Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-23 / 173. szám
1983. július 23.. szombat i „Olvasni minden pillanatban” GÁL EDIT KÉPRIPORTJA Koszta Rozália: Olvasó nő. 195* n gondolkodás iskolái Az olvasás, a könyvismeret igénye, a könyvtárhasználatra való nevelés nem cél, hanem eszköz — vallják az olvasótáborok lelkes szervezői, vezetői, akik között az idén is találhatunk könyvtárosokat, népművelőket, pedagógusokat, fiatal írókat, természettudósokat, orvosokat, olvasásszociológusokat egyaránt. 1983-ban immár tizenkettedik esztendeje helyet kér és követel a fiatalok ezreit indulásra késztető építő-, üdülő- és művészeti táborok mellett az olvasótábor, az Olvasó népért mozgalom egyik legremény teljesebb és legkísérletezőbb kedvű vállalkozása is. Az ország kisebb- nagyobb településein könyvtárak, iskolák, vállalatok, művelődési házak patronálásával idén 133 olvasótáborban mintegy tízezer — többségében 10—16 éves — fiatal vesz részt. Az olvasótáborok résztvevői határozottan állítják, hogy a tanév befejezése utáni közös táborozás semmiképpen nem az iskolai napok meghosszabbítása. Az olvasótábor ugyanis formáját, módszereit, sőt tartalmát tekintve sem hasonlítható az iskolához. A 10—12 résztvevőből álló kiscsoportok tagjai közös alkotó munkára vállalkoznak azért, hogy a közösségben történő gondolkodással fejlesszék személyiségüket, s újabb ismereteket szerezhessenek azért, hogy tisztán lássák helyüket, feladataikat, demokratikus jogaikat a szocialista társadalomban. Az olvasótáborok munkájuk során természetesen építenek az iskolákban szerzett ismeretekre, de egyúttal annak hiányosságait is érzékelik. A nemzetben, az emberiségben való gondolkodás rendhagyó „órái” közben felfedezhető, hogy egyes alapvető fogalmak értelmezése — nemzet, haza, internacionalizmus — körül mily sok a bizonytalanság. A szakmunkásképzős fiatalok olvasási készsége, a valóság feltárását segítő könyvek iránti érdeklődése szomorúan alacsony színvonalú. Olvasásszociológusok figyelmeztető számokkal igazolták, hogy a 10— 14 évesek a hetvenes években legkedvesebb időtöltésüknek már nem az olvasást, hanem a tévénézést, a tánczene hallgatását, a barátokkal való együttlétet mondták. Az olvasótábori kisközösségek további együttes művelődésének a lehetőségeit iskolában és iskolán kívüli keretek között, könyvtárakban, művelődési házakban, diákotthonokban is meg kell találni ahhoz, hogy a fiatalok számára a folyamatos művelődés életük természetes igényévé váljon. Maróti István A nemzetközi kommunikáció szolgálatában Beszélgetés Korcsog András művelődési államtitkárral, az Eszperantó Világkongresszus védnökségi testületének tagjával Az Eszperantó Világszövetség Budapesten rendezi hatvan- nyolcadik kongresszusát július 30. és augusztus 6. között. A budapesti világkongresszuson várhatóan hetven ország több ezer eszperantistája demonstrálja majd a mozgalom erejét. A nemzetközi eszperantó mozgalom ezúttal is neves közéleti személyiségekből, politikusokból létrejött védnökség támogatásával szervezi kongresszusát, amelynek Budapest — 1929 és 1960 után — most harmadízben ad otthont. A védnökségi testület tagja Korcsog András művelődési államtitkár is, aki a világkongresszus kezdete előtt Aczél Gábor kérdéseire válaszolt. — Korcsog elvtárs az eszperantó világkongresszus védnöki testületében a Művelődési Minisztérium képviseletében kapott helyet. A tárca pártfogolja vagy támogatja az eszperantó mozgalom törekvéseit? — Az eszperantó nyelv és mozgalom tárcánk részéről több szempontból is figyelmet érdemel. A nyelv tanításából és az erre alapozódó nevelési lehetőségekből fakadó teendőinket emelem ki — nem is teljes körűen — példaként. Az eszperantó oktatásával foglalkozók zöme hivatását, főfoglalkozását tekintve pedagógus. Körükbe tartoznak azok, akik főiskolán va-gy egyetemen képesítést szereztek az eszperantó nyelv oktatására. Minden iskolatípusban lehetőség van tanulni ezt a nyelvet, ami a megfelelő oktatási segédletek biztosítását teszi feladatunkká. Nemzetközi összehasonlítások, kísérletek tárgyát is képezi az eszperantó nyelv tanítása és az ebből származó előnyök felderítése. Jelen van az eszperantó a szaktárgyi versenyek körében, a tanulók szabad idős és szünidei elfoglaltságában. A művelődési. intézményhálózat és az ismeretterjesztés ugyancsak beillesztette programjába az eszperantó nyelvoktatás és klubélet feltételeinek biztosítását: a pedagógusok továbbképzését, a könyvek, szótárak kiadását, audiovizuális anyagok készítését, az amatőr együttesek támogatását, szakembereink részvételét a nemzetközi tapasztalat- cseréken, módszertani konferenciákon. Azt kívánom mindezzel hangsúlyozni, hogy nem kifelé irányuló támogatásról vagy pártfogásról van szó, hanem tárcánk feladatkörét képező teendők ellátásáról, ami egyben az eszperantó mozgalom létérdeke. Ugyanakkor elismerésre méltónak tartom az eszperantó világmozgalom elkötelezettségét a béke őrzésében, a kommunikációs esélyegyenlőség javításában, s ezáltal az emberi értékek védelmében. Azt hiszem, mindenki számára természetes, hogy ilyen célok elérésére a művelődésügy partneri együttműködést nyújt. — Az ENSZ történelmi elődjében, a Népszövetségben tizennégy ország kormánya javasolta az eszperantó iskolai oktatásának bevezetését Hazánkban milyen lehetőség van e nyelv elsajátítására, mennyire élünk ezekkel a lehetőségekkel, s elképzelhető-e a nemzetközi nyelv iskolai oktatása? — Nyilván a nemzetközi nyelv iskolai oktatásának általánossá tételére gondol, mert magának az oktatásnak mind a jogi biztosítékai, mind a kipróbált gyakorlata létezik hazánkban. Valamennyi iskolatípusban megszervezhető az oktatás, amennyiben igény van rá, és a személyi feltételek biztosíthatóak. Évtizedes hagyománya van a tanulok szaktábori nyelvtanulásának általános és középiskolai szinten. nemcsak magyarok számára szervezett, hanem nemzetközi táborokban is. A felnőtt korosztály igényeit a TIT által szervezett tanfolyamok és az Eszperantó Szövetség területi szervei, klubjai kezdeményezésére zömmel művelődési otthonokban működő tanfolyamok elégítik ki. Több példát ismerünk főiskolák és vállalatok nyelvi laboratóriumainak kihasználására. Komolyan kell vennünk azt is, hogy az egyéni nyelvtanulók nagyon jó eséllyel indulnak az eszperantó elsajátításában. Előrehaladásukat feladatlapos levelező oktatási forma segíti, amely konzultációs lehetőséget biztosít Budapesten és több regionális központban. A nyelv elsajátításához tartozik a szakmai szókincs kimunkálása és gyakorlása. A közgazdaságtan, számítás- technika, orvosegészségügy, sport területén lendületes a fejlődés, igényes a létrejött szakmai nyelvanyag. A közlekedés, szállítás, idegenforgalom; hagyományosan él a nemzetközi nyelv lehetőségeivel, gondoskodik az érintettek képzéséről. Ügy látom, hogy nem csupán a jogi lehetőségeket és szabályozottságot tarthatjuk kielégítőnek, hanem tárcánk konkrét tapasztalatait és személyi feltételeit, amelyekkel a felmerülő igényeket — még növekedésük esetén is — ki tudja - elégíteni. Figyelemmel kísérjük az eszperantó nyelvhasználat terjedését külföldön és idehaza, érzékeljük a tanulási formák, módszerek kedveltségében bekövetkező változásokat és ehhez alakítjuk oktatási ajánlatainkat. — Milyen személyes kapcsolata van az eszperantóval? Véleménye szerint milyen szerepet tölt, illetve tölthetne be ez a nyelv az országok közötti politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében? — Személyes viszonyomra legjellemzőbb az informáltság. Ahogy egy könyv, amit olvastam, vagy egy színi előadás, amit láttam, a későbbiek során jelen van véleményformálásomban, döntéseimben, úgy az eszperantó nyelv és mozgalom is számos kapcsolattal, utalással, kötődéssel hívja fel magára a figyelmemet. Valószínűleg számomra ahhoz a lehetőségbirodalomhoz fog tartozni, amit életem során nem tudok bejárni, de amelynek létét civilizációs nyereségnek tartom. Az országok közötti sokrétű kapcsolatok erősítésében két okból is k-ülönös jelentőséget tulajdonítok a nemzetközi nyelvnek. Az egyik az, hogy terjedésében nincs támadó mozzanat. Miközben kommunikációs, értékkicserélési lehetőséget ajánl, nem fűződik érdeke a legkisebb nemzeti nyelv elsorvasztásához sejn, sőt — nyelvi szempontból — védettséget biztosít. A másik, hogy új rétegeket von be a nemzetközi kapcsolat- felvételre egyénileg is, honfitársaink köréből. Egyre többen szerezhetnek differenciált, a kulturális ágazat számára is értékes tapasztalatokat, és vehetnek részt egyenrangú kapcsolatokban. Kicsit tágabban értelmezve, de nem túlértékelve a lehetőséget, a demokratizálódási folyamat további erősítéséhez járulhat hozzá. — A nemzetközi kommunikációban a hagyományos nyélvi kiváltságokat feltehetően megszüntetné az eszperantó elterjedése. A nyelvi problémákon kívül milyen politikai akadályai vannak ennek? — A most hagyományosnak tekintett, úgynevezett nyelvi kiváltságok fejlődési útjai és eredményei mutatják a jelenlegi helyzet ellentmondásait. Én arra tenném a hangsúlyt, hogy létezik olyan reális szükséglet, amely mindenkor kiérleli a sok okból elkülönülő emberi közösségek, formációk közötti kapcsolattartás eszközrendszerét. Az emberiség fejlődéstörténete, de szőkébb tudományszakom — a természet- és a műszaki tudományokra gondolok — példáinak sokasága azt igazolja. hogy a kigondolhatót kigondolják, és a megvaló- síthatóra vonatkozó . ismeret nem tüntethető el. Igaz, hogy a társadalmi fejlődés közelmúltja, a gazdasági erőviszonyok alakulása, az ideológiai-politikai küzdelmek megléte mérlegelés tárgyává teszi a nyelvi téren szerezhető előnyöket. A lényeg mégis az, hogy nemzetközi kommunikációra szükségünk van, és a választott eszközt nem az adott nyelv karaktere miatt részesítjük előnyben. Tanulságul szolgál mindaz, amit nemzeti nyelvek nemzetközi használatában tapasztalhatunk, felidézhető a nemzetközivé vált nyelvek története, és ígéretesen alakul a nemzetközi használat céljára megalkotott eszperantó pályafutása. A megoldás konkrét változata azonban csak társadalmi fejlődésünk egészéből származhat. — Az eszperantó világkongresszus fő témája a modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai. A magyar művelődés milyen segítséget kaphat a kongresszustól? — A legközvetlenebb haszonnal az az információs anyag bír, amit az itt találkozó társadalomtudósok, nyelvészek. pedagógusok, kommunikációs szakemberek erre a konferenciára készítettek elő, és itt adnak át egymásnak. Téma lesz többek között a nemzetek közötti érintkezés kulturális és nyelvi vonatkozásai, a nemzetközi információs és kommunikációs rend az oktatási szükségletek tükrében, a kommunikáció szerepe a népek közötti bizalom és együttműködés erősítésében, a kommunikáció etikai kérdései. Érdeklődésre tarthat számot a távközlési kiállítás. A közvetett segítséget mégis talán mindezeknél fontosabbnak érzem. Nagy szükségünk van ugyanis az ismeretségre, a rólunk alkotott reális, élő kép újabb és újabb árnyalataira. Azok a kongresszusi résztvevők, akik munkájuk végzése során, vagy akár csak nézőként, hallgatóként megfordulnak művelődési intézményeinkben, igénybe veszik szolgáltatásainkat, köz lekednek és vásárolnak n. lünk, informáltabbak, érzi kenyebbek lesznek, ha ered ményeink felismerésére, elfogadására adódik alkalmuk. Biztosra veszem, hogy egy olyan sokrétű program után,, mint amit a kongresszus hete kínál, a vendégfogadó ország megítéléséi. vonatkozóan is meghal i ózó erejű élmények marat mák mindenkiben. Ez a km úránk értékeit ismerő, és a társadalmi törekvéseinket értő emberek szám - emelkedését eredrm mindemellett jól szolgaija gazdasági és kulturális nemzetközi törekvéseinket; egyben igazolja az eszperantó mozgalom általunk is támogatott törekvéseit.
