Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
1983. július 8., péntek Nyitás júNus 15-én Pécsi ipari vásár A mezőgazdasági üzemek szerepe a falu arculatának formálásában Milyen szerepet játszanak a mezőgazdasági nagyüzemek a lakosság élet- és munkakörülményeinek alakulásában? Hogyan segítik a falu fejlődését? A lakosság helyi foglalkoztatásában, a népesség megtartásában milyen szerepük van? Az élet- és munkakörülmények javításának — az eddigiek mellett — még milyen további lehetőségei vannak? Ezek voltak azok a legfőbb kérdések, amelyekre a szeghalmi járási népi ellenőrök keresték a választ négy településen: Füzesgyarmaton, Vésztőn, Biharugrán és Bucsán. A vizsgálat során az 1980— 83 közötti időszak eredményeit, gondjait elemezték a népi ellenőrök. Július 15-én nyitja meg kapuit a pécsi ipari vásár. Tíz napon át mutatják be termékeiket — minden eddiginél nagyobb területen, csaknem húszezer négyzet- méteren — vállalatok és szövetkezetek, kisiparosok és kiskereskedők. A kiállítók száma is meghaladja az előző vásárét: az ország különböző részeiből több mint kétszáz, a szomszédos Jugoszláviából pedig — miután a PIV egyik legfontosabb fóruma a magyar—jugoszláv kishatárforgalmi árucserének — mintegy félszáz cég képviselteti magát a termékszemlén. Mint ismeretes: a két délmagyarországi város — Szeged és Pécs — váltakozva kétévenként tart vásárt; az idén a mecsekaljai város a soros. A házigazda Mecsek Tourist immár kilencedszer rendezi meg az ország gazdasági kis tükrét adót árukiállítást. Az idén három fő profilra tagolódik a bemutató: a magánerős építkezésre és a kiskertgazdálkodásra, valamint a bőriparra. Baranya a bőr- és bőrfeldolgozó ipar egyik hazai központja, ezért különös érdeklődés előzi meg az ipari vásár réAz őszi félévben az agrártudományi egyetemeken, a kertészeti és az erdészeti egyetemeken, továbbá az Állatorvos-tudományi Egyetemen — kétéves tanulmányi idővel — újabb szakmérnöki és szakállatorvosi továbbképzés kezdik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán a takarmánygazdálkodási, vetőmag-gazdálkodási, vállalatgazdasági és a gazdaság- elemző szakon kezdik meg az oktatást. Az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán szintén több szakterületen sajátíthatják el az újabb ismereteket a hallgatók. A helyi tanárképző intézetben a mérnöki és műszaki tanári szak indít újabb tagozatokat. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen vállaszeként sorra kerülő bőripari szakvásárt. A Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli irodája — első alkalommal — hulladékbörzét szervez az ipari vásáron. Célja az, hogy gyártót találjanak a még hasznosítható ipari hulladékanyagok feldolgozására. A PIV központjában számító- gépes közönségszolgálat működik majd. Különféle információkat kaphatnak a látogatók: mi hol található, és ki mit állít ki, de még arra is választ ad a komputer, hogy hol lehet megszállni a városban, milyen kulturális programok várják a vendégeket, mikor indulnak a vonatok és az autóbuszok. A Lapkiadó Vállalat „magyar média” légireklám osztálya hőlégballonokkal népszerűsíti a kiállítókat és termékeiket. Az eseménynek az ad különös jelentőséget, hogy az idén van az első hőlégballon felbocsátásának 200. évfordulója. A vásárban árusítani fogják az erre az alkalomra kiadott postai emlékbélyeget, amit alkalmi bélyegzéssel látnak el. A MÁV húszszázalékos utazási kedvezményt ad a vásár idején Pécsre látogatóknak. latgazdálkodási, növényvédelmi és mezőgazdasági vízgazdálkodási témakörökben szerezhetnek szakmérnöki diplomát a jelentkezők. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen a Mezőgazdaság-tudományi Kar növényvédelmi, talajerő-gazdálkodási, takarmánygazdálkodási, sertéstenyésztési és vállalatgazdálkodási szakon, az egyetem mosonmagyaróvári kara pedig a szarvasmarha-, juhtenyésztés témakörében, továbbá húsipari szakon szervezi meg a képzést. A Kertészeti Egyetem Termesztési és Tartósítóipari Karán ugyancsak több témakört ölel fel a tananyag. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen — az Erdőmérnöki Karon — erdészeti gazdasági szakon indítják a kétéves szakmérnöki oktatást. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben olyan ágazatokat hoztak létre, amelyek módot adnak a tagok és családtagjaik állandó foglalkoztatására. Jelenleg a nagyközség munkaképes lakosságának mintegy fele a tsz-ben dolgozik. A vésztői Körösmenti Tsz az utóbbi időben ipari melléküzem- ágakat és kereskedelmi egységet létesített, amelyek nagyban segítették a nők foglalkoztatását, javították a szolgáltatások színvonalát. A település lakosságának csak 13 százaléka dolgozik a termelőszövetkezetben. A bucsai Űj Barázda Tsz a korábbi szűkös létszámához alakította ki gazdálkodási szerkezetét. Később a gazdálkodás javulásával megindult a munkaerő visz- szaáramlása a tsz-be, és ennek megfelelően új, alaptevékenységen kívüli ágazatokat hoztak létre. Ma mára község munkaképes korú lakosságának több mint harminc százalékát foglalkoztatja a közös gazdaság. A biharugrai Felszabadult Föld Tsz-ben csak kevesen dolgoznak az alaptevékenységen kívüli ágazatokban. Napjainkban a település munkaképes lakosságának csak 11 százalékát teszi ki a szövetkezet éves állományi létszáma. Mind a négy termelőszövetkezetre az a jellemző, hogy a szakemberek jelentős része más településről került az üzembe. A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak száma enyhe emelkedést mutat — kivéve Bi- harugra —, a középfokú végzettségűek és a szakmunkások létszáma évről évre jelentős mértékben nő. Az alapfokú végzettségűek, illetve a szakképzetlenek száma csökkenést mutat a nagyüzemekben. A foglalkoztatott nők aránya az 1980. évi 38 százalékról 1982- re 43 százalékra emelkedett. A vizsgált szövetkezetekben a háztáji termelést jól szervezik, segítik. Valamennyi termelőszövetkezetben háztáji bizottság tevékenykedik. Füzesgyarmaton mintegy 1600 kistermelő termelését szervezi, integrálja a tsz. A sokrétű háztáji tevékenység jelentős munkaidőn túli lekötöttséget — napi 3—6 órás elfoglaltságot —, és kiegészítő jövedelmet biztosít a tagoknak. A vésztői tsz elsősorban a háztáji állattartást segíti takarmánynyal, és sertések kihelyezésével. A közös gazdaság mintegy 1400—1600 kistermelővel áll szerződéses viszonyban. A bucsai Űj Barázda Tsz csak az állattartást segíti a háztájiban. Takarmányt és szaktanácsot ad a szövetkezet tagjainak. A biharugrai tsz-ben a kistermelés segítése’, jövedelem- kiegészítő hatása jól érvényesül. A tagok a szabad idejük nagy részét a háztájiban töltik el. A füzesgyarmati tsz telepein, fontosabb munkahelyein jól felszerelt szociális létesítmények vannak. Sajnálatos tény, hogy a dolgozók az jgészségügyi felsze- reléskf _t, szociális létesítményeket nem minden esetben veszik igénybe, mindezzel veszélyeztetik saját egészségüket. A vésztői közös gazdaság munkahelyein a szűkös anyagi lehetőségek miatt csak a legszükségesebb feltételek biztosítására van lehetőség. A bucsai tsz- ben az utóbbi években javultak a munkakörülmények, megszervezték a dolgozók orvosi felülvizsgálatát is. A biharugrai tsz-ben a zavartalan munkavégzéshez szükséges védőfelszerelések, létesítmények biztosítottak. A településfejlesztő társadalmi munkák szervezésével mind a négy településen foglalkoznak az üzemek. Füzesgyarmaton átlag fölötti a szociális, kulturális ellátottság. Vésztőn a szociális, kulturális alap hiánya miatt megszüntették az üzemi konyhát. Bucsán a tervek szerint 1986-ig biztosítják az üzemi étkeztetést a dolgozók számára. Valamennyi közös gazdaságban szociális juttatásokkal segítik a nyugdíjasokat. Megállapítható, hogy a különböző társadalmi rendezvényeken eltérő aktivitással vesznek részt az agrár-műszaki szakemberek. Különösen Bucsán és Biharugrán töltenek be fontos szerepet az agrárértelmiségiek a társadalmi rendezvények szervezésében. A vizsgált nagyüzemek mindegyike igyekszik — lehetőségei szerint — segíteni a munkát vállaló, a településen letelepedni szándékozó szakemberek lakáshoz jutását. Az elmúlt időszakban csökkent a községek lakossága. Ennek oka az elvándorlás, és a természetes szaporodás kedvezőtlen alakulása. Kivételt képez Bucsa, ahol kedvezően alakult a születések száma. Megállapítható, hogy zömmel a fiatalok, a munkaképes korúak hagyják el a falut, ha nem találnak helyben megfelelő munkahelyet és megélhetési lehetőséget. Füzesgyarmaton és Vésztőn jól kiépített a víz- és villanyhálózat, a megye irányában megfelelő a közelkdés, biztosított az egészségügyi ellátás. Vésztőn, a művelődési ház jelenlegi állaga miatt nem biztosítottak a közművelődés tárgyi feltételei. Bucsán nem kielégítő a kereskedelmi ellátás. Gondot jelent az is, hogy egészségügyi szakrendelésre Gyulára utalják a betegeket, holott a karcagi rendelőintézet könnyebben megközelíthető. Biharugrán a kevés autóbuszjárat miatt sok időt vesz igénybe az alapvető fogyasztási cikkek beszerzése. Évek óta betöltetlen a fogorvosi állás a településen. A mezőgazdasági nagyüzemekkel a tanácsoknak hosz- szabb időre szóló együttműködési megállapodásuk van. Ezek végrehajtását rendszeresen értékelik a különböző testületek. ♦ A járási NEB vizsgálatából kitűnik, hogy a vizsgált településeken a termelőszövetkezeteknek eltérő mértékben ugyan, de meghatározó szerepük van a népesség élet- és munkakörülményeinek alakulásában. A vizsgált nagyüzemek gyenge közgazdasági feltételek között termelnek, ezért csak szerény mértékben tudnak hozzájárulni a településfejlesztéséhez, illetve lassú ütemű előrehaladás tapasztalható ezen a téren. Vcrasztó Lajos Bgrár-szakmérnöki és szakállatorvosi továbbképzés Gyors, ölesé ipari tisztítás Az ipari tisztítóeszközök és készülékek hazai fejlesztése jó ideig elmaradt az igények mögött. Csak miután bebizonyosodott, hogy a tisztaság megőrzi a drága beruházások, gépek, épületek, járművek értékét, láttak neki a kialakításukhoz. Az eredmény egy hat modellből álló gépcsalád lett, amelynek tagjai közül sokféle szempont alapján választhatnak a felhasználók. Nagyobb vagy kisebb nyomású, illetve vízkapacitású, a kezelt felületet kímélő hidegvagy melegvizes, vagy éppen gőzsugaras tisztítókészülékek egyaránt találhatók ezek között. Tápfeszültségük egyfázisú vagy három fázisú, üzemeltetésük automatikus, vagy csak félautomatikus vezérlésű, kivitelük energiatakarékos. Az ipari tisztítókészülékek lelke a hosszú élettartamú olajfürdős dugattyús munkaszivattyú, amely a szórópisztolyon keresztül nagy nyomással juttatja a vegyszerrel kevert hideg, meleg vagy forró vizet a tisztítandó felületre. A melegvizes modelleknél egy kettős falú, csőspirállal ellátott kazánban óránkénti 5—6 liter tüzelőanyag-fogyasztású égő gondoskodik a mosófolyadék 90 Celsius-fokra történő felmelegítéséről. A rendkívüli mosóhatást tulajdonképpen a 10—80 baros nyomással éri el a készülék. A szórópisztoly kezelésénél lehetőség van a mosószeresről öblítőszeresre való gyors vízátkapcsolásra. A melegvizes készülékek automatikus láng- ellenőrzésűek, és vízkimaradás esetén kikapcsolnak. A takarékos Csöpi A lengyelországi Bielsko-Bialá- ban megkezdték a kis Polski új, üzemanyag-takarékos változatának gyártását. Az országban Maluch (Csöpi) néven becézett, igen népszerű kiskocsi átlagos fogyasztását különféle motorikus és szerkezeti módosítások eredményeként sikerült egy literrel csökkenteni. Az új Csöpi a próbautakon autópályán 5,39, városi forgalomban 5,85 liter benzint fogyasztott, közepes fogyasztását a gyári szakértők 5,5 literben jelölték meg száz kilométerre. A Fiat 126 P 650-es márkajelű kisautót Lengyelországban várhatólag már augusztus végén árusítani kezdik majd, mégpedig — mint az illetékesek ígérik — változatlan áron. A békési piacon Fotó: Béla Otto Kertbarátok tanácsadója . Hz alma szüret előtti permetezése A. kertészeti kultúrákban augusztus közepéig tulajdonképpen befejeződik a vegyszeres növényvédelmi munka. Az eddigi 8—10 permetezéssel ugyanis — ha azokat az előírások szerint és kellő időben végeztük el — jó állapotban kell lennie a gyümölcsösöknek. Az egész évi erőfeszítést tönkreteheti azonban, ha a szüret előtt két alkalommal — augusztus 5. és 10. között, valamint augusztus 15. és 20. között — nem permetezzük meg az almafákat — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központpa. A fő ellenség most a kaliforniai pajzstetű második nemzedéke, amelynek lárvái augusztus első felében jönnek elő, és zsenge, friss hajtásokat keresnek az áttele- léshez. Tömegével jelennek meg az almamoly második nemzedékének lárvái, s az ország néhány körzetében továbbra is nagy gondot okozhat az aknázómoly pusztítása. Ezenkívül folytatni kell a védekezést az almafaliszt- harmat, az almafa-varasodás ellen is. A permetezésre a gombaölő szerek közül a varasodás ellen a szervetlen rézkészítményeket — amelyek az alma tárolhatóságát is fokozzák — a Karathane és a Bi 58 EC kombinációját javasolják. A védekezésnél az óvórendszabályok betartása mellett nagyon ügyeljünk a szüret előtti várakozási idő pontos, az előírások szerinti megtartására is. Pályázat kisvállalkozásokra A kisvállalkozások létrehozásának, az ötletek, kezdeményezések megvalósításának segítésére újszerű pályázatot hirdetett meg az Ipari Minisztérium és az Állami Fejlesztési Bank; a pályázat a vállalkozói készség szélesebb körű kibontakoztatásához elsősorban anyagi alapot teremt, emellett különböző szolgáltatásokat is nyújt. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a kisvállalkozási formák közül leginkább azok terjedtek el, amelyek megalakítása nem igényelt nagyobb befektetést. A pályázatra jelentkezhetnek mindazok, akik olyan menedzselésre váró ötletekkel, javaslatokkal rendelkeznek, amelyek megvalósítására a kisvállalkozási formák alkalmasak. Részt vehetnek a pályázaton a már működő kisvállalkozások is, ha például tevékenységüket bővíteni kívánják. Sikerre elsősorban azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek a háttéripari termelésben, az importhelyettesítésben, az export növelésében, a hiánycikkek megszüntetésében, a hulladék- feldolgozásban, a termelési és a fogyasztási szolgáltatásokban kívánnak működni. A pályázat segítséget nyújt a szellemi vállalkozások megvalósításához is. Elsősorban a találmányok, újítások, műszaki-fejlesztési eredmények menedzselésére, a jogi, műszaki, közgazdasági szaktanácsadásra, a munkaerő és a gépkapacitás, gépkölcsönzés közvetítésére, valamint a pótalkatrész-ellátás szervezésére és koordinálására, a munkaközvetítésre, a bérmunka és a kooperáció szervezésére, a piackutatásra, s az export-fővállalkozásra szolgáló vállalkozásoknál. A pályázatok elbírálására az Ipari Minisztérium és az Állami Fejlesztési Bank szakembereiből közös bizottságot alakítottak. Á bizottság — szükség esetén tanácsadók, kutató- intézetek bevonásával — dönt arról, hogy életképesnek, szükségesnek tartja-e a megpályázott tevékenységet. Szerződést is köt a pályázóval, illetve pályázókkal, igény szerint javaslatot tesz a legmegfelelőbb vállalkozási formára, és gyakorlati tanácsokat nyújt a megvalósításhoz. Á pályázathoz különböző forrásokból biztosítják a pénzügyi kereteket. A bizottság elvi állásfoglalása alapján a pályázók az Ipari Minisztérium Innovációs Alapjához és az Állami Fejlesztési Bankhoz fordulhatnak kölcsönért. Egyes esetekben más pénzintézetek is szóba jöhetnek. Ezáltal szélesebb lehetőség nyílik a kisebb összeget igénylő vállalkozások létrehozására is. A kölcsönöket — az elbírálástól függően — a kamattal vagy kamatmentesen kaphatják a pályázók, de a közös kockázatvállalás is járható út. A pályázat kiírói új kisvállalatok alapítását is ösztönözni kívánják, e vállalkozási forma ugyanis kevésbé népszerű. A vállalatok eddig még csak kevés esetben kezdeményezték veszteséges részlegeik, kihasználatlan üzemeik kisvállalattá való átalakítását. Az Ipari Minisztérium és az Állami Fejlesztési Bank közös pályázata az eddigiektől eltérően nem meghatározott időre szól. A rendelkezésre álló pénzügyi források a kölcsönök és a kamatok visszafizetésével, a közös kockázaton alapuló vállalkozások nyereségével évről évre bővülhetnek. (MTI)
