Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-23 / 173. szám
1983. július 23., szombat o Igazi szakmai szenzáció! Bocisokszorosítók Dr. Sándor László (kötényben) ellenőrzi az élettani folyadék üvegének elhelyezését Fotó: Fazekas László A Hidasháti Állami Gazdaság főállatorvosa, dr. Hra- bovszky Mihály a békési szarvasmarhatelep bejáratánál fogad. Minden rendben — mondja —, még nem kés- tük le az első és legnehezebb műveletet. Betessékel az elletőbe, amely a mai napra műtővé alakul át. Hogy mi is történik itt? Dr. Sándor László munkálkodása közben is talál módot á bemutatkozásra. — Az üllői embriológiai állomás igazgatóhelyettese vagyok. Éppen azon dolgozunk a kollégákkal, hogy megtermékenyült petesejteket nyerjünk ki a tehenekA nagy pillanat: lesz-e elég, jó minőségű embrió? bői. Az embriókat majd később átültetjük olyan tehenekbe, amelyek kihordják a vemhet és megellik a bocikat. Amíg ezt Sándor doktor meséli, a tehén melletti üveg megtelik folyadékkal.- Pár perc és befejeződik a művelet. Nem sokat ért belőle a kívülálló, ezért is kérünk magyarázatot, Sándor doktor azonban előbb másról beszél: — Békés megyében ez az első ilyen szaporodásbiológiai beavatkozás. Az a helyzet, hogy sokan hívnak minket, de nem tudunk mindenhová elmenni. És nem is cél olyan gazdaságokban embrióátültetéssel foglalkozni, ahol még baj van a takarmányozással, állategészségüggyel. A Hidasháti Állami Gazdaság Holstein-Fríz tehenészete az országban az egyik legjobb, ezért vállaltuk. Mert úgy tűnik, itt más módszerrel már kevés lehetőség van a termelés emelésére. ..Párosítsd a legjobbat a legjobbal!” Ki hinné, hogy az állattenyésztés alapjait a XVIII. században élő angol tudós, Robert Bakewell rakta le? Pedig ma is igaz, amire két évszázaddal ezelőtt rájött. Hogy a legjobb tehén és legjobb bika lánya, unokája adja a legtöbb tejet, hizlalja a legtöbb húst... Pedig így van. Elvei ma is érvén y esü In ek. Jó két évtizede, hogy hazánkban is tért hódított a mesterséges termékenyítés: hatására egy apaállattól soksok utódot nyertek az üzemek. A különböző utódvizsgálatokból arra is rájöttek a tenyésztők, melyik bika adja tovább a jó tulajdonságokat utódainak. Az azonban nemigen derülhetett ki, az anyák közül melyik a kiváló ..: Mindennek egyszerű oka van: a tehenek produktivitása alacsony, azaz, egy évben egy boci mái’ szép teljesítménynek számít náluk. Az embrióátültetéssel ezt a számot akár meg lehet tíz- szcro/.ni. A nagyszámú érdeklődő bevonul az ellető egyik irodájába. Látni, hogy állatorvosok birtokolják, mert tele van műszerekkel, gyógyszeres dobozokkal. Sándor doktor először szabadkozik, majd kötélnek áll. — Az az igazság, hogy nem szeretnénk különösebb reklámot csinálni magunknak. Nem vagyunk mi különleges emberek, csak végezzük a dolgunkat. — Mi a lényege a mai Munkájuknak? — Különböző hormonin- jekciókkál kiprovokáltuk, hogy a kitűnően tejelő tehenek és a gyengébb, de még nem ellettek egyszerre jussanak azonos ivarzási szakaszba. A petesejtet termelőknek olyan gyógyszert adtunk, amelytől egyszerre több petesejtet érlelnek meg. A szokásos mesterséges termékenyítés után ezeket, a sejteket kimostuk az anyából, ezt látták az előbb az elletőben. Ezek közül kiválogatjuk a legjobb, sértetlen embriókat, és bevisszük azoknak a szervezetébe, amelyek képesek befogadni őket. A dolog lényege, hogy egy tehéntől egyszerre több, azonos tulajdonságú testvér születhet, tulajdonságaikból következtetni lehet az anya átörökítő képességére. Jócskán összegyűltünk, a szakmai érdeklődés nemcsak a gazdaság vezetőit hozta ide, hanem a megye állattenyésztéséért felelős szakembereket is. Mindenki a csapat vezetőjét. Sándor doktort kérdezi. A szakember elmondja, hogy öt éve kezdett az embrióátültetésbe. Az eredmények, az eljárást igazolják. Igaz, az első évben egy embrió sem maradt meg a kihordó állatban, de évről évre több boci született így. — Eddig kétezer tehénbe ültettem embriót, ebből hétszázból borjú született — mondja. Sokan arról faggatják, hogy mennyibe kerül és ha igen, miért ennyi egy-egy átültetés ? — Egy megszületett borjúért 10—12 ezer forintot kérünk. Drágának tűnik, de ebbe bele kell számolni, hogy mennyiben éri meg a gazdaságnak, s hogy a hattagú csapatban négy állatorvos, két asszisztens dolgozik. Mi hozzuk a vegyszereket, sztereómikroszkópot és más eszközöket. De inkább nézzük meg a laborban, van-e be- üHctni való embrió?! A laboratóriumban két laboránsnő elmélyülten figyel a mikroszkópba. Szívesen megmutatják, mi látható a műszerben. A folyadékban apró, kerek testecskék úszkálnak, inkább csak sejteni lehet, hogy belőlük lesznek a bocik. Az eredmény biztató, kilenc épet sikerült találni. Amíg az embriók elkülönítése megy, újra beszélgetünk egy kicsit. Az átültetek csapatának fiataljai hallgatnak, ismét Sándor doktoré a szó: — Én már 57 éves vagyok, ezért is gondoltam, bevonom ezeket a fiatalokat, tanulják meg, amit sebészetből és embrióátültetésből tudok, hiszen övék a jövő. Úgy hiszem, jó kis gárda ez. A következő lépés, hogy majd azt is megtudjuk előre mondani, melyik embrióból lesz bika vagy üsző — mert az sem mindegy! Bikából ugyanis kevesebb is elég. mint a jól tejelő tehénből. A. segédek közben előkészítették a vemhesség kihordására szánt teheneket. Leborotválták a szőrüket a horpasz mellett, beadták nekik az érzéstelenítő injekciókat. Kicsit kegyetlennek tűnik a dolog, de a tehenek a tőlük megszokott türelemmel tűrik. Sándor doktor zöld ruhába öltözve, kezén gumikesztyűben jelenik meg a műtőben. Egy vágás a tehén hasán, egy szúrás a méhszarv- ba, egy újabb pipetta és máris bent van a „boci", amelyről a leendő anyának eddig fogalma sem volt. Elragadtatva és csodálkozva bámuljuk a kis csapat munkáját. —- A nyolc, embriót befogadó tehénről két hónap múlva tudjuk meg, sikerült-e a műtét? — mondja búcsúzéban Hrabovszky doktor. — Majd akkor szólunk, de a legjobb lenne, ha kijönnének, amikor a Békés megyében először nálunk embrióátültetéssel létrehozott borjak megszületnek. M. Szabó Zsuzsa Szomjaznak a gyümölcsösök A hosszú ideje tartó szárazság a gyümölcsösöknek sem kedvez. A fák gyökérzete ugyan általában mélyebb talajrétegekbe nyúlik. ahol még biztosíthatja nedvességszükségletének egy részét, a csapadék- hiány azonban így is károkat okoz. Különösen az almaültetvények szomjaznak víz után. Sok helyen öntözéssel gondoskodnak a nedvességutánpótlásról, elsősorban a szabolcsi állami gazdaságokban, tsz-ekben. A nagy meleg miatt a még fejletlen gyümölcs egy része így is lehullott A nyári alma döntő hányada azonban jól beérett, mennyiségben ugyan kevesebb termett, ám íze kitűnő. Szokatlan módon már most pirosodik a téli alma; a bőséges napsütés és az állandó magas hőmérséklet sietteti az érést. Más évekhez képest két-három héttel korábban. előreláthatóan már augusztus'* 20-a körül megkezdődhet a szüret. Ez pedig nem csupán az exportidőszak előrehozatalát jelenti, hanem a tárolási idő megnyújtását is, ami viszont a raktározás költségeit növeli majd. Más gyümölcsöknél gondot okoz az érési idő' egybeesése. így volt ez a meggynél és a kajszinál, amelynél alig néhány hét alatt lefutott a szezon. Jelenleg az őszibaracknál hasonló a helyzet. Négy-öt. eredetileg egymás váltására telepített különböző fajta egyszerre érik be. ami a szedés, értékesítés munkájának nagyobb összhangját, körültekintő szervezését igényli az üzemektől. Éppen ezért a legtöbb helyen minden tartalékerőt a szedéshez irányítanak, családtagok, diákok segítenek a munkában. A dinnyénél is érződik a száraz meleg. Általában kisebb ugyan a gyümölcs a megszokottnál. a minősége azonban kiváló, a bőséges napsütés különleges ízt, zamatot érlel. Ugyanakkor a kései fajtáknál a nedvességhiány miatt vontatott a fiatal növények érése. A szőlőnél szemmel látható károsodást általában* egyelőre nem idézett elő a csapadék hiánya, e növénynek ugyanis mélyre, a nedves rétegekbe nyúlnak gyökerei, legalábbis az alföldön. A hegyi borvidékeken kevésbé biztató a kép, éppen a hegyoldalak mélyén rejlő kevesebb talajvíz miatt megsínyli a szőlő a csapadék hiányát. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet húsfeldolgozó üzemében havonta 4—500 sertést vágnak le. Ebből mintegy 30—35-féIe húskészítményt gyártanak. Ezek a termékek elsősorban a szövetkezet 12 boltjában kaphatók, de jut más üzletekbe is a füzesgyarmati hentesárukból Fotó: Béla Ottó Kutatás és gyártás II kijevi Elektronmasban A Szovjetunióban viszonylag nagy múltra tekint visz- sza a talán legifjabb tudományos és termelési ágazat: a számítástechnika. Ennek megfelelően igen szép eredményeket tudnak fölmutatni, és nagy lépéseket tettek meg a fejlesztésben, amelyet ma már a nagy országnak szinte minden részében hasznosítanak. E kiterjedt hálózatnak is különösen jelentős bázisa működik az ukrán fővárosban, Kijevben, ahová a magyar vonatkozások, kapcsolatok miatt is szívesen látogatott el kormányfőnk. A kijevi Lenin Elektronmas Termelési Egyesülés tulajdonképpen több fontos üzemet, intézetet egyesít magában. Ide tartozik az irányítástechnikai számítógépek gyára, valamint egy tudományos-kutató intézet, amelynek kísérleti üzeme is van, valamint a gluhovi számítástechnikai eszközök gyára és a kijevi oktató számítás- technikai központ. Ebből is látható, hogy ennek a hatalmas egyesülésnek sokirányú a feladata. Alapvetően a vezérlő számítás- technikai komplexumok ki- fejlesztésével foglalkozik, ezenkívül az automatizált irányítástechnikai rendszerek részére úgynevezett perifériák kidolgozásával és természetesen mindezeknek a gyártásával és alkalmazásával. Csaknem tizenkétezer ember fáradozik mindezen, köztük a fejlesztésben fontos szerepet betöltő mérnökök több mint két és fél ezren és a kivitelezést megvalósító munkások kétezren. A méretekre jellemző, hogy tavaly ezerhatszáz számítógépet és irányítástechnikai számítókomplexumot gyártottak. Nemcsak a mennyiségi mutatók imponálóak ebben az egyesülésben, hanem a minőség is. Ezt jelzi, hogy termékeiknek mintegy háromnegyed része kapta meg az állami minőségi védjegyet. Országos akció elindítása is fűződik a nevükhöz,' ők kezdeményezték, hogy a közszükségleti cikkek gyártásának ötéves tervét négy év alatt lehessen teljesíteni. A maguk részéről hívek a kezdeményezéshez. Az egyesülés egyébként egész termelését dinamikusan növeli. A gyártási termékmennyiség 26 százalékkal növekedett csak tavaly, méghozzá teljes egészében a termelékenység növekedéséből. Hazánkkal már a kilencedik éve tartanak fenn széles körű műszaki-tudományos és gazdasági kapcsolatokat, mégpedig több magyar vállalat révén. így például a Videotontól több mint ötmillió rubel értékben vettek komplettáló terméket. Kormányközi egyezmény ad lehetőséget rá, hogy a mini és mikro számítógép nemzetközi rendszereinek kifejlesztése programjában tovább szélesedjék ez az együttműködés valamennyi magyar partner vállalattal. Egyébként a kölcsönös szállítások folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. Az összképhez hozzátartozik az is, ahogyan az egyesülés vezetősége figyelmet igyekszik fordítani az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javítására. Különösen dicséretes, hogy sok építkezést saját erőből valósítanak meg; így például 1970 óta négy munkás- szállót építettek föl, ahol 2150-en lakhatnak, ezenkívül öt garzonházat ezer lakással és Kíjev környékén három üdülőtelepet. Az egyesülésben sok más módon is gondoskodnak a dolgozókról: üdültetésükről éppúgy, mint más igényeik kielégítéséről, így például a központi üzem mellett szolgáltató házat létesítettek. Az Elektronmas olyan munkahely tehát, amely nemcsak kutató-termelő munkájával mutat példát, hanem tanúsítja a szovjet emberek jólétéért folytatott politika mindennapi gyakorlatát is. Baromfiprogram Broyler-csirke a bábolnai kombinátból a Szovjetunióba A magyar párt- és kormányküldöttség látogatása alkalmával írták alá csütörtökön Moszkvában a Szovjetunió Külkereskedelmi Minisztériumában a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát és a szovjet Traktoro- export Vállalat szerződését arról, hogy a bábolnai kombinát új,, évente több mint 100 millió Broyler-csirke kibocsátási, iparszerű rendszert szállít a Szovjetuniónak. Ez a rendszer Azerbajdzsánban, Baku közelében, Sziezany mellett működik majd. A szerződést magyar részről Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, szovjet részről Vlagyimir Bur- misztrov, a Traktoroexport szovjet külkereskedelmi egyesülés elnöke írta alá. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát 1978-ban már kötött hasonló szerződést négy termelési rendszer megvalósítására. Az 1978- ban aláírt szerződés értelmében felépült rendszerek ma — Bábolna hírnevét öregbítve — kifogástalanul üzemelnek a Szovjetunió különböző pontjain, és a szovjet partnervállalat, a Ptyi- ceprom igen elégedett velük. Az azerbajdzsán vállalkozás nem egyszerűen egy Broyler-gyár megépítésére korlátozódik, mivel a gyár nem csupán Broyler-csirkék hizlalásával foglalkozik, hanem a nagyszerű pároktól kiindulva szülőpár-előállításon keresztül önmagát' ellátva önállóan is képes működni. Évente saját szülő- párigényén túl mintegy 1600 —1000 szülőpárt képes biztosítani a Szovjetunió egyéb hasonló létesítményei részére. A Broyler-gyár területén üzemelő nagyszülőpár-telepek a baromfigyár szükségletén túl biztosított szülőpárok szaporítása útján mintegy 140—150 millió Broyler előállításához biztosít komoly bázist. A most aláírt szerződés magában .foglalja egyebek között 168 darab, egyenként 1100 négyzetméteres könnyű- szerkezetes alumíniumépület szállítását, komplett, az állatfajtának megfelelő technológiával felszerelve. Ezenkívül felépül egy állategészségügyi-diagnosztikai és takarmányvizsgáló laboratórium, s a magyar fél mindezeken felül a létesítmény kétéves üzemeltetéséhez a szükséges alkatrészeket is szállítja. Bábolna biztosítja a garanciális üzemeléshez szükséges tenyészállatokat és bábolnai • szakemberek irányítják az üzem szerelését, valamint garanciális üzemeltetését. A szovjet szakemberek kiképzése előre meghatározott program alapján a Szovjetunióban és^ Magyarországon valósul meg.
