Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-10 / 162. szám
1983. július 10., vasárnap S okarcú város. Nyugtalanul zsong, morajlik meg éjszaka is és viliódzó fényeivel bámulatba ejti a környező tanyákat. Lágy, finom lírává szelídül a Körös-parti sétányon, hogy néhány utcával arrébb iramos száguldásba kezdjen. A Tanácsköztársaság útja a város fő ütőere. Üzletek, kirakatok, emberek, gyalogosok, kerékpárosok, gépkocsik sokasága. Sietnek, vásárolnak, ügyeket intéznek. Mire beáll az est, elcsendesülnek az utcák, s a lakótelepek betonba álmodott tömbjei között megpihen a \'\?<hogy aztán reggel friss erővel újra kezdje a napo.. A ous/.ok ezer meg ezer embert szállítanak a lakótelepek»-.'' a régi és új házakból a város 45 ipari egységébe, öze” ae, s> vetaezeté- be, a helyi és megyei intézményekbe. *<;''.jn több mint 10 ezer diák tanul. Békéscsaba felsőív ' ,ozpon„ megye- székhely. Az egykori szlovák falu túlnő :t önmagán. A fel- szabadulás óta lakossága csaknem-n; gduplázódoíí. Befogadott és befogad mindenkit, aki itt akar tini, bárhonnan jött, bármilyen nyelvet beszél is. Történelmében akadt olyan ellentmondás, amely még ma is vihar: kavar. Achim L. Andráshoz húz a szíve, s mélyen hallgat Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Jamina a munkásmozgalom bölcsője. Valamikor Vörös Moszkvának is nevezték. Egy utcácska őrzi az első titkár nevét, Gyuska Jánosét. Milyenek vagyunk nii csabaiak? Olyanok, amilyenné a áros tesz minket. Olyanok vagyunk, olyanok, amilyenné mi esszük a várost. Ha messze idegenben járunk, visszavágyó uiszkeséggel gondolunk utcáira, tereire, gyáraira, szövetkezeteire, ám idehaza nem fukarkodunk a kritikával, hogy szemetesek az utcák, hogy lassú az építkezés, hogy itt-ott megáll a víz, hogy bontanak, hogy újra átrakják a közlekedési lámpákat, hogy még mindig nincs sétálóutcánk. Mert itt születtünk, itt nyílt ki az értelmünk, itt dolgozunk, itt formálódunk naponként állampolgárrá, ez a mi városunk. Olyan a lelkünk, a közérzetünk, amilyen a városé. Megmásíthatatla- nul ezáltal ítélnek meg minket. S ezzel az önmagunkkal örökösen elégedetlen öntudatlan tudattal rohanunk a század- forduló felé, hogy átadjuk a stafétabotot az utánunk következő nemzedéknek. Lányainknak, fiainknak. Zöldség-, gyümölcsellátás Itt a nyár, a zöldségfélék és gyümölcsök főszezonja. Hogyan látják el ezekkel a fontos termékekkel a várost? Békéscsaba környékén mintegy 13 ezer hektár mezőgazdasági termőterület éan, amelynek több mint 98 százalékán. a nagyüzemek gazdálkodnak. öt évvel ezelőtt, 1978-ban még 5 százalékon termeltek szántóföldi zöldséget. Jelenleg a városban mintegy 2 százalék a zöldségtermő terület. Az évek során a mezőgazdasági üzemek szakosodtak. Napjainkban csak néhány zöldségfélével foglalkoznak,' s a város jelentős élelmiszerfeldolgozó üzemeivel állnak szerződéses kapcsolatban. így a lakossági ellátásból jórészt csak közvetve veszik ki a részüket. A megyeszékhelyre már évtizedekkel ezelőtt jellemző volt a hagyományos nagy piac. Messze vidékekről hozták el portékáikat a termelők. A szabadpiaci felhozatal a legnagyobb hányad, amely több mint 25 százalékkal részesedik az összmennyiség- ből. A ZÖLDÉRT és a Békés megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat 20—25 százalékát adja a forgalomnak. A fennmaradó hányadot az ÁFÉSZ és a magán- kereskedők biztosítják. A csabai piacnak nagy a vonzáskörzete. Elsősorban a középbékési térségből — Gerla, Doboz, Gyula, Üjkígyós — jelentős a piacra hozott áru menyisége. A távolabbi területekről, így például Szaty- maz környékéről ízletes almát és őszibarackot hoznak a termelők. Kiegyensúlyozott a város ellátása. Lassan kinövi a meglevő eladóterületet. Várhatóan mintegy 5 ezer négyzetméterrel bővítik az eladóteret a Sallai utcában. A Lencsési lakótelepen pedig heti két alkalommal — csütörtökön és vasárnap — piacot tartanak. Egészségügy a Lencsésin 11 városatya Sokan istfnerik Békéscsabán dr. Uhljár Mihályt. 1958-ban előbb vb-titkár, majd tanácselnök lett. öt esztendővel ezelőtt, 1978-ban ment nyugdíjba. Mennyit változott az elmúlt évtizedekben a megyeszékhely arculata? — kérdeztük. Mintha most júliusban eltakarodott volna a betegség a megye városnyi lakótelepéről, a Lencsésiről. A fogászati váró és rendelő néptelen, a gyermekorvosnál néhány várakozó, a feltás — mondja dr. Körözsi Erzsébet ügyvezető körzeti főorvos. — Á kisgyermek egészségi állapotának alakulását már a megszületésétől nyomon követjük. A bölcsődés, óvodás, iskolás szer ennyien élnek itt. Az orvosi decentrumban két felnőtt- és két gyermekkörzetet helyeztek el, de a szükség párhuzamos rendelés bevezetését diktálta. Egyszerűbb laboratóriumi vizs800—900 családi ház épül. A József Attila-lakótelepen befejeződött a telepszerű építkezés. A belvárosban folytatódik. Mintegy 400 lakás épül, a Milleniumi lakótelepen pedig 564. — A történelmi városrész átépítése hogyan halad? — Gyakorlatilag befejeződött. A Széchenyi utcával csaknem egyenes vonalban az István király téren egy újabb utca nyitása várható. A belvárosban, mégpedig az István király tér, a MÁV- állomás, a Bartók Béla, a Luther, az Illésházi és a Szabolcs utcák által határolt területen több mint 2 ezer — Mikor lesz sétáló utcája Békéscsabának? — A belvárosnak három sétáló utcája lesz. A Wla- sits sétányon kap helyet az új iskola, az óvoda, a bölcsőde, a fogászati rendelő. A Jókai utcáig húzódik az az utca. ahol a különböző szolgáltató egységek sorakoznak majd. A Tanácsköztársaság útja pedig a bevásárlást fogja szolgálni. 1984. június elsejétől hivatalosan is sétáló utcává nyilvánítjuk, addigra átszervezzük a közlekedést. — Mi lesz a sorsa a posta mellett levő parkolónak? Bejárók Békéscsaba munkaerővonzáskörzete csaknem 100 települést érint. Napjainkban mintegy 11 ezren járnak be naponta dolgozni a megyeszékhelyre. Az itt dolgozók egynegyede tehát bejáró. Legtöbben az iparban találnak munkát. A város 30 évvel ezelőtt még mezőgazdasági jellegű település volt. Az utóbbi évtizedekben viszont az ipari termelés került .túlsúlyba. (Természetesen a város környékén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek jelentősége sem csökkent.) A hagyományokra építve fejlődött az élelmiszeripar és a könnyűipar. A konzervgyár, a hűtőház, a malom termékei országos, sőt nemzetközi hírnévre tettek szert. A könnyűipari üzemek napjainkban is megállják a helyüket az egyre nagyobb követelményeket támasztó hazai és világpiacon. Például a BÉKÖT név jól cseng Eu- rópa-szerte. Az építőipar jelentősége szintén túlnő a megye határain. Országos feladatokat (is) ellát a téglagyár és az Állami Építőipari Vállalat. De dinamikusan fejlődik a gépgyártás és a műszeripar egy-egy ágazata is. A nyomdaipar pedig megőrizte tradícióit. Sok embernek ad munkát a közlekedési ágazat. — Emlékszem, nem volt víz-, csatorna- és gázhálózata a városnak. Abban az időben az ivóvizet például 58 artézi kút biztosította. 1960- ban kezdtük a vízvezetékhálózat kiépítését, majd sor került a csatornahálózat kialakítására is. Ma már korszerű biológiai szennyvíztisztító működik. A kezdeti csatornázási munka nem volt látványos, mivel a föld alatt épült a közműhálózat. Azután megindult a korszerű lakások építése is. Az első emeletes házakba, a Kulich- lakótelepen költöztek be a lakók. Ma már a gáz is egyre több lakásba jut el, s szolgálja az ott lakók kényelmét. Nagy utat tett meg a város az elmúlt évtizedekben, de még sok a tennivaló. Az itt lakók szorgalma biztosíték arra, hogy közö,s összefogással még szebb legyen a város. Békéscsabán, és a hozzá tartozó város környéki községekben több mint 100 ezer ember él. A városnak mintegy 70 ezer lakosa van. Naponta, de legfeljebb hetente egyszer minden csabai megfordul a belvárosban, melynek területe 2200 hektár. A rekonstrukció évek óta folyik. Vajon gyorsulni fog-e az ütem. kérdeztük Vantara Jánost, a városi tanács általános elnökhelyettesét. ^ — Az V. ötéves tervben kezdődött intenzíven a belII belváros .xaa — Megszűnik. Az Univer- zál Áruházzal szemben garzonház épül. Ehhez csatlakozik egy földszinti üzletsor. Az emeleten kiállítóterem kap helyet. Az építkezés előreláthatólag 1986-ban fejeződik be. A belváros teljes rekonstrukciója 10—15 év múlva valósul meg. Az oldalt készítették: Bedc Zsóka, Lovász Sándor, Serédi János, Verasztó Lajos és Veress Erzsi. A mozi Békéscsabán is sokan szeretnek moziba járni, s még inkább szeretnének, ha lenne választási lehetőségük. Köztudott, hogy amióta lebontották a Brigád filmszínházat, a városközponti új mozi legfeljebb csak tervekben létezik. Mikor válik valóra a moziszerető közönség vágya, erről kérdeztük a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját. Végh Andort: — A korábbi elképzelések, hogy négy cég öszefogásával épül a mozi, módosultak. A városi tanács tanulmánytervpályázatot hirdetett az új filmszínház felépítésére, s ebben a hónapban bírálják el a terveket. Szeretnénk, ha az év végén, vagy jövő év elején kezdődne az építkezés a Jókai és a Gyóni Géza utca által határolt területen. A KPVDSZ művelődési házával együtt itt kapna helyet a 280—300 férőhelyes filmszínház, s egy kisebb közös használatú teremben 140— 160 nézőt befogadó stúdiómozit nyithatnánk. Az anyagiak jelentik mindig a legnagyobb gondot. Közművesített építési területet á városi tanácstól kapunk. A terveket a megyei tanács, a Filmfőigazgatóság anyagi segítségével, a társépítő és a vállalat pénzforrásainak egyesítésével valósíthatnánk meg. így 1985 végén, 1986 elején fogadhatná közönségét az új mozi. Az idén a békéscsabai Szabadság Mozi fűtését korszerűsítjük, s külső tatarozását, festését végezzük el. Megpróbáljuk visszaállítani az épület eredeti homlokzatát is. A gázprogram Békéscsaba földgázfogyasztása tavaly 77 millió 100 ezer köbméter volt, 24 millió köbméterrel több, mint 10 évvel korábban. Az elmúlt évtizedben a lakossági gázfogyasztás növekedett a legdinamikusabban, _6,8-ról 19,1 millió köbméterre. Egyedül 1982-ben 872 lakásban térhettek ál a földgázfűtésre. Idén — a tervek szerint — újabb 27 utcába vezetik be a földgázt, jóval több mint ezer családhoz jut el ez a viszonylag olcsó és gazdaságos energiahordozó. ' Békéscsaba lakossága az utóbbi években egyre nagyobb szerepet vállal a gázvezetékek építésében. Az önerős gázvezetéképítéseknek is köszönhető, hogy napjainkban 11 ezer lakásban van földgáz. A városi tanács városfejlesztési irodája irányítja, koordinálja az önerős vezetéképítést. Az iroda a beruházói lebonyolítást is elvégzi. A kivitelezés a DÉ- GÁZ, vagy a Lenin Termelőszövetkezet feladata. A lakosság a szakszerelő ipari munkák kivételével mindent önmaga elvégezhet, ezzel csökkentve a kiadásait. A megyeszékhelyen átlagosan lakásonként 40—60 ezer forintba kerül a gáz bevezetése. (Ebben az összegben természetesen a külső hálózat- építési és a belső szerelési munkák is benne szerepelnek.)
