Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

NÉPÚJSÁG 1983. július 10., vasárnap Koszorúzás a Lenin-szobornál Szovjet egyetemisták Békésben Marjai József és Rudolf Rohlicek megbeszélései Nemzetprébáló feladatok Az évek óta érvényben le­vő együttműködési szerződés értelmében az idén július 6- án este érkeztek Békéscsa­bára a szovjetunióbeli Gor- jacskin egyetem hallgatói a Lenin Termelőszövetkezetbe és a Békéscsabai Állami Gazdaságba. Ettől a naptól számítva 2—2 és fél héten át az egyetem automatizálási szakán tanuló hallgatók a Lenin Tsz-ben töltik nyári gyakorlatukat, itt ismerked­nek meg az állattenyésztés­ben és a szárítóban működő mezőgazdasági berendezések­Egyszerüsítik a használt akkumulátorok begyűjtését Rövidesen az egész országban megszervezik a kimerült gépjár­mű-akkumulátorok begyűjtését. A közelmúltban aláírt megálla­podás szerint a MÉH Nyers­anyaghasznosító Tröszt új, zárt begyűjtési rendszer kialakítási­hoz 30 millió forint támogatás­ban részesül a központi környe­zetvédelmi alapból. A motorizáció gyors fejlődé­sével ugrásszerűen megnőtt a gépjárművek, és ebből adódóan a használt akkumulátorok szá­ma. Az évi 20—2» ezer tonnányi selejt akku sorsa több szem­pontból sem lényegtelen: je­lentős ólomtartalmúk miatt al­kalmasak lehetnek tőkés nyers- anyagimport kiváltására; meg­gondolt. szabályozott kezelésük pedig fontos környezetvédelmi feladat. Eddig a kimerült akku­mulátorokat sokan az utak men­tén, a szabadban hagyták. Az utóbbi időben ugyan a MÉH már foglalkozott felvásárlásuk­kal. ám a selejtes készüléket általában csak savtalanul vették át, ami sok helyen a környezet meggondolatlan savszennyezésé­hez vezetett. Problémát okozott az is. hogy a MÉH-től csak megbontott, széttört készüléket fogadtak el. e munkák elvégzé­sére csak kis számú kézi erő állt rendelkezésre. Az új begyűjtési rendszert a tervek szerint általánossá te­szik; a Budapesten már alkal­mazott gyakorlatot — a selejtes akkumulátor bármelyik AFOR- kútnál érintetlenül, azaz savval együtt leadható — széles körben elterjesztik. Az új rendszer fel­tételezi az átvcvőtelepek fogadó- képességének fejlesztését, a szál­lítási kapacitás bővítését és né­hány további alapberuházást, ezek finanszírozására összesen 70 millió forintot fordítanak. Hosszú távon a rendszert úgy akarják kialakítani, hogy a be­gyűjtési költségek megtérülje­nek. . A Békéscsabái Állami Gaz­daságban a hallgatók az ara­tásban és az időszerű mező­gazdasági munkákban vesz­nek részt. A gyakorlatért kapott pénzből a 2 és fél hét leteltével még egy hetet pi­hennek a szovjet diákok a Balaton partján, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üdülőjében, azután térnek vissza hazájukba. Hagyományosan kedves pillanata a szovjet diákok ittlétének, amikor koszorút helyeznek__ el a békéscsabai Szabadság téri Lenin-szobor­A kutyák a képzés során 4-5 éves korukra érik el tel­jesítményük csúcsát. Ekkorra szerezhetik még a legmaga­sabb, nemzetközi szabályok­ra épülő vizsgát. Képzésük egyébként elég korán, 9 hó­napos korukban megkezdőd­het, a nőstény kutyák 18, a hímek 24 hónapos korban tehetik le az első vizsgát, NB I—II—III. osztályban kell felmenő rendszerű köve­telményeknek eleget tenniük. Hogy mindez miből áll, azt mutatták be tegnap, a békéscsabai egyesület kutya- kiképző területén, a dél- magyarországi csapatok. El­végeztették az okos német­juhászokkal gazdgik a nyo­mon követést 45 perces idő- késleltetéssel, idegen nyom és három tárgy közbeiktatá­sával. Fegyelmező gyakorla­Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar társelnöke szombaton Komá­romban Rudolf Rohlicek mi­niszterelnök-helyettessel, a bizottság csehszlovák társel­nökével tárgyalt. Tárgyalásuk során áttekin­tették a gabeikovo—nagy­marosi dunai vízlépcsőrend­szer közös építésével össze­függő teendőket. A megbe­szélések a testvéri barátság irodalmi Az elmúlt években jelen­tős sikerek, születtek a ma­gyar és a szovjet irodalom kölcsönös népszerűsítésében, bővültek a,, két ország közöt­ti irodalmi kapcsolatok — állapíthatták meg a közel­múltban Budapesten megtar­tott titkársági ülésen a két írószövetség vezetői. A két írószövetség idei munkaterve írók, költők, műfordítók cseréjét, alkotói találkozókat, közös elméleti tanácskozások megrendezé­sét irányozta elő. Ennek alapján szovjet íródelegációt köszönthettünk az ünnepi könyvhéten: a vendégek nemcsak a könyvseregszemle eseményein vettek részt, ha­nem találkoztak magyar ol­vasókkal, dedikálták magya­rul megjelent műveiket is. A tervek szerint — az író­szövetségi együttműködés eredményeként — még az idén befejezik a második magyar—szovjet közös ri­portkönyv szerkesztését, hogy az mihamarabb megjelen­hessék. A nagyszabású, több éve kezdődött vállalkozás folytatása A kézfogás cím­mel már korábban megje­lent antológiának, s e kö­tet is a két ország jelenlegi mindennapjairól ad majd képet. Magyar alkotók is részt vesznek a szovjetunióbeli Tyu menyben megrendezendő alkotói találkozón, amelynek központi témája: az irodá­tokat és őrző-védelmi fel­adatokat oldott meg kutya és gazdája. Mindezt pontozták a bírók, s az így kialakult he­lyezés döntötte azután el. hogy melyik 3. osztályban versenyző kutya juthat fel a 2. osztályba, mert ennek a mai versenyen kívül még az a feltétele, hogy az okos eb és gazdája összemérje tudá­sát az észak-magyarországi III. osztályú csoport győztes csapatával. Ez a mérkőzés idegen versenyzőkkel zajlik augusztus 14-én, a békéscsa­bai MÁV-pályán. Ekkor mé­ri össze tudását a bajai és az észak-magyarországi nyer­tes csapat. Egyéni verseny­ben első helyezést szerzett Sörös István és kutyája Ba­járól, Mülek László a 2. és Machlik András a 3. helyen végzett. légkörében folytak és a na­pirenden szereplő kérdések­ben a tárgyaló felek teljes egyetértésre jutottak. A ta­lálkozón jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti, valamint Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A találkozó alkalmával a csehszlovák vendégeknek a megyei és helyi vezetők be­mutatták a Komáromi Álla­mi Gazdaságot, együtt ellá­togattak a gazdaság szarvas­marhatelepére és megtekin­tették az aratási munkákat. Új szaktanfolyamok a kereskedelmi kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamarában két új időszakos tanfolyamot indítanak, ame­lyeken a szakembereket az egységes termékkódrendszer­rel, illetve a szellemi termé­kek védelmével, a találmá­nyi, szabadalmaztatási, újítá­si szabályokkal és jogszabá­lyokkal ismertetik meg. A kamara évről évre rendsze­resen szervez tanfolyamokat és időszaki előadássorozato­kat vállalati és szövetkezeti szakemberek továbbképzésé­re. Az elmúlt években a ka­mara bővítette a továbbkép­zés témakörét. A külkeres­kedelmi és propagandaisme­retek mellett előadássoroza­tokat szerveztek többek kö­zött vámügyi kérdésekről, a változó gazdálkodási, gazda­ságirányítási feltételek kö­zött folytatandó vállalati gazdálkodásról. Az idén két új időszakos tanfolyamot szerveznek. A szellemi ter­mékek eredményesebb hasz­nosításáról indítanak elő­adássorozatot, amelyen a ku­tató-fejlesztő szervezetek munkatársait tájékoztatják a szellemi munka helyzetéről, problémáiról, távlatairól, s a munkájukkal összefüggő jog­szabályokról. A másik új tanfolyam azért vált idősze­rűvé, mert 1983-ban meg­kezdődött az egységes ter­mékazonosítási rendszer be­vezetése, s a kamara ezt se­gítve előadássorozat kereté­ben ismerteti a nyilvántar­tás rendszerét. F elelős számvetést vég­zett a héten az MSZMP Központi Bi­zottsága, és gyakorlatához híven olyan következteté­sekre jutott, amelyek alig­ha csak jelenünkre vonat­koznak. E politikai mérlege­lés szükségszerűen felölelte a külvilág meghatározó ese­ményeit csakúgy, mint a szocialista társadalomépítés mindennapi és hosszú távú feladatait. A tegnapi- lapban megje­lent közlemény pontosan ér­zékelteti azt, hogy népünk, gazdaságunk közvetlenül reagál mindarra, ami a vi­lágban történik, akár ked­vezően, akár kedvezőtlenül érint az bennünket. A Köz­ponti Bizottság ezért sem mulaszthatta el — ez is ha­gyománya már —, hogy ob­jektiven elemezze a nemzet­közi élet eseményeit. Meg­állapítsa azt, hogy az orszá­got milyen hatások érik a határon túlról, s a világ sor­sának alakulása mire kell, hogy—indítson mindannyiun­kat. A helyzetkép realista — mint ahogyan korábban az áprilisi, most pedig ezen az ülésen is megállapította a Központi Bizottság: egymás­nak ellentmondó erők bo­nyolult körülmények közötti harca jellemzi világunkat. „ . .. a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyver­kezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvé­sek súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, és társadalmi berendezkedéstől függetle­nül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekei­vel'’. E helyzetben a Magyar Népköztársaság továbbra is a bevált, a sok év óta vál­tozatlan elveken alapuló, partnereink számára vilá­gos és kiszámítható külpoli­tikát folytat. Hisszük, hogy a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok bé­kés egymás mellett élése közös érdek, s hogy az eny­hülés vívmányait meg lehet és meg kell őriznünk. A feszültségektől terhes nemzetközi viszonyokat azonban figyelembe kell ven­nünk napi munkánkban. A termelés helyzetét, a válla­latok munkáját nehezítette és nehezíti a külföldi pia­cok változatlan stagnálása, a makacsul kitartó recessziós hullám. A tőkés államokban tovább emelkedett a mun­kanélküliség, s ennek visz- szatartó ereje van expor­tunkkal szemben is, hiszen az alacsony kereslet hatvá­nyozottan növeli a termé­kekkel, a szállításokkal szembeni követelményeket. Kiélesedett küzdelem dúl a vevőért, s a piacokért. Ez viszont ösztönzést ad egyes tőkés államoknak arra, hogy protekcionista, illetve poli­tikai indítékú akadályok­kal ■ nehezítsék a számukra kevésbé kívánatos exportőr törekvéseket. Röviden fo­galmazva: mindez annyit tesz, hogy továbbra is a tar­tósan szigorodó követelmé­nyekkel kell szembenézni. a nem szocialista piacokon. Ugyanakkor az is befolyásol­ja gazdaságunk munkafel­tételeit, hogy a szocialista gazdasági közösségben ba­rátaink hasonló feltételek között élnek és dolgoznak, nehézségeik hozzánk ha­sonlóak, fejlődésük hasonló szakaszában járva ők sem mentesíthetik magukat a kedvezőtlen világgazdasági hatásoktól. Így gazdasági közösségünk együttesen ér­zékeli az idő erőpróbáját, s ez nem egyszerűsíti közös feladatainkat. Egyértelmű képet rajzol elénk a Központi Bizottság közleménye, hogy az össze­tett igényeknek miként tet­tünk eleget az első félév­ben. Megállapította: „ ... né­pünk kiegyensúlyozott bel­politikai helyzetben, szer­vezetten és céltudatosan dol­gozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első félévben a népgaz­daság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fej­lődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek, az áruellátás, a bérek, és a fo­gyasztói árak a terveknek megfelelően alakultak.” Azaz a fő tendenciákkal, a meghatározó folyamatokkal nincs különösebb gondunk. Az 1983. évi népgazdasági terv alapvető céljai teljesül­nek, illetve e teljesítésnek továbbra is megvannak a feltételei. A helyzet azon­ban nem mindenben meg­nyugtató, egyes területeken javítani kell a teljesítménye­ket. Figyelmet érdemel, hogy az év eddigi hónapjai­ban az ipar — különösen az export szempontjából fontos gépipar és könnyűipar — termelése ingadozó volt, s ha ez a tendencia folytató­dik, akkor emiatt az egész népgazdaság produktuma gyengülhet. Márpedig to­vábbra is elsőrendű cél a külgazdasági, a belső egyen­súly, illetve a fizetőképesség megőrzése-javítása, az élet- színvonal terv szerinti ala­kítása. Ehhez az kell, hogy a kivitel legalább a terve­zett ütemben növekedjen, mégpedig az oly fontos ipa­ri termékekből is. (Igaz, az ipar dolga nem lesz köny- nyebb továbbra sem; a be­hozatal nem haladhatja meg a tervben számítottat, sőt. az lenne a kívánatos. ha aránya tovább csökkenne.) Szándékosan hangsúlyoz­zuk népgazdaságunk vezető ága, az ipar fontosságát, ki­emelkedő szerepét. A kiin­dulási pont, hogy a kétségte­len nagy fejlődés mellett látnivalóak azok a jelek, amelyek bizonyítják: ez a népgazdasági ág nem min­denben tudta követni a mó­dosuló világ- és a hazai piac követelményeit. Erre mutat, hogy az iparilag fejlett or­szágokban sebesebb ütemű termékváltás zajlik, . s ott erőteljesebb a versenyké­pesség. Iparunknak az irá­nyítási, szerkezeti előrelé­pésre éppen úgy szüksége van. mint arra, hogy javul­jon innovációs érzékenysége, gyorsabban alkalmazza az új technikát, javítsa termékei minőségét. De nem mulaszt­ható el a súlypontok megha­tározása, a fontossági sor­rendek haladéktalan kimun­kálása sem. mert nem va­gyunk bővében sem anyagi, sem emberi forrásoknak. Ám ha gondosan megváloga­tott célokra fordítjuk ener­giáinkat — s erre hív fel a párt közleménye —, hiány­talanul megtehetők a leg­szükségesebb intézkedések a versenyképesség fejlesz­tése érdekében. A követelmények azonban aligha csak az ipar számára adottak. Fokozott terhelést érzékel a társadalom, amikor a fejlődésének nehéz kapta­tóján jár. Ezért fontos, hogy e körülmények közepette még inkább érvényesüljön a nemzeti egység, s a szocia­lista demokrácia. Az embe­rek kapjanak az eddigieknél is nagyobb lehetőséget a közügyekbe való beleszólás­hoz, közös sorsunk alakítá­sához. E célt szolgálja majd a választási rendszer tovább­fejlesztése is, melyet most a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását figyelembevéve vitatott meg a párt Központi Bizottsága, és ajánl az országgyűlésnek. M emzetpróbáló feladatok az egyik oldalon, és nyitottság, , készség mindezeknek a közérdekű vállalására, a társadalom még aktívabb ellenőrző te­vékenységével. Végül ennyi­vel is összefoglalható a po­litikai mérlegkészítés. No, és azzal a szándékkal, ami a határozat szavaiból kicsen­dül: munkálkodjunk azon, hogy eredményeinket meg­őrizve tegyük otthonosabbá országunkat minden becsü­letes ember számára. I-'cgyelmező gyakorlat közben Fotó: Fazekas László kel. nál. Fotó: Fazekas László Munkakutyaverseny Nyomon követés, fegyelmező gyakorlat, örzű-védelmi feladat

Next

/
Thumbnails
Contents