Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
NÉPÚJSÁG 1983, július 7., csütörtök Sárréti füzetek, IV. Szabó Pál 45 levele Bíró Jánoshoz Érdekes kiadvánnyal lepte meg az irodalom kedvelőit a szeghalmi múzeumbaráti kör, amikor közreadta Szabó Pál 45 levelét, melyet Bíró Jánoshoz írt. Bíró János Geszten született 1896-ban, juhászlegényként kezdte, megjárta az első világháború poklait, majd bognármesterként dolgozott Geszten. Közben cikkeket írt — például a Szabad Szóban is — így figyelt fel rá Szabó Pál, és kereste fel geszti otthonában, hogy életre szóló barátság kötődjön közöttük. Bíró János nyolcvanhat éves korában, Geszten halt meg. A levelek Szabó Pál tollából fontos építőkövek az író életrajzához, jó bizonyítékai annak, hogyan gondolkodott politikáról, hazáról, barátságról. A levelekben előforduló személyekről külön rovat tájékoztatja az olvasót, a mellékletek pedig még közelebb hozzák azt az időt, amikor a levelek íródtak. (s—n) Ezt láthatjuk Pécsett Meghatározott program szerint folynak a pécsi nyári színház előadásai, s a hátralevő bemutatók próbái. Nagy érdeklődés előzi meg a Bóbita Bábszínház ez évi előadásait. Évekkel ezelőtt a tv-ben is bemutatott népszerű show-műsorukhoz hasonló kétrészes, önálló esttel lépnek a közönség elé: Tíz kicsi Gershwin és Operasaláta című zenei paródiaműsorukkal. Az előbbiben a dzsesszművészet jól ismert világnagyságait, az utóbbiban népszerű operaslágereket, azaz -áriákat parszifál- ------------------------------------------n ak alakos bábmozgatással és kesztyűbábozással. Hasonlóképp nagy érdeklődés várható a háröm kamarabalett estje iránt a Barbakán bástyában. Közülük két felújítás, az Énekek éneke negyedik alkalommal; a tavalyi bemutató, a Lót leányai másodszor vonz telt házakat. Mindkettő két-két alkalommal szerepel a műsorban. Az új bemutató, a Danaidák négy estén látható. A napokban kezdődtek meg a tettyei romoknál a La Mancha lovagja című musical szabadtéri próbái. Címszerepét Helyey László alakítja. Békéscsabán, a Gyomaendrődi Kötőipari Szövetkezet Isz- coop ruházati boltjában a minap vásárlással egybekötött termékbemutatót tartottak. Az alkalmi manekenek az ENCI, a Körösvidéki Cipőipari Szövetkezet, a szarvasi Szirén és a gyomaendrődi szövetkezet termékeit mutatták be Fotó: Gál Edit Hogyan hell szállítani a vegyszereket? Megkezdődött a szatymazi őszibarack exportja A hazánk őszibaracktermésének mintegy 40 százalékát adó szatymazi tájkörzetben a korai fajták után most már a középérésűeket szedik. Ezek a legzamatosabbak, amellett rendkívül mutatósak. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat szegedi és szatymazi tranzit telepeiről megkezdődött az idei export. Tegnap öt hűtővagonban 30 tonna őszibarackot indítottak útnak a Német Demokratikus Köztársaságba, illetve Csehszlovákiába. A speciális szállító járművekben állandó 6-7 fokos hőmérsékletet tartanak, amely a legmegfelelőbb ahhoz, hogy frissen jusson el rendeltetési helyére az illatos gyümölcs. A közös és háztáji gazdaságokban mindenütt közvetlenül a termőhelyen, vagyis a kertekben készítik elő szállításra az árut. Amint a fákról leszedik a gyümölcsöt, nagysága és fajta szerint válogatva, osztályozva rakják ládákba. A felvásárló telepeken csupán ellenőrzik az áru minőségét, s utána mindjárt vagonokba rakják. Békés megye vállalatai, üzemei, szövetkezetei jelentős mennyiségű vegyszert, savat, lúgot, palackos gázt, olajat és más olyan anyagot használnak fel, amelyek helytelen tárolásnál, kezelésnél balesetet okozhatnak. A KPM 20/1979. számú rendeleté alapján közzé tették a veszélyes áruk nemzetközi Gyógysó Megkezdte a termelést a Sárvári Állami Gazdaság, illetve a Vízkutató és Fúró Vállalat közös gyógyvízlepárló üzeme. A mintegy 27 millió forintos költséggel Sárváron épített és berendezett üzemben 83 fokosán feltörő, jó- dos, brómos hévízből vonják ki a sót. A nőgyógyászati, légúti és mozgásszervi betegségek gyógyíközúti szállítására vonatkozó európai megállapodás szövegét három kötetben. Ez részletes leírást tartalmaz a veszélyes anyagok csomagolására, a tartályok, hordók készítésére, megtöltésére és szállításra vonatkozóan. A kiadvány Békéscsabán, a Volán 8. számú Vállalatnál szerezhető be. tásában egyaránt sikerrel alkalmazható gyógysó augusztusban kerül az üzletekbe. A tudományos vizsgálatok, szerint ezzel is ugyanolyan gyógyászati hatás érhető el, mint a gyógyvízzel — a gyógyító tulajdonságokat megőrző só szállítása révén a terápia korlátlan távolságra kiterjeszthető. A lepárló üzemben évente 1200 tonna sót csomagolnak. Az újdonságnak már külföldi vevője is van. Közlekedéspedagógiai nyári akadémia Debrecenben Sajtótájékoztató a programról Debrecenben tegnap, szerdán délelőtt kezdődött, s három napig tart az Országos Pedagógiai Intézet és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács közös rendezésében a közlekedéspedagógiai nyári akadémia. Ez alkalomból sajtótájékoztatót rendeztek. A motorizáció gyors és nagy fejlődése egyre sürgetőbb közüggyé tette a közlekedési kultúra fejlesztését. A korábban motorizált külföld és a hazai tapasztalatok alapján egyre közkeletűbbé vált az a felfogás, hogy a közlekedés kulturáltabbá tételének elsőrendű feltétele az emberek szemléletének, szokásainak beidegződéseinek megváltoztatása, a közlekedési morál kiművelése. Ez a felfogás természetesen vezetett el a közlekedéspedagógia rendkívüli jelentőségének felismeréséhez. Ez késztette az Országos Közlekedésbiztonsági Tanácsot és az Országos Pedagógiai Intézetet, hogy 1979- ben együttműködési szerződést kössön a közlekedéspedagógiai kutatások kiszélesítésére, és az iskolai gyakorlat gyorsabb fejlesztésének az elősegítésére. Ennek az összefogásnak azóta már számos eredményét tapasztalhattuk. Kutatók és gyakorlati szakemberek széles körei évenként vitatták meg a közlekedésre nevelés gondjait, tudományos konferenciák tárták fel az óvodai, általános iskolai, középiskolai korosztályok közlekedési kultúrája növelésének lehetőségeit és módjait. Kiadványok egész sorozata adta, s adja közre az eddigi eredményeket, s tárta, tárja a szakemberek és az érdeklődők elé a megválaszolandó — és megoldandó — kérdéseket. A sok kiadvány közül az Ifjúság és közlekedés, Közlekedésre nevelés a középiskolában című gyűjteményes kötetek váltották ki a legnagyobb érdeklődést. Ebben az évben pedig a közlekedéspedagógia tudománnyá válásának, s egyben az elmélet és a gyakorlat állandó alkotó kapcsolata szervezésének igényével megjelent egy állandó folyóiratpótló periodika: a Közlekedéspedagógiai Füzetek első száma, amelyet a tervek szerint évenként két-három további füzet követ. Ebben a folyóiratban helyt kapnak a közelekedéstudomány új eredményei mellett a legjelentősebb elméleti kutatások csakúgy, mint a gyakorlati tapasztalatok. A hazai eredmények mellett ismerteti a számunkra legtanulságosabbnak látszó külföldieket, s bőséges ismertetést ad a hazai és a határainkon kívüli szakirodalomról. A közlekedésre nevelés iránti érdeklődés fokozódását jelzi az is, hogy a múlt hetekben a legilletékesebbek, a pedagógusok és a közlekedési oktatók megalakították ennek a fiatal pedagógiai stúdiumnak az első társadalmi szervét; a Magyar Pedagógiai Társaság közlekedéspedagógiai szakosztályát. Már az alakuló ülésen több mint százan vettek részt, s azóta is számosán jelezték igényüket a szakosztály munkájába való bekapcsolódásra. Az állami oktatásnak ez a fajta társadalmi segítése jelentős perspektívákat ígér. A szervezett állami közlekedésre nevelés körüli előrelépést ígérő mozgás egyik jele, hogy július 6—7—8-án az Országos Pedagógiai Intézet és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács megrendezi Debrecenben az első közlekedéspedagógiai nyári akadémiát. Ezen, az elsősorban továbbképzési célú, de az országos tapasztalatcsere igényével is fellépő rendezvényen százan vesznek részt az ország minden részéről, elsősorban óvodai, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző iskolákban működő pedagógus közlekedési szakreferensek és a megyei pedagógiai intézetek irányító közlekedési szak- referensei. Az elhangzó előadások a közlekedéspedagógia és pszichológia elméleti kérdésein túl felölelik a szervezési, vizsgálati és oktatási tapasztalatokat is. Dr. Szabolcs Ottó a közlekedéspedagógia tudománya és gyakorlata kapcsolatáról, dr. Rókusfalvi Pál a közlekedéspedagógia pszichológiai tényezőiről tart előadást. Dr. Perczel Tamás a Pályaalkalmassági Intézetnek azokat a tapasztalatait ismerteti, amelyeket a korengedményes gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére irányuló érettségvizsgálatok kapcsán szereztek a középiskolai fiatalság körében. A gyakorlat tapasztalatait szedi csokorba két előadás: Galgóczi Imre és Jordán Dezső rendőr alezredes Haj- dú-Bihar megyében; Vajího Endre Győr-Sopron megyében mutatja be a közlekedésre nevelés helyzetét. Az országos összegzésre vállalkozik Jakubovits Elek előadása. Az előadásokat képmagnós bemutatók és konzultációk követik, illetve egészítik ki. A résztvevők láthatnak és megvitathatnak óvodai, általános iskolai és középiskolai közlekedési foglalkozásokat. A nyári akadémiát végül a Vladár Ervin várható perspektívákat áttekintő előadása zárja. Ennek a nyári akadémiának a megrendezése azért is igen időszerű, mert már fél évtizede, hogy kiépült az iskolai közlekedési szak- referensek hálózata. Ma már minden óvodában és iskolában van kijelölt, a legtöbb esetben már a valóságban is működő közlekedési referens. Azonban ezek az óvónők, tanítók, tanárok eredetileg a pedagógia más területére kaptak kiképzést, a közlekedésre neveléshez inkább kedvük, a kérdés fontossága felismeréséből következő kötelességtudásuk van meg, mint szakképzettségük. Az eredmények érdekében ezt a hiányt sürgősen pótolni kell. Ezt kívánja elősegíteni ez a nyári akadémia. — Szekeres — Félrehallás nélkül N em mind arany, ami fénylik, de azért ami fénylik, lehet arany is. Az ismert szólást aligha árt mostanság — a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről folyó gyakori eszmecserékre gondolva — ilyen dialektikusra alakítani, mielőtt bárki félreértene, félrehallana valamit a körvonalazódó programokban. Leginkább talán a gazdasági intézményrendszer továbbfejlesztése kapcsán kísért a félrehallás veszélye. Hazánkban a Habsburgok idejéből él a hivatalellenesség — múlt századi szépprózánk örökíti át nemzedékről nemzedékre — s ez is közrejátszik abban, hogy sokan a hivatalra, az intézményre eleve és válogatás nélkül a normális élet kerékkötője- ként tekintenek, mint feleslegesre, kiküszöbölendőre. Pedig nem nehéz belátni, hogy a hivatalok, a közigazgatási, jogi, pénzügyi stb. intézményhálózat nélkül a társadalom totális anarchiába fulladna. Ezt egyetlen reálisan ítélkező ember sem vonhatja kétségbe. Következésképpen az intézmény- rendszer továbbfejlesztésének programja — nem a hivatalok felszámolását jelenti. A gazdasági és intézmény- rendszer ugyanúgy csontváza a gazdasági életnek, a gazdálkodás szervezésének, vezérlésének, mint a lakóhelyi életnek a közigazgatási intézményrendszer. Más kérdés, hogy ez az intézmény- rendszer felépítésében, valamennyi funkciójában megfelel-e a gazdaság jelenlegi színvonalának: előrelendíti-e minden elemében a gazdálkodás szervezését vagy van, amiben fékez. Lehet sorolni, hogy miben fékez, s miben lendít előre, hol, hogyan teszi egyszerűbbé a gazdasági tevékenységet: fejlesztést, termelést, értékesítést, kooperációt, nemzetközi kapcsolatokat, tervezést, szervezést — s hol nyújtja meg a döntési időt, fékezi a cselekvést felesleges engedélyezési, ellenőrzési eljárásokkal. Erre is, arra is van példa elég. Ez viszont a dolgok természetéből adódik, abból, hogy a népgazdaság az utóbbi 10—15 évben fejlettségi szintet váltott, s fokozatosan (de ha lehet az eddiginél gyorsabban) át kell állnia a gazdálkodás intenzív módszereire. Kézenfekvőén az intézményrendszer is az átállás időszakában van: számos eleme, szintje a közvetlen tervutasításos gazdaságirányítási rendszerhez kötődik, más elemei pedig már a lényegesen önállóbb és felelősségtelibb vállalati gazdálkodást segítik elő. A VI. ötéves tervidőszak első két évében — a XII. kongresszus határozatai szerint — az intézményrendszer átállítása számottevően előrehaladt. Ezt jelzi az ipari tárcák egy minisztériumban való egyesítése, a Munkaügyi Minisztérium megszüntetése, az Országos Anyag- és Árhivatal átszervezése, számos tröszt és országos nagyvállalat felszámolása. Jelzi a folyamat előrehaladását, hogy több eddig központosított funkció, döntési jog lényegében vállalati és pénzintézeti hatáskörbe került: a társulások szervezésének, leányvállalatok alakításának, pénzeszközök (például kötvénykibocsátással való) átcsoportosításának a kezdeményezése. A gazdaságirányítási intézményrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban lényegében két körülményről soha nem szabad elfeledkezni: az egyik, hogy ennek célja nem más, mint a vállalatok, szövetkezetek hatékonyságának, főleg nemzetközi versenyképességük növelése. A gyors, felelősségteli, önálló döntéshez meg kell teremteni a jogi feltételeket. A < teljes igazság persze az, hogy az eredményes, rugalmas gazdálkodásban eddig sem úgy fékezte az intézményrendszer a vállalatokat, hogy megkötötte volna a kezüket az önálló kezdeményezésben, gazdálkodásban. (A Rába, a Medicor, a Taurus, a bábolnaiak vagy a MOFÉM stb. kezét miért nem kötötte meg?...) Inkább úgy — sebben van igaza a szakembereknek —, hogy módot adott a vállalatok egy részének arra, hogy — az intézmények mögé bújjon, hogy ne döntsön egyedül, hogy megfelezze a felelősséget. Ez a fontos a továbbfejlesztés irányát tekintve: tehát, hogy az intézményrendszer úgy alakuljon át, hogy a vállalatok önálló döntésre, felelősség- vállalásra kényszerüljenek, minden rajtuk múló, őket érintő kérdésben. S ehhez fűződik a másik körülmény, amelyről az intézmény- rendszer korszerűsítésekor senki sem feledkezhet el, nevezetesen, hogy a gazdaságirányítás ellenőrző, szá- monkérő rangja semmivel sem lehet kisebb — sőt, inkább növekedjék — a vállalati gazdálkodásban, hiszen vállalataink végső soron nem a saját vagyonukért felelnek, kezelik, őrzik, gyarapítják az ország vagyonának egy részét —, de az nem a saját tulajdonuk. Ezért önállóságuknak és felelősségüknek egységben kell lenniük. A gazdaságirányításnak tehát — az önállóságra és a felelősségre egyszerre kell ösztönöznie a gazdálkodókat. Gerencsér Ferenc Sajtótájékoztató a budapesti kongresszusi központ építéséről Tegnap a Novotel Szállóban sajtótájékoztatón közölték, hogy megkezdődött a szálló tőszomszédságában levő, és ahhoz kapcsolódó budapesti kongresszusi központ építése. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat e létesítményének beruházása a hazai idegenforgalom fejlesztését célzó magyar—osztrák hitelkonstrukció keretében valósul meg. A kivitelezési munkákra versenytárgyalást írtak ki, amelyet az osztrák Awim- pex—Eberhardt cég nyert el, az épület terveit Finta József építész készítette. Az új létesítmény 1985 márciusára elkészül. Az épület légkondicionált lesz, és maximálisan kétezren foglalhatnak benne helyet. A kongresszusi palotában ugyanennyi állóhely is lesz. A variálható berendezés lehetővé teszi konferenciák, kongresszusok mellett kiállítások, hangversenyek megtartását is. Tizenhat nyelvű szinkrontolmács-berendezést szerelnek fel, amely nemcsak hogy hazánkban egyedülálló, hanem világviszonylatban is ritkaság. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy az úgynevezett kongresszusi turizmusa nemzetközi idegenforgalom egyik leggyorsabban fejlődő ágazata és a hagyományos turizmusnál magasabb bevételeket biztosít.
