Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

o 1983. július L, péntek Vendégszerető város üdülőszövetkezet központi épülete Fotó: Fazekas László Aki a KSH egyik kiadvá­nyának, a Statisztikai Havi Közleményeknek a legfris­sebb számába belelapoz, jó­szerivel naprakész ismerete­ket szerezhet Magyarország teljes demográfiai helyzeté­ről. A számok mögé pillantó olvasónak sokatmondó és igen elgondolkoztató az aláb­bi adatok együttese. Hogyan alakul a népesség száma? Hazánkban 1980-ban a népesség száma 10 millió 713 ezer; a házasságkötések szá­ma 80 331, az élve születése­ké — az 1979. évi 160 364-es magas szám után — még mindig a 148 ezret megha­ladó. A természetes szaporo­dás azonban — ismét csak összevetve az 1979. év több mint 23 ezres lélekszám-nö- vekedésével — már csak mintegy háromezer. Ennyi­vel születtek többen, mint ahányan meghaltak. A ta­valyi adatok, ugyanebben a régióban: összlakosság 10 millió 700 ezer; 75 557 házas­ság köttetett, 133 579 élve születés történt — a lakos­ság fogyása 10 533. És — még egy ízben búvárkodva ezek­ben a számokban — a jelen év első négy hónapjában to­vábbi 12 ezerrel csökkent a népesség száma, ami annyit jelent, hogy az 54 ezer halá­lozással szemben az élve születések száma csupán 42 ezer volt. Távol álljon a szándék, mintha valamiféle nemzetsi- ratást szándékoznánk végez­ni. A fejlettebb gazdasággal rendelkező európai országok nagy részében évek óta re­gisztrálható folyamat a né­pességszám lassú csökkené­se, és minden statisztikai számvetés-arra mutat, hogy — fejlődésünk és demográ­fiai helyzetünk egyenlőtlen­ségei folytán — magunk is ebbe a kategóriába jutot­tunk. Többféle — konkrét adatokon, illetve előrelátha­tó társadalmi-egyéni szándé­kok elemzésén alapuló — előrejelzés szerint az ezred­fordulóig akár a kétszázez­res számot is meghaladhatja ez a fogyatkozás. A demog­ráfiai hullámhegy a továb­biakban, feltehetően, ismét bizonyos mértékű születés- szám-emelkedést eredményez majd, a népességszám stag­nálása azonban feltétlenül hosszabb folyamatnak ígér­kezik. Július 1-töl Ezek a folyamatok részben befolyásolhatók, kedvezőbb irányba terelhetők, bármeny­nyire is világjelenségről van szó. A befolyásolás eszközei — nem szólva most a tudati elemekről — tekintélyes részben feltétlenül anyagi természetűek. Égető család- politikai gondjaink oldaláról, enyhítésükről a napokban az országgyűlésen is szó esett. Lázár Györgynek, a parla­ment nyári ülésszakán el­mondott beszédéből elevení­tek fel elöljáróban néhány mondatot. „A társadalmi jut­tatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jöve­delemnél nagyobb mérték­ben, összesen 6 százalékkal emelkedett. Azonban így is csak szerény előrelépésre volt mód. Most... július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyer­mekes csaladok gyermeken­kénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a je­lenlegi 130 forintos jövede­lemkiegészítés helyett pedig havi 300 forintos családi "ótlékot kapnak, a gyerme­kek 6 éves koráig.” Köztudott, az egy- és több gyermekes családok életszín­vonala, életmódja és anyagi boldogulása nehezebb és sze­rényebb manapság, mint a gyermekteleneké, vagy azo- ké, akiknek már keresők a fiaik, leányaik. Napjaink gyermeknevelése sokféle pó­tolhatatlan öröme mellett is jelentős anyagi áldozatválla­lás, bármennyire is szívesen tesszük gyermekeinkért. S a családi pótlék reálértéke, minek is szépítenénk, meg­kopott, csökkent a legutóbbi korrekciója óta. Feltétlenül segítség — és nem is lebecsülendő nagysá­gú — a megemelt családi pótlék a családokban. Több, mint 70 éves ez a sajátos segítési, pénzügyi forma, amelynek jogosultsági körét 1946-tól lehet erőteljesen társadalmi méretűnek tekin­teni (ekkor vált jogosulttá családi pótlékra a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá tartozó összes dolgozó, s a korhatár -a gyermek 16. életévére emelkedett). 1966- ban már a kétgyermekes tsz- családok is kaphatták, 1968- tól a gyermeket egyedül ne­velő apák jogán is jár, 1972 januárjától pedig — s ez a szám jelenleg is egyre nő — az olyan, egy gyermeket ne­velő családok is részesévé váltak ennek a családsegítő juttatásnak, amelyekben az idősebb gyermek már betöl­tötte a korhatárt. 1981-ben 2,1 millió gyer­mek után fizettek hazánkban családi pótlékot! A jogsza­bály is családokra kedvező­en módosult. Ma már a kis­iparosok és kiskereskedők gyermekei is részesednek e támogatásban, amely gya­korlatilag teljesen kiterjedt, és azt a 16—19 éves fiatalt is megilleti, aki alsó vagy középfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán ta­nul. Megközelíti a 20 milliárd forintot Hogy mit jelent konkré­tan ez az anyagi segítség, ar­ra elég néhány utalás. A számítások szerint eddig a gyermekek havi eltartásából átlagosan 18—19 százalékot vállalt át az állam, ám az árviszonyok változása miatt ez az arány az utóbbi évek­ben csökkent. A mostani emelés várhatóan ennek az aránynak a szinten tartását hosszabb távon is biztosítja, illetve egy keveset emeli is. Az államkasszából már az 1981-es adatok szerint is több mint 14 milliárd jutott családi pótlék formájában a gyermekes családokhoz. Ez az összeg, a mostani emelést figyelembe véve, meg fogja közelíteni a 20 milliárd fo­rintot. Egyértelmű, szép és nemes a cél: a gyermekvállalás ösz­tönzése biztatás és garancia arra, hogy az állam, a tár­sadalom keresi a módot a segítésre, és anyagi eszközei­nek arányában megpróbál könnyíteni a gyermekneve­lés családi terhein. Nem csekélyek a gyermekesek anyagi terhei havonta, egy- egy gyermekre 1600—2000 forintot költenek a szülők a családi jövedelemből. A mos­tani korrekció körülbelül a családok kétharmadát érinti. Ha mostanság a családpo­litikánkról hallunk, statisz­tikai adatokat olvasunk, ad­juk hozzá a számsorokhoz ezeket a kedvezményeket is... Várkonyi Margit — Büszke lehet a város erre a játszótérre — szólal meg mellettem egy középko­rú, feltehetően nem gyulai férfi, majd hozzáteszi: — Méltó helye van a játszó­parknak, itt az üdülő és a vár közötti téren. Persze, biz­tos belekerült vagy félmillió forintba. A város tanácselnökével találkozva szóba került ez a legújabb büszkesége a város­nak, mire dr. Takács Lőrinc megjegyzi: — Legalább annyira örül­tem neki, mint a gyerekek, mert a becsült összeg felébe került. Szívesen fogadtuk a kertészeti vállalatnál szüle­tett kezdeményezést, így a vállalat és a városi tanács anyagi támogatásával tizen­egy fafaragó keze munkájá­val készülhetett el. Gyula, az üdülőhely 35 ezres lélekszámú, ahol az ide­genforgalom feszítő, de egy­ben hajtóerő is. Feszítő gond, mert a nyári csúcsidő hetei­ben az itt élő lakosság szá­mánál tízezerrel több embert kell ellátni. Azt hiszem, alig­ha kell hangsúlyozni, milyen terheket ró ez a városra. De izgalmas a kérdés: hol a ha­tár. mit bír el Gyula? Délkelet­Magyarország metropolisa? Dr. Takács Lőrinccel, a városi tanács elnökével be­szélgetve arra kerestük a választ, mi az, ami adott a vendégfogadáshoz Gyulán, vagy ahogyan a Magyar Hét, a több nyelven megjelenő hetilap emlegette: Délkelet- Magyarország metropolisá­ban? — Egy városnak — mi úgy érezzük — nélkülözhetetlen kelléke az idegenforgalom. Ez megteremti az igényt a fejlesztésre. Sajnos az ide­genforgalom bevétele nem csak ott jelentkezik, ahol erre költeni kellene. Mert igaz a már sokszor hangoz­tatott megállapítás: Gyulán kevés a szállás, a szórakozó­hely, zsúfolt a fürdő... — Az élelmiszer-ellátás­ban nincs érezhető gond. Nem kapunk ilyen irányú visszajelzéseket. A piacon rendkívül jó a gyümölcs, és zöldségfelhozatal, de maga­sak az árak. Ez jó a terme­lők, a kereskedők szempont­jából, a lakosság viszont drá­gábban jut hozzá ezekhez a termékekhez. Sajnos, azt ta­pasztaljuk, hogy a felfutó idegenforgalmat nem követi a kereskedelmi és vendéglá­tó beruházás — mondja a tanácselnök. Míg jói érzi magát a vendég A város jelenlegi idegen- forgalmi helye, szerepe az azon_ kívül élők számára is vonzó. Mert valóban Gyulára látogat a legtöbb, Békés me­gyébe érkező vendég. De az ott élők ismerik ennek min­dennapi hátrányait is. Igaz az a megállapítás, hogy a jelenleginél nagyobb vendég­tömeget aligha bír, bírhat el hosszú távon a város. üMjami — Mi azt az elvet valljuk: amíg városunkban a nyaralók jól érzik magukat, addig a honos lakók is. Ez hosszú évek alatti tapasztalatokra épülő meggyőződésem. Per­sze ismerjük a gondot is. A 16 ezer foglalkoztatott közül zömében a nők vállalnak munkát az idegenforgalom­ban, a vendéglátásban, az egészségügyben, ahol há­rom műszakban kell dolgoz­ni. És az emberi problémák mellett a város vezetői olyanképpen is érzik min­dennap az idegenforgalom fe­lelősségét, hogy a lakosság jelzései és az emlékkönyvi bejegyzések tükrözik a Gyu­lán pihenők, de a lakosság hangulatát is. Ezért aztán in­kább hízelgő és kedves ez a metropolis jelző, mint valós — jegyzi meg Takács Lőrinc. Az azonban már látható, hogy nem tartható a koráb­bi években kialakult fejlő­dési dinamizmus az idegen- forgalomban. Ez nem vissza­lépést jelent, hanem azt, hogy a gyógyászati forgal­mat egész évben kiegyensú­lyozottabbá szükséges tenni és igényesebben fogadni a vendégeket. Igényesebb vendég Előrelépés a Természetvé­delmi Területeket Hasznosító Gazdasági Társaság alakulá­sa, amelynek elképzelései szerint júliusban indul a Körösökön a hajózás (nem elsősorban idegenforgalmi szervek szervezésében), Pós- teleken a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát folytat átalakításokat, teszi alkal­massá a parkot a vendégfo- fogadásra 1984-ben. — Azt gondolom — fűzte hozzá végül a város tanács­elnöke —, hogy ha a lakos­ság és a vendégfogadás kö­zös érdekeit vesszük figye­lembe, az igényes vendégfo­gadásra kell törekednünk, így érhető el haladás, és ak­kor jól érzik itt magukat az emberek: a vendégek és a lakosság. Számadó Julianna Május közepén készült cl 11 amatőr népművész munkája nyomán a játszópark n vendégfogadó Hortobágyon Nemzetközi lovasnapok a pusztán Tizenkilencedszer kerül sor Hortobágyon a nemzetközi lo­vasnapok rendezvénysoroza­tára. A mátai lovaspályán és környékén az elmúlt hetek­ben, napokban nagy volt a sürgés-forgás: számos ellátó intézmény — vendéglátósok, szövetkezetiek, kereskedelmi dolgozók — külön szervező csoportot alakított ki erre az alkalomra. A korábbi évek tapasztalatai alapján a július 1—2—3-án sorra kerülő ren­dezvényen mintegy 50 ezer látogatóra számítanak. Dr. Angyal László, a hor­tobágyi idegenforgalmi bi­zottság ügyvezető elnöke — túl a szervező munkák je­lentős részén — elmondta, hogy minden készen áll ah­hoz, hogy a pusztára láto­gatók szórakozása zavarta­lan legyen. A. sorrendben a tizenkilencedik lovasnapok versenyeit C. S. I. minősí­téssel illették, ami azt jelen­ti, hogy az összecsapások — az ugró számok és bemuta­tók — elérik a nemzetközi színvonalat. A fogatverse­nyeket „Nemzetközi Barát­ságos” (C. A. A.) rangra emelték. Az idegenforgalmi bizottság ügyvezető elnöke örömmel adott tájékoztatást arról, hogy a versenyeken részt vesz a magyar A és B ugróválogatott, a színvona­las összecsapásokról gondos­kodik még az NDK ugróvá­logatottja, a Lengyelország­ból, Csehszlovákiából és a Német Szövetségi Köztársa­ságból érkezett ugrócsapa­tok. A fogathajtók között ott lesznek a magyar válogatott tagjai is, valamint a területi fogatok, ezenkívül a Német Szövetségi Köztársaságból és Ausztriából küldenek ver­senyzőket. Már 'hagyománya van an­nak, hogy a lovasnapok ide­jén néprriűvészeti, népi ipar- művészeti és kézműves kira­kodó vásárt is szerveznek. Az eseménysorozatra mint­egy 300, a Népművelési In­tézet által jegyzett népmű­vész, népi iparművész hozza el portékáit. A lovasnapon szórakozó tízezrek nemcsak a lovasversenyeket szemlél­hetik meg, hanem a keres­kedelmi és vendéglátó pavi­lonoknál megkóstolhatják a tájegység jellegzetes ételeit is. A becslések szerint lesz elegendő mennyiségű sör, üdítő ital és harapnivaló. Végezetül ejtsünk néhány szót a háromnapos prog­ramkínálatról. Lesz itt az or­szág legjobb lovasiskolásai által összeállított és bemu­tatott lovasműsor, a horto­bágyi csikósok fergeteges lo­vasvágtáin kívül a mátai lo­vaspályán — mintegy pi- hentetőül — önálló műsorral lép fel dr. Béres András ve­zetésével a Debreceni Népi Együttes, valamint az ugyan­csak hagyományokra vissza­tekintő balmazújvárosi úttö­rő fúvószenekar. SÖR Családiház-építéshez a köz­reműködőknek egyszerre 8— 10 láda sört elvisznek, ha van a boltban. A munkáért nem várnak fizetséget, de sör legyen. Nincs ünnepség sör nélkül. — Néha az óvodai balla­gást is néhány láda sörrel teszik „még ünnepélyesebbé”. Előzőleg olykor telefonálnak hozzánk, valahogy így: „Ha istent ismer, árulja el, most melyik boltban van sör? — meséli Darabos Albertné, a Kőbányai Sörgyár békéscsa­bai kirendeltségének a he­lyettes vezetője. Azért érdeklődnek, mert a kirendeltség hetenként egy­szer szállít sört az üzletek­be, kétszer pedig a kocsmák­ba, vendéglőkbe. Csaknem a fél megye kapja innen a kő­bányait, a minőségit és az importot. Egy-egy helyre annyit visznek, amennyit az évek során kialakult helyzet szerint a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya megha­tároz. A legkeresettebb ter­mészetesen a kőbányai sör. — Ennek a termelését kel­lene növelni. Akkor csökken­teni lehetne az importot — vélekedik Rajnai Gábor, a kirendeltség vezetője. A sörfogyasztás mértéke változó. Függ az évszakoktól, de az időjárástól is. Nyáron, hőségben érthetően több sört isznak az emberek, mint hű­vös időben. Hogy lehetne ilyen körülmények között az igényt mégis kielégíteni? Rajnai Gábor a megoldást a dobozos sörben látja. A hűtőszekrényben mindig fo­gyasztásra készen, hat hó­napig tárolható. (Az üvege­sé hét napig.) Egyébként megváltoztak a fogyasztási szokások. Sok a személygép­kocsi, a vezetők csak este ihatnak. Javarészt nem kocs­majárók. A legszívesebben otthon innák meg azt az egy-két pohár sört. Ha pe­dig így van, akkor — amíg dobozos magyar sör nincs ■— változtatni kellene az el­osztáson. Jusson több az üz­letekbe, kevesebb a kocsmák­ba ! —or

Next

/
Thumbnails
Contents