Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-23 / 173. szám
o íJnauKftw 1983. július 23., szombat Nehéz idők előtt az NSZK-beli baloldal A tüntetés joga Mikor követ el a nyugatnémet tüntető passzív erőszakot? Ha az intézkedő rendőrnek útját állja, vagy csak akkor, ha barikádot emel? Egyebek között erre a fogas kérdésre is válaszolnia kellett a bonni igazságügyi minisztérium szóvivőjének. Az érdeklődő újságírót nem a jogi finomságok iránti szenvedély vezette — a különbségtételen ugyanis igen sok múlhat. Ha a parlament jóváhagyja a kormány által szerdán elfogadott törvényjavaslatot, akkor a passzív erőszak elkövetőire — így arra is, aki egyszerűen csak útjában állt a rendőröknek —, a javaslat más pontjai ellen vétőkkel egyetemben egy évig terjedhető börtön, vagy súlyos pénzbüntetés vár. Formailag a nyugatnémet büntetőtörvénykönyv 125. paragrafusának módosításáról, pontosabban szólva egy régi, mára már szinte feledésbe merült jogi szabályozás visszaállításáról van szó. Ennek legfontosabb pontja az, hogy büntethetőek mindazok, akik erőszakos tüntetésen vesznek részt, és annak színhelyét a rendőri felszólítás ellenére nem hagyják el — még akkor is, ha maguk semmiféle erőszakos cselekményt sem követtek el. Elvileg tehát elegendő egyetlen — akármilyen indíttatású — erőszaktevő ahhoz, hogy akár százezres, békés tüntetéseket is feloszlathassanak. Ez a lehetőség azután — hangoztatják szociáldemokrata és más baloldali körökben — rendkívül hatékony és veszélyes fegyvert ad a hatóságok kezébe. Az államhatalom ily módon korlátozni tudja az ellenzék véleménynyilvánítási szabadságát. A törvényjavaslat másik pontja elsősorban jogászibírói körökben váltott ki ellenérzést. Arról van szó, hogy a felszólítás ellenére a helyszínen maradók közül csak azok mentesülnek a büntetés alól, akik valami módon hozzájárultak az erőszakos cselekmények megakadályozásához — például úgy, hogy csillapították társaikat vagy lefogták az erőszaktevők kezét. Csakhogy ezt bizonyítaniuk kell! Ha nem tudják, börtönbe kerülhetnek. És éppen ez az a pont, amely» ellen a bírák és a jogászok szövetsége szót emelt. A törvényjavaslat ugyanis — mondták — a feje tetejére állítja a jogszolgáltatásnak azt az évezredes elvét, amely szerint soha nem a vádlottnak kell bi- zonyí'ania ártatlanságát, hanem mindig a bíróságnak azt. hogy bűnös. A keresztényszociális párti Zimmermann belügyminiszter és a szabaddemokrata Engelhard igazságügy-miniszter által előkészített törvényjavaslat közvetlen célja az őszre várható nagyszabású béketüntetések korlátozása volt. Bonnban mindazonáltal valószínűtlennek tartják, hogy a parlament két háza — a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács — őszig törvényerőre emeli a javaslatot. A kormánykoalíción — különösen a CDU—CSU-n — természetesen „nem fog múlni a dolog”. A baloldal és a polgári-liberális körök azonban figyelmeztetnek arra, hogy a törvényjavaslatnak a rakétatelepítés elleni tüntetések korlátozásán túl van egy átfogóbb, és ezért veszélyesebb célja is. Mivel a „mintaként” szolgáló régi szabályozás 1871-től 1970-ig, vagyis a ((nyugat)német történelem „tekintélyelvű” századában volt érvényes, visz- szaállítását most úgy értékelik, mint lépést a szociál- liberális kftrszak demokratikus vívmányainak felszámolása, a nyugatnémet társadalom „thatcheri típusú”'' átalakítása felé. Azok, akiket mindez fenyeget, jól érzékelik a veszélyt — amely a német múlt következtében nagyobb az angliainál —, és fel is emelik szavukat ellene. Tiltakoznak a szociáldemokraták, a „zöldek”, az FDP- ből kivált liberálisok, a szakszervezetek, a diákok, a békemozgalmi aktivisták, sőt, még az egyik rendőrszakszervezet vezetői is. Leg- elkeseredettebb támadásaik elsősorban Genscher szabaddemokrata pártja ellen irányulnak, amelyet azzal vádolnak, hogy elárulta saját liberális hagyományait. Ami a CDU-t és különösen Strauss CSU-ját illeti, ezek — általános bonni vélekedés szerint — „csak azt adták, mi lényegük”. A parlamenti erőviszonyok ismeretében mindennek ellenére valószínűnek látszik a javaslat törvényerőre emelése. A nyugatnémet baloldalra nehezebb idők várnak. K. F. Két és fél évszázaddal James Cook előtt Ki fedezte fel üusztráliát? A köztudatban az él, hogy az ötödik világrészt az angol James Cook fedezte fel, 1770-ben. A legújabb kutatások, úgy tűnik, cáfolják ezt a feltevést. Egy sor bizonyíték szól amellett, hogy Ausztrália északkeleti partjait már 234 évvel Cook útja előtt elérték portugál hajósok. A legfőbb bizonyíték az ún. Dieppe-atlasz. (Diep- pe nevezetes térképészeti iskola Franciaországban.) Híres térképei közül legjobb az 1536-ból származó ún. Daup- hin-térkép, amelyet I. Ferenc francia király rendelt meg ajándékképpen fiának, s amely viszonylag pontosan ábrázolja az ötödik kontinens egyes partszakaszait. A térkép később egy angol természettudós, Joseph Banks birtokába került, aki valószínűleg részt vett Cook első világ körüli útján. A francia másolók egy sor földrajzi adatot helyesen, másokat hibásan vettek át az eredetileg bizonyosan portugál szövegből. Kutatók szerint a térképeket az 1521 és 1523 között Cristoval de Mendonca parancsnoksága alatt levő három portugál hajó legénysége rajzolta. S egy másik érdekes tény: 1578-ban adta ki Speculum Orbis Terrae című világatlaszát a flandriai Cornelis de Jode. Térképei közül sok a Dieppe-térképen alapszik. Művének díszes címoldalán Európát ló, Ázsiát teve, Afrikát oroszlán, Ausztráliát pedig kenguru jelképezi. A kenguru rajza olyan élethű, hogy azt csak olyan valaki készíthette, aki látott már ilyen állatot. Márpedig Cook útjánál még mindig két évszázaddal előbb vagyunk ... Felmerül tehát a kérdés, hogy ha a portugál hajósok már a XVI. század első negyedében felfedezték és feltérképezték Ausztrália partjainak egy részét, miért nem közölték ezt a világgal és miért nem aratták le a jogos Ausztrália északi és keleti felének mai térképe (Fotó: KS) dicsőséget? A válasz egyszerű. A kormányok akkoriban féltékenyen őriztek minden földrajzi felfedezést — kereskedelmi titokként kezelvén azokat. Spanyolország és Portugália elsőként versengett Elő- és Hátsó-Indiáért, Amerikáért és a még felfedezésre váró földterületekért. A hatalmi összeütközéseket elkerülendő, VI. Sándor pápa döntése alapján a két ország voltaképp elosztotta az érdekszférákat. Márpedig a Tordesillasban megkötött szerződés alapján a Csendesóceán és Amerika — Brazília kivételével — Spanyolországot illette. Minden olyan felfedezés, amely a másik félnek ítélt területre esett, szerződésszegést jelentett. Valószínűleg ezért hallgatták el hát a portugálok Ausztrália felfedezését. Az eredeti térképeket, amelyek alapján a dieppe-i másolatok készültek, titkos okmányként őrizték Lisszabonban. Ma már aligha deríthető ki, hogy jutottak ki másolatok Francia- országba: a lopás éppúgy feltételezhető, mint a vásárlás. Mindenesetre e kusza események is hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkig James Cookot ismeri el a világ Ausztrália felfedezőjének. Gáti István Mennyit ér a szovjet diploma? Ibrahim Dan-Abba az első nigériai szakember, aki diplomáját a taskenti Mezőgazdasági öntözési és Gépesítési Főiskolán nyerte. Az államvizsgák letétele után talajjavító mérnöki diplomával tér vissza hazájába. A taskenti főiskola jelenleg 34 ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország szakembereinek kiképzéséhez nyújt segítséget. A taskenti főiskola a Szovjetunió 100 városában működő 420 tanintézet egyike, amely külföldi szakemberek felkészítésével foglalkozik. A Szovjetunió régóta nyújt ilyen segítséget más országoknak. Már 1921-ben — mindössze négy évvel a világ első szocialista államának megalakulása után — Moszkvában megalakult a Kelet Dolgozóinak Kommunista Egyeteme, amelynek egyik tagozatát Taskentben szervezték. A hallgatók közül sokan váltak a kommunista világmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom kiemelkedő alakjaivá, tudósokká, írókká. A szovjet diplomákat földünk, minden részén ismerik, és azoknak egyre nagyobb tekintélyük van. Nem véletlen, hogy az utóbbi 15 évben a külföldi hallgatók száma több mint négyszeresére nőtt. A jelenlegi tanévben a Szovjetunió főiskoláin, egyetemein, technikumaiban 150 ország, mintegy 100 ezer hallgatója tanul. A szovjet diploma a végzett szakember korszerű, tudományos színvonalú, alapos felkészültségét bizonyítja. A baráti légkör, amelyben a külföldi hallgatók élnek és tanulnak, elősegíti a szovjet emberekhez fűződő szívélyes kapcsolatok kialakulását. A végzős hallgatók hazájukba visszatérve nemcsak jó emlékeket visznek magukkal a Szovjetunióról, de állandó kapcsolatban maradnak azzal az intézménynyel, ahol tanulmányaikat végezték. Mikrosebészeti műtétek A sebészek a legfinomabb beavatkozásokat a szem- és fülgyógyászatban, valamint a plasztikai műveletek során végzik. E szakterületeken ma már magától értetődő a mikroszkóp alatti műtét. Ám a mikrosebészet kifejlesztéséhez nem volt elég csupán a mikroszkóp alatti munka elsajátítása, megfelelő eszközökre is szükség volt, amelyeket az egyre fejlődő orvosi technika bocsátott az operatőrök rendelkezésére. A szemsebészek ma már minden nehézség nélkül meg tudnának erősíteni tűvel és fonállal egy hajszálat' is, a legvékonyabb varrófonalakból ugyanis csak hét szál egymás mellé rakva éri el a hajszál vastagságát! E rendkívül vékony varrófonállal akár a hajszálereket is össze lehet erősíteni. (Habár a kisebb ereket újabban ragasztással egyesítik, végeiket teleszkópszerűen egymásba tolván, a nagyobb biztonság kedvéért azonban felszívódó varratokkal is biztosítják a műtét sikerét.) Mikrosebészeti műtétnek számít például a hályogos szembe való műanyag lencsebeültetés. A mikrosebészeti eszközökkel és módszerekkel való kímélő beavatkozás után a hályogműtéten átesett betegek korábbi 3-4 heti kórházi tartózkodása 8-9 napra csökkenthető. Ugyancsak az egyre fejlődő mikrosebészetnek köszönhető, hogy a szemsérüléseknek már csupán 3-4 százaléka jár ennek a szervnek a teljes elvesztésével (a régebbi 25—30 százalék helyett). A speciális műtéti mikroszkópokhoz, amelyek segítségével a bonyolult sebészeti beavatkozásokat végzik, fényképezőgépet, film- vagy tévékamerát is lehet csatlakoztatni, hogy azok is figyelemmel kísérhessék az operációt, akik nem állnak a sebész mögött. Képünkön egy ilyen nyugatnémet gyártmányú mikroszkópot láthatunk. Biztonságos bekötések A korszerű elektronikus berendezésekben megdöbbentően nagy számú huzalbekötést kell készíteni. Sokáig általában lágy- és keményforrasztott kötéseket alkalmaztak, mígnem egy jobb megoldást ki nem dolgoztak erre a célra: a tekercselt kötést. Kiderült ugyanis, hogy a különféle forrasztott kötéseknek nem csupán az a hibájuk van, hogy például az ón kikristályosodik és rideggé válik, miáltal mechanikai szilárdságát jórészt elveszti (ónpestis), hanem mindenfajta forrasztott kötés esetében fellép bizonyos fokú korrózióveszély is, ugyanis a forrasz anyaga és a bekötőhuzal, valamint az érintkezőcsap elektrokémiai elemet alkot, és ez valamelyik alkatrész fokozatos elpusztulásához vezet. Ennek kiküszöbölésére a tekercselt kötések az érintkezőcsap köré egy villamos kéziszerszámmal rátekercselt huzalspirálisból állnak. A bekötőhuzal aránylag kemény, ezüsttel bevont rézhuzal szokott lenni, amelynek a végét először egy különleges fűtött szerszámmal megtisztítják a szigetelő műanyagbevonattól, azután a tekercselő kéziszerszámba helyezik, amely az érintkezőcsapon kialakítja a kötést. A viszonylag kemény rézhuzalt a szerszám olyan szorosan tekercseli az érintkezőcsap köré, hogy arról csak .egy másik különleges szerszámmal lehet eltávolítani, letekercselni. A tekercselt kötések rendkívül megbízhatók és igen tartósak. Szilárdságuk majdnem a hegesztett kötésekével azonos, amiben nyilván az is közrejátszik, hogy a tekercselés közben beálló rendkívül kismértékű képlékeny alakítás egyszersmind az érintkezés szilárdságát is megnöveli kissé. Képünkön: egy ilyen tekercselt kötést készítő célszerszámot láthatunk munka közben az egyik lengyel elektronikai üzemben. Röviden PORTALANÍTÁS — LÉGÁRAMMAL Egy szovjet kutatóintézet poros munkaruhák tisztítására szolgáló aerodinamikai portala- nítót szerkesztett, amellyel a ruházat minden műszak után könnyen tisztítható. A berendezés négy kamrából áll, mindegyikbe egy-egy munkaruha akasztható. Felülről lefelé másodpercenként 12 méteres sebességgel levegőt fuvatnak rajta keresztül. Az erős légáram átöblíti a ruhát, miközben a berendezés falához csapkodja, ezáltal eltávolodnak a por- és szennyrészecskék. Ha a munkaruhák nedvesek, előmelegített levegőt vezetnek a portalanítóba. A tisztítás 20—30 másodpercig tart, a portalanítás hatásfoka 95 százalékos. A LEGKISEBB BALTI NÉP A Szovjetunióban a legújabb népszámlálás adatai szerint már csak száz képviselője él a liv népnek. A livek a Kurland-fél- sziget legészakibb részén néhány halászfaluban laknak, s nagy többségük a lett lakosságba olvadt be. A livek történelmét írásos emlékek őrzik. Az első ilyen írásos emlék még a 11-12. századból való, s attól kezdve folyamatosan nyomon lehet követni a nép sorsát. A liv hajózással, földműveléssel és állat- tenyésztéssel foglalkozó nép volt. A mai Észt Köztársaság területén élt. és főleg az orosz és a skandináv városokkal kereskedett. A livek voltak az elsők a balti népek között, akik a német keresztes lovagokkal felvették a harcot. Az amúgy sem nagyszámú népet a középkori háborúk és járványok erősen megtizedelték. A ma élő 100 ..utolsó mohikán” közül többen még beszélik az ősi nyelvet. ÚJ SZUPRAVEZETŐ Minél alacsonyabb hőmérsékletre kell valamely fémet lehűteni ahhoz, hogy szupravezetővé váljék, annál drágább az illető szupravezető használata. Az Egyesült Államokban nióbium- ból. alumíniumból és germáni- umból olyan . anyagot állítanak elő. amely már 252,18 C-fokon (20,98 Kelvin-fok) szupravezetővé válik. Ez a költségek szempontjából nagyon előnyös, mert így ennek az ötvözetnek a hűtésére hidrogén használható. Márpedig a hidrogén sokkal olcsóbb. mint a hélium, az alacsonyabb hőmérsékletek eléréséhez általában szükséges anyag. MŰANYAG BETON Egy brit cég olyan műanyag betont készített, amelynek szi- lárdulási ideje — a hagyományos beton 28 napos szilárduia- si idejével szemben — csupán 30 perc. Kötőanyaga cement helyett műanyag hab, amelyhez kavicsot és homokot adagolnak. Az új beton neve environite. Az environite kétszer olyan kemény, négyszer olyan könnyű, és tízszer olyan hőszigetelő, mint a szokványos beton, nem is szólva arról, hogy kétezerszer gyorsabban szilárdul meg. Emellett vízhatlan és tűzálló. Fűrészelhető, és lyukfúrás nélkül lehet csavart belecsavarni. VÁROSI ZÖLD TERÜLETEK Több kutató vizsgálata igazolja: a civilizációs betgeségek elkerüléséhez az is szükséges, hogy a városokban minden lakosra legalább tíz négyzetméternyi zöld terület jusson. E tekintetben az olaszországi nagy városok helyzete igen kedvezőtlen, amíg Amszterdamban 20, Moszkvában 11, Zürichben 10, Párizsban 8 négyzetméter az egy lőre jutó zöld terület, Rómában mindössze 2 négyzetméter.
