Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
o 1983. július L, péntek Vendégszerető város üdülőszövetkezet központi épülete Fotó: Fazekas László Aki a KSH egyik kiadványának, a Statisztikai Havi Közleményeknek a legfrissebb számába belelapoz, jószerivel naprakész ismereteket szerezhet Magyarország teljes demográfiai helyzetéről. A számok mögé pillantó olvasónak sokatmondó és igen elgondolkoztató az alábbi adatok együttese. Hogyan alakul a népesség száma? Hazánkban 1980-ban a népesség száma 10 millió 713 ezer; a házasságkötések száma 80 331, az élve születéseké — az 1979. évi 160 364-es magas szám után — még mindig a 148 ezret meghaladó. A természetes szaporodás azonban — ismét csak összevetve az 1979. év több mint 23 ezres lélekszám-nö- vekedésével — már csak mintegy háromezer. Ennyivel születtek többen, mint ahányan meghaltak. A tavalyi adatok, ugyanebben a régióban: összlakosság 10 millió 700 ezer; 75 557 házasság köttetett, 133 579 élve születés történt — a lakosság fogyása 10 533. És — még egy ízben búvárkodva ezekben a számokban — a jelen év első négy hónapjában további 12 ezerrel csökkent a népesség száma, ami annyit jelent, hogy az 54 ezer halálozással szemben az élve születések száma csupán 42 ezer volt. Távol álljon a szándék, mintha valamiféle nemzetsi- ratást szándékoznánk végezni. A fejlettebb gazdasággal rendelkező európai országok nagy részében évek óta regisztrálható folyamat a népességszám lassú csökkenése, és minden statisztikai számvetés-arra mutat, hogy — fejlődésünk és demográfiai helyzetünk egyenlőtlenségei folytán — magunk is ebbe a kategóriába jutottunk. Többféle — konkrét adatokon, illetve előrelátható társadalmi-egyéni szándékok elemzésén alapuló — előrejelzés szerint az ezredfordulóig akár a kétszázezres számot is meghaladhatja ez a fogyatkozás. A demográfiai hullámhegy a továbbiakban, feltehetően, ismét bizonyos mértékű születés- szám-emelkedést eredményez majd, a népességszám stagnálása azonban feltétlenül hosszabb folyamatnak ígérkezik. Július 1-töl Ezek a folyamatok részben befolyásolhatók, kedvezőbb irányba terelhetők, bármenynyire is világjelenségről van szó. A befolyásolás eszközei — nem szólva most a tudati elemekről — tekintélyes részben feltétlenül anyagi természetűek. Égető család- politikai gondjaink oldaláról, enyhítésükről a napokban az országgyűlésen is szó esett. Lázár Györgynek, a parlament nyári ülésszakán elmondott beszédéből elevenítek fel elöljáróban néhány mondatot. „A társadalmi juttatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jövedelemnél nagyobb mértékben, összesen 6 százalékkal emelkedett. Azonban így is csak szerény előrelépésre volt mód. Most... július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes csaladok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forintos családi "ótlékot kapnak, a gyermekek 6 éves koráig.” Köztudott, az egy- és több gyermekes családok életszínvonala, életmódja és anyagi boldogulása nehezebb és szerényebb manapság, mint a gyermekteleneké, vagy azo- ké, akiknek már keresők a fiaik, leányaik. Napjaink gyermeknevelése sokféle pótolhatatlan öröme mellett is jelentős anyagi áldozatvállalás, bármennyire is szívesen tesszük gyermekeinkért. S a családi pótlék reálértéke, minek is szépítenénk, megkopott, csökkent a legutóbbi korrekciója óta. Feltétlenül segítség — és nem is lebecsülendő nagyságú — a megemelt családi pótlék a családokban. Több, mint 70 éves ez a sajátos segítési, pénzügyi forma, amelynek jogosultsági körét 1946-tól lehet erőteljesen társadalmi méretűnek tekinteni (ekkor vált jogosulttá családi pótlékra a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá tartozó összes dolgozó, s a korhatár -a gyermek 16. életévére emelkedett). 1966- ban már a kétgyermekes tsz- családok is kaphatták, 1968- tól a gyermeket egyedül nevelő apák jogán is jár, 1972 januárjától pedig — s ez a szám jelenleg is egyre nő — az olyan, egy gyermeket nevelő családok is részesévé váltak ennek a családsegítő juttatásnak, amelyekben az idősebb gyermek már betöltötte a korhatárt. 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek hazánkban családi pótlékot! A jogszabály is családokra kedvezően módosult. Ma már a kisiparosok és kiskereskedők gyermekei is részesednek e támogatásban, amely gyakorlatilag teljesen kiterjedt, és azt a 16—19 éves fiatalt is megilleti, aki alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Megközelíti a 20 milliárd forintot Hogy mit jelent konkrétan ez az anyagi segítség, arra elég néhány utalás. A számítások szerint eddig a gyermekek havi eltartásából átlagosan 18—19 százalékot vállalt át az állam, ám az árviszonyok változása miatt ez az arány az utóbbi években csökkent. A mostani emelés várhatóan ennek az aránynak a szinten tartását hosszabb távon is biztosítja, illetve egy keveset emeli is. Az államkasszából már az 1981-es adatok szerint is több mint 14 milliárd jutott családi pótlék formájában a gyermekes családokhoz. Ez az összeg, a mostani emelést figyelembe véve, meg fogja közelíteni a 20 milliárd forintot. Egyértelmű, szép és nemes a cél: a gyermekvállalás ösztönzése biztatás és garancia arra, hogy az állam, a társadalom keresi a módot a segítésre, és anyagi eszközeinek arányában megpróbál könnyíteni a gyermeknevelés családi terhein. Nem csekélyek a gyermekesek anyagi terhei havonta, egy- egy gyermekre 1600—2000 forintot költenek a szülők a családi jövedelemből. A mostani korrekció körülbelül a családok kétharmadát érinti. Ha mostanság a családpolitikánkról hallunk, statisztikai adatokat olvasunk, adjuk hozzá a számsorokhoz ezeket a kedvezményeket is... Várkonyi Margit — Büszke lehet a város erre a játszótérre — szólal meg mellettem egy középkorú, feltehetően nem gyulai férfi, majd hozzáteszi: — Méltó helye van a játszóparknak, itt az üdülő és a vár közötti téren. Persze, biztos belekerült vagy félmillió forintba. A város tanácselnökével találkozva szóba került ez a legújabb büszkesége a városnak, mire dr. Takács Lőrinc megjegyzi: — Legalább annyira örültem neki, mint a gyerekek, mert a becsült összeg felébe került. Szívesen fogadtuk a kertészeti vállalatnál született kezdeményezést, így a vállalat és a városi tanács anyagi támogatásával tizenegy fafaragó keze munkájával készülhetett el. Gyula, az üdülőhely 35 ezres lélekszámú, ahol az idegenforgalom feszítő, de egyben hajtóerő is. Feszítő gond, mert a nyári csúcsidő heteiben az itt élő lakosság számánál tízezerrel több embert kell ellátni. Azt hiszem, aligha kell hangsúlyozni, milyen terheket ró ez a városra. De izgalmas a kérdés: hol a határ. mit bír el Gyula? DélkeletMagyarország metropolisa? Dr. Takács Lőrinccel, a városi tanács elnökével beszélgetve arra kerestük a választ, mi az, ami adott a vendégfogadáshoz Gyulán, vagy ahogyan a Magyar Hét, a több nyelven megjelenő hetilap emlegette: Délkelet- Magyarország metropolisában? — Egy városnak — mi úgy érezzük — nélkülözhetetlen kelléke az idegenforgalom. Ez megteremti az igényt a fejlesztésre. Sajnos az idegenforgalom bevétele nem csak ott jelentkezik, ahol erre költeni kellene. Mert igaz a már sokszor hangoztatott megállapítás: Gyulán kevés a szállás, a szórakozóhely, zsúfolt a fürdő... — Az élelmiszer-ellátásban nincs érezhető gond. Nem kapunk ilyen irányú visszajelzéseket. A piacon rendkívül jó a gyümölcs, és zöldségfelhozatal, de magasak az árak. Ez jó a termelők, a kereskedők szempontjából, a lakosság viszont drágábban jut hozzá ezekhez a termékekhez. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a felfutó idegenforgalmat nem követi a kereskedelmi és vendéglátó beruházás — mondja a tanácselnök. Míg jói érzi magát a vendég A város jelenlegi idegen- forgalmi helye, szerepe az azon_ kívül élők számára is vonzó. Mert valóban Gyulára látogat a legtöbb, Békés megyébe érkező vendég. De az ott élők ismerik ennek mindennapi hátrányait is. Igaz az a megállapítás, hogy a jelenleginél nagyobb vendégtömeget aligha bír, bírhat el hosszú távon a város. üMjami — Mi azt az elvet valljuk: amíg városunkban a nyaralók jól érzik magukat, addig a honos lakók is. Ez hosszú évek alatti tapasztalatokra épülő meggyőződésem. Persze ismerjük a gondot is. A 16 ezer foglalkoztatott közül zömében a nők vállalnak munkát az idegenforgalomban, a vendéglátásban, az egészségügyben, ahol három műszakban kell dolgozni. És az emberi problémák mellett a város vezetői olyanképpen is érzik mindennap az idegenforgalom felelősségét, hogy a lakosság jelzései és az emlékkönyvi bejegyzések tükrözik a Gyulán pihenők, de a lakosság hangulatát is. Ezért aztán inkább hízelgő és kedves ez a metropolis jelző, mint valós — jegyzi meg Takács Lőrinc. Az azonban már látható, hogy nem tartható a korábbi években kialakult fejlődési dinamizmus az idegen- forgalomban. Ez nem visszalépést jelent, hanem azt, hogy a gyógyászati forgalmat egész évben kiegyensúlyozottabbá szükséges tenni és igényesebben fogadni a vendégeket. Igényesebb vendég Előrelépés a Természetvédelmi Területeket Hasznosító Gazdasági Társaság alakulása, amelynek elképzelései szerint júliusban indul a Körösökön a hajózás (nem elsősorban idegenforgalmi szervek szervezésében), Pós- teleken a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát folytat átalakításokat, teszi alkalmassá a parkot a vendégfo- fogadásra 1984-ben. — Azt gondolom — fűzte hozzá végül a város tanácselnöke —, hogy ha a lakosság és a vendégfogadás közös érdekeit vesszük figyelembe, az igényes vendégfogadásra kell törekednünk, így érhető el haladás, és akkor jól érzik itt magukat az emberek: a vendégek és a lakosság. Számadó Julianna Május közepén készült cl 11 amatőr népművész munkája nyomán a játszópark n vendégfogadó Hortobágyon Nemzetközi lovasnapok a pusztán Tizenkilencedszer kerül sor Hortobágyon a nemzetközi lovasnapok rendezvénysorozatára. A mátai lovaspályán és környékén az elmúlt hetekben, napokban nagy volt a sürgés-forgás: számos ellátó intézmény — vendéglátósok, szövetkezetiek, kereskedelmi dolgozók — külön szervező csoportot alakított ki erre az alkalomra. A korábbi évek tapasztalatai alapján a július 1—2—3-án sorra kerülő rendezvényen mintegy 50 ezer látogatóra számítanak. Dr. Angyal László, a hortobágyi idegenforgalmi bizottság ügyvezető elnöke — túl a szervező munkák jelentős részén — elmondta, hogy minden készen áll ahhoz, hogy a pusztára látogatók szórakozása zavartalan legyen. A. sorrendben a tizenkilencedik lovasnapok versenyeit C. S. I. minősítéssel illették, ami azt jelenti, hogy az összecsapások — az ugró számok és bemutatók — elérik a nemzetközi színvonalat. A fogatversenyeket „Nemzetközi Barátságos” (C. A. A.) rangra emelték. Az idegenforgalmi bizottság ügyvezető elnöke örömmel adott tájékoztatást arról, hogy a versenyeken részt vesz a magyar A és B ugróválogatott, a színvonalas összecsapásokról gondoskodik még az NDK ugróválogatottja, a Lengyelországból, Csehszlovákiából és a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett ugrócsapatok. A fogathajtók között ott lesznek a magyar válogatott tagjai is, valamint a területi fogatok, ezenkívül a Német Szövetségi Köztársaságból és Ausztriából küldenek versenyzőket. Már 'hagyománya van annak, hogy a lovasnapok idején néprriűvészeti, népi ipar- művészeti és kézműves kirakodó vásárt is szerveznek. Az eseménysorozatra mintegy 300, a Népművelési Intézet által jegyzett népművész, népi iparművész hozza el portékáit. A lovasnapon szórakozó tízezrek nemcsak a lovasversenyeket szemlélhetik meg, hanem a kereskedelmi és vendéglátó pavilonoknál megkóstolhatják a tájegység jellegzetes ételeit is. A becslések szerint lesz elegendő mennyiségű sör, üdítő ital és harapnivaló. Végezetül ejtsünk néhány szót a háromnapos programkínálatról. Lesz itt az ország legjobb lovasiskolásai által összeállított és bemutatott lovasműsor, a hortobágyi csikósok fergeteges lovasvágtáin kívül a mátai lovaspályán — mintegy pi- hentetőül — önálló műsorral lép fel dr. Béres András vezetésével a Debreceni Népi Együttes, valamint az ugyancsak hagyományokra visszatekintő balmazújvárosi úttörő fúvószenekar. SÖR Családiház-építéshez a közreműködőknek egyszerre 8— 10 láda sört elvisznek, ha van a boltban. A munkáért nem várnak fizetséget, de sör legyen. Nincs ünnepség sör nélkül. — Néha az óvodai ballagást is néhány láda sörrel teszik „még ünnepélyesebbé”. Előzőleg olykor telefonálnak hozzánk, valahogy így: „Ha istent ismer, árulja el, most melyik boltban van sör? — meséli Darabos Albertné, a Kőbányai Sörgyár békéscsabai kirendeltségének a helyettes vezetője. Azért érdeklődnek, mert a kirendeltség hetenként egyszer szállít sört az üzletekbe, kétszer pedig a kocsmákba, vendéglőkbe. Csaknem a fél megye kapja innen a kőbányait, a minőségit és az importot. Egy-egy helyre annyit visznek, amennyit az évek során kialakult helyzet szerint a megyei tanács kereskedelmi osztálya meghatároz. A legkeresettebb természetesen a kőbányai sör. — Ennek a termelését kellene növelni. Akkor csökkenteni lehetne az importot — vélekedik Rajnai Gábor, a kirendeltség vezetője. A sörfogyasztás mértéke változó. Függ az évszakoktól, de az időjárástól is. Nyáron, hőségben érthetően több sört isznak az emberek, mint hűvös időben. Hogy lehetne ilyen körülmények között az igényt mégis kielégíteni? Rajnai Gábor a megoldást a dobozos sörben látja. A hűtőszekrényben mindig fogyasztásra készen, hat hónapig tárolható. (Az üvegesé hét napig.) Egyébként megváltoztak a fogyasztási szokások. Sok a személygépkocsi, a vezetők csak este ihatnak. Javarészt nem kocsmajárók. A legszívesebben otthon innák meg azt az egy-két pohár sört. Ha pedig így van, akkor — amíg dobozos magyar sör nincs ■— változtatni kellene az elosztáson. Jusson több az üzletekbe, kevesebb a kocsmákba ! —or
