Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

NÉPÚJSÁG

1983. július 9., szombat

Békéscsaba története

Eredményesen dolgoznak a körzeti megbízottak

Országos tapasztalat, hogy a lakosság érdeklődése már hosszú idő óta lankadatlan lakóhelyének múltja, jelene, és mindezek ismeretében felvázolható jövője iránt. Az országos méretűvé terebélyesedett honismereti, helytörténeti mozgalo.m ebből az érdeklődésből táplálkozva izmosodott naggyá. Ez az igény csaknem mindenütt támogatásra talált a helyi vezetés részéről. Kézzel fogható eredményei a szép számmal — sajnos, nem mindig egyenletes színvonalon — napvilágot látott helytörténeti munkák.

A közelmúltban Békéscsaba tanácsi vezetői hívták véleménycserére a helytörténeti kutatásban érdekelt személyeket, hogy Békéscsaba története címmel rangos városmonográfia kerülhessen megírásra és kiadásra. A szándék már évekkel ezelőtt megszületett, és azóta csendben folytak az előkészületi munkák. A feltételek mostanra megteremtődtek.

A Békéscsaba városára vonatkozó ismeretek első rendszerezését Haán Lajos 1845-ben kiadott Békéscsaba története című munkája indította el. Azóta e témában több kiadvány jelent meg. A felszabadulás utáni kutatások számos részterületet feltártak, de átfogó szintézisre eddig nem került sor. Jelentős előrelépés volt az 1970-ben kiadott Tanulmányok Békéscsaba történetéből című kötet, majd Békéscsaba földrajza című munka. Végeredményben megértek annak feltételei, hogy egy teljességre törekvő tudományos vállalkozás formájában a Békéscsabára vonatkozó legújabb és ezután még feltárandó ismeretek korszerű összefoglalása elkészüljön.

A monográfia célja tehát, hogy az eddigi kutatásokra támaszkodva, és a most indított további kutatások eredményeit felhasználva, olyan korszerű szintézist adjon a város történeti útjáról, mai helyzetéről, jellegéről, amely a későbbi korok számára is bemutatja ezt a várost. A város vezető testületének megítélése szerint ez a monográfia jelentős, sőt, nélkülözhetetlen segédeszköze lesz a mindenkori vezetésnek, a lakosságnak, feladatuk jobb ellátásához. A tudományos hitelesség követelményeinek megfelelően, de a széles olvasóközönség érdeklődésére is figyelemmel kell megörökíteni e monográfiában a város gazdag nemzetiségi és művelődési hagyományait az újabb nemzedékek megalapozott városismerete érdekében. De egyben szolgálni fogja a várospropaganda tudományos megalapozottságú kézikönyvének szerepét is.

A tervek szerint a Békéscsaba története című monográfia öt kötetből áll majd. Az első három kötet a város köztörténetét, vagyis a gazdaság, a társadalom, a politika (ezen belül a munkásmozgalom), a város fejlődését, a város táji szerepkörét, az életmód részletes történetét mutatja be. A negyedik kötet Békéscsaba művelődésének történetét és a város nemzetiségi hagyományait mutatja be, míg az ötödik kötetben Békéscsaba néprajzának monográfiája kap helyet.

A nagyszabású munka gondozását és költségeit Békéscsaba város Tanácsa vállalta magára, de a kutatásokat rendszeresen támogatja Békés megye Tanácsa is. A munka elvégzése hosszú éveket vesz igénybe. Az elkészült kötetek folyamatosan jelennek majd meg. A tervek szerint az utolsó kötet 1991-ben lát majd napvilágot.

Mint minden ilyen nagy vállalkozás, ez is csak széles körű összefogással valósítható meg. A városi tanács éppen ezért kéri a városban levő intézményeket, hogy a maguk területén — adatszolgáltatással, felmérések támogatásával — segítsék e közügyet szolgáló munkát. De elengedhetetlen e készülő monográfiához az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, egyszóval a város minden lakójának hasonló jellegű támogató tevékenysége.

Az 1986-tól folyamatosan megjelenő várostörténeti kötetek nemcsak a vállalkozás nagysága miatt érdemelnek fokozott figyelmet, hanem a rendelkezésre álló tudományos erők szervezett összefogása, a város lakosságának közreműködését igénylő szándék, és az eddig szétszórtan meglevő tudományos eredmények szintetizálása végett is.

— % —

Interjú dr. Fekete Mihály rendőr alezredessel

Megyénk lakossága nyugodt körülmények között él és dolgozik. A megyei párt- bizottság értékelése szerint a közrend és a közbiztonság szilárd, érvényesül a szocialista törvényesség. Ez az értékelés egyben a rendőrség munkájának az elismerését is jelenti, melyhez nagymértékben hozzájárult a körzeti megbízotti szolgálat átfogva megyénk egész területét. A szolgálati rendszer kialakulásáról, a körzeti megbízottak tevékenységéről beszélgettünk dr. Fekete Mihály rendőr alezredessel, a Békés megyei rendőrfőkapitány helyettesével.

— Hazánk felszabadulását követően a Belügyminisztérium és szerveinek tevékenysége — a pártvezetés elveit követve — igazodott a szocialista építés feladataihoz, a társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett változásokhoz. A szolgálati rendszerek alkalmazkodtak a társadalmi élet követelményeihez, s 1950-től területfelelősi, majd ezt követően 1954- től — a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatainak hasznosításával — került sor a körzeti megbízotti szolgálat bevezetésére. A körzeti megbízottak területükön egyre eredményesebben, egyre hatékonyabban vették ki részüket a szocialista társadalmi rend védelmében, a közrend, a közbiztonság fenntartásában.

— Mi a körzeti megbízottak fő feladata?

— Tevékenységük kiterjed az állambiztonsági, a nép- gazdasági, társadalmitulaj- don-védelmi, a közbiztonsági-közlekedési, bűnüldözési, igazgatásrendészeti és idegenrendészeti feladatok végrehajtására. Ennek során fő feladatuk a jogsértések megelőzése, megszakítása, felderítése, intézkedés minden olyan társadalomellenes jelenséggel, magatartással szemben, amely bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének alapjául szolgál.

— Megyénkben a vagyon elleni bűncselekmények az összes bűncselekmények 60 százalékát

teszik ki. Fontos feladatot jelent a társadalmi tulajdon védelme.

— A társadalmi tulajdon védelme a körzeti megbízottak alapvető feladatát képezi. A gazdasági szervek vezetőivel közösen tett intézkedések hatására megyénkben némileg csökkent a népgazdaság és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Munkájuk során rendszeresen ellenőrzik a területükön levő objektumokat, a nagyobb mennyiségű és értékű anyagokat tároló telepeket. Hiányosságok észlelése esetén mindig a szükséges és célravezető intézkedéseket foganatosítják. Az általuk lefolytatott büntető eljárások színvonala általában kielégítő. A múlt évben a körzeti megbízottak 1128 ügyben, a megyei bűnügyek mintegy 21—23 százalékában fejezték be a nyomozást. Az ügyek 47 százaléka olyan bűnügy volt, melyben az eljárást ismeretlen tettes felderítése végett kellett lefolytatni. Ez összességében azt jelenti, hogy megyénkben az ismeretlen tettesek ellen folytatott nyomozások mintegy 22 százalékát, főleg vagyon elleni vétségek nyomozását, a körzeti megbízottak végezték. A legjobb eredményeket a mezőkovácsházi járásban érték el ezen a téren.

— A rendőri megelőző tevékenység egyik fontos részét képezi a többszörösen büntetett személyek ellenőrzése. A felderítés szempontjából pedig jelentős az igazoltató tevékenység is. Mennyire hatékonyak ezek az intézkedések?

— A töbszörösen büntetett személyek rendszeres ellenőrzésére éppen a bűnmegelőzés szempontjából a körzeti megbízottak nagy gondot fordítanak. Ezek a személyek rendszeresen és konokul szembehelyezkednek a törvényekkel, és gátlástalanul követik el a súlyos bűn- cselekményeket. Részvételi arányuk a bűnözésben az utóbbi években emelkedett. Az ellenőrzések színvonalasabb végzésére tett erőfeszítések, ahogy ezt a tapasztalatok igazolják, nem eredményezték megfelelően e bűnöző kategóriák visszaszorítását. Ezen a téren jócskán akad tennivaló. Jelentős eredményhez vezetett viszont a rendőrök igazoltató tevékenysége. Számos bűn- cselekmény elkövetőjét sikerült felderíteni és elfogni. Ez a munka az utóbbi időben jó irányban fejlődött. A múlt évben igazoltatások során 247 olyan személyt sikerült kézre keríteni, aki valamilyen bűncselekményt követett el. Emelkedett a rendőrhatósági felügyelet alatt állók száma is. Ellenőrzésük hatékonynak bizonyult. Ezt a munkát a körzeti megbízottak végzik. Az általuk foganatosított intézkedések száma és bűnmegelőző hatása összességében megfelelő. Az ellenőrzések döntő többsége a bűnügyileg fertőzött helyekre, valamint a megelőzés és a felderítés szempontjából kritikus területekre terjed ki.

— Hallhatnánk néhány szót az önkéntes rendőrökről és a társadalmi segítőkről? Hogyan szervezik munkájukat, és milyen eredménnyel hajtják végre feladatukat?

— A körzeti megbízottak szolgálati kötelessége az önkéntes társadalmi segítők, az önkéntes rendőri csoportok szervezése, összetételének javítása, a csoportvezetők irányítása, rendszeres eligazítása és beszámoltatása. Megyénkben több mint 2 ezer önkéntes rendőr dolgozik. Foglalkoztatásuk színvonala különösen Kondoroson és Eleken elismerésre méltó. Az elmúlt öt év alatt 77 körözött személyt fogtak el, 113-at pedig tetten értek a bűncselekmény elkövetésekor. Eredményesen dolgozik Sarkadon, Gyomaendrő- dön, Mezőberényben, Vésztőn, Dévaványán az ügyeleti önkéntes rendőri csoport. A körzeti megbízottak jó kapcsolatot alakítottak ki az egyéb társadalmi segítőkkel is, így az ifjúgárdistákkal, a fegyveres mezőgazdasági őrökkel, a halőrökkel, gátőrökkel, az ifjúságvédelmi bizottság tagjaival. Jó a kapcsolatuk a helyi párt-, állami, társadalmi, gazdasági szervekkel és élvezik a lakosság bizalmát.

— A megyei pártbizottság határozata szerint fokozott figyel- met kell fordítani. a bűnmegelőzésre, az alkoholizmus elleni küzdelemre, az erőszakos, garázda magatartások visszaszorítására, a társadalmi tulajdon védelmére, a közúti közlekedés rendjének betartására, és határozottan fel kell lépni az állampolgári fegyelem megsértőivel szemben. Milyen feladatok hárulnak a körzeti megbízottakra?

— A megyei pártbizottság határozata az egész rendőrség munkájának iránytűjéül szolgál. A körzeti megbízotti munka még eredményesebb végzése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a szocialista törvényesség, és a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek maradéktalan érvényesítésére a megbízotti tevékenység minden területén. Meghatározó kell, hogy legyen munkájukban a megelőzés, a nevelés és az utógondozás. Bátran és határozottan intézkedjenek a bűn- cselekmények és a közlekedési balesetek megelőzése végett. A többszörös bűnelkövetőket tartsák szoros ellenőrzés alatt. Bátran éljenek a rendőri felügyelet alá helyezésre való javaslattal. Javítsák az ifjúságvédelmi munkát, fordítsanak figyelmet az alkoholizmus elleni küzdelemre, hiszen a bűn- cselekmények egy részét éppen az alkohol váltja ki.

Serédi János

Fotó: Veress Erzsi

Életutak

Munkatársai a falubeliek

A korabelieknek Lajos, az idősebbeknek csak Lajcsi, a fiataloknak Lajos bácsi. Az utcán messziről ráköszönnek, ő is szíves szóval válaszol. Szűcs Lajos huszonegyedik éve Dévaványa községi pártbizottságának titkára. A nagyközségben jól ismerik, ahol született, ahol gyerekeske- dett, s néhány esztendő kivételével egész életét töltötte. „Ismerem Ványát, mint a tenyeremet” — emeli fel az ujját, miközben cigarettával kínál. A füstölnivalót szertartásosan forgatja ujjai között, majd rágyújt. Nagyot szippant belőle, füstjét lassan fújja ki, szemmel láthatóan azon töpreng: hol is kezdje a beszélgetést? Közben megakad a szemem a hamutartón: 9 óra még alig múlt, s máris egytucatnyi cigarettavég.

— Sajnos, nem tudok leszokni róla, pedig az orvos tiltja ... a szívem miatt...

— emeli fel két ujja között a szivarkát.

— Ha értekezlet van, akkor naponta két dobozzal is elszívok — s mintha végérvényesen abba akarná hagyni a dohányzást, félig szívja, s elnyomja a cigarettát.

Néhány pillanatig farkasszemet nézünk: Szűcs Lajos a napokban lesz 53 éves. Mozdulatai nyugodtak, megfontoltak, hangja határozott, kiegyensúlyozott ember benyomását kelti. Ez a külső. Belülről viszont izzik, mert olyan ember, aki mindig újat, s a közösségért tenni akar.

— Édesapám uradalmi cseléd volt, jómagam is 14 éves korban cselédként kezdtem, majd napszámosként, aratómunkásként dolgoztam. Négyen voltunk testvérek, én voltam a legkisebb gyerek — kezdi.

A felszabadulás hozta meg Szűcs Lajosnak is a változást. Röviddel ezután következett a katonai szolgálat, ahol később hivatásosként, mint repülőgép-főszerelő teljesítette szolgálatát. Aztán egyszer csak

derűit égből villámcsapásként, egyik napról a másikra, több tucatnyi -tiszttársával leszerelték.

— Ez nehéz időszak volt, már az ellen- forradalom előszele. A seregben sorkatonaként lettem párttag. A leszereltek 80 százaléka kommunista volt. Feszült légkörben jöttem haza, ahol kubikosként dolgoztam. Akik ebben az időszakban lettek, lettünk kommunisták, megtanultuk eredményeinket igazán tisztelni, becsülni. Az ellenforradalom Ványán ért, a helyzet normalizálódása után az elsők között vettem részt a párt újjászervezésében — emlékszik vissza, majd további életútjáról beszél : volt adminisztrátor, konyhavezető, szállításvezető, az FMSZ-nél politikai munkatárs, majd a gyomai járási pártbizottságra került munkatársnak. Egy évet itt dolgozott, s ezt követően került Dé- vaványára községi titkárnak. — Ennek már huszonegy éve! — nyomja meg a mondat végét.

A kezdeti időszak, amikor is politikai munkatárs lett, igen csak küzdelmes volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a termelőszövetkezetek szervezésében jelentős agitáció várt a kommunistákra. *

— Jártuk a tanyavilágot, értelmes szóval igyekeztünk az embereket meggyőzni. Ä fáradságot nem sajnáltuk, emberi módon beszéltünk meg mindent. Két malomkő között őrlődtünk, mi politikai munkatársak, amolyan villámhárító-szerepet töltöttünk be — folytatja csendesen, majd a nagyközség életéről, fejlődéséről beszélgetünk. Nemcsak hivatalból, hanem mindennapi, tanácstagi munkájából is jól ismeri a változásokat.

— Sikerünk egyik titkát abbán látom, hogy a község vezetőinek több mint háromnegyed része idestova 15 éve együtt dolgozik. Ügy érzem, a fejlesztéseket jól előkészítjük, s azután közösen döntünk. Amire büszkék vagyunk: Dévaványán évtizedek óta nincs veszteséges üzem, a rossz földön gazdálkodó nagyüzemeink a nehezedő gazdasági körülmények ellenére is, előrébb léptek. Minden évben van a községben három-négy egység, mely munkájával kiérdemli a Kiváló címet.

Ami a lakosságot közvetlenül érinti: az utóbbi négy évben négy új ABC-áruházat építettünk, évről évre javul'a község ellátása, az utóbbi tíz évben több száz korszerű, fürdőszobás családi ház épült. Napjainkban is mintegy százhatvan családi ház készült. A közművesítés is befejező szakaszához érkezett, a lakosság mindenütt jó és vezetékes ivóvizet iszik, a csatornázás anyagi fedezet hiányában lassú ütemű. Persze mindezekhez az itt élők társadalmi munkával és anyagiakkal járultak hozzá.

Az eredmények mellett a gondokról is szól. azokat nagyon is jól ismeri. Elavult az iskolahálózat. Az óvodák is bővítésre, korszerűsítésre szorulnak.

— összefogással e gondokkal is megbirkózunk. Nekem a település valamennyi lakója a munkatársam. Csak együtt tudunk előrébb lépni, összefogással boldogulunk — jegyzi meg.

S ehhez kell a szervezőkészség, a meggyőző szó, az áldozatkészség és a személyes példamutatás. Munkaideje hivatalosan fél 9-kor kezdődik. Szűcs Lajos viszont már reggel hét órakor a pártbizottságon foglalatoskodik. Naponta mintegy tizenöten fordulnak meg az irodájában ügyes-bajos, magánjellegű, vagy éppen hivatalos dolgaikkal. Délutánonként olykor estébe nyúló értekezleteken vesz részt.

— Amióta pártmunkás vagyok, a nagyobb áldozatot a család vállalja. Feleségem, a gyerekek, apósom és anyósom, akikkel harmincegy éve élünk együtt, megértőek, segítenek, sokat átvállalnak a

rám háruló otthoni teendőkből — fűzi tovább a gondolatot, majd munkastílusáról beszélgetünk. A párt helyi irányítása alá tartozik tizenegy alapszervezet, a községi KISZ-bizottság és több társadalmi szervezet. Szűcs Lajosnál mindig és mindenkor nyitva az ajtó, hozzá nem .kell bejelentkezni. Elve: a problémákat ott kell rendezni, ahol azok keletkeznek. Napközben gyakran felkeresi, ha csak néhány percre is, a helyi gazdasági egységeket, egy-egy helyen gyakran megfordul, meglátogatja a munkahelyeket, tájékozódik a dolgozók, az üzem mindennapjairól. Vallja, hogy a jelenlét a legjobb kapcsolat a tömegekkel.

— Az emberek problémáját sajátoménak is érzem, igyekszem nekik segíteni, ehhez viszont elengedhetetlen az élő kapcsolat, a bizalom, az emberek szeretete — summázza.

Szekeres András