóban jelent meg. Munkahelyi művelődés „ ... Jó dolog, helyes do­log, ésszerű és szép dolog az eszperantó, összehozza a vi­lágot, féltékenykedés nélkül. Beszélgetésre, nemzetközi érintkezésre, diplomáciai, tu­dományos és kereskedelmi szaknyelvnek kiválóan alkal­mas. Hogy a belletrisztiká- ban mit jelent, arról két adatot sebtiben. Az egyik, hogy 1910-ben, Párizsban próbát tartottak. Francia szöveget hat nemzet fia for­dított le saját nyelvére, s egy eszperantista. A hét for­dítást aztán egy francia visz- szafordította: nos, a szöveg szerzője, aki készen kapta a hét fordítást, habozás nél­kül az eszperantóból oda- és visszafordított szöveget vá­lasztotta ki, mint a leghűb­bet, az eredetihez legjobban hasonlítót. A másik tulajdon esetem — vagy öt könyvem jelenik meg eszperantóul —, rengeteg kritikát kaptam a világ minden részéből, leg­alább 30 nyelven, olyan la­pokban is, amiknek semmi közük az eszperantóhoz —, ezek eszperantóból fordított szöveget olvastak". „ ... Minden élő nyelvben van valami sértő és kihívó, és fenyegető a más nyelvű­ek számára. Hiába hódítja meg az angol nyelv a vilá­got — hiába kényszerülünk hovatovább mindannyian megtanulni —, ha hódítás hódítás marad mindvégig, el­lenállást és elégedetlenséget kell legyőznünk minden al­kalommal, mikor tulajdon nyelvünk helyett használ­juk ... Az eszperantó nyelv fogalmához nem fűződik egy harcos, érdekeiért küzdő nép képzete és emléke. Idegen. A hét filmjeiről NSZK-beli dokumentumfilm, amerikai és mongol társadalmi dráma, valamint csehszlovák já­tékfilm szerepel augusztus 4-től a premiermozik műsorán. Rejtett kamera avatja be a né­zőt a Hitler elleni merénylet tárgyalásába a Titkos birodalmi ügyek című dokumentumfilm­ben. Ennek készítői csak nem­rég bukkantak rá a szenzációs eredeti anyagokra. A fikete-fe- hér, hangbemondásos és felira­tos dokumentumjátékot Johen Bauer rendezte. Georgia barátai címmel mutat­ják be a mozik Arthur Penn új filmjét, mely négy fiatal élet­útját rajzolja meg a hatvanas évek Amerikájában. A színes, szinkronizál dráma főbb szere­peit Craiq Wasson. Jodi Thclcn, de nem idegené. — Más nyelv, mint a miénk, de nem mások nyelve: mindannyi­unké, ha úgy tetszik, és mégis mindenkié, nem szol­gál császárokat, államérde­keket, országok hiúságát, hatalmat. Nem harcol nem­zetek ellen, nyelvek ellen, nem akar beolvasztani, meg­változtatni, elsöpörni, meg­semmisíteni, elhallgattatni egyetlen élő nyelvet sem. Létezni akar anélkül, hogy más létezést tagadna. Sem­mi más célja nincsen, mint amit hirdet önmagáról, hogy rendet teremtsen .a világ Bá­belében”. „Pacifista egyesületet ter­veznek tulajdon kebelükben az eszperantisták. Nevetséges. Vagy mindannyian paci­fisták, vagy egyikük sem. Mihelyt felteszik, hogy kö­zöttük is külön kell választa­ni a béke híveit, vége annak a magától értetődő, a dolog természetéből következő, másképpen el sem képzelhe­tő feltételnek, hogy eszpe­rantista nem is lehet más...” „Legyen egy nyelv, anyám és testvéreim, és családom számára, és egy másik, hogy a szomszéd családdal is be­szélhessek akárhol találom — nem az ő nyelvük és nem a miénk. Harmadik nyelv, amit a szomjas vágy és re­mény teremtett, hogy ámul- va és örvendezve ismerjük fel emberek egymást, egy­máshoz hasonlóak, békében, harc nélkül, erőszak nélkül”. Jim Metzler és Michael Hudd- leston játssza. Környezete, családja értetlen­ségével, ellenszenvével keli meg­küzdenie a Feleség című mon­gol film főhősének, akinek egyetlen „bűne” a gyermekte- lenség. A B. Szumhu rendezte fekete-fehér, feliratos dráma két főszereplője: N. Szuvda és G. Dorzsnamzsil. Jules Verne regénye nyomán készült a Várkastély a Kárpá­tokban című színes, szinkroni­zált csehszlovák film, Oldrich Lipsky rendezésében. A történet szerint Teleki gróf a Kárpátok­ban találkozik ellenfelével, Gorz báróval, aki kastélyát a szolgá­latába állított zseniális feltaláló segítségével a titkok palotájává alakította át . . . Magdi néni „Nem engedte elhanyagol­ni ebben a kis faluban ezt a szép művészetet, és ezáltal megszerettette a kisdobo­sokkal, illetve az úttörőkkel a tánc jelentőségét és szép­ségét. Mi, nyolcadikosok nem tudjuk mással kifejezni Mag- dika néni iránti szeretetün- ket és tiszteletünket. Ezért is szeretnénk javasolni ezt a szép kitüntetést.” Az idei pedagógusnapon nyújtották át Zsoldos Imré- nének, Magdi néninek a Gyermekekért Emlékplaket­tet. Ezt a kitüntetést minden évben tíz felnőttnek ítélik oda az úttörőközösségek. Az idézett kitüntetési javaslat aláírói a gádorosi néptánc- csoport búcsúzó nyolcadik osztályosai: Manga Jutka, Boldog Erika és Szőke Ani­ta. * * * — Hét évvel ezelőtt vit­tek el és írattak be szüleim a tánccsoportba. Azóta na­gyon megszerettem a tán­cot, és úgy érzem, most már nem is tudok elszakadni tő­le — emlékezik vissza Szőke Anita, aki szeptembertől a pécsi művészeti szakközépis­kolában folytathatja a. tán­cot. — Hogy milyen volt hozzánk Magdi néni? Igazsá­gos. Mindent meg tudott ér­teni. És nem kivételezett. Ha elkésett a próbáról a leg­jobb táncos, azt is ugyanúgy elmarasztalta, mint bárme­lyikünket. — Rossz volt most május­ban a záróvizsgán elbúcsúz­ni a csoporttól, és persze Magdi nénitől. A vizsga után kihívott bennünket a színpadra, és külön elkö­szönt tőlünk. Sírtunk. A közönség is teljesen megha­tódott. Annak viszont na­gyon örülök, hogy sikerült a felvételim Pécsre, s így to­vábbra is táncolhatok. Manga Jutkát és Boldog Erikát Fábiánsebestyénben találtuk meg. Rokonaiknál nyaralnak. — Magdi néni szigorú volt, de tudott kedves len­ni, ha megérdemeltük. A próbák nagyon érdekesek voltak. Magdi néni színpadi diszkót, akrobatatáncot meg spanyol táncot is betanítta­tott velünk — meséli Erika. — Szóval hozzánk tudott fiatalodni — összegzi Jutka, majd így folytatja: — Mi is mindketten hét éve tánco­lunk. Most már nem lehet csak úgy abbahagyni, hogy mi kinőttünk az úttörőcso­portból, befejezzük a táncot és kész. Ha hallok egy jó zenét, v^gy táncolnak a té­vében, önkéntelenül mozdul a lábam. — Hogyan folytatjátok? •— Én Sarkadra, a posta- forgalmiba megyek, ott már javasolták, hogy legyek tag­ja a tánccsoportjuknak — si­et elmondani Erika. — Csabára, a Sebes György közgazdaságiba je­lentkeztem, mert nagyon sze­retem a matekot — szólal meg Jutka. — Bízom benne, hogy ott is táncolhatok majd. — Tizenhét éves korom­ban kezdtem el táncot taní­tani, s azóta megszakítás nélkül csinálom. S hogy mi­ért? Ez talán a természe­temnek köszönhető. Imádom a gyerekeket. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem szeretem a felnőt­teket, de a gyerekek vala­hogy mindig is nagyon kö­zel álltak hozzám — mond­ja Zsoldos Imréné, Magdi néni, akit orosházi otthoná­ban kerestünk meg. — Nyugdíjba 1976-ban men­tem, de azóta is aktívan dol­gozom. Kardoskúton, Csor- váson; Nagyszénáson és Gá­doroson folytattam tovább az oktatást. Most már csak két községben, Szénáson és Gádoroson tanítok. Nagyon fájt, amikor elbúcsúztam a csorvási gyerekektől. Hogy miért csinálom még most, 72 évesen is? Ez már megszállottság. Az ember nem nézi a próbákon az órá­ját, nem érdekli, hogy öt óra vagy hat óra. Két év múlva búcsúzom majd el az okta­tástól. Ekkor lesz a tízéves jubileuma a gádorosi gyer­mekegyüttesnek. De a tánc­tól nem akarok teljesen el­szakadni. A búcsú évében szeretnék egy nagyon szép programot betaníttatni a gyerekeknek. Hogy mit jelentett az éle­temben a tánc és . a táncta­nítás? Mindent. Én a pró­bákon, a gyerekek között vpltam boldog. Minden ver­senyen drukkoltam, és mind­egyik után én voltam a világ legboldogabb asszonya. Én még soha nem buktam. Lipták Judit Fotó: Fazekas László Világunk Az Ember és környezete elne­vezésű közművelődési mozga­lomban részt vevő brigádok kö­zül azoknak, akik a Világunk témakörét is választották, ez al­kalommal két információt is közlünk. A Megyei Művelődési Központ­ban Békéscsabán augusztus 10- én, szerdán délután 3 órakor bútorkiállítás nyílik. A közönség elsősorban olyan bútorokat, ki­egészítőket, valamint terítékeket láthat, amely a kereskedelmi forgalomba csak ritkán kerül annak ellenére, hogy ezek a leg­divatosabbnak, s viszonylag ol­csónak számítanak egyszerre. A kiállításon — amely 18-ig lesz nyitva, naponta 10 és 20 óra kö­zött — előjegyzéseket is elfő­Római kori település ma­radványát tárják fel Zala- lövőn. Az évekkel ezelőtt megkezdett ásatások során egy egész településrendszer kőházainak maradványaira bukkantak, köztük egy ha­gadnak korlátozott számban. A kiállított tárgyak egy részét ké­sőbb meg is lehet majd vásá­rolni Békéscsabán. A „lakáskul­túra” témájában ,,B”-fokozatot vállalt brigádoknak külön ajánl­ják e bemutató megtekintését, látogatásukat ellenjegyzik. Az Élet és Tudomány című is- ismeretterjesztő hetilap júliusi számaiból az alábbi cikkeket, ta­nulmányokat ajánlják elolvasás­ra és tanulmányozásra: — A forint értékcsökkenése (26. szám, 806—807. o.) — Az angolnák nyomában (27. szám. 840—841. o.) — Kétszáz éves a léggömb (28. szám. 872—874. o.) — Nem változtatnak irányt a szibériai folyók (29. szám, 909. o.) — Az ,,ádámi” nyelvtől az esz­perantóig (30. szám. 931—933. o.) talmas méretű, egykor szál­láshelyül szolgáló épületre, a Villa Publicara. Találtak itt padlófűtéses fürdőt és bolt­hajtásos csatomamaradvá- nyokat is. A Villa Publica feltárása A leletek restaurálása (Fotó: MTI — Arany Gábor felvétele — KS) Római kori feltárás Zalalövőn Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Hahó LEGO. 2. 8.55: Híres temetők. 9.10: Népi muzsika. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Tarka mese, kis mese. 10.05: Gyerekeknek. 10.38: Rádiószínház. 11.23: Kamarazene. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek, (ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Kóruspódium. 15.27: Winnetou. 16.03: Nótacsokor. 16.49: Szép versek 1982. 17.05: Kőolajvegyészből sörfőzö! 17.30: A vezénylőpálca mágusai. X/5. 17.58: Sherbourgi esernyők. 18.14: Mese. 19.15: Világirodalmi Dekameron. (ism.) 19.44: Operafelvételek. 20.33: A Rádió lemezalbuma. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Paganini-művek. 22.45: Munkára fogott baktériu­mok. 23.00: Két szimfonikus költe­mény. 23.38: Népzenekedvelőknek. 0.10: Magyar művek rézfúvók­ra. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Két operettnyitány. 10.00: ZenedélelŐtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Kóczé Gyula népi zene­kara játszik. 12.40: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus, (ism.) 14.00: Közvetítés az öttusa VB- ről. 14.10: Népdalok. 14.35: Slágermúzeum. 15.39: Fúvósesztrád. 15.50: Messziről messzire. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak. 17.30: ötödik sebesség. 18.05: Közvetítés az öttusa VB- ről. 18.35: Könnyűzenei újdonságok. 19.02: Honvéd.kantáta. 19.22: Népdalaink világa. 10/4. 19.45: David Bowie felvételeiből, (ism.) 20.35: Csurka István hangjáté­kaiból. 21.28: Böngészde a zenei antik­váriumban. 22.30: Bágya András szerzemé­nyeiből. 23.20: Angot asszony lánya. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.30: Énekegyüttesek műsorából. 11.05: Figaro házassága. 12.15: Kamarazene. 13.40: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. (ism.) 14.00: Barokk zene. 15.47: Moszkvai Csajkovszkij- verseny, 1982. 16.48: öt földrész zenéje. 17.00: Klasszikus operettekből. 17.30: Szimfonikus táncok. 18.05: Az ember tragédiája. 19.05: Kórusművek. 19.22: Nagy siker volt! 20.15: Külföldi tudósoké a szó. 20.30: „Éjszakai rockfesztivál Mainzban.” III. 21.30: Operaest. 22.31: Reneszánsz vokális muzsi­ka. XXX/7. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A1 Hirt trombitázik. 17.15: Az Alföld Balatonja. Bra­un Ágoston jegyzete. 17.20: Csongrádi alföldi népdalok a Délibáb együttes felvé­teleiből. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László. (A tar­talomból: KRESZ-vetélke­dő — Aszfaltmozaik — Híradás közutakról.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Szünidei matiné. 10.15: Idesüss! 10.40: Delta. 11.05: A szórakozott. 16.20: A világítótorony-óra. 16.40: Leopárd és társai. 17.35: Gálaest. 18.40: Operaszínpad. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Lapzárta előtt. 21.05: A hét műtárgya. 21.15: P. I. Csajkovszkij. II/l. 22.15: Köszönjük, Ciprus! 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Vikki Carr műsora. 20.50: Tv-híradó 2. 21.15: Farsangéji gyónás. BUKAREST * 16.05: Szünidei matiné. 17.15: Nőkről nőknek. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Híres előadóművészek. 20.50: Gazdasági körkép. 21.05: Stop. — egy percre: 21.20: Megtérés. Játékfilm. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Lucia. 18.45: Musica di camera. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmest: Butch Cassidy és Sundance Kid. 22.00: Reklám. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A zászló alatt. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Magasnyomás. 20.50: Reklám. 20.55: Találkozás a Trifunovic gitárművész testvérekkel. 21.40: Hírek. MOZI Békési Bástya: Mindent fordít­va. Békéscsabai Szabadság: Sár­kány éve. Békéscsabai Terv: Akit Bulldózernek hívtak. Gyu­lai Erkel: fél 6-kor: Foci bun­dában, fél 8-kor: örizetbevétel. Gyulai Petőfi: 4-kor: Éjszaka az éterben, 6 és 8-kor: Végállomás. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Tamás bátya kunyhója I—II.

Next

/
Thumbnails
Contents