Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

1983. július 1., péntek Kerámiák Békésről Mindennek története van. A békési kerámiának is, ami ugyan egyelőre Csabán ké­szül, a Síp utcai öreg iskola egyik termében, ahol Takács Győző keramikus rendezett be műhelyt, és két mezőtúri ifjú fazekas munkálkodik abban: i/j. Veres Kálmán és Veres Gyula, a nevezetes tú­ri Veres fazekasdinasztia Bé­késre szegődött tagjai. A fia­talabbik, Kálmán jött először a békési Viharsarok Téesz „melléküzemágába”, akkor még a téglagyári kis műhely­be. Aztán Gyula a katonás­kodás után egyenesen a se­regből, de ő is Túrról hozta a tehetségét, ötleteit, tudo­mányát. Schmidt Sándor, az elnök a „fő illetékes” kerámiaügy­ben. Nem túlságosan lelkes, habár azt is érezni: szívügye a békési kerámia. Mitől ez a kettősség? Tehát mindennek története van. Ez ott kezdődik, hogy tavaly elérkezett a várossá válás tizedik évfordulója. Mindenki, aki békési, ünne­pelt. De nem akárhogyan! Ebben az időben támadt az ötlet: felújítani a békési fa­zekasságot. Az „agytröszt” összeállt, ötletekkel, taná­csokkal segített a tanácsel­nök-helyettes, Pap István, a Békéssel már régebben jó kapcsolatokat tartó Takács Győző keramikus, aki a me­zőtúri ifj. Veres Kálmánt ajánlotta: „Kitűnő szakmun­kás, tehetséges, tizennyolc éves, előtte a világ!” „Egy valamikori szociális épületben csináltuk meg az első, kis műhelyt Kálmán­nak, mondja az elnök. Ennek egy éve, vagy több is las­san, Kálmán nekilátott. Ta­kács Győzőt nyertük meg művészeti tanácsadónak, és kibéreltük a műhelyét, elekt­romos kemencéjét ott, a Síp utcában.” Kálmán tanulmányozta a békési kerámiákat, gondol­kozott, terveket rajzolt, és elkészítette az első edénye­ket. Olyannyira nagy kedv­vel, hogy tavaly ősszel már jelentkezhettek a Népi Ipar- művészeti Tanács zsűrije előtt, és az eredmény: Kál­mán tizenöt, nagyméretű ke­rámia bödönjét, korsóját, butykosát, kuglófsütőjét és dísztányérját elfogadták, ma­gyarul : a sokszorosításra és az árusításra megadták az engedélyt. A lisztesbödön, a kuglófsütő tökéletes békési formákat hordoz, a többi kö­veti a túri hagyományt, de mindenképpen alföldi, hely­hez kötődő. A zsürieredmény: nagy siker! Az ifjú Kálmá­né, de a tanácsadó Takács Győzőé is, és a mecénás téeszé, ahol — az országban elsőként! — ismerték fel, hogy ezt is lehet csinálni, hogy a keramikusság, ez a földből, agyagból formálódó művészet nagyon is közel áll hozzájuk. Miért, hogy az elnök, Schmidt Sándor mégsem túl­ságosan lelkes, habár azt sem tagadhatja, hogy keve­sen veszik kézbe olyan sze­retettel ezeket a remek ke­rámiákat, mint éppen ő. „Sokat költöttünk az indu­lásra, ez ugyan természetes. Semmiből nem lesz valami. Ha pedig akarunk valamit, valami újat, akkor arra ál­dozni kell. Mondhatnám úgy is, hogy tőke kell hozzá. Amivel elkezdhetjük az egé­szet. Nos, mi elkezdtük. Az eredmény kecsegtető. Első zsűrin 15 kerámia, valóban siker. De ezeket el is kell adni, ezeket meg is kell va­lahogy ismertetni az embe­rekkel, azokkal, akik szere­tik a kerámiatárgyakat. Ez pedig számunkra teljesen új és ismeretlen feladat. Hozzá- tehetem persze, hogy „volt”, mert azért már megkezdtük az akciókat. Boltot nyitot­tunk Békésen és Szegeden, tudom viszont, hogy el kel­lene jutnunk az idegenfor­galmi helyekre, Gyulára, Szarvasra, a Balatonhoz, a Duna-kanyarba. Szóval „me­nedzselni” a kerámiákat. Mi­közben nyilvánvaló, hogy nem ez a központi tenniva­lónk, mi gabonát termesz­tünk és állattenyésztéssel foglalkozunk. A zsűrizett tárgyakból közben elkészült néhány sorozat. Az egyiket nyugati kiállításokra vitte a FERUNION, a másikat a bé­kési pártbizottságon helyez­zük el, a harmadikat a csa­Figurális bütykös Lisztesbödön------------------------IZHlWKTild P ályakezdő pedagógusok A műhelyben ifjú Kálmán és Gyula, aki a seregből érkezett bai téeszszövetség székházá­ban. De, hogy még mit te­hetnénk, abban eléggé ta­nácstalanok vagyunk. Keres­sük meg az idegenforgalmi hivatalt? Kérjünk segítsé­get a közművelőktől? A ke­reskedelemtől? Ugyanakkor az érdeklődés egyre fokozó­dik. Kis szériákban válla­lunk megrendeléseket, mert versenydíjnak, jutalomtárgy­nak egy békési kerámia bütykös, ugye nem is meg­vetendő? ...” Hankó Mátyás, a téesz fia­tal párttitkára érkezik. A véletlen hozza csak, hogy ő is kerámiaügyben. A csárda­szállási Petőfi Téesz. augusz­tus 20-ra meghívta a béké­sieket: vigyék el legszebb kerámiáikat a szállási vásár­ra. Most már hármasban töp­rengünk: merre, hogyan? Az elnök határozott: „A tégla­gyárnál modem, jól felsze­relt műhelyt akarunk beren­dezni. Elektromos kemencé­vel. Csak a kemence bele­kerül 200 ezer forintba. Ha viszont úgy látjuk, hogy nem tudunk megbirkózni az érté­kesítéssel, a reklámmal, ha nem tudjuk megszervezni, hogy „jó piacokat” találjunk a békési kancsóknak, köcsö­Boroskancsó Fotó: Veress Erzsi göknek, dísztányéroknak és kuglófsütőknek, akkor nem csináljuk tovább. Igen, tele vagyunk gonddal, és hiába az öröm, hogy a seregből egy másik fiatal tehetség, Veres Gyula is beállt a műhelybe, hogy gyönyörű kávéskészle­tekkel és egyebekkel készül zsűri elé; csak termelni és nem eladni, az nem megy.” Aki kézbe veheti, aki meg­csodálhatja a békési kerá­miákat, hívük lesz azonnal. És örömmel állítja szobájá­ba, de hát nagyon szűk su­garú a kör, ahol egyáltalán tudnak róla. A Viharsarok téesz kerámiaműhelyének jö­vője tehát az értékesítésen múlik. Ilyen egyszerű a képlet, nincs benne semmi bonyodalom. Csupán annyi, hogy raktárra „termelni” már régen korszerűtlen mód­szer. Lehetséges, ha „ügyeseb­bek”, már ország-világ tudna róluk, mert nem túlzás, hogy a pesti zsűri nem tévedett, hogy a pesti zsűri azért érté­kelte magasra az ifjú Kál­mán öblös, nagy edényeit, mert azok mindegyike érde­mes arra, hogy nem is akár­milyen dicséretet kapjon. Az egyik tíz- vagy tizenöt lite­res kancsón felirat: „Ezt a kancsót készítette ifj. Veres Kálmán saját két meglevő keze által. Vivát!” Odaát, a csabai Síp utcá­ban forognak a korongok. Kálmán valami újabb edényt tervez, Gyula érdeklődéssel figyeli. A kemence árasztja a meleget, ezer fok van oda­bent. Jó érzés tanúja lenni an­nak, amikor valami új szü­letik. Miként ez a műhelyhez a keramikusság a békési Vi­harsarokban. A történet most itt tart, tovább kell, hogy ír­ják, feltétlenül. Sass Ervin A napokban 4690 pedagó­gus kapta kézhez a külön­böző felsőoktatási intézmé­nyekben a diplomáját, szá­mukra 7600 állást hirdettek meg. A Művelődési Minisz­térium tájékoztatása szerint a frissen végzettek alig több mint fele, mindössze 2600 helyezkedett el, eddig kö­zülük 2471-en vállaltak mun­kát nevelési-oktatási intéz­ményben: 400-an közép-, a többiek általános iskolában. Több mint kétezer friss diplomás sorsáról, elhelyez­kedéséről nem tudnak a fő­iskolákon és egyetemeken. Tapasztalatuk szerint a munkáltatók nem tartják be a visszajelzési kötelezettsé­gükről szóló rendelkezést. Az el nem helyezkedettek 23 százaléka tanító, 34 százalé­ka általános iskolai tanár, 27 százaléka középiskolai tanár, 16 százaléka pedig gyógype­dagógus, zenetanár és óvónő. Az intézmények tájékozta­tása szerint a legkedvezőbb a helyzet a Kecskeméti Óvó­nőképző Intézetben, a győri, a zsámbéki és a sárospataki tanítóképzőben, valamint az ELTE általános iskolai ta­nárképző karán végzettek­nél : a pályázat első szaka­szának lezártáig több mint 80 százalékuk elhelyezkedett. Nem mondható megnyugta­tónak a frissen végzettek helyzete a soproni óvónőkép­zőben, ahol a végzettek 40 százaléka; az esztergomi és debreceni tanítóképzőben, ahol kilenc, illetve 28, vala­mint az egri tanárképzőben, ahol 19 százalékuk kötött munkaszerződést. A debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen, valamint az ELTE középiskolai tanárokat Két hibát követhetünk el, mikor az irodalom nagy al­kotásai feltűnnek a televízió műsorán: kihagyhatjuk őket programunkból, vagy meg­nézve a feldolgozást, össze­vethetjük az eredetivel. Ste­fan Zweig kisregénye, az Érzések zűrzavara — ame­lyet ma, péntek este a 2. műsorban láthatunk — fel­tétlen bizalmat érdemel. Még ha az ilyen „nagyon iroda­lom” jellegű művészi pro­duktumok szivárványos gyé­mántvillódzásukkal nefncsak szemünket vakítják el, de őskeménységgel állnak el­lent a feldolgozók szereteté- nek és hozzáértésének egy­aránt. Aggódva várom, mit képes a film újrafogalmazni abból a végtelenségből, ami Zwei­get a két háború közti idő­szak legolvasottabb írójává tette. Minden műve forrón és fékezhetetlenül ömlik, és úgy támadja érzékeny pont­jainkat, úgy épül belénk, hogy megannyiszor kívánjuk a találkozást monomániás hőseivel, áldozataival. Ha a ma esti téma mély­ségét igazán ki is kezdte a divatosság, állítsa helyre bizalmunkat egy idézet. „ ... attól az estétől máig gyerekesnek és érdektelen­nek tűnt minden, amit író­képző bölcsészkarán sem jobb a helyzet, a debreceni diplomásoknak 65, a buda­pestieknek csak 20 százaléka helyezkedett el. A műszaki egyetemeken, főiskolákon is folyik tanár­képzés. Az itt végzettek 20— 30 százaléka helyezkedik el pedagógusként. A többiek alapszakmájukban, a nép­gazdaság egyéb területein vállalnak munkát, elsősor­ban anyagi okok miatt, hi­szen a vállalatok és az ok­tatási intézmények ajánlatai között 600—800, de nem rit­kán 1000 forint eltérés is van. A meghirdetett peda­gógusállások bére 1982-höz viszonyítva ugyan 3—5 szá­zalékkal emelkedett, de ez csak mintegy 160—200 forin­tot jelent. Országos átlag­ban a pályakezdő óvónők 2574, a tanítók 2829, az álta­lános iskolai tanárok 2989, a gyógypedagógusok 3015 és zenetanárok 2999, a közép­iskolai tanárok 3150 forintot kapnak. Az elkövetkezendő hetek­ben — augusztus 15-ig — a fiatal pedagógusok a megyei tanácsok művelődési osztá­lyainak segítségével közvet­lenül az intézményekben ad­hatják be pályázatukat a még betöltetlen állásokra. A fővárosban még 1224 meg­hirdetett üres állás van, amelyekre elsősorban ma­gyar és idegen nyelv, mate­matika és fizika szakos fia­talokat várnak. Augusztus 15-e után az iskolák csak a megyei, illetve a Fővárosi Tanács művelődési osztályá­nak előzetes engedélyével köthetnek munkaszerződést oedagógussal. ink és költőink mint valami rendkívülit adnak elő köny­veikben, amit drámáink a színpadon tragikusnak masz­kíroznak. Kényelemszeretet ez, gyávaság vagy rövidlátás, hogy valamennyien mindig csak az élet felületét, meg­világított felszínét ábrázol­ják, ahol érzékeink nyilván­valóan és törvényszerűen működnek, miközben oda­lent a szív boltozatos pin­céiben, gyökércsatornáiban és kloákáiban foszforos szik­rákat fújva járnak körbe a szenvedélyek veszedelmes bestiái, a legbonyolultabb és legfantasztikusabb alakza­tokban párosulva és mar­cangolva titkon, egymást? Talán e démonikus ösztönök meleg és sorvasztó lehelete rettenti vissza őket, a forró vér • gőzölgése, talán attól tartanak, hogy az emberi élet fekélyei beszennyezik ki­finomult kezüket, vagy bá­gyadtabb fényekhez szokott pillantásuk talán nem talál le a síkos, veszélyes, nyirok­tól korhadt lépcsőkön?” Induljunk el a megisme­rés és a megértés lépcsőjén ebbe a zűrzavarba, s ha az átdolgozás korlátja csak any- nyira vezet bennünket, hogy olvasni kezdjük Zweig műve­it, már megérte. Ungár Tamás flz Érzések zűrzavara a tévében Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.25: „Szennyvízöntö.” 8.35: Mozart: Esz-dúr vonósötös. K. 614. 9.03: „Vár egy új világ...” 9.33: Ki népei vagytok? 10.05: Gyermekeknek. 10.32: Népdalok. 11.00: Kilátó. 11.45: Fúvósesztrád. 12.45: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 13.28: Régine Crespin operaáriá­kat énekel. 13.55: Oktatásunk pótvizsgái. .14.15: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik, Csányi Já­nos nótákat énekel. / 15.05: Réti József operettdalokat énekel. 15.28: Szfriusz és az ősember. 16.00: Fűtől fáig. 17.05: Prokofjev: Péter és a far­kas. 17.32: Ami a számok mögött van. Riport. 17.57: I.eszler József nótáiból. 19.15: Homo ludens. 19.35: Vonzódások. * 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Magyar reformkorok — 1867—1945-ig. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.30: Olasz madrigálok. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RADIŐ 8.05: Filmzene. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Intermikrofon. 9.41: A viszály Kék Madara. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.35: Felütöm a telefonkönyvet. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: A Golden Earring együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Két arckép a sport vilá­gából. 21.35: Magnóról magnóra. 22.20: Ferninád Kauer: 12 új magyar tánc. 22.30: Nem Szentírás! 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Operakórusok. 9.25: Üj dzsesszfelvételeinkből. 10.00:-Zenekari muzsika. 11.35: Sarolta. 12.45: psida Jenő: összegyűjtött versek és műfordítások. 13.07: Fiataloknak! 13.57: A Magyar Rádió Brahms- ciklusa. 15.37: Világújság. 15.57: Zenekari muzsika. 17.00: Felejthetetlen arcok az Operaházból. 17.32: Népdalok az Alföldről. 17.57: Kritikus füllel. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.08: Glenn Gould zongorázik. 21.24: Rádiószínház. 22.36: Francia sanzonok. 22.56: Magyar szerzők ütőhang­szeres ' műveiből. SZOLNOKI STŰDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Günter Norris zenekara játszik Beatles-melódiákat. 17.20: Kulturális figyelő. Szer­kesztő: Pálréti Ágoston. 17.50: Beatpercek. A szolnoki Mozaik együttes játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.00: Hírek. 16.10: Évfolyamtársak. II/2. 17.20: Reklám. 17.25: Pannon krónika. 17.55: Képújság. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ki mit tud? Közben: kb. 21.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Zenés nyári esték, (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A vége folytatódik. 21.55: Érzelmek zűrzavara. (14 éven felülieknek!) 23.25: Képújság. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.25: A volánnál — autóvezetők­nek. 17.35: Kanadai városok. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Kedvelt dallamok. 20.50: Történelmi pillanatok. 21.15: Az őrnagy — országos filmbemutató. 22.00: Irodalmi-művészeti tv-fo- lyóirat. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.50: Videooldalak. 16.00: Nyári délután. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Zenei lépcső — tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Rockord dossziéi — film­sorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Egy este Mataj Koleznik- kel és barátaival. 21.45: Tv-napló. 22.00: Kulturális mozaik. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 19.00: Diagnózisok — adás a tu­domány köréből. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Pirani zenei esték ’83. 20.40: Hírek. 20.45: Ezer arcunk — dokumen­tumsorozat. 21.30: Reklám. 21.35: A legjobb jugoszláv fil­mek: játékfilm. MOZI Békési Bástya: Bombanő. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Gyerekek a Kéktó­hegyről, 6 és 8-kor: A tirnovói cárnő. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Üzenet az űrből, fél 8-kor: Víkendház nélkül nem élet az élet. Békéscsabai Kert: Piedone Egyiptomban. Gyulai Erkel: Pucéran és szabadon. Gyulai Petőfi: A szénbányász lánya. Gyulai Kert: A Sárkány éve. Orosházi Béke: Vérszerző­dés. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Casanova I., II. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Keresztapa i., II. (2. rész.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents