Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
1983. július 7., csütörtök Játszóudvar — fából Ápolni a hagyományokat Hogyan lesz a rönkből lófej? Birtokbavétel Fotó: Fazekas László Folyamatos a HNF nő- és rétegpolitikai munkája Új divat? A temetőn a megszokott késő délutáni csend uralkodik. Az éltes korú iák méltósággal szűrik meg a környezet zaját. Egy-egy sírnál kapa koppan, cserélődik az elhervadt csokor. Locsolók telnek meg a kútnál. A Zsiguli — makulátlanul tiszta, lerí róla: a gazdája szereti a rendet — lassan kanyarog a földutakon és megáll egy sír mellett. A vezető leállítja a motort, kiszáll. Kiveszi a csomagtartóból a kiskapát, és a néhány centiméterre levő sírhalomhoz lép... A trabantosnak ki kell kerülni az álló járművet. Centizi az egyik bokrot, de megússza karcolás nélkül, a karosszéria érintetlen marad ... A daciásnak már nehezebb a helyzete. Egy gödör úticélja előtt megállítaná, — de az ember ugye küzd, és bízva bízik — átgondolt, hátra- előre tolatási manőverrel veszi az akadályt. (A hölgy arcán elégedett mosoly, méghogy a nők nem valók a volán mögé.) Majd tíz méterrel odébb ő is elfordítja a slusszkulcsot... Körbenézek. Távolabb újabb autókat látok a sírok közötti „utcádban. Nincs más hátra, meg kell állapítanom: egy kialakulóban levő népszokásnak vagyok a szemtanúja. Ennek a lényege pokolian egyszerű — és praktikusságához sem férhet kétség! — és könnyen megmagyarázható. Felesleges gyaloglástól kíméljük meg magunkat, ha nem parkírozunk le a temető kapuja előtt, hanem közvetlenül a sír mellett „landolunk”. Arról nem is beszélve, hogy milyen rossz érzés lehet az a „szomszédnak”, hogy ő csak biciklivel tud kijönni az elhunythoz, vagy uram bocsá’, egyenesen gyalog. Szinte mellékes körülménynek számít, de azt hiszem, nem árt megjegyezni. A temető széles bejárati kapuja mögött „Behajtani tilos” tábla árválkodik. Ha jól értelmezem a jelentését — valószínűleg a KRESZ- vizsgán is hasonlókat kell tudni róla —, akkor azt jelenti: Behajtani tilos! Jó, tudom, kockázat nélkül figyelmen kívül hagyható, mert nem valószínű, hogy a tábla előírásának megtartását rendőr ellenőrzi, és a temetőcsősz is csak ember, általában idős ember. Sőt! Némi erőfeszítéssel további mentségeket, indokokat is lehetne találni erre a motori- zációs késztetésre. De ehelyett inkább azon gondolkodom: a technika korában vajon miért tették ki a „Behajtani tilos!” táblát?... Hirtelen az is eszembe jut még, hogy a franciák olyan „elképesztő” dologra is képesek voltak, hogy Napóleon síremlékét úgy építették meg, hogy csak lehajtott fejjel lehessen az elhunyt földi maradványait tartalmazó szarkofágra rápillantani. Legvégül pedig: az autós kegyeletadók hajdanvolt hozzátartozói vajon mit szólnának a csírázó divat láttán? Talán csak ennyit: „Fiam, ha eny- nyire fáj a lábad, akkor nyugodtan maradj otthon, mert ha apád meglátna, elszomorodna.” — L — Néhány fa állt az óvoda udvarán, egy betonból készült homokozó és két — piros-kék-feketére festett vasmászqjta, csúszdával. Aztán tavaly nyáron az egyik apuka faragott néhány szlovák stílusú népi motívumokkal díszített fajátékot. Két teknőst — ami ülőke, de az apróságok fantáziájukkal lónak is tekintik. Két hete, a fejszecsattogástól hangos óvodaudvaron lófejeket kezdett faragni egy bácsi... — Mi lesz belőle? — kérdezték a kicsik? — Ló. — És miért „kapálod”? — kérdezték a bácsit, Szelekovszky Lászlót, aki fejszével egy hatalmas rönkből nagy vonalakban alakította ki a pacifejet. — Nem is igen ismerhetik a gyerekekek a fát ilyen közelségből, és a vele végzett munkát sem, hiszen olyan kevés tárgyról képzelhetik el — ha soha nem látták — fantáziájukkal, hogyan készül. Ezért örültünk az ötletnek, hogy épüljön fából játszóudvar — mondja Nánási Jánosné, a békéscsabai Lencsési úti — gyógyszertár mögötti — óvoda vezető óvónője. — Kié az ötlet? — Kovács Géza és a vele együtt dolgozó tíz hivatásos és amatőr népművészé, akik tavaly a KISZ-táborban, az idén májusban Gyulán készítettek — néphagyományokat őrző — játszótereket, így alakult azután patroná- lássá ez a kapcsolat, mi a KISZ Politikai Képzési Központ dolgozóinak olyanképpen segítünk, hogy KISZ- gyűléseik alkalmával játszóházat rendezünk csemetéiknek. A fafaragó csoport pedig a KISZ-iskola védnöksége alatt, társadalmi munkában készítette a játszóudvart. A fafaragók a KlSZ-tábo- ri társalgószín alatt vésik, alakítják az eleven anyagot, a fát, amiből várfal és bástya, mászóka, libikóka és megmászható kopjafa kéRitka szerencse érte Pócsik Sándort, a tatabányai Jószerencsét horgászegyesület tagját. A Bánhidai Erőmű hűtőtavából 41,5 kilogrammos, 177 centiméter hosszú, 83 centiméter kerületű harcsát fogott ki. Ötven perces fá- rasztás után szákkal emelte a stégre a kapitális példányt. A csali lótetű volt. Ugyanezen a helyen néhány órával később horgásztársa. Horváth István egy 17 kilogrammos harcsát emelt szárazra. Nem az első nagy fogás Bánhidán. A 36 hektáros, átszül. Az anyagot a városi tanács biztosította, s a fafaragók nem kérdezték mennyiért éri meg az óvodának, társadalmi munkában, szabad idejükben dolgoztak a játszótéren. Kicsit irigykedtem is, miért nincs ez az udvar mindenki előtt nyitva, vagy még inkább, miért nincs a városban ilyenből jó néhány. S közben csak figyeltem hosszú perceken át, hogyan lesz egy több tízéves fából lófej. vagy kopjafa, hogyan formálódik a falemezből az elefánt a libikókára. S miként szalad a véső csak addig, ameddig a faragó gondolja. S nemcsak én, hanem a gyerekek is tágra nyílt szemekkel lesték ezt a munkát. A bátrabbak megkérdezték : — Én is tudnék faragni? — Ha megtanulnál — felelte Szelekovszky László. — Ah, nekem nem is kell tanulni — mondta egyikük, mígnem másnapra az egyik nagyobb fiú megjelent az önmaga által ügyesen faragott tőrrel. — Jól fejlesztik ezek a játékok a gyerekek tapintási érzékét, s eközben megtanulnak elvontan gondolkodni, a fabástyán mászkálva. Vonzódnak is a gyerekek a fához, a természetes anyaghoz. Most tapasztaljuk igazán, amikor itt közöttük dolgozunk, úgy figyelnek, észre sem veszik, hogy tátva marad a szájuk — mesélik a fafaragók. — Hálás a közönség .. . — De még milyen! Azt kérdezik, ugye olyan lesz, mint a gyulai — teszi hozzá a vezető óvónő. — Miért nincs sokkal több ilyen a városban, a megyében? — kérdezem a csoport vezetőjétől, Kovács Gézától. — Talán nem figyelt fel eléggé a város, ahol élünk, erre a csoportra, meg úgy érezzük, a Megyei Művelődési Központ sem. Hívnak bennünket alkotótáborba, mert ahhoz, hogy a Népműlagosan 2 méter mélységű, nyáron 28-35 fok, télen 10-12 fok vízhőmérsékletű tavon az elmúlt években már egy 30 és egy 40 kilós harcsa is horogra került. Ezek a fogások azokat látszanak igazolni, akik egy hatalmas, 100 kiló körüli hrcsapéldányról is tudnak. Egy alkalommal ugyanis már horogra akadt egy cápaméretű harcsa, de egy teljes éjszakán át tartó küzdelem után cérnaként szakította el az erős horgászzsinórt. vészét Ifjú Mestere vagy a Népművészet Mestere címet megpályázhassuk, alkotó közösségbe kell tartozni, ahelyett, hogy ezt a munkát tekintenék, fogadnák el alkotómunkának. — Biztos, hogy az alkotótábor mellett szívesen csinálják ezeket a játékokat... — A gyerekeknek, a gyerekekért mind a tizenegyen szívesen és az az őszinte igazság, hogy az alkotótáborban a csapolást és a motívumokat ismerjük meg. A csapolást a gyakorlatban is tudni kell, a motívumokat meg maradandó, értékalkotás közben is megtanulhatjuk — érvel a csoport vezetője. S azt hiszem, nemcsak ők tizenegyen szívesen faragják a játszóterek elemeit, hanem faragna még rajtuk kívül sok Békés megyei amatőr. Törekvése is ennek az alkotó közösségnek, hogy Köröstar- csán — a velemihez hasonló — amatőr népművészeti alkotótábort : Körös-menti nép- művészeti stúdiót hozzanak létre, ahol a megyében, de a megyén kívüli fiatalok is alkothassanak. — Építenek a jövőben is játszótereket a kis közösségnek? — Nagyon nagy a hagyaték, ami Békés megyében megtalálható a szlovák nemzetiségi kultúrában. Ezt szeretnénk — nemcsak egyéni munkáinkban — átadni, formálva a saját közösségünket, az emberek ízlését és megszerettetve a művészetet — teszi hozzá Kovács Géza. — Ezért is határoztuk el. hogy a kialakult közösséggel: Tóth Sándor — az egyetlen Népművészet Ifjú Mestere —, Szelekovszky László, Orodán Imre, Tokaji Imre, Szamosi László, Gerlai Lászlóné, Kovács András, Papp Ferenc, Dián Tibor, Bende Imre és jómagam — elkészítjük Szanazugban a szabadtéri játszóteret, s kaptunk egy meghívást a kazincbarcikai Városi Tanácstól is. Méhészvizsga Zalaapátiban, az ország egyetlen méhészeti szakiskolájában véget ért az idei vizsgaidőszak: 150-en fejezték be eredményesen tanulmányaikat. Itt képzik a leendő és a gyakorló méhészeket egyaránt, akik a tanfolyam elvégzése után szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A hallgatók a vizsga előtt bentlakásos tanfolyamon vesznek részt. Feltűnő, hogy egyre több agrármérnök szerez bizonyítványt méhészetből. A most végzettek között 12 a friss diplomás kertészmérnök. A méhészeti szakiskola nyáron sem lesz csendes. Rövidesen úttörő méhészek tábora nyílik Zalaapátiban, majd külföldi méhészek érkeznek tapasztalat- cserére. □ Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének nő- és rétegpolitikai munkabizottsága a közelmúltban számvetést készített a választás óta eltelt időszakról, és egyúttal megjelölte a jövő feladatait is. Oláh Miklósné, a testület elnöke részletes beszámolójában először azokról az országos és megyei állás- foglalásokról, határozatokról szólt, amelyek alapvetően meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Ezek közé tartozott — és tartozik ma is — a nők politikai, közéleti aktivitásának fokozása, szakképzettségi szintjének növelése^ szociális helyzetének javítása, továbbá a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás fejlesztése, valamint a gyesen levő anyákkal való nagyobb törődés. * * * Ezen célkitűzések figyelembevételével , készült el a cselekvési program, amely komoly segítséget jelentett a településeken működő bizottságoknak. A család- és társadalompolitikai feladatok valóra váltásakor a HNF tisztségviselői és aktivistái nagy súlyt fektettek az írásos anyagok elküldésére, előadások, konzultációk és tapasztalatcserék szervezésére is. Általában 80— 100 érdeklődő vett részt egy- egy rendezvényen. 1981-ben Békéscsabán az MSZMP XII. és a HNF VII. kongresszusának állásfoglalásaival kapcsolatos teendőkről, valamint a társadalombiztosítás időszerű kérdéseiről esett szó. Tavaly Orosházán ,,A nő a békéért és a leszerelésért” címmel hangzott el tájékoztató, s az idén pedig Gyulán tartottak előadást a nő- és rétegpolitikai munkáról, valamint a szocialista tudat ideológiai kérdéseiről a jelenlevőknek. Egyébként a népfront szorosan együttműködik a különböző társszervekkel, így többek között a megyei tanács gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságával, cigányügyi koordinációs bizottságával, családpolitikai fórumával, valamint az ifjúsági és sportbizottságával. Úgyszintén jó kapcsolat alakult ki a KISZ-szel, az úttörőszövetséggel, az SZMT- vel, a MESZÖV-vel is az elmúlt évek folyamán. A HNF megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottságának fontos mozgalmi tevékenységéhez tartozik az idős korúakkal való törődés, az ifjúsági szervezetek bevonásával. A testület két alkalommal rendezett tanácskozást a szociális otthonokban élő emberek életkörülményeiről, az állami és társadalmi gondoskodás további lehetőségeiről. A második összejövetelen részt vettek a városi-járási főorvosok. a társadalmi szervek képviselői is, s a népfrontosok velük együtt fogalmazták meg a HNF megyei bizottságának 1983. április 29-i ülése elé terjesztett ajánlásokat. Ezek egy része a helyi munkabizottságok ilyen irányú tevékenységének segítését és megerősítését szolgálta. * * * Az elmúlt két és fél évben a népfront 9 településen szervezett fórumot a cigány lakosság részére. Az idén jelentős eseménynek ígérkezik a cigány tanácstagokai és tisztségviselőkkel tartandó megyei ankét is. Alapos előkészítő munka kezdődött 1981-ben, miután az ENSZ XXXI. ülésszakán meghirdették a rokkantak évét. Megyénkben is megalakult az ideiglenes szervező bizottság, amely felhívással fordult a helyi testületekhez, az idős korúak anyagi megsegítése, és a különféle érdekvédelmi szervezetek létrehozása végett. Ugyancsak humánus megfontolásból létesített kapcsolatot a nő- és rétegpolitikai munkabizottság a vakok és csökkentlátók, a hallássérültek, a mozgássérültek, az értelmi fogyatékosok szüleinek megyei érdekvédelmi szekciójával. Az utóbbi esetben az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) felkérésére a HNF kerek- asztal-beszélgetést szervezett szülők és szakemberek részvételével. * * * Ami a testület nőpolitikái tevékenységét illeti, ebben központi helyet foglalt el a megyei pártbizottság felkérése alapján folytatott vizsgálat. E felmérésnek az volt a célja, hogy a társadalmi tisztséget betöltő nők ..leterheltségéről” minél pontosabb adatok álljanak az érintett vállalatok, szövetkezetek, intézmények és társadalmi szervek rendelkezésére. Az összesítés után kiderült többek között: alacsony a mozgalmi munkában részt vevő KlSZ-korú- ak száma, ami részben a családi körülményekkel, részben a HNF-munka hiányosságaival magyarázható. Magas viszont a háromnál több tisztséget betöltő lányok és asszonyok száma. Az ő tehermentesítésükre új aktívákat kell megbízni a mozgalmi feladatok végrehajtására. A bizottság ezenkívül részletekbe menően foglalkozott a nők egészségügyi helyzetével, az életmód és a korszerű táplálkozás kérdésével. A szakemberek és a lakosok igen elismerően nyilatkoztak a termékbemutatókkal, kóstolóval egybekötött ankétokról, amelyeket Szarvason, Mezőkovácshá- zán, Békéscsabán, Gyulán és Szeghalmon rendezett a HNF a MÉSZÖV, a helyi ÁFÉSZ, valamint az élelmiszer-feldolgozó vállalatok képviselőivel közösen. Az ifjúságpolitikai munkának szintén több fontos területe van. Ide tartozik például a fiatalok bevonása az idős korúak gondozásába. A gyermekneveléssel összefüggő problémák megoldását nagymértékben elősegítik a családi kör klubok, amelyek egyúttal új formát és új tartalmat is jelentenek a szülői ház, az iskola, illetve a különböző gyermekintézmények kapcsolatában. Békéscsabán, a József Attila-lakótelepen már öt ilyen közösség tevékenykedik. A lényeg az, hogy egyformán érvényesüljenek a nevelési elvek a családban és az iskolában. A szülők akadémiája ugyancsak számos korszerű módszer megismerésére nyújt lehetőséget. A kezdeményezés iránt megyénk határain kívül is nő az érdeklődés. Például a II. országos családi kör klubvezetőinek tapasztalatcseréjén referátumban számoltak be eddigi tevékenységükről a Békés megyeiek. Figyelemre méltó eredményeket ért el a népfront és a MÉSZÖV az iskolaszövetkezetek szervezésében. Eddig négy közép- és 9 általános iskolában jöttek létre a tanár-elnökök vezetésével működő közösségek. Általános tapasztalat az, hogy ezek a szövetkezetek jól szolgálják a tanuló- ifjúság munkára, közgazda- sági gondolkodásra, demokráciára és közéletiségre való nevelésének ügyét. * * * Ö HNF megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottságának két és fél éves tevékenységéről szóló beszámoló — a fentebb ismertetett tényeken, adatokon kívül — sok egyéb fontos momentumra is felhívta a figyelmet. A testület azonban nem elégszik meg az elért eredményekkel, hanem újabb módszereket kíván beveztni az egyes részterületeken. Jó garancia erre a lelkesen és nagy odaadással teljesített munka, amelynek fő erőssége a pontosság és a folyamatosság. —y—n Számadó Julianna Negyvenegy és fél kilós harcsát fogtak
