Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
1983. július 8., péntek Hz ifjúsági kedvezményrendszer tapasztalatai Űj rendszert vezettek be az ifjúság kulturális és turisztikai kedvezményeiben 1981-ben. Az eltelt két év tapasztalatait most összegezte az Állami Ifjúsági Bizottság. A tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy az új rendszer bevált, a kedvezmények megfelelően alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági körülményekhez. A kedvezményrendszer szervesen illeszkedik a kulturális és turisztikai, illetve sportszolgáltatások általánosan kialakult rendjéhez, s lehetővé tette azt is, hogy a rendelkezésre álló központi és helyi erőforrásokat hatékonyan, koncentráltan, ugyanakkor rugalmasan használják fel. Az új rendszer további előnye, hogy egyszerűsödött a lebonyolítás és az igénybevétel rendje. Az Állami Ifjúsági Bizottság részletesen elemezte a diákokat és a sorkatonákat megillető utazási, színházjegy-, szállás-, étkezési, kölcsönzési, sport-, múzeumi és könyvtári kedvezményekkel kapcsolatos kérdéseket. Mint ismeretes, a diákok ezekkel a kedvezményekkel diákigazolványuk felmutatásával élhetnek. A tapasztalatok viszont azt mutatták — és ez a KISZ KB idén áprilisban megrendezett országos diákfórumán is kiderült —, hogy nem megfelelő az érdekelt fiatalok tájékozottsága, nem ismerik kellőképpen sem a kedvezményeket, sem azok igénybevételének módját. A diákok és a sorkatonák a színházak előadásaira — néhány kivételtől eltekintve — a legolcsóbb jegyek árán, legfeljebb azonban 10 forintért vásárolhatnak diákjegyet. A színházak a jegyek 5 százalékát az előadást megelőző harmadik napig tartják fenn a jogosultak részére. Ennek ellenére a diákjegy az egyik legkevésbé kihasznált kedvezményforma. A színházak többsége plakátjain, műsorfüzeteiben a jogszabályi előírás és a többszöri szorgalmazás ellenére sem tünteti fel, hogy mely előadásra váltható — illetve nem váltható — diákjegy. Van olyan társulat is, mint például a Miskolci Nemzeti Színház, amely mind ez idáig be sem vezette a diákjegyet. Széles körűek a diákoknak nyújtott utazási kedvezmények. A belföldi vasúti utazásnál az utazások számának és távolságának korlátozása nélkül, féláron vehetik meg a jegyet tanulók. A tanulmányi kirándulások csoportos utazásainál a HÉV vonalain, és a menetrend szerinti hajójáratokon is 50 százalékos, a menetrend szerinti távolsági autó- buszjáratokon pedig 33 százalékos kedvezmény igény- bevételére jogosultak. A helyi és helyközi utazásoknál 89—92 százalékos kedvezményt jelentő tanulóbérletet is válthatnak. Az egyéni vasúti utazás diákkedvezményét 1981-ben vezették be. A kedvezmény eredetileg 33 százalékos mértékű volt, gz év januárjától azonban 50 százalékra emelték, s így a vasúti utazási költségek emelkedése a diákoknak kisebb terhet jelent. A rendeletekben előírtakon túl ez évtől kezdődően a MALÉV saját kezdeményezésére bővítette az utazási kedvezményeket. Két órával a repülőgépek indulása előtt 70 százalék kedvezménnyel adja ki a még üres helyre a jegyeket a diákoknak. A Volán pedig július 1. és augusztus 31. között valamennyi menetrend szerinti belföldi helyközi autóbuszjáraton szintén 50 százalékos kedvezményt nyújt a diákoknak egyéni utazásaikhoz is. A diákok és a sorkatonák meghatározott kempingekben 30—50 százalékos kedvezményre jogosultak. Az ország 115 kempingjéből 59, a balatoni kempingekből 11 ad túlnyomó többségben 50 százalékos kedvezményt. Veszprémben például a gyalog, illetve kerékpárral érkező fiatalok elhelyezését a kempingekben, bármennyire is tele vannak azok. a kedvezmény megadásával minden körülmények között megoldják. A jogszabályban meghatározott kedvezményeken túl ez évtől kezdődően az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda szállodáiban és üdülőtáboraiban a nyitva tartás teljes ideje alatt áraiból 30—40 százalékos engedményt nyújt a diákoknak. II nyomdászszakszervezet központi vezetőségi ülése Csütörtökön a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete központi vezetőségi ülésen vitatta meg a szakszervezet előző kongresszusa óta eltelt időszak munkáját. Lux János főtitkár értékelésében egyebek között rámutatott: mindenképpen pozitív eredményként könyvelhető el, hogy ez az ágazat az ipari átlagnál jobb eredményeket ért el az utóbbi időben, ugyanakkor mind nyomasztóbb gond a fokozódó munkaerőhiány. Különösen néhány nagy nyomdában kevés a jó szakember. A gazdálkodás körülményeit néhány esetben még anyagellátási gondok is nehezítették, bár ez a korábbi, sok helyen tapasztalt pazarlás megszüntetésére, csökkentésére is ösztönzött, főleg a drága import nyomdai papírokból. A legfontosabb területeken a nyomdaipar végül eleget tett az igényeknek, például a .tankönyvellátás — terjesztési problémákon kívül — az utóbbi két évben már megfelelő volt. A papíriparban is elsődlegesen a munkaerőgondok jelentenek problémát. Néhány üzemben visz- sza kellett térni a szakaszos termelésre, mert a folyamatos gyártás feltételei nem voltak biztosítva, de a sorra alakított vállalati munkaközösségeknek köszönhetően is — mind több esetben lehetővé válik a folyamatos termelés megszervezése. A szakszervezeti főtitkár arról is szólt, hogy a szakmai képzés és továbbképzés szervezésében jelentős az előrelépés. A nyomdaipari szakmunkásképző intézetben megkezdődött egy korszerű tanműhely kialakítása. Számos tanfolyamot szerveztek és szerveznek most is a legkülönfélébb szakmákban, például tipográfusokat és dokumentációs szakembereket is kitanítanak. II gerontológiai kongresszus előtt A Semmelweis Orvostudományi Egyetem gerontológiai központjában hamarosan befejezik a 15 évvel ezelőtt megkezdett, úgynevezett folyamatos hosszmetszeti vizsgálat újabb eredményeinek elemzését. A szakemberek megállapításaikról, következtetésekről a Nemzetközi Gerontológiai Társaság európai biológiai és klinikai szekciójának szeptember 1—3-ra Budapestre összehívott kongresszusán számolnak be. A háromnapos kongresszuson a biológiai és a klinikai szekció tagjai — akik első ízben tanácskoznak együttesen — kölcsönösen tájékoztatják egymást a hosszmetszeti vizsgálatok újabb eredményeiről. A tudományág más fontos témáit is megvitatják: számos előadás hangzik el az anyagcsere-betegségekről, különösképpen az időskori cukorbetegség korai felismerésének szükségességéről. A csontizületi megbetegedések kialakulására vonatkozó tapasztalataikról, vizsgálati eredményeikről is beszámolnak majd a világ számos országából érkező szakemberek, összesen csaknem háromszáz tudományos előadás hangzik el. Fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli 1983-ban a veszprémi állatkert. A 15 hektáros területen nyolcszáz állatot gondoznak, nevelnek az ápolók. A képen: 3 hónapos majomkölyök gondozójával, Pintér Júliával (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Színjátszó gyerekek pécsi sikere A közelmúltban Pécsett rendezték meg az úttörő amatőr színjátszók országos fesztiválját. A most három napig tartott biennáléra a budapesti és a megyei döntők nyertesei, legjobbjai jutottak, köztük az Ungár Tamás vezette békéscsabai csoport. A különös nevű csabai színjátszókat — „Boldog, aki nem tud róluk!” — a megyei döntő zsűrije 35 résztvevő együttes közül juttatta a pécsi fesztivál huszonnégyes „mezőnyébe”. Az országos fesztiválon csak különdíjat osztanak ki; az idén hármat. A Karsai Gizella vezette csepeli pantomimes csoport mellett a Bag nevű kisközség kisdobosai, továbbá a csabaiak szerezték meg ezt az elismerést. A mieink Miért ugrik a kakas a tyúkra? című etüdjátékukkal érdemelték ki a gyermekzsüri különdí- ját. A 12—13 éves gyerekek — nyolc lány és két fiú — maguk írták és játszották a kiskamaszok kapcsolatteremtési próbálkozásainak különféle oldalait színesen, érdekesen és tanulságosan bemutató színi játékot. A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház, valamint az 1-es számú iskola által fenntartott, két és fél éve tevékenykedő, megany- nyi közönségsikert magáénak tudó kis együttes több meghívást is kapott egy- egy előadásra az ország különböző településeire. Szovjet művészek az üveggyárban (Tudósítónktól) Az Orosházi Üveggyár MSZBT-tagcsoportja és a Moszkva Rádió Baráti Klubja immár harmadik éve közreműködik a szovjet— orosz zenei tábor nemzetközi rendezvény szervezésében és lebonyolításában. A július 5-i klubfoglalkozás vendégei voltak a tábor szovjet és magyar zene pedagógusai, a táborban részt vevő gyermekek is. A Moszkva Rádió előadásában köszöntötte a klub vendégeit, tagságát. Nagy meglepetés volt ez, különösen a szovjet vendégeknek. Levetítették a klubban az „Őszi hangverseny” című szovjet, és az Orosházi Üveggyárról készült dokumentumfilmet. Ezt követően üzemlátogatáson ismerkedhettek a vendégek a gyárral. A házigazda dr. Ambrus Pál, a klub elnöke volt. Szerdán a szovjet művészek hangversenyt adtak a gyári művelődési központ nagytermében. A zenei tábor 3-3 szovjet tanára és növendéke szerepelt e műsorban : Vlagyimir Tonha csellóművész, Tatjana Du- donova hegedűművész, Natália Vinogradova zongora- művész, valamint a 16 éves Gennagyij Antonov csellón, a 12 éves Zsanna Nyekrics hegedűn, és a 12 éves Szer- gej Taraszov zongorán játszott. Pribék Sándor Ismét ölt a gyilkos galóca Üjra áldozatai vannak a felelőtlen gombafogyasztásnak. Bia- torbágy községből gombamérgezés tüneteivel június 30-án kórházba szállították Fekete Sándor 39 éves műanyag-fröccsöntőt és háromtagú családját. A Tétényi úti kórházban július 4- én meghalt Fekete Sándorné, 5- én Fekete Sándor és 13 éves Sándor fia. Négyéves kislányuk, Anita — akit a Heim Pál gyermekkórházban ápolnak — állapota kielégítő. A vizsgálat eddigi adatai szerint valamennyien a Fekete Sándor által szedett és vacsorára feltálalt gyilkos galócából ettek. Az idén már 18 gombamérgezés ügyében folytattak vizsgálatot az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben. Miként az intézet főigazgató-helyettese, dr. Novotny Tibor az MTI munkatársának elmondta: az idén ez a második eset, hogy ehetőnek vélték a gyűjtők a gyilkos galócát. Az Egészségügyi Minisztérium az Idén új rendeletben szabályozta a gomba árusítását, megszigorította annak feltételeit. A piacokon és más elárusítóhelyeken továbbra is csak a szakértők által ellenőrzött gomba árusítható. A vásárlók kívánságára az eladó köteles bemutatni a szakértő írásos véleményét, amelynek egyebek között tartalmaznia kell az áru megnevezését, súlyát, valamint azt, hogy emberi fogyasztásra alkalmas. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mérgezéseket elsősorban a kellő ismeretekkel nem rendelkező kirándulóktól, „alkalmi” gyüjtögetőktöl származó gombák okozzák. Ezért a területileg illetékes tanácsok már nemcsak a piacokon, csarnokokban, hanem a lakosság, a kirándulók által gyakran felkeresett gombalelőhelyek közelében is szakértői ügyeleteket szerveznek — a hétvégeken is. Sajnálatos, hogy a mérgezések mind nagyobb hányadát olyan ehető gomba okozza, amelyet rosszul, vagy túl sokáig tárolnak, esetleg a már megfőzött ételt sajnálják kidobni. A gombából készült ételeket két órán belül fel kell tálalni, ha a háztartásokban is így tennék, kevesebb lenne a mérgezés — hangsúlyozta dr. Novotny Tibor. Az áprilisi határozat megvalósításáért Széles körű véleménycsere pártalapszervezetek- ben lezajlottak a Központi Bizottság áprilisi határozatát feldolgozó taggyűlések. Általában tartalmas vitákban reális, a pártalapszervezetek teherbíró képességét és feltételeit is figyelembe vevő konkrét feladatokat határoztak meg. így országosan széles körű véleménycserévé váltak a párttagok tanácskozásai. A beszámolók nagy többsége a pártmunka minden területét érintette, ezen belül az alapszervezet jellegének- megfelelően részletesebben is foglalkoztak egyes kérdésekkel. így a termelő üzemekben mindenekelőtt természetesen a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását, a gazdaság pártirányítását értékelték. Felelősséggel elemezték az üzemek helyzetét, tevékenységüket a vállalati és a népgazdasági tervek végrehajtásában. A községi, lakóterületi pártalapszervezetek külön figyelmet fordítottak a fejlesztési, a kereskedelmi ellátás kérdéseire, az ideológiai munka főbb tapasztalataira, tennivalóira. Valamennyi pártalapszer- vezetben megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ifjúságot érintő kérdésekre. Reálisan értékelték azokat az eredményeket, amelyeket az ifjúságpolitikai határozat, valamint az ifjúsági törvény végrehajtásában elértek. A pártélet fontosabb kérdései közül érintették a munka- módszer fejlesztésében, a pártirányításban elért eredményeket. Felelősséggel, kritikusan tekintették át a pártfegyelem helyzetét, a pártmegbízatások teljesítését. Hangsúlyozták, hogy a párt ideológiai egységének erősítése fontos napi feladat. A pártoktatás színvonalának emelése mellett a személyre szóló agitáció, a téves nézetek tisztázása és a párttagság következetesebb kiállása került az értékelések középpontjába. A hozzászólók többsége általában megerősítette a vezetőség beszámolóját, a viták résztvevői egyetértésüket fejezték ki a Központi Bizottság határozatával, s felelősséggel szóltak a helyi tennivalókról. A termelő üzemek alapszervezeteiben a hozzászólók kiemelték, hogy fontos az exporttevékenység komplex fejlesztése, ehhez kell igazítani a köz- gazdasági elemző munka, a piackutatás és az egész piaci tevékenység javítását. Sok hozzászólásban kiindulási alap volt a munkafegyelem, a munkaerkölcs és a munkaidő kihasználásának fokozása. Különböző oldalról — üzem- és munkaszervezés, bérezés, kisvállalkozás — tettek javaslatokat a meglevő tartalékok kihasználására. Az anyagbeszerzés és az anyagellátás kapcsán szóltak a szerződéses fegyelem visz- szásságairól, termelést és az értékesítést is akadályozó hatásáról. Az ipari és mezőgazdasági jellegű alapszervezetekben egyaránt szorgalmazták az energiaracionalizálás felgyorsítását, az anyag- és élőmunka-megtakarítást, valamint a hulladékok hasznosítását. Sokan foglalkoztak a bérezés kérdéseivel is. Általában a differenciált bérezés megvalósítását, fegyelem- és teljesítményjavító hatásának jobb kihasználását igényelték. Felvetődött több ipari üzemben a gazdasági társulások, kisvállalkozások kérdése. Mindenütt bírálták az ott mutatkozó torzulásokat, ellenőrzésük gyengéit, de amellett foglaltak állást, hogy a becsülettel elvégzett túlmunkáért kapjon többet a dolgozó, ha nem a munkaidőben teremtik meg e tevékenységek feltételeit. Szinte mindenütt fontosnak tartották a termelőegységeket terhelő bürokrácia, adatszolgáltatás és adminisztráció ésszerű csökkentését. A községi, s a lakóterületeken működő alapszervezetekben felvetették, hogy az alapvető élelmiszerekből, iparcikkekből esetenként akadozik az ellátás. Kérték a felvásárlás és szállítás, a megrendelések teljesítésének folyamatos biztosítását. Többen szóltak a községfejlesztés eredményeiről, gondjairól. Kiemelték, hogy az elért eredmények mellett további tartalékok vannak a társadalmi összefogásban, amelyet tudatos tervezéssel, szervezéssel és előkészítéssel lehet hasznosítani.'Szóvá tették a magánerős családi házak építésének problémáit. Nem minden településen megoldott az építési telkek biztosítása, az építőanyagok beszerzése. Sok a hiánycikk, ebből adódóan többnyire csak a „csúszópénz” teszi lehetővé a beszerzést. Az alapszervezetek többségében a hozzászólók egyetértésüket fejezték ki az agi- tációs és propagandamunka fejlesztésének szükségességével. Hangoztatták az információáramlás tartalmi javításának, felgyorsításának fontosságát. Az alapszervezetek általában a saját feladatuknak tartották, hogy a területükön felvetődő téves nézetekre, ideológiai kérdésekre gyorsabban és következetesebben reagáljanak. A felszólalók többsége érzékenyen foglalkozott a fiatalok ideológiai nevelésének praftlémáival is. összefogot- tan és az életkori sajátosságokkal jobban számoló nevelő munkát látnak szükségesnek a körükben, amelyből minden érintett szervezetnek — állami és társadalmi — sajátosságainak megfelelő arányos részt kell vállalnia. Kritikusan szóltak a káderpolitikai elvek megvalósulásáról. A kádermunka központi kérdésének az utánpótlás nevelését tartották. Szóvá tették, hogy gyorsítani kell a megérett kádercserék végrehajtását, tulajdonképpen azt a folyamatot, hogy az arra alkalmas fiatalok vezető funkcióba kerüljenek. Több hozzászóló elmondta, hogy tovább kell erősíteni a pártfegyelmet, a taggyűlések aktivitását, növelni kell az egyéni felelősséget, a határozatok végrehajtásában. A következetesebb ellenőrzésnek és számonkérésnek a jelenleginél jobban kell szolgálnia a párt eszmei, cselekvési egységének szilárdítását. z alapszervezetek a beszámolóban és a vitában elhangzottakra építették a most következő időszak főbb feladatait, sajátos tennivalóikat. A taggyűlések tapasztalatai, a mecielölt feladatok megerősítették, hogy a párttagság megértette a Központi Bizottság értékelését. A határozatból következő alapszervezeti tennivalók jó alapot szolgáltatnak a XII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósításához. Dr. Arató András
