Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÜLIUS 13., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Kádár János fogadta Pierre Mauroy-t Ülést tartott a megyei pártbizottság Elutazott a francia miniszterelnök Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke tegnap délelőtt az Országháziban fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó Pierre Mauroy-t, a Francia Köztársaság miniszterelnökét. Szívélyes légkörben beszélgetést folytattak a francia kormányfő mostani, első magyarországi látogatásának jelentőségéről, annak eredményeiről és a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének fontosságáról. A találkozón jelen volt Nagy János külügyi államtitkár, Bényi József, hazánk párizsi nagykövete, valamint Thierry Pfister,' a francia miniszterelnök különleges tanácsadója, Ber- nard Carcia, a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója és Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Pierre Mauroy-t. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Áttekintették a magyar—francia kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségét. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaink együttműködése kedvezően alakul és megerősítették szándékukat a kölcsönösen előnyös kapcsolatok továbbfejlesztésére, amely a magyar és a francia nép érdekeit egyaránt szolgálja. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Bemard Gar- cia, a francia miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, valamint Bényi József és Hubert Dubois. A magyar—francia tárgyalások keddi programja során Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Alain Savary közoktatási miniszterrel a KB székházában a két ország kulturális és tudományos együttműködéséről, az oktatási és az egyetemek közötti kapcsolatok bővítéséről. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága, július 12-én ülést tartott Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága tagjának elnökletével. A tanácskozáson a bizottság tagjain és az állandó meghívottakon kívül részt vett Rubik László, a Központi Bizottság instruktora is. A testületi ülés napirendjén szerepelt: 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1983. július 6-i üléséről, amelyet Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott; 2. Javaslat a megyei pártbizottság középtávú tématervének módosítására, Szabó Miklós megyei titkár előterjesztésében; 3. A végrehajtó bizottság beszámolója a két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról, amelyet Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára terjesztett a testület elé. A pártbizottság a tájékoztatót helyeslőén tudomásul vette, az előterjesztésekkel egyetértett, a javaslatokat jóváhagyta. Tapasztalatok a kísérleti bérszabályozásról Megyénk hét termelőszövetkezete kapta meg a lehetőséget, az engedélyt, hogy ez évtől az általánostól eltérő. kísérleti bérszabályozási formákat alkalmazzon. Az eddigi eredményekről, gondokról, nehézségekről tegnap Csorváson tárgyaltak a kísérletben részt vevő tsz- ek, a TESZÖV és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei. Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium előadója, az országos tapasztalatokról beszélt, hogy a kísérlet bevezetésé óta igen rövid idő telt el, így nem sok tapasztalattal bírnak még a gazdálkodók. Óvatosak is, noha ebben a rendszerben kedvezőbb lehetőség nyílik a bér- színvonal emelésére, sokan nem mernek élni vele. A kísérletben eddig részt vevőknél a létszám nem csökkent. amit megyénk szakemberei meglepődve hallgattak. Ugyanis nálunk, a kísérletben szereplő tsz- ek csaknem mindegyikében mérséklődött a foglalkoztatottak száma, néhol egészen jelentősen. A kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatairól a tsz-ek képviselői számoltak be részletesen. Elsőnek a házigazda, a csorvási Lenin Tsz. ahol a fejlesztés-fogyasztás arányával összekapcsolt bérszabályozási rendszert alkalmazzák. Ugyanezt a formát működteti az újkígyósi Aranykalász és a békéssámsoni Előre Tsz. A nagyüzemi keresetszabályozási rendszert a mezőkovácsházi Új Alkotmány, a tótkomlósi Haladás, a nagyszénási Október 6. és az orosházi Üj Élet ,Tsz vezette be. —SZÍ---B arna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára tegnap bevezető előadást tartott Békésen a város és város- környék gondjaival kapcsolatos tanácskozáson Urbanisztikai tanácskozás Békésen Differenciált felepiiléspolitika szükséges! A Magyar Urbanisztikai Társaság és Békés város Tanácsa a „Nyílt hetek” rendezvénysorozat keretében július 12-én, kedden tanácskozást tartott a békési párt- bizottság épületében. A vendéglátók nevében Mako- viczki János tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, akik között ott voltak az alföldi kisvárosok vezetői, valamint az országos és megyei szervek képviselői. Barna Gábornak, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárának bevezető előadása után dr. Berényi Sándor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára a város és vidéke együttműködési lehetőségeiről szóló elméleti megfontolásait ismertette a hallgatósággal. Többek között utalt arra. hogy az urbanizációs fejlődés felbomlasztotta a közigazgatás hagyományos rendszerét, és új együttműködési kapcsolatok alakultak ki a világ különböző országaiban, így hazánkban is. Egyrészt: településhálózatunk új fejlődési szakaszba lépett, s ezzel egy időben előtérbe kerültek a minőségi követelmények. Másrészt: a városiasodás folyamata áttevődött a közepes és kisvárosokra. Ugyanakkor a kis-, közép- és törpefalvak népesség- megtartó erejét tovább kell növelni a jövőben. Mindehhez differenciált településpolitikára van szükség. Az előadó ezután — nemzetközi és hazai példákat ismertetve — a járások szerepkörével. illetve azok várható csökkenésével, a különböző közigazgatási rendszerekkel (társulásokkal), a város és városkörnyék kapcsolatának jelentőségével, az önkormányzat lényegével és más fontos kérdésekkel foglalkozott. Befejezésül településeink bizonyos fokú önállóságának. az egészséges versenyszellem kialakításának szükégességéről beszélt. Ezután dr. Sós Sándor. a Békés megyei Tanács osztályvezetője az önkormányzati és szakigazgatási szervezetek területi együttműködésének időszerű feladatairól. Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője pedig a népfront hasonló jellegű funkcióiról tájékoztatták a rendezvény résztvevőit. Ezután Makoviczki János békési és Szűcs Lajos mezőberényi tanácselnök korreferátumai következtek. A tanácskozás alkalmával lehetőség nyílt egyéb szakmai témák megvitatására, illetve a konzultációs kérdések megválaszolására is. Kép, szöveg: Bukovinszky István A kora “tavaszi csapadékszegény idő alaposan ráijesztett a sarkadkeresztúriakra. Már-már pesszimista hangulatban ítélték meg a várható aratási hozamokat. A tény szerencsére rácáfolt az aggódókra. A tegnap réget ért aratásban jó termést takarítottak be, igaz valamivel alatta marad a tervezettnek, de jobb, mint amit reméltek Fotó: Béla Ottó Művelődési otthonok új szerepkörben A művelődési otthonok tevékenységének megújításán munkálkodó népművelők tapasztalatait adja közre a Népművelési Intézet abban a kísérleti dokumentáció-sorozatban, amelynek első — Közelítések című — kötete most látott napvilágot. Az intézet munkatársai 1975 óta folyamatosan figyelemmel kísérik az ország különböző területein dolgozó népművelők munkáját, s párbeszédet folytatnak velük azt tisztázandó: mi a szerepük a köz- művelődési intézményeknek a mai társadalomban). A művelődési házak funkciójának újrafogalmazásával kapcsolatos törekvésekről a Népművelési Intézet művelődési otthon osztályán az MTI munkatársának elmondották: ma a kultúrotthonok többségének tevékenysége elavult. Programjaikon a látogatók lényegében ugyanazokat az információkat kapják, amelyekhez — magasabb színvonalon — a tévé, a rádió, a sajtó útján — is hozzájuthatnak. A neves előadókat a kisebb házak nem tudják megfizetni, így gyakran igénytelen hakniműsorokat visznek a közönség elé. A klubfoglalkozások terjedésének sok esetben a szakemberhiány szab gátat, hiszen hozzáértő vezető nélkül hiába próbálnak például báb-, fotó- vagy kézműves szakköröket létrehozni. A kiút: kilépni a megmerevedett keretekből, áttörni a hagyományos formákat. Ennek egyik módja az, amikor a művelődő csoportok egyesületet alakítanak, így a megfelelő jogi keretek között tudják érvényre juttatni törekvéseiket, s működésüknek a művelődési otthon ad természetes színteret. Fontos lenne: a kisebb településeken valamennyi közösségi összejövetelnek a „falu háza” adjon otthont, vagyis a művelődéspolitikai feladatok megtartása mellett a lakosság spontán tevékenységével alakuljon ki a kultúrház programja. Ezekhez az elképzelésekhez kapcsolódnak a több megyében — Szolnokban, Nógrádban. Baranyában — elkezdett úgynevezett példamutató rekonstrukciók. Ezek szerint Jász- kiséren, Cereden, Nézsán, Magyaregregyen leromlott állapotú, öreg épületeket alakítanak át — társadalmi összefogással, házilagos kivitelezésben — közösségi házzá. Szerény anyagi ráfordítással több célú tereket hoznak létre bennük, elsősorban mobil — a mindenkori igényeknek megfelelően átalakítható — berendezések alkalmazásával. A többféle funkció egyesítésére kiváló példa a zalaszentlászlói művelődési ház, amelyben az öregek napközi otthona és a szociális foglalkoztató is helyet kap. A közművelődési tevékenységszerkezet átformálása, az 'egyes települések kulturális arculatának megrajzolása azonban továbbra is nagyrészt a népművelőn múlik. Szakmai tudásuk elmélyítése végett — a Népművelési Intézet szervezésében — a kísérleti házakban dolgozók minden évben előadásokat' tartanak a szakmabelieknek. Az ismeretbővítésnek ezt a módját gyakorlati tevékenységgel is egybekötik: ősztől három községbe látogat el szakértők vezetésével 50 népművelő, s azt a feladatot kapják, hogy új ötletekkel, programokkal, foglalkozási formákkal frissítsék fel a falu közösségi házának életét. A mindennapi munkában szerzett tapasztalatokat aztán majd szűkebb pátriájukban hasznosíthatják.
