Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PtRIBIZOnStG ES I MEGYEI TINÍCS LRPII 1983. JÚLIUS 26., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM KISZ-programok az 1983—84-es tanévre Százhúszezer cserép két műszakban Hét végi termelés a téglagyárakban Az építőanyagok iránti nagy igény kielégítése érde­kében több téglagyárban a hét végén sem szünetelt a munka. Szombaton két mű­szakban, vasárnap pedig egy műszakban termelt az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat má- lyi téglagyára. A dolgozók túlórában készítették a pa- roton és a válaszfal téglá­kat. A várakozó gépkocsik szinte az égetőkemencék mellől vitték el a még szin­te meleg téglákat. Szomba­ton délután két óráig tar­tott a kiszállítás, ennek so­rán mintegy tízezer darab poroton és húszezer darab válaszfal tégla hagyta el a gyárat. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lathoz tartozó számos ha­gyományos és korszerű — alagutas kemencés — gyár szombaton és vasárnap is folytatta a termelést, annak ellenére, hogy félévi tervü­ket nyolcmillió darab ége­tett téglával túlteljesítették. Szombaton a korszerű gyá­rak közül a balatonszent­györgyi kettes, a kőröshe­gyi, a nagykanizsai egyes, valamint a hagyományosok közül a balatonszentgyörgyi egyes gyárban negyedmillió falazótéglát és száznegyven­ezer falburkolót állítottak elő. Vasárnap a balaton­szentgyörgyi kettes és a kő­röshegyi gyár dolgozott, s ezen a napon is csaknem kétszázezer téglát készítet­tek, ugyanennyit hordtak ki a kemencékből. így a hét végi kétnapos műszak ered­ményeként több mint fél­millió téglát gyártottak. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békés­csabai, ' hódmezővásárhelyi, makói, körösladányi és sző- regi gyáraiban a két napon szervezett rendkivüli mű­szakokban mintegy kétszáz­ötvenezer cserepet és hozzá­vetőleg mintegy százhatvan­ezer kisméretű téglaegység­nek megfelelő különböző méretű falazótéglát gyártot­tak. A modern technikával felszerelt békéscsabai 3-as számú cserépgyárban szom­bat éjjel és vasárnap délután a szabad műszakokban gaz­dasági munkaközösség ter­melt. A kétszer nyolc óra alatt több mint százhúszezer cserepet állítottak elő. A hagyományos téglagyárak­ban a rendkívüli műszako­kat vállaló dolgozókat a vállalat anyagilag is ösztön­zi. Ennek eredményeként a hét végén tízezer téglával több került ki az üzemek­ből. mint amennyi az előírt norma volt. Budapesten és környékén is sokat tettek azért, hogy csökkentsék az e téren mu­tatkozó országos hiányt. A Csillaghegyi Téglagyárban szombaton és vasárnap is egy-egy műszakot tartottak, és 17 600. illetve 15 000 B—30-as falazó blokktéglát gyártottak. A pilisborosjenői 1-es számú téglagyárban hét végi műszak keretében 200 ezef kisméretű lyuka­csos tégla készült. A solymá­ri 1-es számú téglagyárban csak szombaton volt terme­lés, és 5600 Alfa I. típusú tégla került ki az üzemből. A Törökbálinti Téglagyár­ban a szombati és a vasár­napi műszak keretében 7500. illetve 5000 födémtéglát ter­meltek. Messze még az iskolakez­dést jelző csengőszó, de a KISZ Központi Bizottságá­nak Középiskolai és Szak­munkástanuló Tanácsánál már az 1983—84-es tanév rendezvényeinek tervei for­málódnak. Az események sorát szep­tember 13-án, 14-én a mar­xista diákakadémiák veze-* tőinek országos tanácskozá­sa nyitja. A tizenévesek po­litikai tájékozottságának, történelmi ismereteinek bő­vítésére hívták létre — az elmúlt évben — a marxista diákakadémiák rendszerét, és a kezdeményezés bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket. A diákakadémiák vezetőinek országos tanács­kozása jó lehetőséget teremt ahhoz, hogy összegezzék az első év kedvező tapasztala­tait, konkrét, módszertani segítséget, ötleteket adjanak a fiataloknak. Októberben országos akci­ót indít útjára a Középisko­lai és Szakmunkástanuló Ta­nács: a fővárosban és a me­gyékben diákfórumokat ren­deznek a békéről, a békéért. A fiatalok igényeinek meg­felelően előadásokat, vitá­kat, s egyéb rendezvényeket szerveznek, közismert béke­harcosok, politikusok, kato­napolitikai szakértők előadá­sokat tartanak. A városi diáktanácsok ve­zetőinek országos tanácsko­zására is októberben kerül sor. Erre az értekezletre 42 város diáktanácsainak kép­viselőit várják, hogy kicse­réljék tapasztalataikat, egyez­tessék munkájukat a fiata­lok érdekében végzett tevé­kenységüket. Régi hagyományt elevení­tenek fel novemberben Bé­kés megyében. A diákévben vörös vándorzászlót elnyert középfokú tanintézeti KISZ- szervezetek KlSZ-titkárai- nak, KISZ-tanácsadó taná­rainak, igazgatóinak tapasz­talatcseréjét rendezik meg, fórumot teremtve a legjobb módszerek megismeréséhez, a diákév eseményeinek, prog­ramjainak értékeléséhez. Decemberben megrendezik a diák újságírók, rádiószer­kesztők tapasztalatcseréjét. A tanácskozáson kívül hangka­zetták, iskolai újságok köz­readásával, gyakorlati taná­csokkal is segítik a diáksaj­tó munkatársait, szerkesztő­it, s megvitatják egy esetle­ges hírcsereközpont létreho­zásának lehetőségeit. A jövő esztendőben tart­ják meg — február végén, március elején — a KISZ- tanácsadó tanárok és a kö­zépfokú tanintézeti pedagó­gus KISZ-alapszervezeti tit­károk regionális tanácskozá­sait. Ezek feladata: értékel­ni a KISZ KB-nak a tizen­éves fiatalokra vonatkozó határozatai megvalósítását, a végrehajtást akadályozó gon­dokat. Jövő év áprilisában kezdő­dik a szakmunkástanulói ösz­töndíjrendszer tervezetének társadalmi vitája. A Közép­iskolai és Szakmunkástanuló Tanács törekvése, hogy az érintett fiatalok széles réte­ge nyilvánítson véleményt a majdan „zsebüket érintő” új ösztöndíjrendszerről. Az 1984. évet kollégiumi évvé nyilvánítják. Ennek je­gyében kerül sor — a jövő esztendő első négyedében — a megyei kollégiumi konfe­renciákra, amelyek közép­pontjában a kollégiumokban élő diákok helyzetének érté­kelése, elemzése áll. Az or­szágos kollégiumi konferen­cia 1984 júniusában összegzi a területi értekezletek ta­pasztalatait. A következő oktatási év­ben is meghirdetik a diák­politikusok országos vetélke­dőjét, ennek központi gon­dolata: „Hazám állampolgá­ra vagyok”. Az iskolai selej­tezőket 1983 november-de­cemberében, a megyei elő­döntőket a jövő év február­jában, a középdöntőket már­ciusban, az országos döntő­ket pedig április elején tart­ják. Klubbúcsúztató öt éve alakult meg a 7-es, a 10-es, a 2-es, vala­mint a 4—8-as általános is­kola diákjaiból a békéscsa­bai ifjúsági és úttörőház orosz társalgási klubja. A 16 nyolcadikos fiatal azóta elvégezte a középiskolát is, ám ezekről az együttlétek- ről azóta sem mondtak le. Még gyarapodott is a Zsib- rita Mária által vezetett klub létszáma, részben az alapítók barátaival, részben Penzában járt volt úttörő- táborozókkal. Két éve a Bé­kés megyei művelődési osz­tály, valamint a KISZ Bé­kés megyei bizottsága támo­gatásával végre a Szovjet­unióba is ellátogathattak. A Moszkvában és Leningrád- ban szerzett közös élménye­ket azóta is szívesen emle­getik. Mindezek után nem cso­da, ha most, amikor to­vábbtanulni készülnek — ki erre, ki arra kerül el Bé­késcsabáról —, nehezen vál­nak meg egymástól. Búcsú­zóul még egy közös bolgár úton vesznek részt a közel­jövőben, aztán végleg elvál­nak útjaik. Kellemes utat kívánunk nekik! N. A. Létfontosságú tényező A moszkvai Pravda hétfői számában vezércikkben tért vissza a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldött­ség szovjetunióbeli látogatásának és tár­gyalásainak értékelésére. Kádár János és Jurij Andropov megbe­széléseit, a magyar és a szovjet vezetők tárgyalásait a szívélyesség és a kölcsönös megértés jellemezte. A Szovjetunióban úgy fogadták a magyar küldöttséget, mint barátokat és szövetségeseket a közös célo­kért vívott harcban, mint a marxista—le­ninista ideológiában összeforrott azonos gondolkodókat — állapítja meg a Pravda. A vezércikk rámutat: a tárgyalások be­fejezésével kiadott közös közlemény nagy munka eredménye, s kifejezésre jut­tatja a két ország közös, következetes és elvhű irányvonalát a szocializmus és a kommunizmus eszméiért, a világ békéjé­nek megvédelmezéséért folytatott harcban. A testvéri pártok korunk objektív szük­ségszerűségeiből indulnak ki, amely azt követeli, hogy a szocialista országok min­den téren erősítsék együttműködésüket és összeforrottságukat a szocialista és a kom­munista építőmunka kérdéseinek még sikeresebb megoldása, a békének és a civilizációnak a nukleáris megsemmisítés fokozódó veszélyétől való megvédelmezése érdekében. Ez a két- és több oldalú együttműködés létfontosságú tényező — hangsúlyozza a Pravda. A magyar és a szovjet vezetők megbe­széléseik középpontjába az együttműkö­dés hatékonyságának növelését állították, s e téren ma szélesebb perspektívák nyíl­nak meg az eddigieknél. Ahhoz azonban, hogy teljességükben valóra váltsuk eze­ket a lehetőségeket, a két ország kapcso­latait magasabb, minőségileg új szintre kell emelni. A cikk emlékeztet arra, hogy a moszk­vai megbeszéléseken megállapodás szüle­tett a pártmunkában szerzett tapasztala­tok cseréjének bővítéséről, az ideológiai téren váló együttműködés megszilárdítá­sáról, s a pártközi kapcsolatok minden szinten történő elmélyítéséről. A továbbiakban a Pravda vezércikke megállapítja: a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldöttség szov­jetunióbeli hivatalos baráti látogatása újabb lépés a testvéri szocialista országok közössége összeforrottságának elmélyítése útján. Magyarország és a Szovjetunió el kívánja mélyíteni együttműködését a po­litika, a gazdaság és az ideológia terén, s mindezt szoros egységben teszi a Varsói Szerződés szervezetében s a KGST-ben kifejtett közös munkával. A szocialista gazdasági integráció elmélyüléséhez járul majd hozzá — mint erre a közös közle­mény rámutat — a KGST-tagországok csúcstalálkozója. A lap egyébként hétfői számában a TASZSZ szovjet hírügynökség nyomán bő terjedelemben ismerteti a magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatá­sának nemzetközi visszhangját, s idézi a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet, az Ország-Világ kommentárjait. Az ÉVIG Villamos Kismotorgyár mezőkovácsházi üzemében svájci Iicenc alapján reléket gyártanak. Képünkön a relé­vasmagját készítik automata esztergapadon Fotó: Fazekas László II Várszínháznak rangja van H társadalmi vezetőség ülése Húsz év tapasztalata alap­ján hogyan tovább^ az újabb évtizedben? Ez a kérdés állott előtérben a Gyulai Várszínház társadal­mi vezetőségének tegnapi ülésén. Évente a Várszínház évad­ján az igazgató és a művé­szeti vezető számot ad a társadalmi vezetőségnek az évad előkészítéséről, és vé­leménycsere alakul ki a bemutatott darabokról, tá­jékoztatást adnak a színház vezetői jövő évi elképzelése­ikről. A mostani tanácsko­zás azonban eltérő volt a hagyományostól. Ugyanis a Várszínháznak ez a mostani a huszadik évadja. Termé­szetes volt tehát, hogy e ju­bileumi évad társadalmi ve­zetőségének ülésén az el­múlt egész időszak áttekin­téséről. tapasztalatairól esett szó, és a következő évtized követendő műsorpolitiká­jának fő vonásairól. A koncepció alapvető megváltoztatására nincs szükség — állapította meg a testület —, de tennivaló a halmozódó problémák tar­tós feloldására bőségesen akad. Gyulának a szabad­téri játékok között tisztelet­re méltó helye van — sum­mázta a testület egyező vé­leményét Bögel József, a Művelődési Minisztérium képviselője. Azzal, hogy a magyar történelmi drámák műhelyévé fejlődött, vállal­ta mintegy a magyar szín­házi struktúra tágító szere­pét is. Ezt kell továbbra is tennie, ezt az önmagában igen szép, de gondoktól nem mentes szerepét. Az' idei évadban azonban mintha lanyhult volna a lendület és a közönség érdeklődése is. Ügy tűnik, a háttér meg­szervezésére kellő figyelem most nem jutott. A Gyulai Várszínháznak az elmúlt évtizedek munkája nyomán ázsiója lett: vigyázni kell ennek megtartására. Az igen élénk, és sok' praktikus javaslatot is fel­vető vezetőségi ülésen, ame­lyen a megyei és városi pártbizottság és. tanács, a helyi és megyei kulturális vezetők mellett véleményt nyilvánított Hubay Miklós, a Magyar Írószövetség elnö­ke, a most bemutatott Egy különös nyár-éjszaka című darab szerzője. Módos Péter, a jövő évad egyik történel­mi drámájának írója, Rencz Antal, a Jókai Színház mű­vészeti vezetője, megegyezés született egy távlati részle­tes terv kidolgozására, amelyben nemcsak ezen az ülésen elhangzott javaslato­kat, hanem a közelmúltban megtartott, történészek be­vonásával folytatott kerek- asztal-beszélgetés tapaszta­latait is hasznosítani szük­séges. Elkészülte után vitára kell bocsátani. A társadal­mi vezetőség felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ugyan­akkor felül kell vizsgálni a kőszínházakkal való kapcso­latot. és annak módját, ho­gyan lehet a város lakossá­gát jobban bekapcsolni a várszínházi rendezvényekbe, hogyan lehetne a Gyulára érkezők szállás-, ellátásgond­jain és utazási feltételein ja­vítani. A társadalmi vezetőség javaslatot tett az idei nívó­díjak odaítélésére is. A ju­bileumi évadra való tekin­tettel emlékplakettel ismer­ték el az aktív közreműkö­dők munkáját. _g__ G ázvezeték-fektetés a Körös alatt Nem mindennapos mun­ka folyt tegnap Endrőd tér­ségében a Hármas-Körös medrében, ahol a kardos­kúti és az endrődi gázmező­ket összekötő mintegy negy­ven kilométer hosszú veze­ték hetvenméteres szaka­szát a folyómeder fenekén húzták át a Mátraaljai Szénbányák Vállalat ecsédi bányaüzemének szakemberei. A nagy pontosságot, össze­hangolt műszaki feladatot jól előkészítették, így a cső­kígyó víz alatti fektetése akadály nélkül ment végbe. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat megbízásából a két gázme­zőt összekötő vezetékrend­szert a Mátraaljai Szénbá­nyák Vállalat több alvállal­kozóval közösen végzi, így például a Folyamkotró Vál­lalattal, amelynek szakem­bereire a munkálatoknak ebben a periódusában jelen­tős feladat hárult. A folyó­mederben ugyanis nekik kellett előkészíteniük a csö­vek fektetéséhez szükséges vájatot, és búváraiknak kel­lett elvégezniük az ellenőr­zést a fektetést megelőzően és a munka végeztével, majd a kotróhajóknak a vezeték befedését. A bányaműszaki­ak feladata is nehéz volt. A dózerek és csörlők működ­tetése az áthúzáskor össze­hangolt munkát kívánt. A munka műszaki nehéz­ségi fokát érzékelteti, hogy a Hármas-Körös szélessége ezen a szakaszon partkülső­től partkülsőig közel egy ki­lométer, pontosan kilenc- százötven méter. A gázcső­fektetést ezért úgy kellett megtervezni, előkészíteni, hogy a munka ezen része olyan időpontra essék, ami­kor a folyó vízszintje a leg­kedvezőbb. A kivitelezőknek ezt a műszaki nehézséget sikerült megoldaniuk, ami­ben közrejátszott a mező- gazdaságnak kedvezőtlenül jött aszályos időjárás is. A Körösök medreiben ugyan­is ezekben a napokban em­beremlékezet óta nem volt ilyen alacsony a vízállás. i

Next

/
Thumbnails
Contents