Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

NÉPÚJSÁG 1983. július 12., kedd Gyors asszonyi kezek válogatják a csomagolás előtt a ccru- zababot Fotó: Fazekas László Rádióműsorok a magyar-szovjet kapcsolatokról A magyar—szovjet kap­csolatokról ezen a héten három műsort sugároz a Magyar Rádió. Szerdán a Kossuth adón 21.30 órai kez­dettel a háttérbeszélgetés vendége Szűrös Mátyás, a Magyar Szociailsta Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának titkára és Kovács Gyula, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. (E műsort pénteken a Petőfi rádió 9.21 órakor megismét­li.) Július 14-én, csütörtökön — a kiadott műsortól elté­rően — a Kossth adón 17.05 órai kezdettel beszélgetés hallható a két ország kul­turális kapcsolatairól. Va­sárnap, ugyancsak a Kos- suth-on 17.05 órakor a Je­lenidőben című sorozat a nyugat-szibériai Urengojtól a Kárpátokig megépült gáz­vezeték mentén kalauzolja a hallgatót. n Pénzügyminisztérium és az MNB közleménye A konvertibilis devizák forint- árfolyamainak változásával ösz- szefüggésben 1983. július 12-től a külföldre utazó magyar ál­lampolgárok részére forintban meghatározott valutavásárlási keretek emelkednek. így példá­ul a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni turis­ták az eddigi 13 600 forint he­lyett 14 000 forintért vásárolhat­nak valutát. Emelkednek továbbá a látoga­tó útlevéllel utazók, valamint a szervezett turistautazáson részt vevők valutavásárlási forintke­retei is. A további részletekről az utazási irodák adnak felvi­lágosítást. (MTI) Tombolasorsolás Orosházán Az orosházi totó-lottó kiren­deltségen május 26. és július 2. között tombolát tartottak. Min­den fogadó, aki az említett idő­szakban a totózóban egyszerre legalább 5 db totó-lottószelvényt vásárolt, vagy 25.— Ft összeg­nek megfelelő kollektív szel­vényt fizetett be, díjmentesen egy db tombolajegyet kapott. Az előfizetéses szelvénnyel játszók kedvezőbb helyzetben voltak: ők minden előfizetéses szelvény után 2 db tombolajegyet kap­tak. A tombolasorsolást július 7-én bonyolították le. A nyertes tom­bolaszámok a következők: 370 445. 370 503, 376 243. 376 244, 377 892. 393 665, 394 345. 541 283. 543 730. 543 968. 986 079, 986 192. 988 821. 990 811. 992 706, 995 741. 995 862. 996 219. 997 865, 998 877. A kisorsolt ajándéktárgyakat a nyertes tombolajegyek elle­nében augusztus 6-ig lehet át­venni az orosházi totó-lottó ki- rendeltségben. Nem véletlenül érdeklőd­nek éppen e nemzedék tag­jaitól. ök ugyanis abban az időszakban születtek, amikor országunkban sok nő szakí­totta meg terhességét, keve­sebb gyermek jött a világra, mint az azelőtti és az az­után következő években. Családalapítási terveik, anyagi helyzetük nem kö­zömbös társadalmunknak, mivel tőlük, gyermekeik számától is függ, miként ala­kul népesedési helyzetünk az ezredfordulóig, és az az­után következő évtizedek­ben. Azért beszélgettek ve­lük a szakemberek, hogy megismerjék a mai fiatalok anyagi helyzetét, terveit, igényeit, és ezáltal elősegít­sék azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek Babszezon a htttőházban Az elmúlt hét meleg idő­járása jótékonyan hatott a hüvelyesek fejlődésére. Fo­lyamatosan érkeznek a bab­szállítmányok a Békéscsabai Hűtőházba. Márton Pál igaz­gató tájékoztatójából kide­rül: négyfajta bab termelé­sére kötöttek szerződést a város környéki szövetkeze­tekkel és kistermelőkkel. A sárga babot belföldön for­galmazzák, a speciál- és a ceruzababot Svédországba exportálják. A svéd part­nerrel fennálló több éves gyümölcsöző kapcsolat is bi­zonyítja, az üzem termékei jó minőségűek, megütik a világszínvonalat. A hűtőház a világpiaci változásokhoz való alkalmazkodó képessé­gét segíti partnerükkel, a FINDUS céggel közösen lét­rehozott kéthektáros kísérle­ti telep, ahol az új igények­nek megfelelő, a helyi talaj- és klímaadottságokhoz jól alkalmazkodó növények sza­porító anyagainak kikísérle­tezésével foglalkoznak. Egy jellemző példa, amely a kül­piac változó igényeit jelzi: készen állnak az ananász ízű főzőtök termeltetésében. Ahhoz, hogy az új terméke­ket az igény megjelenésével szükségesek a gyermekek vállalásához. E vizsgálatsorozatot 1966- ban kezdték meg, miután az ötvenes évek második felé­től egyre nagyobb mérték­ben csökkent a születések száma. A vizsgálat után kö­vetkező évtizedben a népe­sedéspolitikai határozatok, rendelkezések egész sora jelent meg, a többi közt jog­szabály írta elő a gyermek- gondozási segélyt. Időköz­ben újra és újra felkeresték a korábban megkérdezett házaspárokat: miként ala­kult az anyagi helyzetük, születtek-e gyermekeik. Élet­útjukat csaknem 15 éven át, 1980-ig kísérték figyelemmel. A tapasztalatok szerint a népesedéspolitikai intézke­dések bizonyos mértékig szinte egy időben piacra tud­ják dobni, nélkülözhetetlen a rugalmas termelői kedv. Az üzem ma 800—900 kisterme­lővel áll szerződéses kapcso­latban. A gyár a közvetlen kapcsolati forma kialakítá­sát szorgalmazza, a közvetítő kedvezően befolyásolták a fiatalok életkörülményeit, a népesedési helyzetet. Amíg a fiatal párok kétharmada házassága kezdetén a szü­leinél, rokonainál, ismerő­seinél lakott, több mint 10 százaléka albérletbe kény­szerült, s csak mintegy ötö­dé kezdte a közös életet önálló lakásban, addig há­zasságuk hatodik évében több mint 70, tizennegyedik évében 90 százalékuknak külön otthona volt. Lakhely, foglalkozás szerint külön­bözőek az önálló lakás meg­szerzésének lehetőségei. A vidéki városokban élő há­zaspároknak van a legna­gyobb esélyük arra, hogy önálló lakáshoz jussanak, de ugyancsak ott a legnagyobb az albérlők aránya a házas­ság 15. évében. A fővárosban a legnehezebb az önálló la­kás megteremtése, mégis az 1970-es évek kezdetétől itt növekszik a legnagyobb mértékben ennek üteme. Az itt élő házaspárok mintegy 87 százalékának volt saját lakása házasságának 15. évében. A mindkét nemze­dékhez tartozó házaspárok 60 százaléka saját erőből létesített lakást magának. Az önálló lakásban élő házaspároknak több a gyer­meke, mint azoknak, akik családtagként élnek. Az 1966-ban házasodott nők — ÁFÉSZ-ek nem teszik ugyan­is lehetővé a gyors termék- váltást. A jövő évben elké­szül az üzem 230 millió fo­rintos rekonstrukciója, amely lehetővé teszi a termelés ha­tékony növelését. a népességpolitikai határo­zatok hatására — házassá­guk 14. évéig több gyerme­ket hoztak a világra, mint amennyit házasságkötésük előtt terveztek. Kevesebben szültek két gyermeket, mint amennyien szerettek volna, viszont többen — terveiket túlhaladva — három-négy gyermeknek adtak életet. Ha elképzeléseik teljes mér­tékben megvalósulnak, ak­kor az 1966-ban házasságot kötött nőknek átlag két gyermekük lesz a termé­kenységi folyamat végén, vagyis összesen 9 százalék­kal több, mint amennyit terveztek. Az 1974-ben házasodott nők házas életük első hat évében több gyermeket szül­tek, mint az 1966-ban háza- sodottak ugyanannyi idő alatt, főleg az 1973-as népe­sedéspolitikai intézkedések ösztönző hatására. Többsé­gük azonban 1980-ban keve­sebb gyermeket kívánt, mint amennyit kezdetben tervezett. Az egy gyermeket kívánók aránya megkétsze­reződött, s a három gyer­meket tervezőké 20 száza­lékról 13 százalékra csök­kent. A születések jelenlegi és a következő években vár­ható száma tehát kevés a természetes reprodukcióhoz. A kilencvenes évek közepé­től viszont gyarapszik e szám, mivel szülőképesekké érnek a hetvenes évek kö­zepén született népes gene­ráció tagjai. Nem üti meg [eher a gazdaság vál­lán. A jövedelme­I ' zőség piócája — el­szívja a prosperáló vállala­tok pénzét. Efféle színezetű kijelentéseket gyakran hal­lani az úgynevezett alacsony hatékonyságú gazdálkodó szervezetekről. Persze job­bára csak így; általában dí­vott alacsony hatékonyságú cégekről beszélni, a haté­konyság mérőszerszáma ugyanis — több esztendei és többszöri kísérlet ellenére — hiányzott. Így aztán legfel­jebb hozzávetőleg lehetett tudni, melyik cég nem üti meg a mércét. Következés­képpen az „alacsony haté­konyság” bélyegével sem kel­lett sokaknak szégyenkezni. Most, 1983-tól van már mérce. Nemcsak sejteni: tudni lehet, kik buknak el alatta, s kik ívelnek maga­san fölötte. Eszerint — tar­tósan — alacsony hatékony­ságú vállalatnak számít az a szervezet, amely két egy­mást követő esztendőben nem éri el az ágazati átlagos jö­vedelmezőség felét. De mi is az a jövedelmezőség? Kony­hanyelven a haszon és a rá­fordítás egymáshoz viszonyí­tott aránya. Közgazdászul — napjaink magyar viszonyait figyelembe véve — kicsit bonyolultabb ennél. Egész precízen: a jövedelmezőségi mutatót úgy számolják ki, hogy a mérleg szerinti nye­reséget elosztják a költsé­gekkel, vagyis a nettó esz­közértékkel és a bérköltség­gel. Fentebb az olvasható: van mérce. Valóban, de ahogy azt a szakemberek is elis­merik, nem tökéletes. Igaz, tulajdonképpen nem a mér­cével van a baj, hanem a megmérendőkkel, illetve azok környezeti viszonyaival. Ne­vezetesen: az árak jó né­hány területen tartalmaznak még központi preferenciákat, másutt a költségnövekedést ismeri el automatikusan az ár és így tovább. Ugyanak­kor a jövedelmezőséget a kü­lönböző egyedi jellegű támo­gatások és elvonások is be­folyásolják. Egyebek közt az említettek indokolják, hogy a jövedelmezőség kiszámítá­sánál a mérleg szerinti; ne pedig az elszámolás alapjá­ul szolgáló nyereséget ve­gyék figyelembe. De miért is kell szemmel tartani az alacsony haté­konyságú vállalatokat? Nem lenne elég a veszteségesek és az alaphiányosok listája? Nem lenne elegendő ezek bajainak orvoslására kidol­gozni a hatásos gyógyírt? Ha távolabbi céljainkat és köze­lebbi lehetőségeinket szám­ba vesszük, csak nem lehet a válasz. Az előbbiek közt a növekvő jövedelmezőséget tükröző termékszerkezet, az utóbbiak közt az ország és a vállalatok pénzügyi hely­zete szolgál indokul. Az utób­binál maradva: amikor nincs elegendő pénz a fejlesztésre, válogatni kell a korszerűsí­tési lehetőségek közt. Elő­fordulhat, hogy a gyengél­kedő vállalatokba még any- nyit sem érdemes injektálni, amennyire rászolgáltak — jövedelmezőségükkel, fejlesz­tési alapjukkal. Vagyis: az országos érdekek úgy kíván­ják, hogy a több hasznot ho­Kedvezményes benzinjegyek a Jugoszláviába utazóknak A Jugoszláviába utazók júli­us 15-től a COOPTOURIST több irodájában is kiválthatják a 400 dinár értékű kedvezményes ben­zinutalványokat. Ezeket a ked­vezményes jegyeket a Magyar Autóklub devizapénztáránál is megvásárolhatják. A körülbelül 10 százalékos kedvezmény azon­ban- csak a konvertibilis valu­tában fizetőket illeti meg. A benzinutalványok Budapesten az V. kerület, Kossuth Lajos téri és a VI. kerület, Bajcsy-Zsi- linszky úti, illetve a Skála Áru­házban levő COOPTOURIST iro­dában, a vidéki városok közül az utazási iroda szegedi, kecs­keméti, debreceni, székesfehér­vári, pécsi, szolnoki, békéscsa­bai, nyíregyházi, győri, miskol­ci, zalaegerszegi, nagykanizsai és szombathelyi kirendeltségén kaphatók. Jugoszláviában, mint ismere­tes, a külföldi autósturisták üzemanyagot csak jegy ellené­ben kaphatnak. Ilyen jegyeket Jugoszláviában a nagyobb ha­tárátkelőhelyeken és az egyes utazási irodáknál is ki lehet váltani. Aki konvertibilis valu­tában fizet, ugyanazt a kedvez­ményt kapja, mintha a már em­lített hazai irodákban vásárol­ná meg. A 400 dinár értékű utalványo­kért, a jelenlegi jugoszláviai benzinárakat figyelembe véve, kedvezménnyel, 8 liter benzin, illetve 10 liter gázolaj kapható. —ki— TERMÉKBEMUTATÓ A 100-ASBAN. A Békéscsabai Konzervgyár új termékkel jelent meg a piacon, a Snack-kel. A kissé idegen hangzású elnevezés egy lisztből, burgonyából és kü­lönleges adalékokból álló ropogtatnivalót takar, amely forró olajban 30 másodperc alatt készre süthető, és közben eredeti térfogatának többszörösére duzzad. A vendégváró cse­mege a napokban kerül forgalomba, és szélesebb körű megismertetésére rendezte meg a békéscsabai 100-as ABC-ben tegnap a bemutatót a konzervgyár. Itt nemcsak a hagyomá­nyos, sós, hanem édes ízesítéssel is megkóstolhatták a vásárlók Fotó: Fazekas László Fontos kérdések — négyezer válasz Mintegy négyezer fiatal pártól — a házasulok 6 szá­zalékától — kérdezték meg az utóbbi egy évben a há­zassági tanácsadó szolgálatok: mikor és hói ismerték meg egymást? Hány gyermeket szeretnének? Van-e megfelelő lakásuk? Szüleik segítik-e családalapításu­kat? A napokban befejeződött annak az országos rep­rezentatív vizsgálatnak az első szakasza, amelyet a Köz­ponti Statisztikai Hivatal és az Egészségügyi Miniszté­rium szervezett hosszú távú vizsgálatsorozatának foly­tatásaként. A következő 15 esztendőben háromévenként újra megkérdezik ugyanezeket a fiatalokat: mcgvalósul- tak-e terveik, elképzeléseik? Születtek-e gyermekeik? Életkörülményeik kedvezőck-e?

Next

/
Thumbnails
Contents