Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÜLIUS 2., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVin. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Elutazott hazánkból Jól halad az aratás a török miniszterelnök Balatonföldváron megnyitották az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda legnagyobb és legszebb szállodáját, a Hotel Fesztivált. A két 10 szintes szállodatömb 320 szobájában 960 ágy van. Minden szobához fürdőszoba épült, és külön tömb­ben helyezték el a konyhát, az éttermet és a társalgót. Az épületegyüttes mintegy 2,5 hektár vízparti területtel rendel­kezik. Az első vendégek a szálloda előtt (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele — KS) Tegnap kora délelőtt el­utazott Budapestről Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták Bülend Ulusut és kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Púja Frigyes külügyminiszter, Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Fóti Iván, hazánk ankarai és Osman Basman Törökország buda­pesti nagykövete, valamint politikai és gazdasági éle­tünk több más vezető sze­mélyisége. A magyar és tö­rök zászlókkal díszített lé­gikikötő betonján csapat- zászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. Pa­rancsnoka jelentést tett a török kormányfőnek, majd fölcsendültek a két ország himnuszának hangjai. Ez­után a magyar és török ve­zetők elköszöntek egymástól. A különrepülőgépnél egy út­törő kislány virágcsokrot nyújtott át a török kor­mányfőnek. Lázár György és A Balaton védelmében ho­zott új intézkedéseket je­lentettek be Balatonfüre- den a Balatoni Intéző Bizottság által szerve­zett pénteki sajtótájékoz­tatón. Az áprilisban ho­zott minisztertanácsi határo­zat nyomán mindhárom tó­parti megye tanácsa kijelöl­te a víz s a környezet védel­mét szolgáló feladatokat. Ezt egészítik ki a parti települé­sek tanácsainak rendeletéi, melyek szerint 3000 forint bírságot szabhatnak ki az előírások megsértőire, beve­zetik a helyszíni bírságolást is Bülend Ulusu még néhány szíves szót váltva, kézfogás­sal elbúcsúzott egymástól, majd a különgép levegőbe emelkedett. Magyarország légterét el­hagyva Bülend Ulusu a gép fedélzetéről táviratban mon­dott köszönetét Lázár Györgynek a szívélyes ven­déglátásért. * * * Bülend Ulusu török kor­mányfő tegnap Bukarestbe érkezett. Négynapos hivata­los látogatása során fogadja őt Nicolae Ceausescu román elnök is. A Constantin Das- calescu miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásokon főként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kibővítéséről lesz szó. A két ország kö­zötti gazdasági és kereske­delmi együttműködési meg­állapodást, valamint a kétol­dalú tudományos és kultu­rális cserét szabályozó prog­ramot Nicolae Ceausescu ez év májusában Ankarában tett látogatásakor írták alá. A program a török—román árucsereforgalom értékét a következő két évben 700 mil­lió dollárban szabta meg. A tájékoztatón elmondták, hogy a tó vízgyűjtő terüle­tén — úgy tűnik — jobban vigyáznak a Balatonra, mint a partközeiben. Erre mutat, hogy a víz — kivált a mé­lyebb rétegekben — máris tisztább, mint korábban volt, de a tó mentén, szegélyében sok a szemét. Az idén elő­ször összehívott környezet- védelmi ifjúsági építőtábor tagjai például június 30-ig, tíz nap alatt 250 tonna hul­ladékot gyűjtöttek össze a srandokon. — Békés megyében befe­jeződött az árpa aratása — állapította meg tegnapi ülé­sén a megyei tanácsnál a szervezési operatív bizottság. A búza betakarítása jelenleg tart, a megyei gabonatáblák 30 százalékának termése ke­rült le a földekről a mai napig. Nagy erőkkel vonul­tak fel a búzatáblákra a me­zőgazdasági üzemek, mert minél gyorsabban takarítják be a gabonát, annál több termést mérhetnek a má­zsák, és a minősége sem romlik. Megyeszerte beértek a gabonák, ezért... — ... éljenek az üzemek a gépátcsoportosítás lehetősé­gével, mert ez több gabonát jelent, de főleg a minőség szempontjából fontos. Az aszályos időjárás a megye északi területein teremtett nehéz helyzetet, jelentős az üzemek terméskiesése a ter­vezetthez képest. Ennek el­lensúlyozására megfontolt lépéseket tesznek az üzemek, sőt, némelyek szigorú, taka­rékos intézkedéseket is — nyilatkozta Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője. A kiesések pótlására me­gyeszerte megnövekedett a másodvetések területe, néhol már kelnek a másodvetésű növények, kukoricák. Borsót és más növényeket vetnek, egyrészt a tömegtakarmány pótlására és megfelelő ellá­tásra, másrészt értékesítés­re. Ezen túlmenően az ál­A SZOT elnöksége tegna­pi ülésén megvitatta a szak- szervezetek kádermunkájá­nak helyzetéről és a további feladatokról szóló jelentést, valamint a szakszervezetek megyei tanácsai apparátusá­nak működéséről és további korszerűsítéséről készült ösz- szefoglaló értékelést. Az el­nökség a továbbiakban elfo­gadta a SZOT elnöksége és lattenyésztésben bérmunka­vállalással pótolják az árbe­vétel-kiesést. — örvendetes, hogy min­den valószínűség szerint születnek az idén is jó ter­mések, ha az időjárás nem befolyásolja kedvezőtlenül a betakarítási munkákat — tette hozzá Murányi Miklós. r Egyben felhívta a résztvevő- kön keresztül a nagyüzemek figyelmét, hogy a szalmát is kezeljék értékként, mert az alföldi megyékben hasonló kiesések mutatkoznak, s a szalma még árbevétel-kiesést is pótolhat. Megnyugtató, hogy nincse­nek alkatrészgondok, ugyan­akkor újabb alkatrészszállít­mányok érkeztek az ország­ba. Az üzemek jól felkészül­tek a betakarításra, a kom­bájnok nagy teljesítménnyel haladnak az alacsony szárú gabonában. Az aszálysújtotta területeken előre járnak a betakarításban, sőt, egyes üzemek befejezték, vagy a napokban fejezik be az ara­tást. Az idei gabonatermés minősége ígéretes, hasonló az elmúlt évekéhez. Jó minősé­gű és elegendő vetőmag te­rem meg az idén is a béké­si földeken. — Bár az eső a gabona­aratást hátráltatja, annál in­kább használ a kapás- és a más takarmánynövényeknek — állapította meg végezetül a szervezési bizottság. a SZOT titkársága 1983. II. féléves munkatervét. Az el­nökség ezt követően megvi­tatta és elfogadta a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének javaslatát, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Ipari Miniszté­rium és a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete hozzon létre bányászati alapítványt. 0 nicaraguai népfrontkiildöttség látogatása A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára látogatást tett hazánk­ban a Nicaraguai Forradal­mi Hazafias Front küldött­sége. A delegáció megbeszé­léseket folytatott a Népfront Kovács Béla országos titkár vezette tárgyaló csoportjá­val, a két mozgalom felada­tairól, tevékenységének ta­pasztalatairól. A vendégeket fogadta Péter János, az or­szággyűlés alelnöke, R átkai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes, Huszár István, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézet főigazga­tója és Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese. A küldöttség látogatást tett az MSZMP KB külügyi osztá­lyán, valamint az Országos Béketanács , Katolikus Bi­zottságánál. Vidéki prog­ramja során a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyze­tét, eredményeit, a kisegí­tő- és háztáji gazdaságok te­vékenységét tanulmányozta. A küldöttség tegnap eluta­zott hazánkból. Ünnepség Semmelweis évfordulóján Semmelweis Ignác születé­sének 165. évfordulóján teg­nap ünnepséget tartottak a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Részt vett az ünnepségen Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára. Dr. Pesta László, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnö­ke köszöntötte a résztvevő­ket. Július 1-e, Semmelweis születésének napja, a ma­gyar egészségügyi dolgozók ünnepe — mondotta —. Im­már hagyomány, hogy társa­dalmunk ezen a napon fe­jezi ki elismerését azoknak az orvosoknak és gyógysze­részeknek, akik Semmelweis tanításai szellemében, kivá­lóan teljesítik hivatásukat. Ezután dr. Zoltán Imre professzor, a MOTESZ el­nöke emlékezett a gyermek­ágyi láz megelőzésének fel­fedezőjére, az orvostudo­mány kimagasló személyisé­gére. Semmelweis születés­napja — hangsúlyozta — méltán lett a magyar szocia­lista egészségügy ünnepnap­ja, hiszen azzal, hogy Sem­Cselőtei László és Nyers Rezső elnökletével tegnap együttes ülést tartott az or­szággyűlés mezőgazdasági, valamint kereskedelmi bi­zottsága. Veres Péter külke­reskedelmi és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket az élelmiszer­gazdasági export szervezeté­nek és hatékonyságának ala­kulásáról. Mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelésünknek szoros a kapcsolata a külke­reskedelemmel, a hazai szük­ségletek kielégítése mellett a többlettermelés egyre na­gyobb hányadát értékesítjük külföldön. Az ágazat export- eredményeit jelentősen befo­lyásolta az elmúlt években a külpiacon tapasztalható ke­resletingadozás. 1980—81-ben az előző évhez viszonyított exportnövekmény jelentős hányadát a külpiaci árak emelkedéséből értük el, míg tavaly a csökkenő deviza­árak miatt — a tervteljesítés érdekében — az árbevételt többlet árualapokból kellett születésének melweis megajándékozott bennünket a XX. század or­vostudományának alapesz­méjével, a megelőzés gondo­latával, az egyetemes orvos- tudomány forradalmi kor­szaka kezdődött. A magyar orvosok, szülészek tisztelet­tel adóznak Semmelweis emlékének, aki fenntartás nélkül szentelte életét az anyákat fenyegető akkori legnagyobb veszély, a gyer­mekágyi láz elhárításának. Felfedezését és javaslatait sokszor közölte a tudomá­nyos világgal, kortársait azonban nem tudta meg­győzni egyszerű és világos igazságáról. Mi, a késői utó­dok mindig tisztelettel haj­iunk meg Semmelweis em­léke előtt — mondotta befe­jezésül a professzor. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter 37 Kiváló orvos, 8 Kiváló gyógysze­rész és 50 Kiváló Munkáért kitüntetést adott át. „Kiváló orvos” kitüntető címet kapott megyénkből: dr. Deli László, a Békés me­gyei kórház-rendelőintézet főigazgató-helyettese; főor­vos. pótolni számottevő nagyság­rendben. Az említett időszakban mind a rubel-, mind pedig a konvertibilis elszámolású exportunk növekedett. A megnövekedett felada­tok a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a kereskede­lem szorosabb együttműkö­dését, összehangoltabb fej­lesztését igénylik. E célok el­érését szolgálja többek kö­zött az önálló külkereskedel­mi jog, az eseti és párhuza­mos export jog gyakorlásá­nak kiterjesztése, a közös döntés, érdekeltség, kocká­zatviselés és felelősség meg­valósítását szolgáló külke­reskedelmi társaságok szá­mának növekedése, vala­mint a KKM megyei megbí­zotti hálózatának kialakítá­sa. A két bizottság együttes ülésén kialakult vélemény szerint mindezen célok ér­dekében további erőfeszíté­sek szükségesek a kormány­zati szervek részéről. A tájékoztatót vita követ­te. Korszakváltás Mekkora utat tett meg a KGST fennál­lásának 34 esztendeje alatt! Belelapozva akár csak a hatvanas évek dokumentu­maiba, s összevetve azokat a legfrisseb­bekkel, világosan körvonalazódik a szo­cialista országok gazdasági-műszaki-tudo- mányos színvonalának fejlődése, az integ­ráció formálódása, különösen azóta, hogy kimunkálták hosszú távú stratégiájuk komplex programját. Nem utolsósorban a KGST-nek köszön­hetjük, hogy az egész világot sújtó válság országaink gazdaságát alapjaiban nem ráz- kódtatta meg. Ellenkezőleg, az utóbbi év­tizedben — lényegében az olajárrobbanás óta — a KGST-országok a nemzeti jöve­delem és az ipari termelés növekedési üte­me tekintetében kétszeresen fölülmúlják az iparilag fejlett tőkés államokat. Amikor új évtizedbe lépett a világ, vagyis 1981- ben a szocialista integráció ipari termelési volumene 3,5 százalékkal nőtt, a Közös Piac államaiban viszont 2,1 százalékkal csökkent. Vagy idézhetnénk a nyugaton aggasztó méreteket öltő munkanélkülisé­get, a maga kedvezőtlen társadalmi-gazda­sági hatásával, ami a szocialista országok­ban szerencsére ismeretlen fogalom. Mindezek tükrében érdemes figyelmet szentelni a KGST Végrehajtó Bizottsága most véget ért 106. ülésének. A tanácsko­záson mindenekelőtt arról folytattak esz­mecserét, miként bővül az együttműködés országaink között a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, a lakosság élelmiszer-ellátásának javításá­ban. Megállapították, hogy a jelenlegi öt­éves terv teljesítése révén tovább nőtt — bár szerényebb mértékben — a nemzetr jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági ter­melés. Mint ilyenkor mindig szokás, áttekintet­ték korábban aláírt egyezmények végre­hajtását. A múlt évben döntöttek az ipari robotok kifejlesztéséről, szakosított és koo­perációs gyártásáról. Ezek a gondolkodó gépek megkönnyítik az emberi munkát, s Japántól az Egyesült Államokon át az ipa­rilag fejlett nyugat-európai országokig mind nagyobb mértékben alkalmazzák őket nagyüzemek az alkatrész-utánpótlás­ban, a félkész termékek továbbításában. A robot fejlett technológiát feltételez. Gyártása korántsem egyszerű feladat. De a KGST-országokban már elkészült nép- gazdasági alkalmazásuk programja, s — mint azt Moszkvában megállapították — sikerült kidolgozni a robottechnika fejlesz­tésének egyeztetett koncepcióját. Mennyi szellemi erőfeszítést, a kísérletek minő tö­megét tömöríti egyetlen mondat: „...Folyik az ipari robotok szerkezetének egységesíté­se”. Lám, a többségükben hajdanában ipari­lag gyengén fejlett államok miként jutnak el az integráció révén a legkorszerűbb technika alkalmazásáig! A KGST Végre­hajtó Bizottságának 106. ülése éppen ezt példázta. Vagyis szemünk előtt zajlik le a váltás, a múltra jellemző extenzív gazdál­kodás és az intenzív gazdálkodás között. A váltás, amelyet más szóval így is mond­hatunk: korszakváltás. Gyapay Dénes A Balaton védelméről sajtótájékoztató Füreden — Számadó — Tanácskozott a SZOT elnöksége Országgyűlési bizottságok együttes ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents