Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

1983. augusztus 3., szerda Szomszédolás Mit ér a három csilag? Ez­zel a címmel írt a lap mun­katársa a tiszaligeti kem­pingről, ahol a világ minden tájáról megfordulnak a ven­dégek. Első-, másod- és har­madosztályú szálláshelyek egyaránt találhatók a tisza- parti fás, füves, virágos és egyben nyugalmas területen. Egyetlen jogos kifogásuk le­het a vendégeknek, hogy nincs a kemping területén élelmiszerüzlet. A riport ké­szültekor a kemping és a motel vezetője elmondta, hogy hamarosan megnyílik az élelmiszer-, gyümölcs és vegyesáruda. Törik a dohányt a cibak- házi tsz-tagok. Az elmúlt hét óta húszegynéhány tsz-tag szorgoskodik a földeken, csa­ládi termelésben termesztik a dohányt. Hetente 4-5 ton­na dohánylevelet törnek a munkacsoportok a három Barthes típusú univerzális dohánytermesztő géppel. A termés egy részét Sirokkó szárítókamrákba, míg a töb­bit füstölnivalónak zsinegre fűzve szárítják a szövetkezet dohánypajtáiban. Tényállások és állástényck. Az országban tízezer 400 végzős került ki a felsőokta­tási intézményekből, részük­re 23 ezer állást hirdettek meg. Egyes szakmákban alig akad fővárosi munkahely, míg a pedagógusokat jóval több állás várja, s így van ez az agrár végzettségűeknél is, valamint a mérnököknél és közgazdászoknál, ahol 2—4-szer annyi állás közül választhatnak, mint ameny- nyiben el szeretnének he­lyezkedni. Csak egy példa: a Debreceni Agrártudományi Egyetem nappali tagozatán az idén 86-an kaptak diplo­mát, számukra 345 állást hir­dettek. Tábor az iskolában. Egy pedagógus házaspár egy ve­télkedő apropóján kezdte el szervezni 3 évvel ezelőtt a nyári táborokat. Népművé­szettel, a paraszti kismester­ségekkel és a népi játékok­kal foglalkoztak a kisdiákok nyáridőben. A sápi általános iskolában tartják a táboro­kat, és kezdeményezésüknek olyan sikere van, hogy a jö­vőben is bőven akad jelent­kező ilyen nyári foglalatos­ságra. Kipróbálták a tavalyi táborban a kenyérsütést, az idén nyúlpaprikást főztek, s népdalokat tanultak, népi já­tékokat készítettek el saját­kezűig. Ember és haza, Megdup­lázható-e a kétmillió? cím­mel Hajdúböszörményből tu­dósít a hivatásos tollforgató. A város kiemelkedő telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­kájáért kétmillió forintot ka­pott ez év tavaszán a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mánytól és a Hazafias Nép­front Országos Elnökségétől. A közösség hasznára meg­duplázható-e a kétmillió? A kérdésre három köztisztelet­ben álló városlakó ad vá­laszt. Az egyik így hangzik: ha a tanács anyagra fordítja, megduplázható; ha felhasz­nálása közben mindenki be­csülettel dolgozik. S még egy vélemény, csak legyen, aki a munkát összefogja, s eköz­ben még az sem baj, ha a társadalmi munkázóknak egy kicsit maguk felé hajlik a kezük, saját területükben, érdekükben dupláznák meg a kapott kétmilliót. WÚÁGYAR0RSZÁ6 Segítség a lakóházak fel­újításában. Leányvállalat alakult Szegeden, mégpedig a lakóház-felújítási program­hoz nyújtva segítséget. Ho­gyan vállalkozhat ekkora fel­adatra egy leányvállalat? Arról a vállalat vezetője a következőképpen nyilatko­zott: alacsony az admi­nisztratív létszám, tíz fizikai­ra egy irodai dolgozó jut, gyorsabban forgatjuk a pénzt, rövid határidejű mun­kákat vállalunk. Egyébként 100 forint munkabérrel 232 forintnyi értéket kell előállí­tani. Létezésünk alapj'a és követelmény a magas terme­lékenység, ez biztosíthatja a versenyképességet más építő­szervezetekkel szemben. Sütőüzem a lakótelepen. Szeged lakótelepén, a Gáz utcában kenyérgyárat építe­nek. Hogy miért döntöttek így, arra ad magyarázatot Pálfy Katalin írása. A me­gyei jogú város kenyérgyárai elavultak, ezért a folyama­tos ellátás érdekében egy új üzemet kell létrehozni, hogy a régieket fel lehessen újí­tani. Mindehhez-a feltételek leginkább az új rókusi isko­la, egy épülő remiz és a ki­választott Gáz utcában vol­tak szabad területek. Ebből a Gáz utca maradt, mint a legideálisabb lehetőség az ottlakók nem kis felháboro­dására. S akik úgy döntöt­tek, hogy ide épüljön, azt ígérik, hogy a lakók nyu­galmát nem fogja az üzem sem jobban zavarni, mint ha oda ABC-t vagy patyola­tot építenének. A kenyérgyár első üteme novemberben kezdődik, és 1985 végére már termelnie kell az üzemnek, amelynek a helyszínen bolt­ja is lesz. •umuuimu«! gf Mufll Uméé* CSONGBÁO t* V n T A D » KfgrtiniKLAr Nyári gyümölcsszezon. A Csoqgrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat 220 vagon őszibarac­kot vásárolt fel. Ez a meny- nyiség közel fele a leszerző­dött mennyiségnek. Ami a gondot okozza, hogy a lénye­gesen kevesebb termés elle­nére magas a kereslet, és a termelők egy része a Bala­ton mellé viszi, vagy az ipar­vidékeken adja el a gyümöl­csöt. Talán ezzel magyaráz­ható — többek között —, hogy a szegedi piac a legdrá­gábbak közé tartozik az or­szágban, hiába terem itt a legkorábban a legtöbb zöld­ség és gyümölcs. Találkozzunk Pusztava- cson. 15 éve vetődött fel az ötlet, hogy meg kellene ke­resni az ország középpont­ját. Térképészeti, környe­zetvédelmi vállalatok hatá­rozták meg a középpont ko­ordinátáit, miszerint a föld­rajzi szélesség 47 fok 11 perc, a földrajzi hosszúság 19 fok 30 perc. A Budapest—Szeged közötti E5-ös nemzetközi út­ról a pusztavacsi burkolt be­kötő útra kell fordulni, s ak­kor eljutnak Pusztavacsra. Itt rendeznek augusztus 6-án és 7-én éjjel-nappal műsort annak a negyedmillió részt­vevőnek, akikre számítanak a rendezők. Az egész feszti­vált a béke jegyében rende­zik. Sz. J. Káderpolitika a Kner Nyomdában Napjainkban a megnöve­kedett követelmények, az egyre bonyolultabbá váló gazdasági folyamatok meg­követelik a jó vezetői felké­szültséget. Ki vegye át a nyugdíjba lépő vagy várat­lanul eltávozó vezető helyét? Gyakori kérdés ez a válla­latoknál, gazdálkodó szerve­zeteknél. Bizony, ahol nem folytat­nak tervszerű kádernevelést, nem fektetnek elég hang­súlyt a hétköznapok során a káderpolitikára, könnyen él­heti kellemetlen meglepetés az illetékeseket. Szocialista társadalmunkban fontos sze­repe van az embernek, ezért is kell odafigyelni az egyes dolgozók, irányítók vélemé­nyére. A következőkben me­gyénk egyik nagy vállalatá­nak, a Kner Nyomdának ká­dernevelő tevékenységéről írunk. Az elmúlt évben jól sike­rült gazdasági-politikai vita­fórumot rendeztek a Kner- ben. Ekkor jelentkezett az az igény, hogy több naposra kell bővíteni ezt a fórumot, mely jó alkalmat kínál a dolgozók és vezetők párbe­szédére. Az idén alapos elő­készítő munka után június 20—23. között került sor a vállalatnál a kádernapok rendezvénysorozatára. A Kner Nyomdában tudják, érzik milyen fontos a kö­zépiskolás diákok első talál­kozása a munkával a mun­kahellyel. Az itt szerzett be­nyomások nagyban befolyá­solják a fiatalok további te­vékenységét, munkáját. Ezért a szakmai gyakorlatukat a vállalatnál töltő nyomdaipa­ri szakközépiskolás diákokat az első napon fogadták a vezetők, s tájékoztatták a nyomda életéről, eredmé­nyeiről. Sok hasznos tapasztalatot szereztek az irányításban dolgozók a nemrégen beállí­tott fiatal vezetőkkel foly­tatott kötetlen beszélgetés során. Ezen az őszinte szen­vedélyes hangvételű eszme­cserén egyetlen kezdő veze­tő — annak ellenére, hogy nem hallgatták el a jelentke­ző nehézségeket — sem nyi­latkozott úgy, hogy megbán­ta volna a sok felelősséggel járó beosztás elvállalását. Szó esett még az időszerű gondokról, a vezetői és mun­kastílusbeli gyakorlat kiala­kításának fontosságáról is. A társadalmi munkások találkozóján sok értékes fel­vetést tettek a résztvevők. Elmondták: igyekeznek úgy dolgozni a választott testüle­tekben, hogy megfeleljenek a közösség bizalmának. Érde­kes azonban, hogy a társa­dalmi munkások közül je­lentős számban vannak olya­nok, akik több megbízatást látnak el. Jó lenne, ha az elkövetkező időben minél többen vállalnának feladatot a közösség ügyeinek intézé­séből. Hogyan lehet leérettségiz­ni? Mi a feltétele annak, hogy művezető lehessek? Ho­gyan szerezhetem meg a mester-szakmunkásbizo- nyítványt? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaptak választ a tanulmányaikat különböző oktatási intézmé­nyekben az idén befejező dolgozók. Az itt elhangzott észrevételeket, javaslatokat a vállalat vezetése beépíti majd az új oktatási szabály­zatába. A káderutánpótlási terv­ben szereplő személyek ösz- szejövetelén a résztvevők megismerhették a vállalat vezetésének munkájáról al­kotott értékelését. Ennek á találkozásnak az volt a leg­nagyobb tanulsága, hogy a jövőben még többet kell fog­lalkozni a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek a káderutánpótlás nevelésével. Konkrét megbízatásokat szükséges adni számukra, s a végrehajtást ellenőrizni kell. Az eseménysorozat rangját jelzi, hogy a gazdasági és politikai vitafórumon részt vettek a városi pártbizott­ság és az Ipari Minisztérium képviselői is. Az itt elhang­zott jelentős számú kérdésre, javaslatra — az idő rövidsé­ge miatt — nem minden esetben tudtak válaszolni a vállalat vezetői, de arra tö­rekszenek: minél előbb kap­ják meg az illetékesek a vá­laszokat. Ezekben a hetek­ben összegzik a tapasztala­tokat a Kner Nyomdában. Tudják, hogy most már a dolgozók és vezetők párbe­széde után a tetteken, a végrehajtáson a sor. Hasznos kezdeményezéssel jelentkezett a Kner Nyomda megyénkben. Jó lenne, ha a jövőben másutt is, ahol er­re lehetőség van — az adott helyi sajátosságoknak meg­felelően — követnék példá­jukat. Ha valamikor, akkor jelen helyzetünkben különö­sen nagy szerepe van a tu­datos, folyamatos káderne­velésnek a gazdálkodó szer­vezeteknél. Azt hiszem, sok tartalékunk van ma még ab­ban, hogy társadalmunkban mindenki a képességei, tu­dása és végzettsége szerinti legmegfelelőbb munkaterüle­ten folytassa tevékenységét. Ezért is érdemel figyelmet a Kner Nyomda vállalkozása, amely legfőbb értékünkre, az emberre helyezi a fő hang­súlyt. Verasztó Lajos Tíz fillér, húsz fillér... Kutya meleg van! (MTI-fotó: KS) Program a harchoz A munkásosztály pártja számára a programnak kü­lönleges jelentősége volt: meghatározta a párt lénye­gét, politikai stratégiáját és taktikáját. Alapul azt a prog­ramtervezetet vették, ame­lyet G. V. Plehanov és V. I. Lenin írt és az Iszkra szer­kesztősége terjesztett a kong­resszus elé. A tervezet a for­radalmi marxizmus kiemel­kedő okmánya volt. Tudo­mányosan általánosította az oroszországi és az egyetemes felszabadító mozgalom ta­pasztalatát, világosan és pon­tosan meghatározta a párt legközelebbi feladatait és to­vábbi arcának távlatait. A minimális program előirá­nyozta a cári önkényuralom E megdöntését, a polgári de­mokratikus forradalom vég­rehajtását, a demokratikus I köztársaság létrehozását és a nyolcórás munkanap beveze­„Tíz fillér, húsz fillér, majd meglátod, mennyit ér”. — Hajdan ezzel a mondóká­val buzdították takarékos­ságra a kisiskolásokat. Ma már inkább tíz forint, húsz forintot mondhatunk, az is­kolai takarékbélyeget gyűjtő gyerekek ugyanis manapság sokszor már nem is tíz— húsz, hanem ötven és száz forintokért vásárolnak egy­szerre bélyeget. S főleg a na­gyobbaknál már komolyab­bak a célok, rádiót, magnót, kerékpárt vásárolnak. És a kisebbek? Viszkok Sanyit a békéscsa­bai papírbolt előtt szólítom meg, édesanyjával éppen most vették meg a második osztályos füzeteket, tanszere­ket. A szőke, göndörhajú kis­fiú nem valami bőbeszédű. tését, az összes nemzetek tel­jes egyenjogúságának és ön­rendelkezési jogának eléré­sét, a jobbágyrendszer ma­radványainak felszámolását a falun. Vita minden szóért E feladatok megoldását a párt a szocializmusért vívott harc múlhatatlan szakaszá­nak, a szocialista forradalom győzelmét és a munkásosz­tály politikai hatalmának ki­vívását előirányzó maximá­lis program megvalósítására történő áttérés előfeltételé­nek tekintette. A program megvitatását a kongresszus 9. ülése kezdte meg. A vitában részt vett a delegátusok többsége. Min­den pontot külön vitattak meg és fogadtak el. Lenin­nek ég. elvbarátainak vissza kellett verniük az opportu­helyette az édesanyja vála- szolgat: — Hogyne, már elsőben is rendszeresen vett. takarékbé­lyegeket a kisfiam, több mint ezer forintja gyűlt össze. Amint kiváltottuk, megbe­széltük, hogy nyaraláskor, az NDK-ban ebből vehet majd magának játékokat. így is volt. Hogy jövőre mire gyűjt? Erről még nem volt szó, de majd megbeszéljük. A diákok közül rpegyénk- ben sokan takarékoskodnak. Az OTP Békés megyei Igaz­gatóságának adatai szerint a megye tanulóifjúsága az 1982/83-as tanévben 12,5 mil­lió forint értékben vásárolt iskolai takrékbélyeget. Az összeg egymillió forinttal több, mint az előző tanévben, így egy-egy tanuló megtaka­nista elemek makacs táma­dását. Minden megfogalma­zásról, minden egyes szóról viták folytak. Csupán az egyik „ökonomista” 21 módo­sítást nyújtott be én nyíltan kijelentette, hogy valameny- nyi módosítás célja magának e dokumentum forradalmi szellemének megváltoztatása. A program meghatározta a pártnak, mint a munkásosz­tály politikai vezetőjének szerepét, kitűzte a szocialis­ta forradalom végrehajtásá­nak és a proletárdiktatúra megteremtésének feladatát. A program értelmében a pro­letariátus diktatúrája az ál­lamhatalom formája, amelyet a munkásosztály valósít meg szövetségben a dolgozók sok milliós rétegeivel, elsősorban a parasztsággal, a szocializ­mus megteremtése és meg­szilárdítása céljából. Véget vetni a kizsákmányolásnak A program kimondta: „A termelési és forgalmi eszkö­zök magántulajdonát társa­dalmi tulajdonná téve és a társadalom valamennyi tagja jólétének és mindenoldalú rítása átlagosan 245 forint. Különösen a gerendási, a gá- dorosi, a sarkadkereszturi és a füzesgyarmati iskolák ta­nulói gyűjtötték szorgalma­san forintjaikat. A takaré­kosságra nevelésben termé­szetesen nem kis szerepet játszanak a pedagógusok. A tanulónkénti 245 forintos át­laggal egyébként megyénk az országos első helyen áll. Az OTP és az Országos Úttörő Elnökség közös taka­rékossági pályázatott is hir­detett az elmúlt tanévben. A pályázaton három Békés me­gyei tanuló ért el olyan jó eredményt, hogy jutalmul augusztus második felében a csillebérci úttörőtáborban üdülhet: Benedek Sándor 4. osztályos békésszentandrási, Derecskéi Mariann 7. osztá­lyos sarkadi, Farkas Gábor 8.-os békéscsabai diák. T. I. fejlődésének érdekében a társadalmi-termelési folya­mat tervszerű megszervezé­sét bevezetve, a proletariá­tus szociális forradalma meg­szünteti a társadalom osz­tályokra való tagolódását, és ezáltal az egész elnyomott emberiséget felszabadítja, mivel véget vet annak, hogy a társadalom egyik része bármilyen módon kizsákmá­nyolja a másikat”. így tehát előtérbe kerültek a dolgozók hatalmának az ember érde­keit szolgáló alkotó céljai. Az SZKP kezdettől fogva ab­ból indult ki, hogy a szocia­lizmus útjain mélyreható változások csakis akkor le­hetségesek, ha az egész dol­gozó népet sikerül bevonni az új társadalom építéséért vívott önfeláldozó harcba. Ebből kiindulva a kong­resszus kidolgozta a marxis­ta pártnak a parasztság és az elnyomott nemzetiségek irá­nyába követendő taktikai el­veit. A program a jobbágy­rendszer maradványai meg­szüntetésének követelésén kí­vül feladatul tűzte ki „A fa­lusi osztályharc szabad ki­bontakoztatásának” feladatát is. A parasztság forradalmi lehetőségei tagadásának tart­hatatlanságát kimutatva Le­A nyolcvanadik évforduló Q Hz SZKP forrásainál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents