Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

1983. július 22., péntek n nyári fertőzések veszélyei és a megelőzés Beszélgetés a KÖJÁL igazgatóhelyettesével Öregség Egy levél, egy történet A nyári fertőzésekről, a jellemző megbetegedésekről, ezek megelőzéséről, a köz­egészségügyi és járványügyi szervek munkájáról kérdez­tük a Békés megyei KÖJÁL igazgatóhelyettesét, dr.' Be- reczki Arankát: — Az egyik legnagyobb veszélyt az ételmérgezések következtében kialakuló szalmonellás fertőzések je­lentik. Az utóbbi években főként egyedi megbetegedé­sek fordultak elő, amelyek­nek az összefüggéseit, bár keressük, de igen nehéz meg­találni. Csoportos kis létszá­mú megbetegedéssel tavaly találkoztunk két esetben, tö­meges ételmérgezés szeren­csére nem volt. A disznósajt, a hurkaféleségek, a fagylal­tok, a tojással készült főzött krémek nem megfelelő ké­szítési, tárolási módja és ideje lehet többek között a baj okozója. A KÖJÁL min­den szezonkezdet előtt meg­vizsgálja a fagylaltkészítő és -elárusító helyeket, s műkö­dés közben is folyamatos az ellenőrzés, a mintavétel. A maszek és szerződéses fagy­laltárusok a gyártás és áru­sítás követelményrendszeré­nek ismeretéből minimum­vizsgát tesznek. Ezeknek az intézkedéseknek is köszön­hetjük, hogy az utóbbi 10 év­ben Békés megyében nem volt fagylaltmérgezés. A fő­zött tojáskrémeket április közepétől szeptember köze­péig csak ott lehet árusítani, ahol helyben készülnek, szál­lítani ezeket tilos. A házi­asszonyok számára örök sza­bály, hogy a húsféléket meg­felelő hőfokon és ideig süs­sék. főzzék! — A nyár a táborozások időszaka. Az élménygazdag közösségi együttlétek azon­ban betegségek fokozott ve­szélyeit is hordozzák. — Mindenféle tábor nyitá­sa előtt a szervezők és fenn­tartók kötelesek nekünk je­lenteni, hogy mikor és hol lesz napközis, építő-, vagy nyaralótábor. A városi-járási közegészségügyi hatóságok már a nyitás előtt helyszíni szemlén ellenőrzik az előírá­sok betartását. A megyei KÖJÁL munkatársai a mű­ködő táborokat járják. Több­felé elvégeztük a vegyszeres kullancs- és szúnyogirtást. Így például Geszten, a póste- lfeki parkerdőben és Szabad- kígyóson. A jól bevált Szuku krémet mégis ajánlom min­den szabadban pihenő kirán­dulónak és nyaralónak. Min­den évben akad valaki, aki pórul jár és kiszakítja a kul­lancsot a bőréből. Ilyenkor az élősködő feje bentmarad és bőrgyulladást okozhat. A legjobb módszer benzines, olajos, ecetes, citromos vat­tával elzárni a levegőt a kullancstól, s az így magá­tól kiesik a bőrünkből. Ha sehogyan sem sikerül eltávo- lítanunk. forduljunk orvos­hoz. Már évek óta rendsze­resen irtjuk a városainkban es az üdülőterületeken a szúnyogokat. ^ leghatásosabb védekezés és a jövő útja a lényegesen költségesebb re­pülőgépes szúnyogirtás. — Az idén már sok me­leg, strandolásra csábító na­pot éltünk át. Minden esz­tendőben hallunk, olvasunk riasztó híreket a strandi fer­tőzésekről. Hogyan próbálják ezeket megelőzni? Üzlet és etika Pénznyelő pénznyerők Meglehetősen ártalmatla­nul indult a játékautomaták hazai karrierje, amikor — a hetvenes évek elején — meg­jelentek az első gépek a fő­városi Vidám Parkban és néhány játékteremben, ven­déglátóhelyen. Egy kétforin­tos bedobásával akár órákig el lehetett játszani: ügyesen terelgetni az acélgolyókat a villogó lámpák, rugók út­vesztőjében, és a sikeres játszmák után újabb és újabb játéklehetőséget nyer­ni. Ez azonban csak a kezdet volt. Később elkapta a nye­rési láz egyfelől a gépek tu­lajdonosait, másfelől a játé­kosokat, és — mint az a sze­rencsejátékoknál szinte ter­mészetes — egyesek számá­ra gyors meggazdagodást, másoknak bajt, tragédiát hoz­tak a gépek. No nem a flip­perek, mert azok szolid nye­rők, és bár fellendítik egy- egy vendéglátóhely forgal­mát, de általában nem vál­nak sem különösebb meg­gazdagodás, sem nagyobb veszteség forrásaivá. SZOLID JÁTÉKBÓL NYERÉSZKEDÉS Csakhogy nyomukban, 1980-ban, az Iparcikk Köl­csönző Vállalat importált pénznyerő automatákat is, amelyek gátlástalan partne­rei a szenvedélyes játéko­soknak. Míg egy flipper ha­vi bevétele átlagosan 5000 forint volt, addig a pénznye­rő automatáké ennek három­szorosa—négyszerese, vagy akár többszöröse. Ráhara­pott erre a könnyű pénz- szerzési lehetőségre számos szerződéses üzletvezető, ma­gánvendéglős, és rokonoktól, ismerősöktől ajándékként ho­zatott be az országba — egyelőre megállapíthatatlan mennyiségben — pénznyerő automatákat. De kapott az üzleti lehetőségen a Skála- Coop is, amely tavaly de­cemberben magyar—svájci érdekeltségű társaságot ala­pított a Lüscher céggel, és így 500 nyerőautomatához jutott. Az automatákat fő­ként szövetkezeti vendéglá­tóhelyeken, ÁFÉSZ-boltok- ban állították fel, de jutott belőlük máshová is. Ezek a gépek már havi 30—50 000 forint bruttó bevételre tesz­nek szert, attól függően, mennyire forgalmas helyen működnek. Az üzletvezetők sorban állnak a Skálánál, hogy géphez jussanak, de er­re legfeljebb akkor kerülhet sor, ha valahol leszerelnek egy masinát. Bár a gép és a bevétel az Automata Kor­látozott Felelősségű Társaság tulajdona, az üzemeltető sem jár rosszul: túl azon, hogy étel-, italforgalmát 10—20 százalékkal megnöveli, hely­bért kap a KFT-től, amiért a gépet elhelyezi, és őt illeti a bevétel 3 százaléka is. Egy szerződéses üzletvezetőnél a pénznyerő hozta többletbevé­tel elérheti a havi több tíz­ezer forintot is. Illetve: csak elérhette. 1983 elején megjelent a bel­kereskedelmi miniszter ren­deleté, amely szabályozta az automaták működésének, el­helyezésének feltételeit. A szabályozás már nagyon idő­szerű volt, különösképp mi­vel nemcsak nyerni, hanem — gyakrabban — veszíteni is lehet ebben a játszmában. Bár felfoghatjuk a vesztesé­get a játékosok önkéntes adójának is, mégsem hagy­hat közömbösen senkit sem a tény: emberek a szeren­csejáték rabjaivá váltak, a nyerés hiú reményében köl­csönöket vettek fel, s eköz­ben családjuk pénz nélkül maradt. További bonyodalmakat okozott — és okoz —, hogy a pénznyelő automaták vonz­— A megye 19 meleg vizű strandja öröm és gond is, hiszen a kórokozók legjob­ban a termálvízben terjed­nek. Az utóbbi években or­szágszerte emelkedett a fer­tőző vérhasjárványok szá­ma, nálunk is volt rá példa néhány helyen több alkalom­mal. Áz idén újranyitás előtt ellenőriztük a szigorú köz­egészségügyi előírások be­tartását, s három strand nem nyithatott ki. Június közepé­től állandóan vizsgáljuk a medencék vízminőségét. A fertőzések terjedésének oka lehet az is, ha nincs elegen­dő víz a medencében, vagy több a fürdőző a megenge­dettnél. A kötőhártya- és középfülgyulladásokat egyé­ni érzékenység, nemcsak fer­tőzés okozhatja. A beteg út­ja minden esetben az orvos­hoz vezessen. Tény, hogy a strandok üze­meltetői törekednek a taka­rékos és fertőtlenítő hatású vízvisszaforgatók beszerzésé­re. Ez a berendezés nagyon drága. Az idén a békéscsa­bai Árpád strandfürdő uszo­dájában érezhetik jó hatását a fürdőzők. A strandvendé­gek érdeke saját egészségük megóvása, ezért a kulturált fürdőzés szabályait nekik is be kell tartaniuk. Ilyen pél­dául az. hogy csak teljesen telt medencét használjanak. A felnőttek ne a gyermek­pancsolóban üldögéljenek. Fürdés előtt mindenki zu­hanyozzon, használja a láb­mosót medencébe lépéskor. A hasmenéses. vagy bőrei- változásos betegek ne ter­jesszék a strandon betegsé­güket. A medencék vizét ne szennyezzék a fürdőzők, hi­zák a kétes elemeket, és hogy az indulatosabb játéko­sok rugdalták, rongálták dü­hükben a drága gépeket. RÉG VÁRT INTÉZKEDÉS A miniszteri rendelet ezért úgy intézkedett, hogy júni­us 30. után pénznyerő auto­matákat nem szabad felál­lítani IV. osztályú vendéglá­tóhelyeken, ifjúsági parkok­ban, ifjúsági klubokban és magánszemélyeknél sem. A szerződéses üzletek vezetői magánszemélyeknek minő­sülnek. Pénznyerő automa­tákon játszani csak 18 éven felülieknek szabad. Emellett mind a pénznyerő, mind a játékautomaták üzemelteté­séhez a helyi tanács hozzá­járulását kell kérni. A ta­nácsok az engedélyt vissza is vonhatják, ha a játékszenve­dély a közrendet, a közbiz­tonságot veszélyezteti. Az új jogszabályt csak he­lyeselhetjük, de azt sem hall­gathatjuk el, hogy nehéz helyzetbe hozta azokat a ma­gánszemélyeket, akik koráb­ban automatákat szereztek be külföldről. Most szaba­dulni igyekeznek a gépektől, de nem találnak rájuk ve­vőt; az Iparcikk Kölcsönző, a Skála és más cégek koc­kázatosnak tartják a hasz­nált, esetleg ismeretlen tí­pusú gépek megvételét. KÜLFÖLDÖN IS KORLÁTOZZÁK Az itthon történtekhez ér­demes még annyit hozzáfűz­ni, hogy Európa több orszá­gában megtiltották a hazár- dírozásra késztető gépek mű­ködtetését a nyilvános, láto­gatott helyeken. A szolidság irányába lép a Skála—Lü­scher KFT, amikor gépeit át­szereli, és így a maximális nyeremény az eddigi ötezer forint helyett ezer forint. Az egyéni és a vállalati nyereségszerzés szempontja­it bizony össze kell egyez­tetni bizonyos etikai meg­gondolásokkal. Gál Zsuzsa szén minden strandon van megfelelő vécé. A felszíni vizeink, folyóink az arány­lag tiszta, illetve a kevésbé szennyezett vizek kategóriá­jába tartoznak. Szabad strand működtetésére irá­nyuló kérelem öt helyről ér­kezett hozzánk, az engedélyt azonban nem adhattuk meg. — Milyen veszélyekre hív­juk fel még a természetjárók figyelmét? — A gombamérgezésre. Ebben az évben már köve­telt áldozatokat a felelőtlen­ség. Mifelénk is terem gom­ba, mérgesgomba, vagy ah­hoz hasonló. Aki maga szed gombát, ne hagyatkozzon sa­ját ismereteire, vizsgáltassa meg szakértővel. A piacokon van gombaszakértő. és min­den városi-járási KÖJÁL- felügyelet ajánlani tud ilyen embereket. A járványok megelőzése érdekében a te­rületen dolgozó minden kör­zeti orvos és körzeti gyer­mekorvos május 1. és szep­tember 30. között enterális figyelőszolgálatot tart. Heti jelentésben adnak számot ar­ról, hányán jelentkeztek ná­luk hasmenéses. hányásos. lázas tünetekkel. így tudjuk nyomon követni a megbete­gedések halmozódását. A ta­valyi hasonló időszakhoz ké­pest országosan kismérték­ben emelkedett a szalmonel­lás betegek száma. A Békés megyei KÖJÁL hét végén is készenléti ügyeletet tart. Azok, akik járványos tüne­teket, vagy más, KÖJÁL- intézkedésre váró jelenséget észlelnek a 24-011-es tele­fonszámon hívhatnak ben­nünket. Bede Zsóka Új üdítő italok trópusi gyümölcsökből Különleges trópusi gyümöl­csökből készült üdítő italokkal gyarapította Gyöngy hüsítőcsa- ládját a pécsi Pannónia Sör­gyár: az egzotikus ízek kedve­lői számára — az országban el­sőként — mangó és . marakuja üdítő gyártását kezdték el a mecsekalji üzemben. Az Afrikától Hátsó-Indiáig ho­nos mangó és a Dél-Ameriká- ban és Afrikában termő mara­kuja — vagy másik nevén pas­sión — gyümölcsének aromájá­val ízesített új frissítőkkel Ba­ranya. Tolna és Bács-Kiskun megyében bővítik az üdítővá­lasztékot. A hazai gyümölcsök, a citrus­félék, a tonik-jellegü italok és a trópusi gyümölcskülönlegessé­gek felhasználásával már tucat­nyi féle üdítőt készítenek, s a Gyöngy család italai a 9. pécsi ipari vásár nagydíját is elnyer­ték. Az idén a korábbinál tíz­szer több hazai alapanyagú hű­sítőt állít elő, növelik a szőlő és a szamóca üdítők mennyisé­gét. Egy levél és egy történet következik az alábbiakban. Ami közös bennükmind­kettő idős emberekről szol. olyan magukra maradt öre­gekről, akikkel rosszul bánik a sors. A levél egy szociális ott­honból érkezett, feladója 91 éves: „Van két gyermekem, már ők is nyugdíjasok, én is. Kértem magam a szociális otthonba 1977-ben. Az egyik lányomnak van egy kis haza, a másik lányom Pesten el, az vágyott haza, de a férje­nek én harmadik anyósa va­gyok, nem kívánt velem él­ni, a budai lakást otthagyni, jönni a komfort nélküli, öreg házamba. Az a ház 1926-ban épült, fele részben a nevemen volt. A két la­nyom javára lemondtam a haszonélvezeti jogomról. De meghagytak egy 15 négyzet- méteres udvari szobát, ez.t kértem. Három éve élek itt. az otthonban. Elhaltak a be­tegek mellőlem, vannak újak. ugyanúgy félnek az elmú­lástól, mint én. Kertem, hogy engedjenek haza. nem engednek, csak ha a gyere­keim kérnek és felelősök lesznek értem. Hat miért tennék, a 300 öles hobbikért megvan. Minek egy nagyon öreg teher nekik? Azért szántam rá magam, hogy meghallgatást kérjek. Mit kérek? Azt a kis szobát, ahol nagyon nehéz 57 évet leéltem. Ott szeretnék meg­halni, életem fontos és szép részét ott töltöttem. Van két vejem és a két öreg lá­nyom, egy öreg fészkem, ahol rengeteget küzdöttem. Miért vagyok életfogytig ide­szegezve?” S a levél szélén, hosszá­ban még egy utólag papírra vetett kusza mondat, mint egy fölkiáltás: „Nem kerek semmi anyagi segítséget, a fészekbe haza ... Ezekhez a sorokhoz feles­leges bármiféle megjegyzést írni. * * * Másfél szobás tanácsi bér­lakás egy bérház első eme- létén. A csengetésre szikár öregember csoszog 'az ajtó­hoz, egyik kézzel az előszo­bái fogasba kapaszkodik, a másikkal a derekát támaszt­ja. Nyolcvannyolc éves, 1959 óta nyugdíjas. Szanálás után került 91 éves felesegevel együtt ebbe a lakásba. _ Bámulom a betonpalo­tákat, de gyűlölöm! — mond­ja indulatos, rekedt hangon —, gyűlölöm, mert a felese­gem az egyik küszöbben m egbotlott, combnyakcsont- törést szenvedett most júni­us derekán. Kicsit .bizalmatlanul mére­get, többször kérdi a nevem, aztán mégiscsak elmeséli, hogy s mint volt: a 91 éves néni az esti órákban esett el és másnap reggel került kór­házba. — Kétszer röntgenezték, aztán azt mondta az orvos: nem ajánlom, hogy itt ma­radjon, ennek úgyis csak a fekvés, a pihenés az orvos­sága. — Próbálja pontosan idézni a beszélgetést. — Az­tán én vettem át a szót, mondtam, tudom, a baleseti osztályon feküdne vagy 8 napot, onnan elvinnék az el­fekvőbe. Azt pedig nem en­gedem ! Nem kis gondot és felelős­séget vett ezzel a vállára a bácsi, hiszen gyermekük, közvetlen hozzátartozójuk nem lévén, a szomszédok, is­merősök jóakaratára vannak utalva. Hogy mégis kire szá­míthatnak? Egy távoli ro­kon feleségére, aki most már három nehéz betegei ápol, s az egyik szomszéd- asszonyra, aki korábban is ei-eljárt ide takarítani, ezt- azt segíteni. — Csak az a baj, ahogy próbáltam megemelni az ágyon a feleségemet, meg­rándult a derekam, az ápoló­nő jár ki injekciókat adni. Meg hogy sodronyos az ágy, lesüpped, ágydeszka kellene, de honnan, hogyan? Kínlódva indul a betegszo­bába, visszaszól, csukjuk be az előszobaajtót, s aggodal­maskodva mutatja az alkal­matlan betegágyat. A néni nehezen lélegzik, s inkább sóhajtja, mint mondja: „Fáj, fáj.” — Később, ezután mi lesz, hogyan lesz? Szenvtelen, gyors, kemény válasz érkezik: — Meghalunk, és kész! S puhán, óvatosan igazít egyet a beteg takaróján ... * * * Egy levél és egy történet. Arról, hogy van valami, ami a napi megélhetés esetleges gondjánál sokkal nyomasz­tóbb, súlyosabb a megörege­dett emberek számára: az el­szigetelődés, elmagányoso­dás, a családdal, a környe­zettel való kapcsolatok szin­te teljes megszűnése. Az anyagi, egészségügyi gondos­kodáshoz hasonlóan jó len­ne megszervezni „lelki gyógyír” gyanánt, mondjuk az öregeket látogatók klub­ját... Tóth Ibolya A Magyar Állami Földtani Intézet tatai természetvédelmi területén — az intézmény fenn­állásának 100 éves évfordulójára — kőparkot létesítettek. A kőpark a helyi geológiai vi­szonyokat, valamint hazánk hasznosítható ásványi anyagait mutatja be (MTI-fotó: Jusztin Tibor felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents