Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚLIUS 12., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Pierre Mauroy hazánkba érkezett Megkezdődtek a magyar-francia hivatalos tárgyalások Hétlön megkezdődtek a magyar—francia hivatalos tárgyalások. Képünkön: a két kormányfő, Lázár György és Pierre Mauroy megbeszélése az Országházban (Telefotó) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatásra vasárnap Magyar- országra érkezett Pierre <■ Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke. Budapesten — ahol a Ferihegyi repülőtéren délben landolt a francia kormányfőt és kíséretét hozó külön- repülőgép — ünnepélyesen fogadták a vendégeket. A magyar és francia zászlókkal díszített légikikötőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá politikai, gazdasági életünk több más vezető személyisége. Ott volt Bényi József, a Magyar Népköztársaság párizsi és Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatás után a francia miniszterelnök és kísérete — magyar vezetők társaságában — gépkocsival szálláshelyére hajtatott. A francia vendégek a megérkezésüket követő rövid pihenő után a Dunakanyarba indultak. Pierre Mauroy-t és a vele levő személyiségeket elkísérte Veress Péter, Nagy János külügyi államtitkár és Bényi József. Először Szentendrét keresték fel, ahol megtekintették a Czóbel-kiállítást és ellátogattak a Kovács Margit Múzeumba. A Duna-kanyarral ismerkedve, útjuk következő állomása Esztergom volt. Itt a vendégek előbb a Bazilikában jártak, majd megtekintették a Keresztény Múzeum képtárát. Ezt követően az érseki palotában Pierre Mauroy találkozott dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsekkel. A vendégek — az esti órákban — szárnyashajóval érkeztek vissza Budapestre. Pierre Mauroy tegnap, hétfő reggel a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután az Országházban megkezdődtek a magyar— francia hivatalos tárgyalások. Először a két kormányfő, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Pierre Mauroy folytatott egymással négyszemközti megbeszélést. A találkozón közös érdekű nemzetközi témákról, így a biztonság, a leszerelés időszerű kérdéseiről, a madridi találkozóról folytattak eszmecserét, s kifejtették véleményüket a világgazdaság, a nemzetközi élet néhány más fontos kérdéséről is. Ezt követően a két kormányfő vezetésével plenáris tárgyalások kezdődtek az Országház delegációs termében. A magyar tárgyaló- csoport tagjai: Marjai József, a Mihisztertanács elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár, Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár és Bényi József, hazánk párizsi nagykövete. A francia tárgyaló- csoport tagjai: Alain Savary közoktatási miniszter, Jean Auroux, az iparügyi és kutatásügyi minisztérium energiaügyi államtitkára, Henri Nallet, a köztársasági elnök főtitkárságának tanácsadója, Thierry Pfister, a miniszterelnök különleges tanácsadója, Bemard Garda, a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, Jérome Clément, a miniszterelnök kabinetjének tanácsadója, Harris Puisais, a külügyminisztérium rendkívüli megbízottja és Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Mindkét részről szakértők is részt vettek a tárgyaláson. A tárgyaláson aláhúzták, hogy a mostani találkozó — a kétoldalú kapcsolatok erősítésén túl — hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatásához, s példája annak, hogy a dialógust lehet — és kell is — folytatni. A plenáris tárgyalást követően a Parlamentben Kaüz új tanév munkarendjéről, lő feladatairól A Művelődési Minisztérium közzétette az 1983/84-es tanév munkarendjére vonatkozó utasítását, amely az óvodákban, az alsó- és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá az állami zeneiskolákban szabályozza az oktatómunkát. Eszerint az általános iskolákban és a középfokú tanintézetekben augusztus 29- én kezdődik az új tanév. A tanévnyitó ünnepélyt — a nevelőtestületek döntése alapján — az első tanítási napot megelőzően, 27-én vagy 28-án, illetve 29-én reggel lehet megtartani. Az első félév 1984. január 29-ig tart, az utolsó tanítási nap január 27. A diákok és szüleik február 3-án kapják meg az eddig végzett munka minősítését tartalmazó értesítést. Az utolsó tanítási nap az alsó fokú oktatási intézményekben, a középiskolák I— III. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályaiban 1984. június 15-én lesz. A szakmunkásképző intézetekben — az utolsó évfolyamok kivételével — június 8-ig tart a tanítás. A végzős középiskolások, illetve egész- j ségügyi szakiskolások 1984. május 11-ig, a szakmunkás- képző intézetek végzős növendékei május 25-ig, a nemzetiségi gimnáziumok IV. osztályos tanulói pedig május 10-ig járnak iskolába. A téli szünet 1983. december 22-től 1984. január 2-ig tart, s 3-án folytatódik a tanítás. A tavaszi szünet első napja április 2., az utolsó pedig április 6. lesz. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 11-én, a többi gimnáziumban és a szak- középiskolákban május 14- én, az esti és levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös érettségi-felvételi dolgozatokat május 21-től írják a diákok. A szakmunkásvizsgára június 14-től, illetve — a középiskolát végzettek számára indított másfél éves tanfolyamok zárásaként — "február 16-tól I kerül sor. A Művelődési Minisztérium az 1983/84, tanév fő feladatának — az MSZMP KB I 1982. április 7-i közoktatáspolitikai állásfoglalásának I végrehajtása értelmében az intézmények nevelő-oktató munkája tartalmának és feltételeinek fejlesztését határozta meg. Ezen belül kiemelten kell foglalkozni az 1984 85-ös tanévben az általános iskolákban kezdődő fakultatív oktatás előkészítésével, a gimnáziumokban pedig a már működő fakultáció következetes megvalósításával. A szakképzést folytató intézményekben a gyakorlati oktatás feltételeinek javítása, a szakmunkásképző iskolákban pedig — a magas fokú szakmai képzés mellett — a tanulók általános műveltségének fejlesztése a legfőbb cél. (Folytatás a 2. oldalon) Megszűnt Szeghalmon a belvízveszély Az utóbbi tíz évben több mint 500 lakást kellett belvizessé nyilvánítani Szeghalmon. A legtöbb gondot az jelentette, hogy nem volt megfelelő csapadékvíz-elvezető rendszer a nagyközség területén. Az árkok, az átereszek és az egyéb műtárgyak megépítése elsősorban az 1980-as árvíz után vált szükségessé. Július 11-én, tegnap volt e létesítmények műszaki átadása. Zsombok János vb-titkár tájékoztatása szerint a hosszú ideje létező probléma megoldására 10 millió 600 ezer forint értékű magasabb tanácsi támogatást kapott a település. A Debreceni Közútépítő Vállalat kivitelezésében mintegy 10—14 ezer méter hosszú árok készült el a hozzá tartozó műtárgyakkal együtt, s ez a rendszer Szeghalom területének csaknem kétharmadát érinti. Szó van arról, hogy a munkálatok a jövőben tovább folytatódnak a nagyközség más részein. Egyébként a kivitelezés ideje alatt az érintett utcák lakosai nem kis megértést tanúsítottak a felmerült nehézségek iránt. Ugyanakkor szívesen vállalták a karbantartást, valamint azt, hogy az árkok eliszaposodását is megakadályozzák. A létesítmények átadásával Szeghalmon megszűnt a belvízveszély, és most már lehetővé vált, hogy az esetenként nagy meny- nyiségben felgyülemlő csapadékot a Berety- tyóba átszivattyúzzák. Kép, szöveg: Bukovinszky István Szeghalmon, a Kinizsi cs a Lenin út kereszteződésénél nemrég megépült műtárgyak értéke eléri az egymillió forintot A lehetőség kecsegtető: a csupán öt esztendeje alakult üzem önálló alkatrészgyárrá alakulhat, ha... Az ÉVIG kismotor*- gyára mezőkovácsházi üzeméről szól cikkünk az 5. oldalon Fotó: Fazekas László II MÉM és a Kamara együttműködési megállapodása Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a kapcsolatok fejlesztése, rendszeressé és intézményessé tétele érdekében együttműködési megállapodást írt alá tegnap a Kamara székházában. Ennek alapján a jövőben rendszeresen meghívják a MÉM szakembereit azokra a kamarai fórumokra, amelyeken a tárca működési területével összefüggő kérdéseket tárgyalják meg. Lehetőséget teremtenek arra is, hogy a minisztériumi képviselők részt vegyenek a kamarai testületek, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat munkájában. A Kamara számos kérdésben összegyűjti ésösz- szefoglalja a tagvállalatok tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, s azokat továbbítja a minisztériumi szakembereknek. A minisztérium folyamatosan tájékoztatja a Magyar Kereskedelmi Kamarát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési, nemzetközi együttműködési koncepcióiról, s az újabb elképzelések kidolgozásába a Kamara testületéit is bevonja. Megkezdődön a honismereti akadémia Tegnap délelőtt Kaposváron megkezdődött a XI. országos honismereti akadémia. Az ország minden részéből jelenlevő szakemberek előadásokat hallgatnak, konzultációkon vesznek részt. Az első napon Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Nemzet és ifjúság címmel tartott előadást, amit konzultáció követett. Ma Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes Nemzet és iskola című előadásával folytatódik a program. Szó lesz a nemzetről és anyanyelvről, zenei anyanyelvűnkről, a honismereti mozgalom • helyzetéről, feladatairól, a községi adattárak létrehozásának jelentőségéről, falumonográfiákról, és sor kerül a honismereti szakkörök bemutatójára is. Befejeződön a diákírók, diákköltők országos találkozója Hétfőn befejeződött Sárváron a diákírók, diákköltők kétévente rendezett, immár nyolcadik találkozója. A tizenéves toliforgatók előzőleg pályázatra küldték el verses vagy prózai műveiket, tanulmányaikat, riportjaikat, s a legjobb alkotások szerzőit hívták meg Sárvárra. Az idén mintegy ötszáz pályamű érkezett a zsűrihez, s végül hatvan gimnazista, szakközépiskolás és szakmunkástanuló vehetett részt az ötnapos találkozón. A fiatalok ismert irodalmárokkal, kritikusokkal, költőkkel beszélgettek az irodalomról, a közéletiségről, műfaji kérdésekről. Panaszként hangzott el: a rajzolni, énekelni tanulókat intézményesen képzik, segítik, míg az irodalmi ambíciókat tápláló, tehetséges tizenéveseknek alig van fórumuk, segítségük. Ezért hozta egyébként létre a KISZ KB középiskolás és szakmunkástanuló tanácsa a még kevéssé ismert sárvári klubot a két találkozó között jelentkező írójelöltek támogatására; e klub lehet az induló tehetségek pártfogója. A találkozó zárónapján a sárvári Tinódi Gimnázium irodalmi színpada összeállítást mutatott be a legsikeresebb munkákból, majd átadták a díjakat. A próza kategóriában Kun Árpád soproni és Hárs György Péter győri, a vers kategóriában ugyancsak Kun Árpád és Kozák László budapesti diák kapta az aranyoklevélet, míg a tanulmányok, riportok kategóriájában Major Tamás székesfehérvári és Sáránké Márta szombathelyi középiskolás vehette át ezt a díjat.
