Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
NÉPÚJSÁG 1983, július 6., szerda Munkahelyi művelődés PÁLYÁZAT Az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalom meghirdetői a megye szocialista brigádjainak részvételével fejlődő mozgalom megvalósulásáról, gyakorlati tapasztalatairól pályázatot hirdet. A pályázat feltételei: 1., melyben pályázhatnak brigádvezetők, brigádtagok, kollektívák. írják le, hogyan építették’ bele a mozgalom követelményeit brigádjuk munkájába; hogyan kezdték meg a mozgalom szervezését; hogyan kísérték figyelemmel az egyes brigádtagok egyéni művelődési vállalásait; kik és hogyan segítették munkájukat; hogyan értékelte a brigád saját munkáját (önértékelés év közben és év végén) stb. írják le véleményüket, mennyire foglalkoztak szívesen és öntevékenyen a brigádtagok az egyéni vállalásuk teljesítésével; továbbá pozitív és negatív tapasztalataikat, javaslataikat a mozgalom továbbfejlesztésére. 11., melyben pályázhatnak munkahelyi közművelődési felelősök (szervezők, irányítók). írják le, hogyan kezdték meg a mozgalom szervezését, hogyan kísérték figyelemmel a brigádok munkáját; milyen segítséget nyújtottak a vállalások teljesítéséhez; a munkahelyen és a településen ki, és hogyan segítette az ön és a brigádok munkáját. írják le véleményüket, hogy támogatta a mozgalom a munkahelyi művelődési program kialakítását, az egyéni művelődési vállalások megtételét és teljesítését. Közöljék pozitív és negatív tapasztalataikat, javaslataikat a mozgalom továbbfejlesztésére. 111., melyben pályázhatnak a művelődési házakban dolgozó népművelők. írják le, hogyan kezdték meg a mozgalom szervezését; hogyan segítették a munkahelyi művelődési programok megvalósulását; milyen módszerekkel, formákkal segítették elő a benevezett brigádok, brigádtagok, dolgozók művelődését. írják le pozitív és negatív tapasztalataikat, javaslataikat a mozgalom továbbfejlesztésére. A pályaműveket — sem terjedelmi, sem formai megkötés nincsnen — jeligével ellátva kérjük beküldeni 1984. január 31-ig a Békés megyei Művelődési Központ (5600, Békéscsaba, Luther u. 6.) címére. A pályázat mellé zárt borítékban helyezzék el a pályázó (személy, kollektíva) nevét és pontos címét. A pályázat díjai: Mindhárom kategóriában egy-egy első, második és harmadik díjat ítélnek oda, kategóriánként 6500 forint értékben. A zsűri fenntartja azt a jogát, hogy a díjakat megoszthatja, illetve visszatarthatja. Eredményhirdetés 1984. március 3-án, a közművelődési mozgalom szóbeli versenyeinek megyei döntőjén Békéscsabán, az MMK nagytermében lesz. Parancsnoki értekezletet tartott a munkásőrség Körösladányban (Tudósítónktól) A napokban Körösladányban tartották meg a Munkásőrség Békés megyei Parancsnoksága kihelyezett, kibővített parancsnoki értekezletét, melyen megemlékeztek a nemzetközi szövetkezeti napról is. A kibővített értekezleten részt vettek a megye hivatásos és kinevezett állományú dolgozói, a megyei törzs nyugdíjasai és a szeghalmi egység képviselői, akik egyben a házigazda szerepét is betöltötték. Tóth Pál munkásőr ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka, köszöntötte a tanácskozáson megjelenteket, majd rövid beszámolójában értékelte az 1983. év első fél évének munkáját. Megállapította: az első fél évre tervezett tennivalókat a testület tagjai jól oldották meg. A tervnek megfelelően hajtották végre az egységek az előírt lőszámokat. Az állomány kiképzése a követelményeknek megfelel. Kardos Sándor, a Magyar —Vietnam Barátság Termelőszövetkezet üzemi párttitkára ismertette a tsz gazdasági eredményeit, melyek ez évben is jónak ígérkeznek. A közös gazdaság munkásőrei kivívták a tagság elismerését, a vezetőség mindenkor számít a munkásőrök munkájára. A munkásőrség helytállásáról elismerően szólt Tóth Sándor, a járási pártbizottság titkára. Hangsúlyozta: a Sárréti terület sok elemi csapást megért. A munkásőrök a megyei parancsnokság támogatásával — mindig úrrá tudtak lenni a helyzeten. Segítették a lakosságot, a termelőszövetkezeteket. A nehéz feladatok megoldása még közelebb hozta a járás és az egész megye lakosságát a munkásőrökhöz. A tanácskozás Pálfi Endrének, a „Sebes Imre” nevét viselő szeghalmi egység parancsnokának zárszavával ért véget. Back Gyula A békéscsabai Fegyveres Erők Klubjában tegnap, július 5- én délelőtt, a Skála-Coop és a Békéscsabai Állami Gazdaság nagykereskedelmi áruházának szervezésében áru- és divatbemutatót tartottak kiskereskedelmi vállalatoknak. Őszi divatkollekciókból mutattak be több száz modellt a szakembereknek és az érdeklődőknek. Ezeket a termékeket a nagykereskedelmi raktárban és a Skála áruházaiban megvásárolhatják a kereskedelmi vállalatok és a magánemberek Fotó: Veress Erzsi Gázpalackrobbanás - kombájntűz Robbanás rázta meg július 2-án reggel a szabadkígyósi Lenin út 79 1. számú lakóházat. A tűzvizsgálat megállapítása szerint Csatlós Jó- zsefné a propán-bután gázpalack nyomáscsökkentőjébe egy házilag készített tömítőgyűrűt tett. így a használat előtt nem győződött meg a készülék szivárgásmentességéről. A szabálytalanul beszerelt, a rossz tömítőgyűrű mellett kiáramlott gáz a tűzhely lángjától felrobbant. A robbanás következtében megrepedtek a falak, kidőltek a nyílászáró szerkezetek. Csak a véletlenen múlott, hogy a lakásban tartózkodó gyermek nem sérült meg. A keletkezet anyagi kár mintegy 60 ezer forint. Kombájn égett a gyoma- endrődi Alkotmány Termelőszövetkezet búzatábláján — július 5-én — betakarítás közben. A fémalkatrészek súrlódása következtében kigyulladt és részben leégett egy SZK—6-os típusú kombájn. A tűzeset keletkezésének oka a munkagép karbantartási hiányosságaira vezethető vissza. A tűz következtében elégett 4 hektár búzaszalma. Az aratandó tábla leégését a munkagép vezetőjének — a gépen rendszeresített tűzoltófelszereléssel történő — gyors beavatkozása mentette meg. A keletkezett anyagi kár így is mintegy 50 ezer forint. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JÚLIUS 5-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 873 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 57 Trabant Lim. (Bp.) 16 586 Trabant Lim. (Debrecen) 11 999 Trabant Lim. (Győr) 16 040 Trabant Combi (Bp.) 7 143 Trabant Combi (Győr) 3 419 Wartburg Lim. (Bp.) 8 331 Wartburg Lim. (Győr) 5 042 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 366 Wartburg de Luxé (Győr) 6 341 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1552 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 391 Wartburg Tourist (Bp.) 4171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 747 Skoda 120 (Debrecen) 8 543 Skoda 120 (Győr) 9 854 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 22 605 Lada 1200 (Debrecen) 14 887 Lada 1200 (Győr) 8 122 Lada 1300 (Bp.) 9 927 Lada 1300 (Debrecen) 6 764 Lada 1300 (Győr) 2 491 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 617 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 531 Moszkvics (Bp.) 12 121 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fait 126 (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 13 514 Dácia (Debrecen) 6 477 Zastava 1100 GTL (Bp.) 2 351 Sikeres felkar-visszaültetés Söröshordó műanyagból A söripar ellátási gondjain enyhít a Fővárosi Mű- anyagipari Vállalat új söröshordója, amelynek sorozatgyártását megkezdték. A nyári kánikulában nemegyszer kevésnek bizonyul a sörgyárak palackozó gépsorainak teljesítménye, a fel- töltött 500 literes tartályok kiszállításával azonban ilyenkor is pótolni lehet a vendéglők, alkalmi elárusítók megcsappant készleteit. A műanyag söröshordókat is bárhol csapra lehet ütni, s előnyük, hogy szigeteléssel készülnek, amely megóvja a tartályt a felmelegedéstől; az árpalé a tűző napon is megtartja kellemes hőfokát. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat új termékéből száz már vevőre talált; a Borsodi Sörgyár az első megrendelő. A műa’nyag söröshordók a, Nagykanizsai Sörgyár szakembereinek az érdeklődését is felkeltették. Sikeres replantációt hajtottak végre az Országos Traumatológiai Intézetben. A gyors és a szakszerű beavatkozás után a 29 éves Kazsoki István, az alapi mezőgazdasági termelőszövetkezet gépkezelője, akinek borsófejtő gép által leszakított bal felkarját visszaültették, jól érzi magát. A sérült kar újra él, gyulladás, fertőzéses szövődmény tünetei ez ideig nem észlelhetők rajta. Egy héttel az öt és fél órás műtét után dr. Renner Antal egyetemi tanár, az MTI munkatársának elmondta: június 27-én Sán- tha Ernő doktor, a székes- fehérvári megyei kórház baleseti sebészeti osztályának vezető főorvosa telefonon jelezte: azonnal készüljenek egy felső végtag rep- lantációjára, helikopterrel küldik a sérültet. Amikor a mentők a súlyos állapotban levő férfit bevitték az intézetbe, két sebészcsoport már készen állt a visszaültetés- re. Megkezdhették a nem mindennapi műtétet, amely egyebek közt azért volt lehetséges, mert a baleset után Székesfehérvárott a levágott végtagot jégkockák közé helyezték és hűtve szállították. Minél hosszabb idő telik el ugyanis az amputációtól a műtét kezdetéig, annál kockázatosabb a replantáció, mivel a végtagban a vérkeringés hiánya miatt nagy mennyiségű bomlástermék szabadul fel, és azok a replantáció után a véráramba kerülve, életveszélyes állapotot okozhatnak. Ez a besieg megfelelő időben érkezett a traumatológiára, a sebészek is igyekeztek minél hamarabb cselekedni. A kar csonkjának roncsolt szöveteit gondosan kimetszették, a végtag artériájába élettani folyadékot és alvadásgátló anyagot áramoltattak. Ezután következhetett a kar visszaültetése. A törött csontokat fémlemezekkel és csavarokkal egyesítette a Manninger Jenő professzor vezette munkacsoport, majd sor került a végtag vérellátásának a helyreállítására. Az érvarrásokat Renner professzor végezte el. Mindenekelőtt a felkar artériáját, azután két nagy vénáját varrta össze. Miután helyreállt a vérkeringés, egyesítette a szöveteket, az izomcsoportokat is. Az már most tudható, hogy a sértetlen vállízület képes lesz aktív működésre, azt azonban merészség lenne „megjósolni”, hogy a sérült végtag a könyökben, a csuklóban, a kézujjakban is jól mozgatható lesz-e. Már az is jelentős eredmény, hogy az életerős férfi visz- szakapta karját, nem kell azt protézissel helyettesíteni. Országunkban ez a második nagy végtag-replantáció, az elsőt a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján végezték egy évvel ezelőtt. Tömegkultúra — a tömegek kultúrája? an egy szívszorító jelenet Jancsó Miklós Budapest muzsikájáról szóló filmjében. Ablak mögül szolmizációs jeleket mutogatnak a gyerekek, hangot nem hallunk, s csak az „olvashatja” le a dallamot, s hívhatja elő hozzá a szöveget önmagából, aki tud szolmizálni: „Fölszállott a páva ...” Pedig — Kodály hazájában — a dal ismert; országos közművelődési népmozgalom jelképe volt ez a történelmi szabadságszimbólum. Vajon hányán fejtették meg Jancsó e rejtvényét? Hányán maradtak fönn egyáltalán, hogy lássák ezt a filmet, amelyben a felszabadult nép további — szellemi, tudati— felszabadulását sürgette Jancsó Miklós? Bizony, nem kevés a veszélye manapság a mi társadalmunkban, hogy „ablak mögül mutogat” a művész, s csak a „szolmizálni tudók” férkőzhetnek a közelébe, csak ők hallják meg üzenetét, pedig az általános iskolában tanítják ehhez a „játékszabályokat”. Nem véletlen tehát, hogy a XII. pártkongresszus határozatának végrehajtását elemző félidős értékelések során — a januári országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozással kezdődően, még jelentékenyebb érvénnyel az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén — nagy hangsúllyal esett szó a tömegek művelődéséről, kultúrájáról. Mivel alapvető feladatunkká vált, hogy a gazdasági helyzet szorító nehézségein a meglevő anyagi kereteken belül legyünk úrrá, csakis az eddig még kiaknázatlan erőforrásokhoz folyamodhatunk. Létszükségletünk a műveltebb, tudatosabb ember, mert könnyebben, hamarabb érti meg saját helyzetét — s a társadalomét, a világét, és nem várja meg, amíg a gazdasági kényszer lép működésbe, hanem inkább elébe megy a teendőknek. Mindez azonban mégsem teljesen nyilvánvaló. Mert az anyagi természetű gondok, a gazdasági feladatok elsődlegesek ma, a kultúra, a műveltség sokak szemében afféle másodlagos, „most nem időszerű” mozzanattá fokozódott le. Annál is inkább, mivel a szabad idő megnövekedett ugyan, de a többlet jelentős részét a család ellátásához — miért tagadjuk? — sokszor nélkülözhetetlen túlmunka köti le, s a maradékot pihenésre fordítják az emberek. Igencsak megválogatnák, hogy kimozduljanak-e otthonról, s hova menjenek, mire költsenek; költsenek-e kultúrára egyáltalán? S bár a statisztika — összességében — nem mutat visszaesést a kultúra „fogyasztásában”, helyénvaló a Központi Bizottság határozott állásfoglalása: „Nem engedhetünk teret az általános műveltséget, a kultúrát, a művészetet lebecsülő nézeteknek.” Ilyen körülmények között méltán sürgette Aczél György a januári országos tanácskozáson „az igazi értékek társadalmivá válását, a kultúra demokratizálódását”, elutasítva a tömegek s a kultúra találkozásának útjában levő irracionális „érdekességeket”, amelyek olykor művészet címén óhajtják elfogadtatni magukat. Megfontolt, józan stratégiára van szükség ma a kultúra területén is; indokolatlan és káros a kapkodás. Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy nem üres formula, amit időről időre, s egyre nyilvánvalóbb hitelfedezettel így fogalmaznak meg a politikai dokumentumok: „Fejlődött népünk szocialista tudata.” Számolhatunk azzal is — Aczél György fogalmazta meg —, hogy „nagyjából — de csak nagyjából — ugyanaz az ember kapkod a krimi után, s tolong az olcsó hatást kereső filmeknél, aki szívesen olvas fontos, izgalmas, értékes könyveket, memoárokat”. Valóban, mert miközben — joggal — elégedetlenkedünk amiatt, hogy az olvasáskultúra szerkezete nem eléggé korszerű nálunk (sem), kiderül, hogy az idők folyamán közelmúltunk olyan kalsszikus művei váltak sikerkönyvvé, mint például Bulgakov regénye, a Mester és Margarita. Persze nyilvánvalóan nem önmagától. ott van emögött a társadalom általános szakmai-po- litikai-idenlógiai kulturálódá- sának ezernyi összefüggése, a propagandamunka, a népművelők, a tömegtájékoztatás együttes fáradozása. Kialakulóban van nálunk is a szocialista tömegkultúra, mely magába olvasztja az esztétikum művészi és hétköznapi formáit, eddigi örökségét és új jelenségeit. S nagy felelősség hárul azokra, akik — beosztásuknál, munkakörüknél fogva — e .tömegkultúra minőségi összetevőit szabályozhatják. Nézetem szerint ugyanis a tömegkultúra nem lehet azonos mindazzal, amit a tömegek számára közvetítenek „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon, ahogyan a népviselet sem azonos azzal, amit — egy cinikus értelmiségi megjegyzés szerint — a nép visel, tehát mondjuk, a svájci sapka. Károsnak tartom az olyan típusú kívánságműsorokat, amelyeket jelentős ünnepeinken oly módon állítanak össze, hogy körvonalazatlan, rögtönzött óhajokat szolgálnak ki, olykor meglehetősen alacsony színvonalán. Szomorú az is, hogy a művészileg sikerületlen, giccses, ideológiailag bizonytalan új magyar zenés játék előadása telt házak előtt zajlik a Fővárosi Operettszínházban, nem lehet rá jegyet kapni. Másfelől azonban — s ez bizakodásra ad okot — letisztulni látszik a folklórdivat; igazi népművészek zsib- vásáraira bukkanhatunk lép- ten-nyomon, művelődési házban, sportcsarnokban, utcán. És kezdi fölmérni önnön tömegművészeti hivatását, lehetőségét a film is: a Mephisto nyomán egyre több magyar játékfilm jut el a kettős — mint moziközönség és mint társadalom — értelmében vett sokasághoz (Király Jenő szép megfogalmazása). annak makacsabb ellenállási pontok a : tömegkultúra egészséges kialakításában. Miközben talán az öltözködési és a lakáskultúra előrébb tart, mint például a színházi, s az olvasáskultúra, addig az otthont határoló négy falon kívül siralmasabb a kép. Fal- vaink, üdülőtelepeink látványára gondolok. Mint hogyha a falumúzeumok, skanzenek nem kínálnának átvehe- tő-korszerűsíthető megoldásokat, épület- és építkezési típusokat! Talán mostanában, hogy létrejönnek műemléket, műtárgyat, környezetet védő társaságok, akadnak majd e lelkes, hozzáértő és áldozatos emberek körében olyanok is, akik a magyar településkép átformálása, tömegkultúrába emelése ügyének szentelik buzgalmukat. Anyagi és szellemi tudati kultúra kölcsönhatására, összetartozására keresve sem találhatnánk szemléletesebb, időszerűbb példát. Kőháti Zsolt
