Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

1983. július 8., péntek Es összeáll a kép Beszélgetés Tóth Ernő festőművésszel Fotó a festőről Tóth Ernő, Békéscsabán alkotó festőművész a bul­gáriai Gabrovóban elnyerte a „Humor és szatíra a fes­tészetben” fesztivál nagy­díját. — Érthető festő vagy? — Nehezen barátkoznak meg a képeimmel az érdek­lődők. Mikor feljönnek hoz­zám, eltelik fél óra, és ak­kor kezdenek közelebb jut­ni az én groteszk arcaimhoz. Ügy érzem, vissza lehet gondolni arra, amit a képe­immel akartam, s a szem­lélő velem kollektiven részt vehet a kép megértésében, megalkotásában. — El tudod mondani konkrétan mi az, amit át kell adjál, mi az, ami fon­tos? — Elcsépelt fogalmakat sorolhatok: természet, em­ber, humanizmus .. . De ezek így csak szavak. A nosztal­giát sem szégyellem. — Szeretnél más korban élni? — Nagyon! — Melyikben? — Valami sokkal huma- nisztikusabb korban. Talán a reneszánszban ... Piero della Francesca árnyéká­ban. — Ki hatott rád eddig leginkább? — Sablon válaszom van erre, de hiszek is ebben: a művészet kollektív tevé­kenység, nem egy ember csinálja, s az emberre sok festő hat egyszerre, Remb- randtól a mai művészekig. — Mennyire látod maga­dat kívülről? — Próbálom, akárcsak a képeimet. Olykor nagyon tudom magamat utálni, máskor tisztelem magam. — Sokszor fedezhetünk fel a képeiden. — Nem tudatos. Én örü­lök annak, hogy a képeimen hasonlítok magamra, nem­csak belülről, kívülről is. De nézd csak, ott van egy fi­gura egy kiskutyával! Ma­gamat akartam megfesteni, egy gyerekkori emlékemet. Mégse hasonlít. Isten tudja, hogy van ez ... — önmagad mellett szám­talan visszatérő elem is fel­lelhető képeiden. Gondolok a kalitkára. — Irigylem a madarakat. A repülni tudásukért, a szabadságukért. A kalitka nálam 'szimbolikus elem, a szabadságot jelenti, ha nyi­tott, ha zárt, akkor az ellen­kezőjét. De jelenti a ve­szélyt is. Jelentése függ a tuladonosától: mást jelent egy bájosan libbenő nő, és mást egy marcona pasi ke­zében. Mikor halat festek a kalitkába, akkor valami hu­morosat szeretnék közölni. — Bohócok? — öt évet töltöttem az Operaházban és a filmgyár­nál. Izgatott és érdekelt a színészek játéka és élete, a gesztusok és a maszkok, s ami emögött van. De nem tagadom a Fellini-filmek ha­tását sem. — A zöld szín? — Az élet. Semmi más. A természet... Ez a szín el­uralkodik rajtam. — Az egyik képeden a bohóc miért fogja jobb ke­zében a hegedűt? — A festő nem bohócot fest, hanem a bohócon ke­resztül gondolatot. S a he­gedű tulajdonképpen nem is hegedű, hanem egy képi elem, egy vörös folt. Az a vörös folt olyan szép ott, és pont ott. A festő nem ke­zet, lábat, fejet, fület fest, hanem képi elemeket és ké­pet fest. Gazdálkodik szí­nekkel, formákkal és kom­ponál. S ha a bohóc bal ke­zébe teszem a hegedűt, a kép lett volna rossz. — Mennyire tervezel meg egy képet? — Nem tervezek. Ha ter­vezek, abból sosem lesz kép. — Mi adja az indítást? — A lényeg, hogy dolgoz­ni kell, és munka közben jönnek az ötletek. — Van-e kedvenc pótcse­lekvésed? — Amit az ember csinál, az semmi sem pótcselekvés. Azt csinálja. — S ha nem megy a munka? — A mesterem szavai visszacsengenek: „Ha nem megy a munka, és belero­hadt a gatyájába, akkor is menjen oda, és dolgozzon!” Nekem a festészet a pótcse­lekvés. — Mi nem sikerült? — Olyan kollégát találni, akivel megoszthatom szak­mai problémámat. Ha olyat is, akivel állandóan veszek­szünk, de mégis megértjük egymást. — Nem vagy alföldi... — Tulajdonképpen hová való vagyok? Miskolcon vol­tam gyerek, Budapestre jár­tam iskolába, utána ideke­rültem. Ügy érzem, ma­gyar vagyok. Nem békéscsa­bai festő vagy alföldi festő. Radványi Géza határozta ezt meg szépen: „Akkor és ott vagyok jól, amikor és ahol vagyok”. Igaza van. Én itt nagyon jól érzem magam, tudok dolgozni, az állvá­nyon mindig van egy kép. Az pedig természetes, hogy hat rám a környezet, beszű­rődik ide az Alföld áttetsző­sége, a fények vibrálása.' Aztán elutazok Párizsba, és hat rám a Pompidou-köz- pont előtti fakír, aztán más­hol hat rám valami más, és ezekből összeáll a kép. Ungár Tamás Békéscsaba, Sarkad, Bombegyház, Szarvas Nyár. Mit is jelent ez a nagybetűs évszak gyerme­keinknek? Pihenést, kániku­lát, nyaralást a nagymamá­nál, strandolást, olvasást, sok-sok játékot és persze tá­borozást ... Az iskolák, a közművelődési intézmények, az üzemek és vállalatok min­dent megtesznek, hogy le­gyen hol táborozniuk. A cél nem csupán a levegőválto­zás, a pihenés, hanem, hogy valami egyebet, valami töb­bet is adjanak a táborozók- nak, tehetségüknek, érdek­lődési körüknek megfelelő­en. Az összefogásnak kö­szönhető, hogy jelenleg is több tábor munkájáról szá­molhatunk be a megyében. * * * Elsőként talán az immár nyolcadik alkalommal meg­rendezett szlovák ifjúsági ol­vasótáborról essen szó, ame­lyet június 29-én nyitottak meg Békéscsabán, a szlovák gimnázium és általános is­kola kollégiumában. A mint­egy 30 szlovák tanítási nyel­vű általános iskolában, va­lamint közép- és felsőfokú oktatási intézményben ta­nuló fiatal ismerkedési es­ten, közös daltanuláson, író­olvasó találkozókon vett részt az elmúlt napokban. Az iro­dalmi csoportok foglalkozá­sait úgynevezett munkáltató foglalkozások egészítették ki, melyeken többek között a kutatás, a műelemzés rejtel­meibe avatták be a tábor la­kóit. A programot mindezek mellett a szlovák tájház, va­lamint a gabonamúzeum be­mutatásával színesítették a tábor rendezői. Az előadáso­kon irodalmi és képzőművé­szeti témák egyaránt szóba kerültek. A szlovák olvasótábor éle­tében jelentős helyet foglal el július 4-e. Ezen a napon utaztak a fiatalok Breznóba. Az itt eltöltött idő alatt — ma indulnak haza — a vá­ros nevezetességeivel, irodal­mi nagyjaival és természe­tesen a Breznóban élő fiata­lokkal ismerkedtek. * * * Olvasótábor a sarkadi is, ám itt a magyar irodalom, s általában a könyvek sze- retetére nevelik a gyereke­ket. A Sarkadi Cukorgyár művelődési háza, a nagyköz­ségi könyvtár, valamint az 1. sz. iskola Ságvári Endre úttörőcsapata — a tábor fenntartói — így fogalmaz­ták meg célkitűzéseiket: „Fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése az iskolán kívüli művelődés le­hetőségeinek, módszereinek és formáinak megismerteté­sével. Fontos nevelési cél felismertetni a táborban le­vő tanulókkal a könyvtár központi szerepét. ..” E nemes céloknak megfe­lelően alakult a tábor prog­ramja, melyet június 27-én nyitottak sarkadi, kötegyáni, méhkeréki, sarkadkeresztúri, mezőgyáni, geszti és dobozi gyerekek részvételével. Az­óta gyűjtöttek már növényt, jártak a nagyközségi könyv­tárban és népi játékokról, néptáncról hallottak előadást. Az elmúlt hét csütörtökjén orosz n^pot tartottak. Az orosz dalok, játékok tanu­lása mellett orosz teát tálal­tak fel a 21 ifjú résztvevő­nek. Hogy azóta mi történt? Jártak Gyulán. Szanazug- ban, Szarvason, egyszóval pi­hentek, szórakoztak az ifjú táborlakók. A tábort július 6-án zárták Sarkadon, ám a sikerre való tekintettel sze­retnék hagyománnyá tenni megrendezését. * * * Már csak a legidősebbek emlékezhetnek rá, mikor is rendezte a Megyei Művelő­dési Központ megyénk vala­melyik kisebb településén az első honismereti szaktábort. A Viharsarok tárgyi és szel­lemi emlékeit gyűjtő tábo­roknak szép hagyományai vannak. A tavalyi gesztivel le is zárult az első, sok éves gyűjtő munka. A tervek sze­rint hamarosan könyvben je­lenik meg a megannyi ta­pasztalat, adat, élmény. Az idén — július 1. és 10. között — egy újabb, ismét sok évesre tervezett sorozat nyitányaként Dombegyházán tartják a honismereti-szo­ciológiai szaktábort. Negyed­száz fiatal — 5 általános is­kolás „tanuló”, három egye­temista és 17 megyénkbeli középiskolás lány és fiú — járja a község házait, hogy magnószalagon, jegyzetfüzet­ben, dia- és mozgófilmen örökítsék meg a hajdani cse­lédség életmódváltozásainak emlékeit, sajátságos történe­tét. A kutatásra a vállalko­zó fiatalokat a megyei ta­nács tudományos szakbizott­sága kérte fel. Ottjártunkkor Fabulya Lászlóné népműve­lő, a tábor technikai veze­tője a gyűjtést végző kis­csoportok vezetőivel éppen a déli megbeszélést tartotta. Ekkor is szó volt arról, hogy munkájukhoz milyen jelen­tős segítséget nyújt Tausz Katalin egyetemi tanár, Csiz­madia János tanácselnök, Balogh György, a mezőko­vácsházi járási könyvtár igazgatója (aki az egyesített tanácsú nagyközség helytör­ténésze) és Dombegyház min­den lakója. * * * — Ügy tíz évvel ezelőtt kaptuk ezt a telket itt, a szarvasi holtág mellett — meséli a tábor történetét dr. Supp Györgyné, a Debrece­ni Tanítóképző Főiskola do­cense. Az évek alatt kiépített, rendezetté, tett táborhely ad otthont ezekben a napokban annak a kísérleti olvasótá­bornak, amelynek nagysze­rűségeit negyvenkilencen — huszonötén a főiskola gya­korlóiskolájának negyedike­sei, tizenheten második és harmadik évfolyamos tanító- jelöltek, valamint a közmű­velődési tanszék tanárai — élvezik. — Az előkészítő-szervező munkát fél évvel ezelőtt kezdtük meg. A célunk az, hogy a leendő tanítókat fel­készítsük arra, hogy majd munkahelyeiken hogyan is fogjanak hozzá akár egy ha­sonló, kisgyerekeknek való tábor megszervezéséhez, s nem utolsósorban az önmű­veléshez is módszertani is­meretanyagot nyújtsunk. Eh­hez elengedhetetlenül szük­séges, hogy a könyv- és könyvtárhasználatban biztos jártasságot szerezzenek. Tanul itt tehát mindenki: kisdiák, főiskolás, főiskolai tanár... És közben nagyon jól érzik magukat.. . (nagy — nemesi) „Ez vajon milyen növény?” — Pillanatkép egy foglalko­zásról Szarvason, fürdés után... Dombegyházán özv. Maródi Péterné két battonyai gimnazis­tának, Jancsz Ildikónak és Balázs Anasztáziának mondja el élete küzdelmes történetét Fotó: Gál Edit Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.25: Sugárüzemben élünk? 8.35: Mozart: D-dúr szimfónia. 9.00: Verbunkosok, népdalok. 9.33: Láttam, láttam lappantyút. 10.05: Gyermekeknek. 10.31: Zelk Zoltán versei. 10.36: Indulók, táncok. 11.00: Gondolat. 11.45: Gyurkovics Mária nótafel­vételeiből. 12.45: Zinka Milanov és Jussi Björling operaáriákat éne­kel. 13.20: Hány Istók legendája. 13.40: A Weiner-vonósnégyes fel­vételeiből. 15.05: Révkalauz. 15.35: Daloló, muzsikáló tájak. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Kóruspódium. 17.05: Hárman voltak. 17.30: Népszerű muzsika — vi­lághírű előadók. 19.15: A Rádiószínház bemutatója 20.26: Operettkedvelőknek. 21.30: Helyszínrajz. 22.30: Hangszerszólók. 23.00: Évszázadok mesterművei. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Az „ópiumkirály”. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Mese a csodafurulyás ju­hászról. 13.30: Illik a tánc a magyarnak. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.45: Eric Clapton felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Forog az idegen. 21.35: Ritmus! 22.05: Vörös Sári nótákat éneK , Zsákai Piros László gor- donkázik. 22.30: Hol tartunk? 23.20: Fiúk és babák. Részletek Losser zenés játékából. III. MŰSOR 9.00: Négykezes és kétzongorás művek. 9.49: Kamarazene. 11.05: Magyar művészek opera­felvételeiből. 11.49: Liszt-művek. 13.07: Tanulmányok József At­tiláról. 13.17: Magyar Rádió esztrádzene- kara játszik. 14.00: Operaegyüttesek. 14.37: Bécsi klasszikus muzsika. 16.22: Hi-Figyelő. 16.59: Gustav Mahler. 17.30: Kapcsoljuk a Bartók-em- lékház hangversenytermét. kb. 18.40: Régi magyar táncmuzsika. 19.05: Zenekari muzsika. 19.42: A J. Geils Band „Show Time” című koncertleme­zéről. 20.22: Nagy siker volt! 21.37: Opera-müvészlemezek. 22.30: Egy óra dzsessz. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zoltán könnyűzenei összeállítása. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoli­tikai riportmüsor. Szer­kesztő : Dalocsa István. 18.00: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.05: Hírek. 16.10: Nehéz kamaszkor. 17.05: öt perc meteorológia. 17.10: Környezetvédelem—ön­védelem. 17.50: Képújság. 17.55: Reklám. 18.00: Homokon és dombokon. 18.30: Keresztkérdés. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Leg . . . leg . . . leg . . . 20.55: Tetthely. 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: A jókedv háza. II. MŰSOR 17.30: Ausztria—Magyarország Davis Kupa teniszmérkő­zés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A régensherceg 8/1. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Martial Solát Big Band és a Gerry Mulligan Big Band. 22.10: Horváth—Sólyom: Nagy­városi kanyarok. 23.10: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 15.35: Magyar nyelvű tv-napló. 15.50: Videooldalak. 16.00: Nyári délután. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Játékszoba — adás gye­rekeknek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Rockford dossziéi — film­sorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Jó estét! — könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Paletta — kulturális ma­gazin. 23.00: Hírek. n. MŰSOR 19.00: A szántóföldtől az asztalig művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ksenija Jankovic gordon- kamüvésznő hangverse­nye. 20.45: Hírek. 20.50: Dokumentumadás. 21.35: Reklám. 21.40: A legjobb jugoszláv fil­mek: Játékfilm. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Kedvelt dallamok. 20.50: A világ ma. 21.15: Visszhangzik a völgy. Ro­mán film. 22.30: Tv-híradó. MOZI Békési Bástya: 4-kor: A hétszáz éves titok, 6-kor: Keresztapa I—II. (2. rész) Békéscsabai Sza­badság: de. 10-kor, du. 6 és 8-kor: Jézus Krisztus szuper­sztár, 4-kor: A betyárkapitány. Békéscsabai Kert: Üjra szól a hatlövetű. Békéscsabai Terv: Az összekötő jönni fog. Gyulai Er­kel: fél 6-kor: 2X2 néha 5, fél 8-kor: A banda fogságában. Gyulai Petőfi: 4-kor: Az I ak­ció, 6 és 8-kor: Atlantic City. Gyulai Kert: Öld meg a sogunt. Orosházi Béke: Gyilkosság a tajgán. Orosházi Partizán: A ka- ratézó Cobra visszatér. Szarvasi Táncsics: Szemben a világgal.

Next

/
Thumbnails
Contents