Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
a 1983. július 24., vasárnap •KHÜUKKM SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT 1982—83 NB I: 16. Békéscsabai Előre Spartacus 36 5 7 18 41—75 17 Mérlegen a lila-fehérek labdarúgóinak szereplése Mi történt az Előre Spar- tacussal? Hogyan juthatott idáig a viharsarki együttes? A kérdést még manapság is gyakran felteszik a labdarúgás . honi történéseinek figyelemmel kísérői, s nemcsak Békésben, hanem mindenfelé az országban. Egyszerűen képtelenek tudomásul venni, hogy a nem is olyan régen még stílusos, a magyar mezőnyben bárkit legyőzni képes lila-fehérek az 1982 83-as bajnokságban már hetekkel a redőnyhúzás előtt kiestek, méltatlan statisztaszerepre kényszerültek. Véget ért tehát a megye- székhely labdarúgásának történetében egy szakasz, amely kilenc esztendeje kezdődött. és — mint nem egy hasonló vidéki csapat esetében — nem érte meg a „kisjubileumot" . . . Olyan együttes köszönt el a legjobbaktól. amely válogatottakat adott, egész Békés megye támogatását élvezte, s amelynek váratlan távozása előtt most tízezrek állnak értetlenül. Annak ellenére, hogy a csapat az őszi idényzáráshoz közeledve még csak figyelmeztető veszélybe került: a Népstadionban a Ferencvárostól elszenvedett 8—3-as. majd a nyíregyházi 1—3 után sokan megjósolták: nem lesznek képesek többé talpra állni . . . Nekik lett igazuk, bár a mélyrepülés sokkal, de sokkal hamarabb elkezdődött. Egy jobbára felszín alatt zajló folyamat zárópasszusa csak a mostanra látványossá vált zuhanás! Hogy mennyire nem újkeletű problémákkal kell most szembenézni — legalább most! —. annak bizonyságául elég néhány korábbi újságcikk címét felidézni. íme néhány, akár földrengésjelző gyanánt is felfogható írás összefoglalója: „ősszel bravúr, tavasz- szal csőd Békéscsabán" (1975 június). „Egy csapat ítéletre vár” (1976 május). „A Békéscsaba tavasszal csak önmaga árnyéka volt" (1977 június), „A színes álmoktól a sötét valóságig” (1981 november). „Már nem előny a hazai pálya?” (1981 december), „Békéscsabán egy tavaszon, s egy nyáron át tartott a varázs” (1983 január), „Tűzoltás Békéscsabán” (1983 április). A kiesés okainak boncolgatása mindenképpen a vezetés munkájának serpenyőbe rakásával kell. hogy kezdődjön. 1981 őszén a csapat NB I-es korszakának előző nyáron legjobb eredményét produkáló 9. helyen végzett csapat edzőjét. Marosvölgyi Károlyt hazai berkekben is szokatlan módon távolították el posztjáról — helyet csinálva a Hollandiában már ősz eleje óta becsomagolt bőrönddel várakozó Zalai Lászlónak! Á csere fényesen sikerült, a játékosok áradoztak a mester szaktudásáról. aki végre valami újat hozott... A következő tavasz jól sikerült, így nem csoda, eközben elfelejtkeztek egyesek arról: a kiesők elleni hazai győzelmek 2 ponton túli értéke csekély, legfeljebb arra volt jó, hogy olyan hurráhangulatot szüljön Csabán, amilyen még azokon a jóval régebbi nyarakon sem tombolt, amikor az eredmények kedvező alakulása (?!), és a lét számemelés biztositotta csak a további élvonalbeli játék lehetőségét Kerekeséknek! Az sem tűnt fel a klubvezetésnek — de legalábbis ,,jóváhagyólag tudomásul vették” —, hogy röpke hónapok alatt csapatra váló játékostól szabadult meg az egyszemélyes szakosztályvezetés, holott napnál is világosabb: Zsíros, Maján. Vágó, Fodor, Ravasz, Vágási képviselt olyan erőt, mint a helyettük érkezettek, sőt...-Az ősznek szűk kerettel, fél tucat újonccal nekivágó Zalai hamar ellentétbe került á VB-röl összetörtén hazaérkező Kerekessel, s csak olaj volt a tűzre, hogy nem javasolta újólag a válogatottlldatOk, számok, nevek # A Békéscsabai Előre Spartacus 1974 óta szerepel az NB I-ben. Eddigi helyezései: 1974—75 — 14. (28 mérkőzésen 21 pont), 1975—76 — 15. (30—24), 1976—77 — 13. (34—28), 1977—78 — 10. (34— 31), 1978—79 — 12. (34—31), 1979—80 — 14. (34—32), 1980— 81 — 9. (34—36), 1981—82 — 10. 34—35), 1982—83 — 16. (30-17). # Amire a kiesés ellenére is elégedetten gondolhatunk vissza: ősszel otthon 3—2-re legyőzték a bajnok Rába ETO-t, és az MNK-ban bejutottak a legjobb négy közé. ' # A Népsport játékosrangsorában a legelőkelőbb helyen Pásztor (6.) szerepelt, hozzá legközelebb Kőhalmi (62—67.) és Tisza (70—71.) áll. A 189 labdarúgót számba vevő lista leghátulján Fabulya (174.), Melis (175.) és % Szekeres (180—181.) neve olvasható. 0 A házi góllövőlista: Ku- rucz, Melis 7—7, Sulija 5, Ka- nyári, Takács 4—4, Kőhalmi 3, Adorján, Tisza, Pásztor, Kerekes, Rácz 2—2, Király- vári 1. # Az, elmúlt szezonban öt olyan játékos szerepelt, aki az egyesület saját neveltjének számít: Kerekes, Kurucz, Fabulya, Cseh és Melis. # A különböző tabellákon a Békéscsaba minden létező összehasonlításban sereghajtó, kivéve a vidékiek egymás elleni hazai mérkőzéseit figyelembe véve, itt 7. a 10 csapat között. 0 összesen 23 játékos jutott szóhoz az 1982—83-as idényben. A 30 mérkőzésből Kurucz és Kerekes mindösz- sze kétszer hiányzott, Rácz 3, Királyvári 5 alkalommal, öten játszottak tíznél kevesebbszer. # Az NB I-ben eddig legtöbbször szerepeltek: Kerekes 263, Pásztor 239, Királyvári 226 — ők hárman tagjai a kétszázasok klubjának. Az 1982—83-as évadban szerepeltek közül Kőhalmi 159, Zsömbörgi 136, Tisza 100, Rabcsák 89, Rácz 86, Kurucz 86, Steigerwald 83, Melis 77, Kanyári 65 alkalommal játszott eddig az NB I-ben. # A 9 esztendős élvonalbeli szereplés során 9 edző dirigálta a csapatot, ezen belül 4(!) alkalommal történt idény közben is „váltás”. ba. Innen kezdve lehetetlen helyzet alakult ki, a játékosok — posztjukon rivális híján — kényelmi helyzetükkel napról napra visszaéltek, az edzések fegyelme fokozatosan csökkent, miközben Zalait — az ő magyarországi szerződtetéséért az illetékesek segítségével mindent megmozgatok — szép lassan magára hagyták. Kész csoda, hogy eközben 13 pont (4 győzelem, öt döntetlen) ösz- szegyűjtésére tellett. Túlontúl csalóka, sokakat megnyugtató siker volt a Rába legyőzése — mert a már- már. kétkedőket is meggyőzte: lám, tud ez a csapat futballozni. nincs itt semmi baj . . . Amikor azonban a téli pihenőre az ellenlábas nyíregyháziaktól elszenvedett vereség után a táblázaton még lejjebb csúszott a gárda — nyilvánvaló lett: csak a csoda mentheti meg a kieséstől a Békéscsabát. Békéscsabán mindig jellemző volt, hogy amikor az edző emelte a mércét, több munkát követelt, rendre ellenállásba ütközött, egyebek közt azért is, mert a „másik oldalon" a keretnek csak néhány tagja értett egyet vele. Ugyancsak elgondolkodtató néhány egyéb tényező is. így például, hogy Rabcsák. aki az ősz labdarúgója címet érdemelte ki. hogyan lehetett az idény végére Y'sak a 12. (!) a listán. Vagy a sorsdöntő. MTK-VM elleni találkozón miért nem állhatott rendelkezésre Fabulya és Szekeres. Ennyire háttérbe kellett szorulnia a klubérdekeknek az U válogatott külföldi barátságos mérkőzése miatt. Az edző és a játékosok között, valamint a vezető edző és a vezetés között egyre élesedett az ellentét, ám , a bajok gyökeres megoldása , tovább késett. Ez véleményünk szerint kétféleképpen lett volna megoldható: Zalai Lászlóval már télen szerződést kellett volna bontani. de ettől, éppen ideke- . rülésének körülményeit ismerve. igencsak ódzkodott a klubvezetés. A másik: ha már maradása mellett voksoltak.: minden kérdésben támogatni kellett volna döntéseit. s nem hagyni a játékosuralom további erősödését. Egyik sem történt meg, s az sem hozott alapvetően változást, hogy január 1-től Miklya János személyében az egyesület szakmai elnök- helyettesét állították a szakosztály élére. Vantara János, az egyesület társadalmi elnöke: — Azzal kezdődtek a bajok, hogy az idegenből érkezett edzőt a szakma nem fogadta be. Ne várja, hogy látványos példákat hozzak ennek igazolására, de számos apró jel mutatott erre. Kétségtelen, hogy későn figyeltünk fel a Pillér—Zalai kettős hibáira, túl sokáig hagytuk őket túlságosan is önállóan dolgozni, saját útjukat járni, már tavaly szeptember óta, ráadásul egymással szemben is megromlott a viszonyuk, annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt cáfolták ezt. Későn zártuk rövidebbre a probléma fonalát. Csak az őszi, PMSC elleni találkozó előtt, akkorra bizonyosodtunk meg arról, hogy a szakosztályvezetés, mint kollektív testület, egyáltalán nem funkcionál. Fegyelmezni sem tudtunk, mert abból levonni, amit a játékosok meg sem kerestek, nem is lehet. Zalai is ideges lett az eredménytelenség következtében, nem válogatott a módszerekben — válaszul a játékosok teljesen 4 szembefordultak vele. A tanulságokat levonva, most azon dolgozunk, hogy, akár áldozatok árán is, de megtisztítsuk a szakosztályt a nem odavalóktól. Azt is szeretném azonban hozzátenni, hogy a kiesés okait elemezve, nem sajátos békéscsabai problémákkal kellett, és kell szembenéznünk. Amíg közösen, a sportág egészében tekintve nem lesznek alapvető változások, igazi előrelépés sehol, nálunk sem képzelhető el. Pedig még a 26. fordulóban. az MTK-VM elleni találkozó előtt reménykedtek a szurkolók. A tisztes helytállásban feltétlenül. A bajnoki záráskor, a Nyíregyháza vendégeskedésékor azonban már abban sem. A szakosztályvezetés képmagnóra rögzítette ezt a 90 percet. Azóta már jó néhányszor visszaidézték a kihagyott helyzeteket... S az őszi csapat keretének kialakításakor — mint elmondták — figyelembe veszik a látottakat is . . . Amit ezen a találkozón minden különösebb hozzáértés nélkül is meg lehetett állapítani: az egység teljes hiánya, a csapaton belüli széthúzás következtében háromféle akarat látszott érvényesülni a pályán ... Pásztor József, a csapat egyik meghatározó játékosa, hogyan látta a történteket? — Jogos a szurkolók felháborodása, helyükben én is kifütyültem volna a csapatot. Mindenki, én is hibás vagyok, hogy ide jutottunk, de szerintem ezek a dolgok már ősszel kialakultak. Egy-két szerencsés győzelem. és a 13 pont azonban mindenkit megnyugtatott. Zalai valóban sok új dolgot hozott, de ő másképpen képzelte a munkát, mint ami a mi viszonyaink között lehetséges, Persze, a csapat is nagyban hibás! De az az igazság, a játékosok mindig annyit engednek meg maguknak, amennyit eltűrnek nekik.-Nem volt olyan vezető. aki időben az asztalra csapott volna, álljt int. s azt mondja: ez így nem mehet tovább! Ez esetben szerintem megváltozott volna a légkör a csapaton belül.. Hogy ez tekintély, vagy elhatározás dolga? Mindkettőé. A labdarúgók nehezen kezelhető emberek, és ha észrevesznek egy pici engedékenységet. akkor visszaélnek vele .. . Kerekes Attila, a másik válogatott labdarúgó: — A bajban egymásban kerestük a hibát, a többiek meg bennem. Amit elrontottunk. nekünk kell helyrehozni. Még érvényes a szerződésem, nem is akarok elviharsarki együttes. Mivel az összetevők súlya sem egyforma, nézzük a főbb okokat: 1. A volt vezető edző, Zalai László leszerződtetése olyan időszakban történt, amikor azt semmi sem indokolta. Később, a működése során kialakult válságban, még elmélyülésekor sem tettek hathatós intézkedéseket, a vezetés visszariadt a népszerűtlen döntésektől. 2. A csapat játékosállománya tudásának csak töredékét nyújtotta az elmúlt évadban. Túl a napi kötelesség elmulasztásán, olyan jelenségek felszínre bukkaná- sa, mi több tartós jelenléte, amely joggal háborít fel minden tisztességes embert, még akkor is, ha erre a jogi gyakorlatban is elfogadható bizonyítékai nincsenek. Hogy mennyire igazuk van azoknak, akik képessége alapján többre taksálták a csapatot a 16. helyezésnél, arra az is utal: a csabaiak kis híján döntősök lettek az MNK-ban! kori edző — április 1-től a Szarvasról érkezett Pataki Tamás — kénytelen volt feladni a „jobb formában levő, tisztességesebben készülő játékos szerepeljen’’-elvet. Lassan elmúlik a döbbenet, mindenki tudomásul veszi, ami más. nagyobb múltú egyesületeknél is előfordult: marad az alsóbb osztály. Egyelőre — teszik hozzá, mert a jövő elképzeléseiből eladdig — annyi fogalmazódott meg egyértelműen: egy év múltán újra vissza kell kerülni az élvonalba, de csak olyan erőkkel, amelyek hajlandóak a lemondásra, az elégtelen bizonyítvány feltétel nélküli kijavítására. Ennek érdekében néhány játékostól valószínű megválnak. Még tanulmányozzák azt a részletes, s a jelek szerint felettébb izgalmas szakosztályvezetői, jelentést, amelyet nem tartottak ildomosnak a nyilvánosságra hozatalra. Az utánpótlás válogatott Kurucz Győrbe távozott, az egyesület kölcsönszerződés alapján engedte el a Rába ...és az utánpótlás? Semmiképpen sem olyan lehangoló az utánpótlástérkép, mint a „nagyok" mérlege. Az ifi I. (e.: Sülé István) és az ifi II. (e.: Szita László) megközelítőleg ötven labdarúgója között számos tehetség bontogatja szárnyait, a serdülő I. (e.: Szombati György) csoportgyőztes lett a területi bajnokságban, majd az országos döntőben a 4, helyen végzett. Ezenkívül két másik serdülő és négy előkészítő csoportban alakítják a jövőt (edzők: Brusz- nyiczki Mihály, Forczek Győző. Nyári Tamás, Szokolai László, Marosvölgyi Károly). Az előkészítőknél a legjobbakat egyesítő csoport (e.: Csulik János) is működik, és heti két edzés erejéig 35, korukat tekintve 6—8 éves gyerekkel, is foglalkoznak (e.: Dobó János). Az NB I-től a legkisebbekig kapusedző is rendelkezésre áll, Andó Tamás személyében. A felsorolt csapatok azonban még mindig nem jelentőségüknek megfelelő körülmények között dolgoznak, a két füves mellett három salakos pályán gyakorolnak, ez utóbbiak közül az egyik hamarosan villanyvilágítást kap. Az utánpótláskeretből ősztől Baji kapus, Kéki, Bódi, Gál, Nagy és Hrubak lép feljebb, esetleg kerettag is lesz az NB Il-es csapatnál. A 4,2 millió forintos költségvetéssel dolgozó labdarúgószakosztály rendelkezésére áll az egyesület 3 nagy és I mikrobusza, valamint személygépkocsija is. 3. Az ősz játékosa, Rabcsák kapus tavasszal árnyéka volt önmagának, miként más kulcsemberek, így Kerekes, Kurucz (középcsatár létére 3 gólt szerzett egész tavaszi idényben). A játékmester, Pásztor csaknem fél idényen keresztül sérüléssel bajlódott. 4. Az elmúlt esztendőben gyatra eredménnyel zárultak az átigazolások, az igazán erősítésnek számító Sulija játékengedélyének megszerzése pedig sokáig elhúzódott. 6. A szűk játékosállomány következtében olyan helyzet alakult ki, hogy a mindenETO-hoz, cserébe két labdarúgóért. A másik távozó Tisza, neki lejárt a szerződése. A csapat június 27-én hazai környezetben elkezdte á felkészülést. Az első számú bázisszerv, a városi tanács, és annak végrehajtó bizottsága kissé általánosan megfogalmazott határozati javaslatában ez áll: „szükséges az egyesület egészét érintően a vezetés demokratizmusának erősítése, az utánpótlás helyzetének javítása, és további erősítése, amely szolgálja az egyetemes sport ügyét”. Fábián István ■H Már a tavaszi negyedik forduló rosszat sejtetett, a tatabányaiaktól 3—0-ás vereséget vedett a békéscsabai gárda, vagyis: négy forduló, nulla pont BÉKÉS MEGYEI ízHaui.fira Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Ráromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
