Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
1983. július 12., kedd Perek a szeghalmi járásban Interjú dr. Jakó Károllyal, a járásbíróság elnökével A megye területének csaknem egyötödét teszi ki a szeghalmi járás. Lakosainak száma mintegy 57 ezer. A megye más járásaihoz képest nem tartozik a bűn- ügyilcg fertőzött területek közé. A peres ügyek száma azonban emelkedik. Dr. Jakó Károly 1968 óta dolgozik a járásbíróságon, 1967-ben nevezték ki a járásbíróság elnökének. Több mint másfél évtizede látja el ezt a felelősség- teljes feladatot. A járás büntető és polgári pereinek alakulásáról beszélgettünk. — A járásbíróság évente átlagosan 160—250 közvádas és 70—120 magánvádas bűnügyet tárgyal. A közvádas ügyek közül a legnagyobb arányban előforduló cselekmények a tulajdon elleni ügyek, majd ezt követően a közrend, közbiztonság elleni cselekmények. Emelkedő tendencia érzékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy 1978 évben 169 közvádas büntető ügy volt, míg 1982-ben 250. Egyértelműen jelentős számban, és ugyancsak emelkedő mértékben kerülnek elbírálásra az ittas járművezetés miatt indult ügyek, annak ellenére, hogy a bíróság a járművezetéstől eltiltást, mint mellékbüntetést, differenciáltan és jelentős időtartamban alkalmazza. — Bűnügyileg melyik a legfertőzötteb község? — A járás községei közül bűnügyileg legfertőzöttebb a járási székhely, valamint Vésztő nagyközség tekinthető. Ennek okait vizsgálva, az előzőnél a dinamikus fejlődést, urbanizációt, valamint az iparosodást rendszerint követő okokról van szó. Vésztő nagyközség esetében pedig ilyen okként a lakosság összetétele mellett tudati tényező is hozzájárul. Ebben a községben mindig intenzív, mondhatni túlzott tulajdonosi szemlélet érvényesült, amely sokszor ösz- szefüggésbe hozható az elkövetett cselekményekkel. — Milyen a társadalmi tulajdon védelmének helyzete? — Járásunk területén a társadalmi tulajdon védelmének helyzete azonosnak ítélhető meg azzal, amit általánosságban már megállapítottam. A közös vagyon védelmét közvetlenül ellátó, bűnüldöző szerveken kívül vagyonőrök, éjjeliőrök, mezőőrök, alkalmazásával gondoskodnak erről, alkalmazzák a fejlett technikán alapuló biztonsági berendezéseket. Ennek ellenére egyéb módon (például: hiányos ellenőrzés, vagy felügyelet) az ügyek jelentős számában olyan mulasztások állapíthatók meg, ahol a bűnüldöző szervek, közöttük a bíróság is, gyakran kénytelen szignalizációs jogával élni. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekményeknél „finomultak” a módszerek, amelyek a cselekmény felderítését gyakran nehezítik. — A járásban foglalkoztatottak zöme a mező- gazdaságban dolgozik. Az utóbbi években meggyorsult az iparosodás. Jelentős az ingázók száma is. Mindez milyen kihatással van a bűnüldözésre? Van-e ennek szerepe a bűnözés okaiban? — Mélyebb elemzést, és szinte szociológiai felmérést igényelne ennek a kérdésnek a pontos megválaszolása. Gyakorlati tapasztalataim szerint a bűnözés közvetlen okai között a meggyorsult iparosodás, vagy az ingázók jelentős száma egyértelműen nem szerepel. Ezek a tényezők általában közvetve, és háttérként hatnak. E megállapítás bizonyítására példaként azt tudom felhozni, hogy az ipari üzemek számának emelkedésével szükségszerűen emelkedik az olyan jellegű cselekmények száma, amelyeket ott lehet elkövetni. — Mi jellemzi a polgári pereket? Hogyan alakult a családi perek száma a műit években? — A polgári oerekre általánosságban az jellemző, hogy az érkezett ügyek számát tekintve évek óta stagnál a helyzet és néhány hatásköri módosítás következtében némi csökkenés állapítható meg. Ami viszont az ügyek megítélését illeti, az állapítható meg, hogy a társadalmi viszonyok bonyolultabbá válásával bonyolultabbak, és nehezebben elbírálhatók a polgári perek is. A polgári ügyszakon belül a családjogi perek aránya igen magas az utóbbi években, és eléri az összes ügy 55—60 százalékát. Természetesen családjogi per nem csupán a házassági bontóper, hanem a házassággal összefüggő gyermektartási, házastárstartási, gyermekelhelyezési, házastársi vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatos per is, amely gyakran önállóan kerül érvényesítésre. — Mi jellemzi a válópereket, nő-e, vagy csökken a számuk? — Ezen a téren a megye más járásaitól teljesen eltérő módon egyértelmű csökkenés állapítható meg számszerűen. 1979-ben a járásbíróságon 172 házassági bontóper indult, míg 1982-ben ez a szám 155-re csökkent. Ebből a szerény -mértékű csökkenésből azonban korántsem vonható le az a következtetés, hogy a járás területén szilárdul a házasság intézménye. Ellenkezőleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy az előző kérdésnél említett családjogi perek száma emelkedik, akkor legfeljebb arra lehet következtetni, hogy változatlanul magas a megromlott házasságok száma, de a felek megfontoltabban indítanak a házasság felbontása iránt pert, vagy pedig előbb kívánják rendezni a házassággal kapcsolatos vitás igényeiket. — Hallhatnánk-e néhány szót a házassági bontóperek okairól? — A házassági bontóperek közel kétharmad része a felek közös akaratnyilatkozatára alapítottan indul, és így is nyer befejezést. Ezekben az ügyekben nem kívánják feltárni a házasság megromlásának okait, és az előfeltételek fennállása esetén a bíróság azt nem is vizsgálja. Azokban az ügyekben, ahol a házasság felbontását a felek nem így kérik, a házasság megromlásának okai meglehetősen változatosak, és tarka képet mutatnak. Leggyakrabban előforduló ilyen ok a túlzott mértékű szeszesital-fogyasztás, érzelmi elhidegülés, a házasság fennállása alatt létesített újabb kapcsolat, amely utóbbi leggyakrabban a tényleges katonai szolgálatot teljesítő fiatal házasfelek esetében fordul elő. — Előfordul-e, és milyen mértékben a tartási kötelezettségét nem teljesítő szülők helyett a tartásdíjnak az állam által előlegezése? — A jogintézmény bevezetését követően emelkedő mértékben kerül alkalmazásra társadalmunknak ez a rendkívül humánus helytállása a tartási kötelezettségüket elmulasztók helyett. 1980-ban a Szeghalmi Járásbíróságon egy ilyen ügy volt folyamatban, 1983-ban az eddig eltelt félév alatt már öt ilyen ügy volt. A jelenlegi szabályozás szerint az állam átmenetileg, és meghatározott időre teljesíti a kötelezett helyett azt a tartásdíjat, amelyet korábban bírói ítélet állapított meg. Természetesen a kötelezettől az állam ezt az általa előlegezett összeget behajtja, de a gyakorlati tapasztalatok szerint többkevesebb sikerrel, mivel a megelőlegezett tartásdíjak csekély töredéke hajtható be. Erre, és egyéb szempontokra is tekintettel, megítélésem szerint a tartási kötelezettséget súlyosan sértő kötelezettekkel szemben hathatós intézkedést egy — a büntető jogból ismert javító-nevelő munkához hasonló — jogintézmény bevezetése jelenthetne. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Ücsörgők Gyulán, a Komló Szállóval átellenben az üzletek. szolgáltatóhelyiségek sora előtti virágágyakat padok övezik. Ä padokon nap mint nap — kora délutántól kezdve — fiatalok ücsörögnek fürtökben, hanyagul szétvetve kezüket-lábukat. Nemigen beszélgetnek, legfeljebb időnként megszólítanak egy-egy „jobb csajt”, de különösebben nem kötözködnek. Csak ülnek egymás mellett unottan, többnyire a semmibe nézve. A kezük — és a szájuk — jár csak: amikor újabb magot raknak foguk közé. Komótosan kibontják-meg- rágják azokat — és kiköpik maguk elé a maradványokat. öt-hat óra felé már tekintélyes halom van a padok előtt a „szotyola” héjából, csúffá téve a járdát. Nem ellenzem a napraforgómag fogyasztását —, de ezt a módját igen! Az idegenforgalmi idény kezdetén vagyunk, egyre több látogató érkezik külföldről és belföldről Gyulára, és viszik hírünket szerte a nagyvilágba benyomásaik, tapasztalataik alapján. Közös érdekünk: jó érzéssel, kellemes emlékekkel távozzanak az idelátogatók, s ehhez — többek között — az utcák tisztasága is hozzájárulhat. Szigorúbban kellene fellépni a várost csúfító 6zemetelőkkel szemben. És — persze — nemcsak Gyulán. Pénzes Ferenc Pályázat parkokra A KISZ Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Kertészeti Egyesülés parképítő pályázatot hirdetett meg. A pályázat célja: olyan, többféleképpen hasznosítható — pihenésre, játékra, sportolásra egyaránt alkalmas — parkok építése, illetve elhanyagolt, elhagyott parkok újjáalakítása, amelyek tervezésük és kivitelezésük észszerűségét, újszerűségét tekintve mintaként szolgálhatnak hasonló rendeltetésű parkok létesítéséhez, másutt is. A pályázattal elsősorban azokat a vállalkozó kedvű kollektívákat, ifjúsági közösségeket kívánják támogatni, amelyeknek a központi pénzalapból igényelt összeg lendületet ad egy már korábban megkezdett munka befejezéséhez, illetve amelyek megfelelő helyi erőforrások birtokában a központi támogatással képesek létrehozni ilyen parkokat. A pályázatot meghirdető szervek pénzzel, műszaki tervekkel, szakmai segítéssel, kedvezményes árú, a parkokba telepíthető növényzettel segítik az építőket. A támogatás mértéke pályázatonként 100 ezer forint. A központi pályázatra az előzsürizés után a megyei és a budapesti KlSZ-bizottsá- gok megyénként 3—3 pályaművet küldenek be, amelyek közül szakemberekből álló bizottság választja ki a támogatásra méltókat. A pályázatokat ez év szeptember 30-ig kell eljuttatni a megyei, illetve a budapesti KISZ-bizottságokra. A pályaműveknek egy, a költség- vetést is magában foglaló vázlattervet kell tartalmazniuk. A pályázóktól várják, hogy részletesen fogalmazzák meg a park kialakításával összefüggő konkrét elképzeléseiket: hol, mekkora területen, milyen természeti viszonyok között, milyen célokat szolgálva építenének. A pályázatokban rögzíteni kell a rendelkezésre álló helyi erőforrásokat (társadalmi munka. anyagi eszközök, anyagbeszerzési, tervezési, kivitelezési ötletek, a szakértői, a szakmai háttér). A pályázóknak jelezniük kell, hogy milyen jellegű és mértékű központi segítséget igényelnek a park építéséhez és garanciát kell vállalniuk a megépítendő park további gondozására. Naperőművek a Góbi-sivatagban Mongóliában a Góbi-sivatag peremvidékei a sikeres vízkutatásnak és az ésszerű vízgazdálkodásnak köszönhetően termőföldekké váltak napjainkra. A nagy területű száraz vidékeken azonban — még akkor is, ha találtak vizet — gondot okoz, hogy honnan nyerjék az öntözőtelepek a szivattyúk működtetéséhez szükséges energiát. A tudósok úgy vélik, erre a legalkalmasabb a napenergia fűtötte termogenerátorokban fejlesztett áram. A Mongol Népköztársaságban most olyan napgenerá- tor-rendszert fejlesztettek ki, amely egyszerű, könnyen kezelhető és az előállítása szerény anyagi eszközöket igényel. Egy-egy ilyen berendezés óránként 4-5 köbméter vizet emel ki a kútból. Eleinte gondot okozott, hogy a nagy mélységből érkező talajvíz túlságosan sós volt. A sótlanításban is a napenergia segített: napelemekkel hajtott berendezés végezte el ezt a műveletet is. Ma az országban működő naperőművek már felveszik a versenyt a hagyományos hőerőművekkel is. Barátsági munka az MSZBT-tagcsoportokban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság több mint 1700 tagcsoportja az üzemek, a szövetkezetek, a vállalatok és intézmények mozgalmi életéhez kapcsolódva egyre nagyobb szerepet vállal a Szovjetunióval kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a magyar—szovjet barátság elmélyítésében — a megállapítás az MSZBT országos elnökségének közelmúltban tartott ülésén hangzott el, amelyen a testület a tagcsoportok tevékenységének tapasztalatait vitatta meg. A barátsági munka bázisai 1970 óta a tagcsoportok, amelyek az ország egész területén a helyi lehetőségekhez igazodó, a sajátosságokra is figyelő formák és módszerek szerint működnek. Egyre több helyen lehet tapasztalni, hogy az egy városban, járásban, kerületben dolgozó mozgalmi kollektívák közösen szervezik akcióikat, rendezvényeiket. Gyakori, hogy egy-egy tagcsoport olyan üzemmel, intézménnyel működik együtt, ahol még nem alakultak hasonló csoportok, és így nagyobb lehetőségek kínálkoznak a Szovjetunióban elért eredmények mind szélesebb körű bemutatására. A nagy ipari és mezőgazdasági üzemek tagcsoportjai között egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy munkatervük konkrét ajánlásokat tartalmaz a szocialista brigádok vállalásaihoz. A fejlődést jelzi, hogy tevékenységük mindinkább kapcsolódik a „hétköznapok” politikai munkájához. A szovjet termelési, műszaki tapasztalatok itthoni felhasználását segíti elő a szakmai kapcsolatok ápolása, a szovjet szak- irodalom terjesztése. A barátsági munka hatékony formái a különböző előadások, politikai fórumok, amelyeken egyebek között a Szovjetunió békekezdeményezéseit is népszerűsítik. E rendezvényeken rendszeresen bemutatják a magyar— szovjet kapcsolatok alakulását, a két ország álláspontjának azonosságát, illetve kapcsolataink fejlődésének legjellemzőbb eredményeit, azokat az elképzeléseket, amelyek a jövőbeni együttműködés szempontjából fontosak. A tagcsoportok változatos programjai képet adnak a szovjet emberek életéről, a tudomány, a kultúra eredményeiről, s ismertetik a kommunista társadalom építésének legfrissebb dokumentumait. Jó alkalmat teremtenek a személyes ismerkedésre azok a találkozók, amelyeket a Szovjetunióból érkező művészekkel, valamint turista- csoportokkal szerveznek. Ezek eredményeként több szoros barátság is szövődött már. Az oktatási intézmények tagcsoportjaiban tevékenykedők rendszeresen leveleznek szovjet tanulókkal. Nem ritka a szovjetunióbeli fenyőfaünnepségekre, karneválokra, gyermeknapi rendezvényekre invitáló meghívó sem. A hozzánk látogató kisdiákok élményeiket kétnyelvű irodalmi, zenés műsorok, sportrendezvények is gazdagítják. Számos MSZBT-tagcsoport alakított már ki testvérüzemi, illetve testvériskolai kapcsolatot. Ezeken keresztül elterjedtek a szakembercserék, s kedveltek a dolgozók csereüdülései is. A testvérmegyék, illetve -városok rendszeresen megszervezik az adott terület gazdasgi, társadalmi, kulturális életét bemutató barátsági heteket. Riasztóüveg Salgótarjánból Riasztóüveg gyártását kezdték meg a Salgótarjáni Síküveggyárban; az első negyven tábla ablaküveg már el is kelt: a Budapesti Fémmunkás Vállalat révén egy algériai pénzintézetet véd a betöréstől. A riasztóüveg olyan ragasztott biztonsági üveg, amelynek rétegei közé finom fémszálakat építenek be, s ezeket riasztóberendezésekhez kapcsolják. Ha a bűnöző az ablak betörésével hatol az épületbe — vagy akár gépkocsiba, amihez szintén ajánlják a salgótarjáni újdonságot —, a fémszálak megszakadnak, a riasztó berendezés megszólaltatja a szirénát vagy a vészcsengőt. A gyártmány értékét fokozza, hogy a két és több rétegű ragasztott üveget betörni sem könnyű, hiszen a műanyag ragasztóréteg, mint valami sűrű, szívós, nyúlós, rugalmas háló fogja össze a betört üvegtáblákat. már megérkezett. A megerősödött fácáncsibék többségét a régi „Paradicsommajor” környékén engedik majd ki. A kitelepítés előtt az előnevelőben két héten keresztül éjjel-nappal vigyázni kell a fácáncsibékre. Napközben Szilágyi Lajos — képünkön — nyugdíjas vadász feladata az etetés és itatás, valamint a kártevők elriasztása. Éjjelente a társaság tagjai felváltva őrködnek. L. S.
