Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
NÉPÚJSÁG 1983. július 1., péntek Kinek veszteséges a tejtermelés? nnél drágább oklevelet még nem kaptunk — mutatja egy termelőszövetkezeti elnök a tej termelési versenyben elért helyezésük után járó okmányt. Bekereteztet- jük, kiakasztjuk a falra, de azt már aligha tehetjük meg, hogy aláírjuk: ez az oklevél 2,9 millió forintjába került a gazdaságnak. A termelőszövetkezet jó hírű gazdaság, s hírnevét éppen élenjáró tejtermelésével alapozta meg egy évtizede. Azóta is többször értek el helyezést az országos tejtermelési versenyben. Láttak jobb napokat is persze, volt idő, amikor nemcsak oklevéllel, hanem a tejtermelés gazdaságosságáv'al is büszkélkedtek. Mi változott meg azóta? Lanyhult a gazdaságban a technológiai fegyelem, kevésbé figyelnének az állatok takarmányozására, gondozására? Ezt tagadják a szövetkezet vezetői. A számok mellettük szólnak. Tavaly is átlagosan 6668 liter tejet fejtek egy Holstein-fríz fajtájú tehéntől, a megszületett borjaknak mindössze két százaléka hullott el. Száz liter tej előállításához 2 órát töltenek az emberek az istállóban és környékén. A gazdaság tehát az átlagot jóval meghaladó termelési szintet ért el, s ezt tartják is esztendők óta. A veszteség mégis tény, s ennek okát a közgazdasági szabályozásban, pontosabban a tej felvásárlási árában lelik meg a szövetkezet vezetői. Csak két adat ennek érzékeltetésére: egy liter tejet 8,56 forintért tudnak előállítani, s összesen 6,7 forintot kapnak érte. így aztán minél többet termelnek, annál inkább növelik veszteségüket. Az említett vezetők nem magányos panaszkodók, másutt is tapasztalhatók hasonló jelenségek. Persze az is igaz, hogy ők vannak kevesebben, ugyanis az átlagos termelési színvonalat elérőknek kevesebb oka van a búslakodásra. így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy néhány élenjáró gazdaságban vált veszteségessé a tejtermelés. Szükségtelen bonyolult közgazdasági fejtegetésekbe bocsátkozni, a tejtermelés vesztesége könnyen földeríthető. A tej felvásárlási ára ugyanis három részadatból áll össze: van az úgynevezett alapár, a nagyüzemi árkiegészítés és a tejprémium. Az első két tétel valamennyi termelőnek azonos összeg literenként, tehát a tej fel- vásárlási árának emelése a tejprémiummal érhető el. Csakhogy a prémiumot a tejértékesítés után fizetik. A gazdaságok két módon adhatnak el több tejet: vagy többet fejnek egy tehéátől, vagy újabb állatokat vezetnek az istállóba. Mindkét módszernek vannak korlátái. Az említett gazdaságban tartósan magas színvonalú termelést értek el, amit már nem lehetett látványosan növelni. Másfelől takarmány- termő-területük is meghatározott nagyságrendű, nem tudták növelni a tehenek létszámát sem. Ennek következménye, hogy le kellett mondaniuk a tejprémiumról, s ezzel együtt a tejtermelés jövedelmezőségéről is. S itt elakadtak, mert a kézenfekvő megoldás, a tehenészet felszámolása, szóba sem jöhet. Nagy értékű, importból származó állomány termel az isfállókban, selejtezésük rendkívül nagy üzemi és népgazdasági veszteség volna. A tejtermelés jövedelmezősége persze nemcsak az élenjáró gazdaságokban, hanem mindenütt romlott az elmúlt másfél évben. Egy 1981-ben készült felmérés szerint az állattenyésztési ágazatok között a tejtermelés volt a legjövedelmezőbb, megelőzve a marha-, sertés- és csirkehústermelést. A húsexportot viszont csak úgy lehetett növelni, ha a termelés gazdaságossága javul. Mivel az országnak nem volt több pénze az állattenyésztés támogatására, az ágazaton belül csoportosították át a felhasználható összeget. Jelenleg már a tejtermelés van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Persze nem csak a szabályozó változása miatt maradt le a tejtermelés jövedelmezősége a hústermeléstől. A nagyüzemek sem használták ki a kínálkozó lehetőségeket. A tervezettnél kevesebb tejet termeltek, így 600 millió forint tejprémiumot nem tudtak kifizetni a felvásárlók. A tejtermelés összességében növekedett ugyan, de mivel elmaradt a tervezettől, a támogatás egy részéről lemondtak a - gazdaságok. O itathatatlan, az intézkedések az élenjárókat sújtották leginkább. Jelenleg már dolgoznak a szakemberek a szabályozás módosításán. Törekvésük, hogy a jövedelmezőséget ne a különféle támogatásokkal érhessék el az üzemek, hanem a teljesítményükkel. A végtermék előállítására kell ösztönözni a gazdaságokat, így a magasabb termelési színvonalat elérők sem járhatnak rosz- szul. Farkas József Új szakigazgatási szerv A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumon belüli átszervezés alapján július 1- től a posta önálló hatáskörű országos szervezetté vált. A minisztériumhoz tartozó megyei közúti igazgatóságok számát 19-ről kilencre csökkentették. A békéscsabai igazgatóság is megszűnt, megmaradt azonban a négy (a békéscsabai, a sarkadi, az orosházi, a gyomaenedrődi) üzemmérnökség. Ezek munkáját a Békéscsabán létesült központi üzemmérnökség hangolja össze. A Békés megyei Tanács a tanácsi hatáskörbe tartozó közlekedési feladatok ellátására új szakigazgatási szervet létesített. Elnevezése: Békés megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának közlekedési osztálya. Működését ma kezdi el. Az átszervezéssel kapcsolatban Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy az üzemeltetési és a hatósági feladatok szétváltak. Az új osztály a volt építési, közlekedési és vízügyi osztály, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság, az autófelügyelet, az Autóközlekedési Tanintézet (ATI), valamint a vizsgabizottság hatósági feladatokat ellátó (szám szerint 21) dolgozójából áll. Ide tartozik még hét útfelügyelő. Az átszervezés után mintegy húsz fővel csökkent az alkalmazottak száma. Feladatkörébe tartozik többek között az útépítési engedélyek kiadása, a közlekedés szervezése, a gyalogátkelőhelyek kijelölése, az útcsatlakozások (sárrázók) meglétének az ellenőrzése, a szállítási bizottság munkájának az irányítása. Az üzemeltető és más érdekeltek közötti megállapodásokkal kapcsolatos vitákban dönt. Ellátja az osztály a gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos feladatokat, mint például a gépjárművek műszaki vizsgára, hatósági üzemanyag-fogyasztás mérésre történő berendelését, a javítószolgáltatások ellenőrzését. Nem hatósági munkában új feladatot jelent még az Autóközlekedési Tanintézet, a vizsgabizottság, a közlekedési (korábban autó-) felügyelet tevékenységének ellenőrzése, továbbá a már tanácsi irányítás alá került autószervizek vállalatfelügyeleti teendőinek az ellátása. A gépjárművek vizsgáztatását továbbra is a közlekedési felügyelet intézi. A gépjármű-vezetői jogosítványt az ATI-nál, az MHSZ-nél és az Autóklub munkaközösségénél lehet megszerezni. Az ezekkel kapcsolatos viták, panaszok intézése másodfokon az osztályhoz tartoznak. Az új osztály székhelye szeptember 1-ig a Deák utcában, majd a megyei tanács József Attila utcai épületében lesz. pásztor Bé,a A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetben jelenleg 130 féle terméket állítanak elő. A kárpitosműhelyben (képünkön) a különféle kárpitanyagok felhasználásával a választékot csaknem 400-ra bővítették Fotó: Fazekas László Vaskohászati helyzetkép A Magyar Kereskedelmi Kamara vaskohászati tagozata és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság filmvetítéssel egybekötött műszakitechnológiai konzultációt szervezett a közelmúltban magyar acélgyártók számára a kamara székházában, a japán Nippon Kokan konszern mérnökeinek közreműködésével. A filmek megtekintése során az acél- és acéltermékgyártás legfejlettebb technológiájával ismerkedhettek meg a hazai érdeklődök. A filmvetítést követő konzultáción kitűnt: a vaskohászat magyar szakértői nem tartják lehetetlen-' nek a japán tapasztalatok hasznosítását, az ott már alkalmazott energiatakarékos egyszerűsítések és korszerűsítések tekintélyes hányadának átvételét. Csökkenő nyereség Nagy szükség is volna a technológiai megújulásra a magyar vaskohászatban. Ugyanis az utóbbi évek korszerűsítését eredményező beruházásai és felújításai (Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve, Dunai Vasmű konverter acélműve, a Csepel Művek csőgyártó sorainak szinten tartó beruházása stb.) ellenére a magyar vaskohászati kapacitások a nálunk fejlettebb, de a hozzánk hasonló országok megfelelő termelőberendezéseinek tekintélyes részéhez képest is összességében korszerűtlenek. A hazai vállalatok gyártóberendezéseinek átlagos életkora 13 év, ezen belül az állóeszközök 25 százaléka 20 évnél is idősebb. (Közülük nem keveset: az LKM kiskohóit, az OKÜ több üzemét például a mai kohászok nagyapái telepítették.) Az elmúlt évtizedekben túlnyomóan extenzíven fejlesztett vaskohászatot a más iparágak többségéhez képest különösen érzékenyen érintették az utóbbi évek kedvezőtlen változásai. Az emelkedő alapanyag- és energiaárak, valamint a szakágazatban 1981-ben bevezetett kompetitiv árképzés következtében a vaskohászaton belül az anyagköltség ma már a teljes termelési érték háromnegyedét emészti fel, a nyersvasat gyártó vállalatoknál (DV, LKM, OKÜ) ennél is többet. Ezen belül az energiahordozók költsége eléri a teljes termelési érték 25, sőt, olykor a 44 százalékát. Ezért a vállalatok nyeresége évről évre csökken, akad közöttük veszteséges is. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléshez tartozó 13 vállalat 1983. évi nyeresége ösz- szesen nem fogja elérni az egymilliárd forintot, ami csaknem kétmilliárddal kevesebb, mint amennyire a zavartalan üzemmenethez szükség volna. Ugyanakkor a vaskohászat > felújítások, beruházások miatti adósság- állománya évről évre nő, a törlesztés felemészti a csökkenő nyereségből képződő szerény fejlesztési alapokat. A mintegy 70 ezer embert foglalkoztató magyar vaskohászat a hazai igények kielégítésén és az államközi szerződésekben rögzített feladatok teljesítésén túl nem rubelelszámolású kivitelének szinten tartását tűzte ki célul 1983. évi tervében. Ez nem csekély bátorság, ha figyelembe vesszük, hogy a tőkés országok acélipari óriásai kapacitásainak több mint a felét, kétharmadát, esetenként még annál is kisebb hányadát működtetik, ugyanakkor a hazai vállalatok kivitelük tekintélyes hányadát éppen az ő érdekkörükbe tartozó piacokon tervezik elhelyezni. Dz iparág erőfeszítései Csak egy példát a nehézségekre, és az azok áthidalását célzó erőfeszítésekre. Tavaly az év második felére összeomlott a korábban élénk olajbányászati csöpiac is. Ezért a Csepel Művek vasműve konvertibilis elszámolású exporttervének maradéktalan teljesítése lehetetlenné vált. A vállalat vezetői változtattak a gyártmányszerkezeten, a közelmúltban befejezett szinten tartó beruházás során megújított termelőberendezéseken olyan termékek gyártására tértek át, amelyeket nagyrészt konvertibilis piacokról szereznek be a népgazdaság más ágazatai, ösz- szesen 240 millió forint értékű (olajbányászati, hidegen vont stb.) csövet állítottak elő, s kínáltak megvételre a hazai vállalatoknak. Ezzel a népgazdaság lényegében ugyanennyit érő valuta kiadásától mentesült. 1983-ban ehhez hasonló üzletpolitikát követ némiképp kényszerűen, de már meglehetős gyakorlattal a vasmű. Az előrejelzések szerint tovább lanyhul a nemzetközi acélpiac, ennek következtében mérséklődik a termelés, erősödnek a protekcionista törekvések. Az árak csökkenése mellett, sajnos, az is várható, hogy a magyar acélipari termékek vásárlói közül néhány fejlődő ország — a nyomasztó pénzügyi válság következtében fizetésképtelen lesz. Kedvező viszont, hogy valamelyest javul a szocialista országok termelési együttműködése, bár ez a szakágazat egésze szempontjából viszonylag csekély mennyiséget érint. II fejlesztés erőforrásai A nemzetközi acéliparban az utóbbi tíz évben (és napjainkban is) erőteljesebben nő az anyag- és energiatakarékos technológiák részaránya, mint nálunk. A korábban vaskohászattal alig foglalkozó fejlődő országok is korszerű üzemeket építettek. Vevőből versenyképes eladóvá erősödtek a beszűkülő világpiacon. Ezért a magyar vaskohászat még ezen országok tömegtermékeivel sem birkózhat meg a világpiacon — számottevő technológiai korszerűsítés nélkül. Fejleszteni kellene tehát, csakhogy miből? A kérdésre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy közelmúltban megjelenő tanulmánya igyekszik válaszolni. A szakértők javaslatainak elemzéséből kiderül: a beruházási lehetőségek gyarapításához nem egyszerűen csak több pénzre, hanem a jelenleginél korszerűbb eszközrendszerre, magyarán, a szabályozórendszer finomítására is szükség van. Ez — hatékony működése esetén — ahogy mondani szokták, önmagától, és nem más iparágak kárára, előmozdíthatná a nélkülözhetetlen beruházási források gyarapítását. Mónus Miklós Motorvizsgáló próbapadok a Szovjetuniónak Diesel-motorok műszaki ellenőrzésére száz próbapadot rendelt a szovjetunióbeli Kámai Kamaz Teherautó- gyár a Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalattól, mintegy 300 millió forint értékben. A szovjet partnerek ezekkel a berendezésekkel teljes egészében az automatikára bízzák annak ellenőrzését, hogy a gyárban felújított motorok műszaki tulajdonságai megfelelnek-e a követelményeknek. A berendezés a hozzá csatlakozó számítógép irányításával több mint 30-féle vizsgálatot végez el. A számítógép egyben összehasonlítja a mérések eredményeit az előírt követelményekkel, . s ennek alapján állítja ki a motorok minőségét tanúsító bizonylatot. A száz berendezésből még az idén 84-et átadnak a VILATI szakemberei a megrendelőknek. A magyar vállalat saját fejlesztésű terméke kelendő a szovjet piacon. A kámaiak az elmúlt néhány esztendőben már több mint másfél száz próbapadot vásároltak a VILATI-tól sorozatban gyártott Diesel-motorjaik bejáratására, műszaki vizsgálatára. A mostani üzlet megkötéséhez a korábbi jó tapasztalatok mellett az is hozzájárult, hogy a mikroprocesszorok alkalmazási területének ki- szélesítésével továbbfejlesztették a VÍLATI-ban ezeket a gyártmányokat. A központi számítógépes irányítást a berendezések egyedi mikro- számítógépes vezérlésével váltották fel, ami jelentősen javított a rendszer üzembiztonságán. Az újfajta próbapadok mások érdeklődését is felkeltették; a magyar vállalat / szovjet üzletfeleinek köre a grúziai Kutaisziben levő teherautógyárral bővült. Huszonhat ilyen berendezést vásároltak, és az első hatot még az idén üzembe helyezik. Csökkenti a párolgási, megóv a kiszáradástól A párolgás csökkentésével száraz időjárás esetén is megvédi a kiszáradástól az érzékeny növényzetet a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetnél kifejlesztett újdonság, a phytowax. A paradicsom, a paprika és a dohány hozama e petrolkémiai anyagokból készült pa- rafinviasz-emulzó hatására 8—10 százalékkal nőtt. A kísérletek tanúsága szerint jelentősen meghosszabbítható vele a vágott növények frissessége, sőt azt is lehetővé teszi, hogy a szobanövények gazdájuk 1-2 hetes szabadságát locsolgatás nélkül is károsodás nélkül vészeljék át. A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet kísérleti üzeme mintegy 50 tonnát készített a nyári szezonra az újdonságból. A kistermelők részére spré formában és 13 dekás csomagban is árusítják a növények le- vélzetére permetezendő anyagot. A forgalmazásra a Pannónia Műszaki-Fejlesztő Agrár Innovációs Közös Vállalattal kötött szerződést a kutatóintézet.
