Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

1983. július 30., szombat A szükségállapot után Lengyelországban Egy újabb lépes előre — így lehetne röviden össze­foglalni a szükségállapot feloldásának jelentőségét Len­gyelországban. A rendkívüli intézkedések teljes meg­szüntetése, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának feloszlatása igen fontos esemény, de nem jelent fordu­latot az ország politikai életében és senkit sem ért olyan váratlanul, mint a másfél évvel ezelőtti decemberi dön­tés. Az intézkedés, és a vele együtt elrendelt közkegye­lem azt bizonyítja: az or­szág vezetése ura a helyzet­nek, és betartotta ígéretét, hogy a korlátozó rendelke­zések a kelleténél egy nap­pal sem tartanak tovább. A szejm döntése egyben meg­erősíti azt a korábbi érté­kelést is, mely szerint a nor­malizálódás folyamata a vártnál gyorsabban és ked­vezőbb körülmények kö­zött halad. A lengyel vezetők soha­sem hagytak kétséget afelől, hogy akárcsak a rendkívüli helyzet követelte szükség- intézkedések bevezetése, úgy azok megszüntetése is egye­dül a szuverén lengyel ál­lam elhatározásától függ. Teljesen értelmetlen min­den kísérlet arra, hogy kí­vülről próbálják befolyásol­ni az ország belső ügyeinek alakulását. A lengyel parlamentnek legutóbbi kétnapos ülésén a szükségállapot megszünteté­séről hozott határozata te­hát nem valamiféle külső nyomásnak tett engedmény, hanem annak a belső fejlő­désnek a logikus következ­ménye, amely immár 19 hó­napja az ország társadal­mának fokozódó támogatá­sát élvezi. Az ellenforradal­mi veszély felszámolása után azonnal megindult a széles társadalmi megegyezés épí­tésének folyamata. A gaz­daság talpraállításával együtt folyó politikai nor- malizációhoz nyújt kétségte­A Szovjetunió Moszkvics autógyárában megkezdték az 1986-os modell kialakítását. A tervek szerint az • új Moszkvics megőrzi a koráb­bi modellek összes alapvető erényét. Többek között a szilárd és tartós karosszéri­át, bár formáját áramvona­Nicaraguában. Segítettek azonban barangolásainkban a kinti kolónia tagjai, akik kintlétünk alatt végig rend­kívül szívélyesen, kedvesen fogadtak, kalauzoltak ben­nünket a távoli országban. Eljutottunk az ország nyuga­ti részére, csendes-óceáni partjára. Az atlanti-óceáni partszakaszt nem tudtuk már meglátogatni. Ennek két oka is volt, egyrészt már itt is' harcok folytak, másrészt pe­dig az ország közepéig veze­tő betonút egyszercsak véget lenül jobb — mindenekelőtt lélektanilag — kedvezőbb feltételeket a szükségállapot július 22-i feloldása. Varsóban józan derűlátás­sal tekintenek előre — de senki sem számít arra, hogy az ország belső életének fej­lődésében az elkövetkező hó­napokban, években elkép­zelhetetlenek lennének a kisebb-nagyobb nehézségek, az átmeneti feszültségek. Hogy ezek minél kevésbé akadályozzák a társadalmi és politikai élet demokrati­kus újjáépítésének folya­matát, a gazdaság fellendí­tésére irányuló törekvése­ket, az ország törvényhozá­sa néhány olyan átmeneti intézkedést hozott, amelyek célja a további stabilizáció feltételeinek törvényes sza­vatolása. A szükségállapot feloldá­sa, a Lengyelországban tartó kedvező társadalmi-gazdasá­gi folyamatok még egy ta­nulsággal szolgálnak. Ismét bebizonyosodott, hogy tel­jesen értelmetlenek a min­denekelőtt Washingtonban, és egyes nyugat-európai fő­városokban kiagyalt elméle­tek arról, hogy a szocialista országokat különféle „bün­tetésekkel” és „jutalmakkal” szuverén politikájuk feladá­sára lehet kényszeríteni. A Lengyelorság ellen al­kalmazott politikai diszkri­mináció és a példátlan gaz­dasági szankciók nem azért mondtak csődöt, mintha kép­telenek lettek volna való­ban érzékeny károkat okoz­lasabbá alakítják. A kocsi belső tere észrevehetően bő­vül, s hiányzik majd az a hosszú, kiemelkedő rész, amely alatt a jelenlegi tí­pusoknál a kardántengely húzódik. Az új autó ugyan­is első kerék meghajtású lesz, tehát nem lesz szükség ér, s az utat a keleti ország­részben a dzsungelén át csak hajóval lehetett volna foly­tatni. Ugyanígy nem jutot­tunk el az ország hegyvidé­keire sem, mert itt is harcok dúltak. — Akadt-e valami kalan­dotok? — Kintlétem idején állan­dóan nyakamban lógott a fényképezőgépem. Managuá- ban 1972-ben szörnyű föld­rengés pusztított, amely ak­kor romba döntötte a magas, ni; mert okoztak károkat. A legmérsékeltebb becslések szerint — az egyébként is nehéz helyzetben levő len­gyel gazdaságot — több mil­liárd dollárnyi bevételtől fosztotta meg csak az Egye­sült Államok diplomáciája. A szankciópolitika értel­metlensége mindenekelőtt abban áll, hogy a világ rea­litásait próbálja megkérdő­jelezni, azt, hogy Lengyelor­szág és a többi szocialista ország politikailag és gaz­daságilag szuverén államok. Természetesen sem Varsó­ban, sem másutt nem vár­ják, hogy egyik napról a másikra bárhol nyíltan beis­merjék e túlhaladott politi­ka kudarcát. Az utóbbi na­pokban nem is erről, hanem arról hallani egyre többet, hogy a lengyel szükségálla­pot megszüntetése a nyugati .szankciópolitika sikere len­ne. Vagyis a gazdasági, és ezen keresztül a politikai normalizációt szándékosan megnehezítő nyugati taktika végül is a várt eredményt hozta volna. Más nyugati „elemzők” úgy látják, hogy a szükség- állapot feloldásával lénye­gében nem változott semmi, ezért nincs értelme a módo­sításnak — azaz folytatni kell az eddigi politikát. Varsóban kellően értékel­nek minden olyan fejle­ményt, amely hozzájárul Lengyelország és a nyugati tőkés országok kapcsolatai­nak javításához — de ma sem felejtik hangsúlyozni, hogy a kapcsolatok romlá­sáért á felelősség a másik felet terheli. Így aztán a megoldást is ott kell keres­ni: mindenekelőtt annak a politikának a felülvizsgála­tában, amely az 1980-as évek elejére jelentősen visszavetette az európai enyhülés folyamatát, a dip­lomácia egyik eszközévé lép­tette elő a gazdasági zsaro­lást, és lényegesen fokozta a nemzetközi feszültséget azzal, hogy a fegyverkezési ver­seny újabb fordulójára tett előkészületeket. Zsebesi Zsolt kardántengelyre. Az új mo­dell teljes egészében szovjet fejlesztésen alapul, s kom­fortossága megközelíti a Zsiguliét. Az új konstrukció­jú személygépkocsit gyártó üzemet jelentősen korszerű­sítik olyan modern gépek­kel, berendezésekkel, ami­lyent a szovjet autóiparban még nem alkalmaztak. 10—15 emeletes házakat. Több közülük azóta is rom­ként látható ott a főváros utcáin. Ezeket a romba dőlt épületeket fegyveresek őrzik. Egy ilyen romhalmaz tetejé­re — a jobb látószög miatt — felkeveredtem, s épp a blendét állítottam, amikor egyik pillanatról a másikra fegyvercső végét éreztem, a hátamban. Hondurasi ellen­forradalmárnak néztek, aki azt jött feltérképezni, hogy hol érdemes robbantani. Há­rom katona kísért a sandi­nista parancsnokhoz, aki mi­után elmagyaráztam helyze­temet, azonnal megértett, s így minden bonyodalom nél­kül megúsztam ezt a kalan­dot. — Küldetéseteknek volt egy másik feladata is. — Igaz. Átadtuk a KISZ KB által küldött oktatási eszközöket, módszertani út­mutatásokat, játékokat, or­vosságokat, mindezt körül­belül félmillió forint érték­ben. Mi magunk vittük el a nicaraguai iskolákba a di­daktikai játékok, hallásjaví­tó készülékek, hangerősítők, diagnosztikai műszerek egy részét. — Lesz-e folytatása a mos­tani útnak? — Remélem, hogy igen. Mióta kint jártam, még in­kább tudom, hogy sok segít­ségre van szüksége ennek az országnak, hogy talpra áll­jon, folytathassa megkezdett forradalmát! Kárpáti Miklós Új típusú Moszkvics kocsit gyártanak Fejti György kitüntetéseket ad át a Nicaraguában járt ma­gyar logopédusoknak (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele — KS) A gabonabetakarítás idő­szakában napi több száz vagon búzát nyelnek el a ke­nyérgabonát tároló tornyok, a hatalmas silók. De még így sincs belőlük elég. Az egy főre eső szemestermék- termelésben Magyarország a világ élvonalába tartozik. A korszerű tárolók aránya azonban az eddigi lendüle­tes raktárépítés ellenére is kicsi (kb. 35 százalék). Az összes tárolókapacitás a szemes termékeknek csak kétharmadát képes befogad­ni, ami azért is kedvezőtlen, mert nem megfelelő tárolási körülmények között 15—20 százalékot is elérhet a mi­nőségi károsodás. A vasbetonsilók építése bonyolult és drága technoló­giát igényel (alapozás, va­salás, zsaluzás, betonkészí­tés stb.), de maga az épít­mény stabil és időtálló, így hosszú időre megoldja egy- egy terület tárolási problé­máit. Napjainkban inkább a fémsilók létesítését helyezik előtérbe, amelyek igénytele­nebb alapra modulelemek­ből csavarozással, daruzás nélkül megépíthetők. A be­tonépítmény elkészítése technológiai okokból nem gyorsítható. Komoly előny­nek számít, hogy a _ fémsiló összeszerelése sokkal gyor­sabb, s további gyorsításá­nak nincsenek technológiai akadályai. A silók konstrukciójánál — legyen az vasbeton, vagy fémsiló — sok múlik a be- és kitárolási lehetőségek megfelelő megteremtésén. Gondolni kell például arra, hogy ha a tornyot folyama­tosan töltik, és egyidejűleg ürítik le, a legrégebben tá­rolt anyag legkorábbi üríté­se csak alsó kihordással old­ható meg. Képünkön külö­nös nézőpontból, a felső fel­töltővezetékek erdejéből is­merkedhetünk meg egy siló­sorral. Jól látható, hogy a gabonasilók mindegyikébe több vezeték is becsatlako­zik, így a betárolásnál min­denfajta kombináció meg­valósítására lehetőség van. Megőrzött információk Egyre több olyan mun­kahely van — vasúti szol­gálat, légi közlekedés, disz­pécserközpont, mentő- és tűzoltószolgálat stb. —. ahol fontos követelmény több egyidejű beszélgetés, tele­fonon, vagy rádiótelefonon érkező jelentés megbízható, folyamatos rögzítése. Az igény az ilyen készülékek iránt annyira fokozódott, hogy a hazai ipar is (a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár) berendezkedett a gyártásuk­ra. így született meg a ké­pünkön látható SHR—216 típusú 16 csatornás, 12 coll­os, mágnesszalaggal műkö­dő jelentéstároló. E típus előzménye, egyszerűbb vál­tozata az SHR—116-os ké­szülék, amely egy futómű­vű szalagberendezés és a hozzátartozó elektronika ré­vén felvételre és lejátszásra egyaránt alkalmas. Az SHR—216-os tulajdon­képpen egyszerűbb társa megkétszerezésével alakult ki, mivel két teljesen egyen­értékű futóművet tartalmaz. Konstruktőrei a felvétel pontos idejét rögzítő időjel­adót is terveztek bele, s ugyanakkor időjelvevővel is ellátták, mely lejátszáskor a szalagon rögzített pontos időt számlálócsövein kijel­zi. Adott szalagszakasz gyors kikeresésére a normál se­besség kb. 40-szerese szol­gál, mellyel a szalag előre- hátra futtatható. Amennyiben az adott fel­használási területen követel­mény a folyamatos (napi 24 órás) felvétel, az SHR—216­os jöhet csak számításba. Ha a folyamatosan rögzített in­formáció fontossága szigo­rúan megköveteli az állan­dóan készenlétben levő tar­talékkészüléket. úgy az SHR—216-ost csak felvé­telre használják, oly módon, hogy a másik futómű a tar­talék. Az üzemi futómű bár­mely mechanikus vagy elektromos hibája, illetve szalagvég vagy szalagsza­kadás esetén az automatika a tartalékra kapcsol. Ebben az összeállításban ellenőrző lejátszásra egy SHR—116- os készüléket állítanak be. Röviden FÖLDRENGÉST JELZŐ MŰSZER A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának geofizikai inté­zetében egy rendkívül érzékeny akusztikai műszert állítottak elő. A műszer segítségével olyan földrengéseket, amelyeknek fészke nincs túl mélyen, előre lehet jelezni. A műszer feljegy­zi az egymásra következő réte­gekben jelentkező csikorgó és recsegő hangokat. Ezeket tudni­illik a földrengést megelőző, egyre fokozódó belső feszültsé­gek váltják ki. A néhány tucat kilométer mélységben elhelyez­kedő kőzetrétegben ezek a zajok rendszerint gyengébbek a szú­nyograj zümmögésénél is. Gya­koriságuk és hangerejük növe­kedése adja meg a vészjelet, amelyet a műszer nyomban fel­jegyez. Az eddig végzett próbák eredményesek voltak. Egy hatos erősségű földrengést már 24 órával a bekövetkezés előtt jel­zett a műszer, a gyengébb rez­gésekről 5—6 órával kipattaná­suk előtt adott hírt . AZ ÍZÉRZÉS ZAVARA Az utóbbi években több ku­tató foglalkozott az ízérzés za­varával. Akik ebben a zavar­ban szenvednek, nem tudják elég pontosan megkülönböztetni az ízeket, és ugyanakkor kelle­metlen ízűnek érzik az ételeket és az italokat. Leírtak olyan eseteket, amikor .emiatt a bete­gek 5—14 kilogrammot lefogy­tak. Ezeket a tüneteket össze­hasonlították a terhesség első három hónapjában és májgyul­ladás alkalmával jelentkező pa­naszokkal, és az eredmények arra utaltak, hogy e jelenségek oka bizonyos nyomelemek hiá­nyában keresendő. (A nyomele­mek a szervezet számára igen kis mennyiségben szükséges ké­miai elemek, amelyek hiánya betegségi tüneteket idézhet elő.) Kiderült ugyanis, hogy ha ezek­nek a betegeknek a tápláléká­ba rezet, cinket, vagy nikkelt kevertek, megszűnt az ízérzés- zavaruk. LÉZER A FOGÁSZATBAN Amerikai kutatók állatkísérle­tek nyomán beszámoltak arról, hogy lézersugarakkal csökken­tették a természetes fogzománc áteresztőképességét. Sugárforrás­ként rubinlézert alkalmaztak. Még jobb eredményeket értek el, ha a kezelendő fogat nátrium­réteggel vonták be. ily módon a foltokat és a foglepedéket is sikerült a lézersugárral eltávo- lítaniuk, a fogállomány károsí­tása nélkül. A fogszuvasodás a fogzománc belső oldalán kezdődik, s köz­ben a zománc kívülről egy ide­ig még sértetlennek látszik. A szuvasodást okozó anyagok azonban a zománc már akkor meglevő repedésein hatolnak át, s így jutnak a zománc alá. A kutatómunkálatok célja olyan lézerkezelés kidolgozása, amely a fogzománc alatt már bekövet­kezett szuvasodást megállítja, és a zománc apró repedéseit el­zárja.

Next

/
Thumbnails
Contents