Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

1983. július 12., kedd Perek a szeghalmi járásban Interjú dr. Jakó Károllyal, a járásbíróság elnökével A megye területének csaknem egyötödét te­szi ki a szeghalmi já­rás. Lakosainak száma mintegy 57 ezer. A me­gye más járásaihoz ké­pest nem tartozik a bűn- ügyilcg fertőzött terüle­tek közé. A peres ügyek száma azonban emelke­dik. Dr. Jakó Károly 1968 óta dolgozik a já­rásbíróságon, 1967-ben nevezték ki a járásbíró­ság elnökének. Több mint másfél évtizede látja el ezt a felelősség- teljes feladatot. A járás büntető és polgári perei­nek alakulásáról be­szélgettünk. — A járásbíróság évente átlagosan 160—250 közvádas és 70—120 magánvádas bűn­ügyet tárgyal. A közvádas ügyek közül a legnagyobb arányban előforduló cse­lekmények a tulajdon elleni ügyek, majd ezt követően a közrend, közbiztonság elleni cselekmények. Emelkedő tendencia érzékelhető, ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1978 évben 169 közvádas büntető ügy volt, míg 1982-ben 250. Egyértelműen jelentős szám­ban, és ugyancsak emelke­dő mértékben kerülnek elbí­rálásra az ittas járművezetés miatt indult ügyek, annak ellenére, hogy a bíróság a járművezetéstől eltiltást, mint mellékbüntetést, dif­ferenciáltan és jelentős idő­tartamban alkalmazza. — Bűnügyileg melyik a legfertőzötteb község? — A járás községei közül bűnügyileg legfertőzöttebb a járási székhely, valamint Vésztő nagyközség tekinthe­tő. Ennek okait vizsgálva, az előzőnél a dinamikus fejlő­dést, urbanizációt, valamint az iparosodást rendszerint követő okokról van szó. Vésztő nagyközség esetében pedig ilyen okként a lakos­ság összetétele mellett tu­dati tényező is hozzájárul. Ebben a községben mindig intenzív, mondhatni túlzott tulajdonosi szemlélet érvé­nyesült, amely sokszor ösz- szefüggésbe hozható az elkö­vetett cselekményekkel. — Milyen a társadal­mi tulajdon védelmének helyzete? — Járásunk területén a társadalmi tulajdon védel­mének helyzete azonosnak ítélhető meg azzal, amit általánosságban már megál­lapítottam. A közös vagyon védelmét közvetlenül ellátó, bűnüldöző szerveken kívül vagyonőrök, éjjeliőrök, me­zőőrök, alkalmazásával gondoskodnak erről, alkal­mazzák a fejlett technikán alapuló biztonsági berende­zéseket. Ennek ellenére egyéb módon (például: hiá­nyos ellenőrzés, vagy fel­ügyelet) az ügyek jelentős számában olyan mulasztások állapíthatók meg, ahol a bűnüldöző szervek, közöttük a bíróság is, gyakran kény­telen szignalizációs jogával élni. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselek­ményeknél „finomultak” a módszerek, amelyek a cse­lekmény felderítését gyak­ran nehezítik. — A járásban foglal­koztatottak zöme a mező- gazdaságban dolgozik. Az utóbbi években meg­gyorsult az iparosodás. Jelentős az ingázók szá­ma is. Mindez milyen ki­hatással van a bűnüldö­zésre? Van-e ennek sze­repe a bűnözés okai­ban? — Mélyebb elemzést, és szinte szociológiai felmérést igényelne ennek a kérdésnek a pontos megválaszolása. Gyakorlati tapasztalataim szerint a bűnözés közvetlen okai között a meggyorsult iparosodás, vagy az ingázók jelentős száma egyértelműen nem szerepel. Ezek a ténye­zők általában közvetve, és háttérként hatnak. E megál­lapítás bizonyítására példa­ként azt tudom felhozni, hogy az ipari üzemek szá­mának emelkedésével szük­ségszerűen emelkedik az olyan jellegű cselekmények száma, amelyeket ott lehet elkövetni. — Mi jellemzi a pol­gári pereket? Hogyan alakult a családi perek száma a műit években? — A polgári oerekre ál­talánosságban az jellemző, hogy az érkezett ügyek szá­mát tekintve évek óta stag­nál a helyzet és néhány ha­tásköri módosítás következ­tében némi csökkenés álla­pítható meg. Ami viszont az ügyek megítélését illeti, az állapítható meg, hogy a tár­sadalmi viszonyok bonyo­lultabbá válásával bonyolul­tabbak, és nehezebben elbí­rálhatók a polgári perek is. A polgári ügyszakon belül a családjogi perek aránya igen magas az utóbbi években, és eléri az összes ügy 55—60 százalékát. Természetesen családjogi per nem csupán a házassági bontóper, hanem a házassággal összefüggő gyer­mektartási, házastárstartási, gyermekelhelyezési, házas­társi vagyonközösség meg­szüntetésével kapcsolatos per is, amely gyakran önállóan kerül érvényesítésre. — Mi jellemzi a váló­pereket, nő-e, vagy csök­ken a számuk? — Ezen a téren a megye más járásaitól teljesen el­térő módon egyértelmű csök­kenés állapítható meg szám­szerűen. 1979-ben a járásbí­róságon 172 házassági bon­tóper indult, míg 1982-ben ez a szám 155-re csökkent. Ebből a szerény -mértékű csökkenésből azonban ko­rántsem vonható le az a kö­vetkeztetés, hogy a járás te­rületén szilárdul a házasság intézménye. Ellenkezőleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy az előző kérdésnél említett családjogi perek száma emelkedik, akkor legfeljebb arra lehet következtetni, hogy változatlanul magas a megromlott házasságok szá­ma, de a felek megfontoltab­ban indítanak a házasság felbontása iránt pert, vagy pedig előbb kívánják ren­dezni a házassággal kapcso­latos vitás igényeiket. — Hallhatnánk-e né­hány szót a házassági bontóperek okairól? — A házassági bontópe­rek közel kétharmad része a felek közös akaratnyilat­kozatára alapítottan indul, és így is nyer befejezést. Ezekben az ügyekben nem kívánják feltárni a házasság megromlásának okait, és az előfeltételek fennállása ese­tén a bíróság azt nem is vizsgálja. Azokban az ügyek­ben, ahol a házasság felbon­tását a felek nem így ké­rik, a házasság megromlásá­nak okai meglehetősen vál­tozatosak, és tarka képet mutatnak. Leggyakrabban előforduló ilyen ok a túlzott mértékű szeszesital-fogyasz­tás, érzelmi elhidegülés, a házasság fennállása alatt lé­tesített újabb kapcsolat, amely utóbbi leggyakrabban a tényleges katonai szolgá­latot teljesítő fiatal házas­felek esetében fordul elő. — Előfordul-e, és mi­lyen mértékben a tartási kötelezettségét nem tel­jesítő szülők helyett a tartásdíjnak az állam ál­tal előlegezése? — A jogintézmény beve­zetését követően emelkedő mértékben kerül alkalmazás­ra társadalmunknak ez a rendkívül humánus helytál­lása a tartási kötelezettsé­güket elmulasztók helyett. 1980-ban a Szeghalmi Já­rásbíróságon egy ilyen ügy volt folyamatban, 1983-ban az eddig eltelt félév alatt már öt ilyen ügy volt. A jelenlegi szabályozás szerint az állam átmenetileg, és meghatározott időre teljesíti a kötelezett helyett azt a tartásdíjat, amelyet koráb­ban bírói ítélet állapított meg. Természetesen a kö­telezettől az állam ezt az általa előlegezett összeget behajtja, de a gyakorlati tapasztalatok szerint több­kevesebb sikerrel, mivel a megelőlegezett tartásdíjak csekély töredéke hajtható be. Erre, és egyéb szempontok­ra is tekintettel, megítélé­sem szerint a tartási köte­lezettséget súlyosan sértő kötelezettekkel szemben hat­hatós intézkedést egy — a büntető jogból ismert javí­tó-nevelő munkához hasonló — jogintézmény bevezetése jelenthetne. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Ücsörgők Gyulán, a Komló Szállóval átellenben az üz­letek. szolgáltatóhelyiségek sora előtti virág­ágyakat padok övezik. Ä padokon nap mint nap — kora délutántól kezdve — fiatalok ücsörögnek fürtökben, ha­nyagul szétvetve kezüket-lábukat. Nemigen be­szélgetnek, legfeljebb időnként megszólítanak egy-egy „jobb csajt”, de különösebben nem kötözködnek. Csak ülnek egymás mellett unot­tan, többnyire a semmibe nézve. A kezük — és a szájuk — jár csak: amikor újabb magot raknak foguk közé. Komótosan kibontják-meg- rágják azokat — és kiköpik maguk elé a ma­radványokat. öt-hat óra felé már tekintélyes halom van a padok előtt a „szotyola” héjából, csúffá té­ve a járdát. Nem ellenzem a napraforgómag fogyasztását —, de ezt a módját igen! Az ide­genforgalmi idény kezdetén vagyunk, egyre több látogató érkezik külföldről és belföldről Gyu­lára, és viszik hírünket szerte a nagyvilágba benyomásaik, tapasztalataik alapján. Közös érdekünk: jó érzéssel, kellemes em­lékekkel távozzanak az idelátogatók, s ehhez — többek között — az utcák tisztasága is hoz­zájárulhat. Szigorúbban kellene fellépni a várost csúfító 6zemetelőkkel szemben. És — persze — nem­csak Gyulán. Pénzes Ferenc Pályázat parkokra A KISZ Központi Bizott­sága, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Kertészeti Egyesülés park­építő pályázatot hirdetett meg. A pályázat célja: olyan, többféleképpen hasznosítható — pihenésre, játékra, spor­tolásra egyaránt alkalmas — parkok építése, illetve el­hanyagolt, elhagyott parkok újjáalakítása, amelyek terve­zésük és kivitelezésük ész­szerűségét, újszerűségét te­kintve mintaként szolgálhat­nak hasonló rendeltetésű parkok létesítéséhez, másutt is. A pályázattal elsősorban azokat a vállalkozó kedvű kollektívákat, ifjúsági közös­ségeket kívánják támogatni, amelyeknek a központi pénz­alapból igényelt összeg len­dületet ad egy már korábban megkezdett munka befejezé­séhez, illetve amelyek meg­felelő helyi erőforrások bir­tokában a központi támoga­tással képesek létrehozni ilyen parkokat. A pályázatot meghirdető szervek pénzzel, műszaki tervekkel, szakmai segítés­sel, kedvezményes árú, a parkokba telepíthető növény­zettel segítik az építőket. A támogatás mértéke pályáza­tonként 100 ezer forint. A központi pályázatra az előzsürizés után a megyei és a budapesti KlSZ-bizottsá- gok megyénként 3—3 pálya­művet küldenek be, amelyek közül szakemberekből álló bizottság választja ki a tá­mogatásra méltókat. A pályázatokat ez év szep­tember 30-ig kell eljuttatni a megyei, illetve a budapesti KISZ-bizottságokra. A pá­lyaműveknek egy, a költség- vetést is magában foglaló vázlattervet kell tartalmazni­uk. A pályázóktól várják, hogy részletesen fogalmazzák meg a park kialakításával összefüggő konkrét elképze­léseiket: hol, mekkora terü­leten, milyen természeti vi­szonyok között, milyen cé­lokat szolgálva építenének. A pályázatokban rögzíteni kell a rendelkezésre álló he­lyi erőforrásokat (társadalmi munka. anyagi eszközök, anyagbeszerzési, tervezési, kivitelezési ötletek, a szakér­tői, a szakmai háttér). A pályázóknak jelezniük kell, hogy milyen jellegű és mértékű központi segítséget igényelnek a park építéséhez és garanciát kell vállalniuk a megépítendő park további gondozására. Naperőművek a Góbi-sivatagban Mongóliában a Góbi-siva­tag peremvidékei a sikeres vízkutatásnak és az ésszerű vízgazdálkodásnak köszön­hetően termőföldekké váltak napjainkra. A nagy területű száraz vi­dékeken azonban — még akkor is, ha találtak vizet — gondot okoz, hogy honnan nyerjék az öntözőtelepek a szivattyúk működtetéséhez szükséges energiát. A tudó­sok úgy vélik, erre a legal­kalmasabb a napenergia fű­tötte termogenerátorokban fejlesztett áram. A Mongol Népköztársaság­ban most olyan napgenerá- tor-rendszert fejlesztettek ki, amely egyszerű, könnyen ke­zelhető és az előállítása sze­rény anyagi eszközöket igé­nyel. Egy-egy ilyen beren­dezés óránként 4-5 köbméter vizet emel ki a kútból. Eleinte gondot okozott, hogy a nagy mélységből ér­kező talajvíz túlságosan sós volt. A sótlanításban is a napenergia segített: napele­mekkel hajtott berendezés végezte el ezt a műveletet is. Ma az országban működő naperőművek már felveszik a versenyt a hagyományos hőerőművekkel is. Barátsági munka az MSZBT-tagcsoportokban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság több mint 1700 tag­csoportja az üzemek, a szö­vetkezetek, a vállalatok és intézmények mozgalmi éle­téhez kapcsolódva egyre na­gyobb szerepet vállal a Szov­jetunióval kapcsolatos isme­retek terjesztésében, a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítésében — a megállapítás az MSZBT országos elnöksé­gének közelmúltban tartott ülésén hangzott el, amelyen a testület a tagcsoportok te­vékenységének tapasztalatait vitatta meg. A barátsági munka bázi­sai 1970 óta a tagcsoportok, amelyek az ország egész te­rületén a helyi lehetőségek­hez igazodó, a sajátosságok­ra is figyelő formák és mód­szerek szerint működnek. Egyre több helyen lehet ta­pasztalni, hogy az egy vá­rosban, járásban, kerületben dolgozó mozgalmi kollektí­vák közösen szervezik ak­cióikat, rendezvényeiket. Gyakori, hogy egy-egy tag­csoport olyan üzemmel, in­tézménnyel működik együtt, ahol még nem alakultak ha­sonló csoportok, és így na­gyobb lehetőségek kínálkoz­nak a Szovjetunióban elért eredmények mind szélesebb körű bemutatására. A nagy ipari és mezőgaz­dasági üzemek tagcsoportjai között egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy munkater­vük konkrét ajánlásokat tar­talmaz a szocialista brigá­dok vállalásaihoz. A fejlő­dést jelzi, hogy tevékenysé­gük mindinkább kapcsolódik a „hétköznapok” politikai munkájához. A szovjet ter­melési, műszaki tapasztala­tok itthoni felhasználását se­gíti elő a szakmai kapcsola­tok ápolása, a szovjet szak- irodalom terjesztése. A barátsági munka haté­kony formái a különböző előadások, politikai fórumok, amelyeken egyebek között a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit is népszerűsítik. E rendezvényeken rendszere­sen bemutatják a magyar— szovjet kapcsolatok alakulá­sát, a két ország álláspont­jának azonosságát, illetve kapcsolataink fejlődésének legjellemzőbb eredményeit, azokat az elképzeléseket, amelyek a jövőbeni együtt­működés szempontjából fon­tosak. A tagcsoportok vál­tozatos programjai képet ad­nak a szovjet emberek éle­téről, a tudomány, a kultúra eredményeiről, s ismertetik a kommunista társadalom épí­tésének legfrissebb doku­mentumait. Jó alkalmat teremtenek a személyes ismerkedésre azok a találkozók, amelyeket a Szovjetunióból érkező mű­vészekkel, valamint turista- csoportokkal szerveznek. Ezek eredményeként több szoros barátság is szövődött már. Az oktatási intézmé­nyek tagcsoportjaiban tevé­kenykedők rendszeresen le­veleznek szovjet tanulókkal. Nem ritka a szovjetunióbeli fenyőfaünnepségekre, kar­neválokra, gyermeknapi ren­dezvényekre invitáló meghí­vó sem. A hozzánk látogató kisdiákok élményeiket két­nyelvű irodalmi, zenés mű­sorok, sportrendezvények is gazdagítják. Számos MSZBT-tagcsoport alakított már ki testvérüze­mi, illetve testvériskolai kap­csolatot. Ezeken keresztül el­terjedtek a szakembercserék, s kedveltek a dolgozók cse­reüdülései is. A testvérme­gyék, illetve -városok rend­szeresen megszervezik az adott terület gazdasgi, tár­sadalmi, kulturális életét be­mutató barátsági heteket. Riasztóüveg Salgótarjánból Riasztóüveg gyártását kezd­ték meg a Salgótarjáni Sík­üveggyárban; az első negy­ven tábla ablaküveg már el is kelt: a Budapesti Fém­munkás Vállalat révén egy algériai pénzintézetet véd a betöréstől. A riasztóüveg olyan ra­gasztott biztonsági üveg, amelynek rétegei közé fi­nom fémszálakat építenek be, s ezeket riasztóberende­zésekhez kapcsolják. Ha a bűnöző az ablak betörésével hatol az épületbe — vagy akár gépkocsiba, amihez szintén ajánlják a salgótar­jáni újdonságot —, a fém­szálak megszakadnak, a ri­asztó berendezés megszólal­tatja a szirénát vagy a vész­csengőt. A gyártmány értékét fo­kozza, hogy a két és több ré­tegű ragasztott üveget be­törni sem könnyű, hiszen a műanyag ragasztóréteg, mint valami sűrű, szívós, nyúlós, rugalmas háló fogja össze a betört üvegtáblákat. már megérkezett. A megerő­södött fácáncsibék többségét a régi „Paradicsommajor” környékén engedik majd ki. A kitelepítés előtt az előne­velőben két héten keresztül éjjel-nappal vigyázni kell a fácáncsibékre. Napközben Szilágyi Lajos — képünkön — nyugdíjas vadász feladata az etetés és itatás, valamint a kártevők elriasztása. Éj­jelente a társaság tagjai fel­váltva őrködnek. L. S.

Next

/
Thumbnails
Contents