Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

1983. július 9., szombat II nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepsége (Folytatás az 1. oldalról) Biztatóan fejlődnek a szö­vetkezeti mozgalomnak az elmúlt év óta országszerte elterjedőben levő új formái: a kisszövetkezetek, szakcso­portok, valamint a szövet­kezeti elvek alapján működő kisvállalkozások. Megyénk­ben — hangsúlyozta Kiss Sándor — az országost is meghaladó szerepük van a szövetkezeteknek a lakosság ellátásában, a gazdasági egyensúly megteremtésében, az életszínvonal védelmében, a termelésben és szolgálta­tásban képviselt arányuknál fogva. S hogy helytállnak a jelentkező gondok ellenére is, arra éppen a kitüntetések, elismerések utaltak, amelye­ket nemrégiben vehettek át megyénk szövetkezetei. Az ünnepi beszéd után Győrfi Károly juta^nat adott át a szövetkezeti mozgalom jelenlevő veteránjainak. Ezt követően az ünnepség résztvevői megtekintették a Szabadság Tsz új beruházá­sait. a. ő. Kiss Sándor ünnepi beszédét mondja Fotó: Fazekas László A családi pótlék emeléséről Államunk kiemelt szociál­politikai feladatának tekinti a gyermeknevelő családok folyamatos anyagi támogatá­sát, helyzetük javítását. Az ország nehezebb pénzügyi körülményei ellenére is ilyen lépés történt most azzal, hogy- meghatározott körben differenciáltai! felemelték a családi pótlék összegét. Jog­szabály-módosításokkal in­tézkedett erről az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács, összesen 1 millió 600 ezer gyermek él azokban a csa­ládokban, amelyek ezután, július 1-től felemelt összegű családi pótlékot kapnak. Eddig 2,2 .millió gyermek nevelési költségeinek állami támogatásaként évente ösz- szesen mintegy 15 milliárd forint családi pótlékot folyó­sítottak.' A megemelt családi pótlék évi 2,3 milliárd fo­rint többlettámogatást jelent: elsősorban a kétgyermeke­seknek, valamint az egy­gyermekes családok széles körének. A VI. ötéves terv időszakában a családi pót­léknak ez a mostani már a második jelentősebb emelé­se. Mint ismeretes, három év­vel ezelőtt — 1980. július 1- től — a három- és többgyer­mekesek, valamint a két­gyermekes egyedülállók csa­ládi pótlékát emelték. Ezúttal a következő csalá­dokat érinti közelebbről az anyagi támogatás növelése: gyermekenként 110 forinttal, havi 490-ről 600 forintra emelkedik a családi pótléka a kétgyermekeseknek,, az egyedülálló egy-gyermeke- seknek, és az olyan egy­gyermekeseknek, akik ko­rábban két gyermek után kaptak családi pótlékot, de időközben az egyik gyermek utáni jogosultság megszűnt. (Ez utóbbinak a leggyako­ribb esete, hogy a kiskorú elérte a jogszabályban előírt korhatárt, amely a családi pótlék szempontjából a 16. életév, illetve továbbtanulás esetén a középfokú tanulmá­nyok befejezése, de legfel­jebb a 19. életév betöltése.) Az eddigi rendelekzések szerint egy gyermek után csak kivételes esetekben járt a családi pótlék — nevezete­sen: az egyedülállóknak, a súlyosan fogyatékos gyerme­ket nevelőknek és a koráb­ban két vagy több gyerme­ket eltartóknak. A többi egy­gyermekes család havi 130 forint jövedelempótlékra volt jogosult. A mostani in­tézkedés bővíti az egy gyer­mek után családi pótlékra jogosultak körét. A gyermek 6 éves koráig július 1-től ha­vi 300 forint családi pótlék jár. A 6 éves kor betöltése után pedig az eddigi rendel- delkezések szerinti havi 130 forint továbbra is megilleti a szülőket. Jelenleg magasabb, havi 810 forint családi pótlék jár a súlyosan fogyatékos gyer­mekek után. Az Egészség- ügyi Minisztérium most in­tézkedett arról, hogy az il­letékes orvosok e magasabb összegű családi pótlékra jo­gosító igazolást július 1-től a közepesen súlyos értelmi­fogyatékos gyermek esetében is kiadhatják. A havi 810 fo­rint összegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtá­sával kell igényelni; általá­ban a családi pótlékot 'fo­lyósító szervtől. A július 1-től járó és a felemelt összegű családi pót­lékot az érdekelteknek kü­lön kérelem nélkül fizetik ki: első ízben augusztusban, a gyermeket nevelő nyugdí­jasok esetében azonban már a júliusi nyugdíjakkal együtt folyósítják. Összegezve tehát: áz egy családban nevelt gyermekek száma szerint a következő­képpen alakulnak a családi pótlékok: Az egy-gyermekesek közül azok, akik eddig 130 forint jövedelempótlékot kaptak, jú­lius 1-től 300 forint családi pótlékban részesülnek a gyermek 6 éves koráig; az egyedülállók a jelenlegi 490 helyett 600 forintot kapnak, ugyanennyit fizetnek azok­nak a családoknak is, ame­lyeknek korábban két gyer­mek után juttattak családi pótlékot, de az egyik után már megszűnt a jogosultság; s 810 forint a havi családi pótlék minden olyan gyer­mek után, aki súlyosan fo­gyatékos, illetve középsúlyo­sán értelmi fogyatékos. Két gyermek esetében 1200 forint; ha egyedülálló neveli őket, gyermekenként havi 660, tehát összesen 13^0 forint jár (természetesen ha közülük az egyik az említett fogyatékosságokban szenved, ő utána 810 forint, így tehát az együttes összeg 1410, il­letve 1470 forint). Háromgyermekes család­ban — egységesen — gyer­mekenként havi 660, tehát összesen 1980 forint a csalá­di pótlék. Négy gyermek után gyermekenként ugyancsak 660, összesen tehát 2640 fo­rint. ötgyermekes család pót­léka gyermekenként 630, ösz- szesen tehát 3150 forint. Hat vagy ennél több gyermek esetében a családi pótlék minden gyermek után egysé­gesen 610 forint. Yasulasokat köszöntöttek Pénteken országszerte megkezdődtek a 33. vasutas­nap ünnepségei. ,A központi rendezvényt Budapesten, a Vigadóban tartották, ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. A vasutasokat Szűcs Zol­tán, a MÁV vezérigazgatója köszöntötte. Ünnepi beszé­dében szólt arról, hogy eb­ben az évben a vasút hat igazgatóságánál a korábbi­nál korszerűbb szervezetet alakítottak ki, ám az eddi­ginél eredményesebb tevé­kenységhez szükség van a külső és belső változásokat egyaránt követő rugalmas kereskedelempolitikára is. A hatékonyabb gazdálkodás igénye megköveteli a vasút további technikai fejleszté­sét: továbbra is a legfonto­sabb feladat a pályahálózat, a csomópontok, a rendező pályaudvarok rekonstruk­ciójának folytatása, a villa­mosítási program megváló,- sítása. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy a fejlesztések­nek határt szabnak a nép­gazdaság anyagi lehetőségei. Az eddiginél megfontoltabb gazdálkodással, a belső tar­talékok feltárásával, korsze­rű munka- és üzemszerve­zéssel továbbá a munkaerő ésszerű foglalkoztatásával kell pótolni. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Havasi Ferenc köszöntötte a vasút dolgozóit, elismeréssel szólt a vasutasok nehéz munká­járól és eredményeikről. Az ünnepségen Pullai Ár­pád közlekedési miniszter 41 dolgozónak adta át a Ki­váló Vasutas, 61-nek a Ki­váló Munkáért kitüntetést. Nemzetiségi találkozó Tegnap július 8-án, a késő délutáni órákban ünnepélye­sen megnyitották Békéscsa­bán a nemzetiségi fiatalok kulturális találkozóját. Az is- kolacentrumi ünnepséget Gyarmati Lívia Együttélés című, bemutató előtt álló filmjének levetítése követte. Ezután a vendégek a film készítőivel beszélgettek. A háromnapos rendezvény második napján, ma délelőtt először nemzetiségi vitafóru­mot tartanak a békéscsabai Megyei Művelődési Központ­ban. A fórumot múzeumláto- . gatás követi, majd a vendé­gek Elekre, Battonyára és 'Telekgerendásra utaznak, ahol nemzetiségi klubokat lá­togatnak meg. A nemzetiségi találkozóval egyidőben a bé­késcsabai Korzó étterem mellett egész napos kirakodó vásár, valamint táncház lesz. m. sz. zs. Országos akadémia Békéscsabán A felnőttoktatásnak sem kiépített képzési bázisa, sem szervezett továbbképzése nincs, mindezek’ helyettesíté­sére rendezték meg Békés­csabán július 4. és 9-e kö­zött az iskolai felnőttnevelés V. nyári akadémiáját. A Művelődési Minisztérium középfokú nevelési főosztá­lya, valamint alsófokú ne­velési és ifjúságvédelmi fő­osztálya," az OPI, a szakszer­vezetek országos és Békés megyei tanácsa, a Békés me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya — az akadémia ren­dezői — az első két napon mintegy 170 embert látott vendégül. Ezen a két napon ,,Az üzem és a felnőttokta­tás” témakörrel foglalkoz­tak, ezért az ország külön­böző területéről érkezett száz résztvevőn kívül, üze­mi oktatási előadókat és személyzetiseket is meghív­tak az előadásokra. Szerdán, 6-án, többek kö­zött dr. Durkó Mátyás, a KLTE tanszékvezetője tar­tott előadást „A felnőttok­tatás értelmi képző felada­tai” címmel. Csütörtökön aktivizáló módszerekről adott tájékoztatót Csorna Gyula, az OPI felnőttnevelé­si osztályának vezetője, majd. Gálos Júlia osztáveze- tő-helyettes ,,Az alapelvek érvényesülése a tantárgyi tantervekben” címmel tar­tott előadást. Tegnap, pénteken délelőtt két szekcióban, a Művelődé­si Minisztérium munkatár­sai fórumon válaszoltak a felmerülő kérdésekre. Dél­után Farkas József tévé­szerkesztő tartott aktuális külpolitikai tájékoztatót. Ma, július 9-én a középis­kolai szekció hallgatói a diákönkormányzat szerepé­ről és feladatairól, az álta­lános iskolai szekció tagjai pedig a cigánylakosság is­koláztatásának problémái­ról hallgatott előadást, ter­mészetesen a felnőttoktatás tükrében. A résztvevők -mindezek mellett kirándulásokon is­merték meg megyénket, így többek között Gyomaendrő- dön, és Gyulán a várszín­házban jártak. Az iskolai felnőttnevelők akadémiáját ma délelőtt dr. Kincses László, a me­gyei pedagógus továbbkép­ző intézet igazgatója zárja. Tervezik, hogy most, az öt­éves ciklus lezártával, jö­vőre ismét indítanak ehhez hasonló rendezvénysoroza­tot. Szeretnék az ágazati szakszervezeteket is bevon­ni ebbe a munkába, az elő­adások rendezésében pedig részt vesz a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem felnőtt­nevelési tanszéke is. N. Ä. H sütőipar a TEB napirendjén A Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizott­sága tegnap, pénteken dél­előtt Gyulán, a kenyérgyár­ban tartotta ülését dr. Sza­bó Sándornak, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tesének vezetésével. Az ülé­sen többek között részt vett Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság ,osztályvezetője. Áz első napirendi pont keretében Hankó László, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályának helyettes vezetője a sütőipar tevékenységének alakulását, és az utóbbi két év értékelését terjesztette a bizottság elé. A beszámoló­ból kitűnt, hogy a legalap­vetőbb sütőipari termékek­ből, a kenyérből az utóbbi években visszaesett a terme­lés, ez a csökkenés az öt év­vel ezelőttihez képest 7,5 százalékos. A kenyérterme­lésnél eltolódás mutatkozik a kisebb egységsúlyú fajták iránt, főként a városokban. Az utóbbi néhány eszten­dőben, elsősorban a válasz­tékbővítést szolgálva ki­sebb egységsúlyú, különbö­ző adalékanyagokkal készí­tett kenyerek gyártását kezdték meg a megyében, amit a vásárlók megked­veltek. A péksütemény­gyártás, ugyancsak a fo­gyasztói szokások változása nyomán, •’ csaknem 8 száza­lékkal csökkent. A vitában többek között szó volt. a sütőipar szerve­zettségéről, a technológiáról, a szakember-ellátottságról, a hatékonyságról. Elhang­zott az is, hogy a beruhá­zási lehetőségek szűkülése nyomán a technológiák kor­szerűsítése lassúbb ütemű, az új sütödék építését elha­lasztották. Mások a pékáru minőségét elemezték. A szakemberek válaszából kitűnt az is, hogy a rendelkezésre álló lisztmi­nőséget tájegységenként meghatározza, hogy külön­böző minőségű búzából ké­szül, a malmokban a keve­rés nem mindig megfelelő, s ezért változó a liszt sütő­ipari értéke. Szó volt az iparág szakember-ellátott­ságáról is. Az elmúlt egy­két évben a sütőiparban dolgozók száma némileg nö­vekedett, ezzel együtt vi­szont a szakmunkások ará­nya nagyobb mértékben csökkent. A második napirendi pont keretében dr. Csikós Sán­dor, a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat igazgatója a válla­lat munkájáról, főként Bé­kés megyei tevékenységéről adott áttekintést. A válla­lat működése elsősorban Szolnok és Békés megyére terjedt ki, Békés megye áruellátását a békéscsabai, az orosházi és a karcagi fiókok végzik. Végezetül dr. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke tá­jékoztatta a termelési ellá­tási bizottságot a szövetke­zeti ipar helyéről, szerepéről, és fejlődési célkitűzéseiről. A TEB-ülés bejelentésekkel zárult. • — sz — Tegnap délután nyílt meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Jankó János em­lékkiállítása. A száz évvel ezelőtt Tótkomlóson született és a milleneum évében a fővá­rosban elhunyt művész — ha nevét viszonylag kevesen is ismerjük — egy alkotásával mindennap találkozunk. Az ő rajza díszíti a tízforintos bankjegy hátoldalát. Korának ünnepelt grafikusa, karikaturistája, az akkori élclapok rajzolója volt. Negyvenéves munkás­sága során több mint 70 ezer (!) rajzot készített. A most megnyílt emlékkiállítás anyagát az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei ebből a hal­latlan nagy életműből válogatták. Az érdeklődők a tárlatot augusztus 20-ig tekinthetik me® Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents