Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

1983. július 22., péntek Szeptember 1-től Emelik a kis összegű nyugdíjakat és a házastársi pótlékot Kádár János beszédet mond a Lihacsov Autógyárban tartott baráti találkozón (Telefotó) A kormányzat a mai ne­héz viszonyok között is a lehetőségek szerint segit ab­ban, hogy a társadalom leg­inkább rászoruló rétegei na­gyobb jövedelemhez jussa­nak. Mint ismeretes, július 1-től felemelték a családi pótlékok nagy részét, ami évi 2,3 milliárd forint több­letet juttat a szülőknek, egy­millió 660 ezer gyermek jobb ellátásához. A Miniszterta­nácsnak a SZOT-tal egyet­értésben hozott mostani ha­tározata pedig az időskorú­ak és súlyosan rokkantak anyagi helyzetének javítása érdekében kimondja, hogy szeptember 1-től emelni kell egyes nyugdíjakat és a há­zastársi pótlékot; a nyugdíj­intézkedéssel a régen megál­lapított alacsony 'nyugdíjjal rendelkezők, az időskorúak, továbbá a súlyosan rokkan­tak helyzetén kell elsősorban javítani. Ennek az elvnek a jegyében hozta határozatát a Minisztertanács. A rendelke­zések 740 ezer embert érin­tenek, és az emelés egész évre számítva egymilliárd 150 millió forint többletjut­tatást jelent számukra. En­nek körülbelül egyharmadát fedezi a magasabb jövedel­műek ez év januárjában megemelt öregségi járuléká­ból származó többletösszeg. A kormányintézkedés a ré­gen megállapított sajátjogú, továbbá özvegyi, szülői nyug­díjakat és árvaellátásokat emeli, mivel ezek jóval ala­csonyabbak az utóbbi évek­ben megállapított összegek­nél. Ez egyben azt is jelen­ti, hogy az azonos nyugdíjas rétegeken belüli szociális kü­lönbségeket központi nyug­díjemeléssel nem tudják tel­jesen követni. A központi nyugdíjemelést technikai okokból sem lehet az idős emberek egyéni körülmé­nyeihez igazítani. Szeptember 1-től a jelen­legi nyugdíjösszegre való te­kintet nélkül havi 200 fo­rinttal emelkedik azoknak a járandósága, akiknek saját­jogú nyugdíját 1959 (mező- gazdasági szövetkezeti tagok esetében 1967) előtt állapí­tották meg. (A mezőgazda- sági szövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét ugyanis nem 1959-ben, hanem 1967- ben vezették be, s a nyug­díjkorhatár is csak fokozato­san vált egységessé.) Ugyan­csak a nyugdíjösszegre való tekintet nélkül havi 150 fo­rinttal emelkedik a súlyosan A választások óta végzett munkájáról tartott beszámoló értekezletet július 21-én, tegnap délelőtt a KPVDSZ Békés megyei bizottsága Bé­késcsabán, az SZMT székhá­zának tanácstermében. Rákóczi Ferenc, a megye­bizottság titkára foglalta össze a testület 1980. június 14-i megválasztása óta vég­zett munkáját. Többek kö­zött kiemelte: — A beszámolási időszak­ban a bizottság alapvető feladatnak tartotta a magyar szakszervezetek XXIV., a KPVDSZ XXXIII. kongresz- szusának és a megyei kül­döttértekezlet határozatainak végrehajtását. Munkánk so­rán nagy figyelmet fordítot­tunk az MSZMP Békés me­gyei bizottsága és az SZMT által hozott határozatok, ál­lásfoglalások megvalósításá­ra. — összességében elmond­hatom, hogy a szakszerveze­tünk tagsága, az ágazat dol­gozóinak döntő többsége szorgalmasan, eredményesen dolgozott a VI. ötéves terv időarányos teljesítésén és járult hozzá a népgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal szinten tartásá­hoz. (I—II. csoportos) rokkantak nyugdíja és a mezőgazdasági szövetkezeti munkaképtelen­ségi járadék. Szintén 150 fo­rinttal, de legfeljebb havi 2800 forintra emelik az 1959 és 1970 (mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok esetében az 1967—1970) között nyugdíja­zottak öregségi, III. rokkant­sági csoport szerint járó rok­kantsági, baleseti rokkantsá­gi nyugdíját. Az emelés ösz- szege azőnban havi 50 fo­rintnál kisebb akkor sem lehet, ha ezzel túllépik a 2800 forintos határt. Havi 100 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra eme­lik az 1971 előtt megállapí­tott, vagy 1971 előtti nyug­díjon alapuló hozzátartozói ellátásokat, vagyis az özve­gyi, szülői nyugdíjakat, ár­vaellátásokat. Az emelés itt sem lehet kevesebb 50 fo­rintnál. Szintén havi 100 fo­rinttal emelik az 1971 előtt megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, özve­gyi járadékokat. Száz forint­tal emelkedik valamennyi házastársi pótlék összege, va­lamint az az összeghatár, ameddig a nyugdíj házastár­si pótlékkal egészíthető ki. A felemelt nyugdíjakat el­ső ízben szeptemberben kéz­besítik, azt külön kérni nem kell. A nyugdíjak és a J(iázas- társi pótlék emelésével kap­csolatos rendelkezések vég­rehajtásáról a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa a pénzügyminiszterrel, az ér­dekelt miniszterekkel és az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben sza­bályzatot ad ki. A nyugdíjemelésen kívül a tanácsok évi 200 millió fo­rintot kapnak arra a célra, hogy az idős emberek egyé­ni helyzetének közvetlen vizsgálata alapján a legrá- szorultabbaknak, a halmo­zottan hátrányos helyzetű nyugdíjasoknak, járadéko­soknak, továbbá azoknak, akik nyugdíjra jogot nem szereztek, az eddiginél na­gyobb támogatást adjanak. Az időarányos összeggel már ez év július 1-től felemelték a helyi tanácsok szociális se­gélyezési keretét, az egész­ségügyi, valamint a Műve­lődési Minisztérium pedig közös irányelveket adott ki arra, hogy ezt a többletösz- szeget milyen elvek alapján használják fel. Ügy ítéljük meg, hogy a kongresszus által hozott ha­tározatok végrehajtása idő­arányosan jó ütemben halad. Á határozatok politikai és tartalmi szempontból egy­aránt ma is időszerűek, a kitűzött célok módosítását nem tartjuk szükségesnek. A hátralevő időszakban mun­kánk súlypontját az alap- szervezetekre, a szakszerve­zeti bizottságok vezető, irá­nyító tevékenységének segí­tésére és a testületi munka tartalmi javítására kell he­lyezni. A beszámolót követően hozzászólások hangzottak el. Dr. Varga István, a központi vezetőség tagja kiemelte: né­hány területen Békés megye eredményei megelőzik az or­szágos átlagot. Ilyen például az érdekvédelmi munkát szolgáló jogsegélyszolgálat. Dr. Varga Imre, az SZMT titkára arra hívta fel a bi­zottság figyelmét, hogy a jövőben a területpolitikával. hangsúlyosabban kell foglal­kozni. A hozzászólásokat követő­en a jelenlevők elfogadták a beszámolót. L. S. (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ez év április ülésén joggal állapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus pozíciói szilár­dak, megingathatatlanok; társadalmi életünk minden területén érvényesül a párt vezető szerepe. Pártunk po­litikája élvezi a tömegek, a magyar dolgozók egyetérté­sét, cselekvő támogatását. Népünk következetesen halad a szocialista társada­lom építésének útján, nagy­ra értékeli az eddig elért eredményeket, és nehezebb körülmények között is min­dent megtesz, hogy megvéd­je szocialista vívmányait. Éleződő nemzetközi helyzet­ben, kedvezőtlenebb kül­gazdasági feltételek között kell áttérnünk a szocialista gazdálkodás intenzív szaka­szára. A magyar dolgozók megértették és vallják, hogy csak hatékpnyabb munkával és nagyobb erőfeszítésekkel tudjuk elérni kitűzött cél­jainkat. Elvtársak! Hatalmas társadalomfor­máló munkánkhoz minde­nekelőtt békére van szüksé­günk. Mi nem fenyegetjük egyetlen állam biztonságát sem, alapvető érdekeinknek ellentmond a világpolitikai helyzet élezése, a fegyver­kezési verseny fokozása. A mi törekvésünk a világbéke, az enyhülési folyamat vív­mányainak megőrzése, a fegyverzetkorlátozás, a le­szerelés. A nemzetközi helyzet leg­kritikusabb kérdése ma a NATO-nak az a terve, hogy újabb nukleáris fegyvereket telepít Európába. Mi a ra­kéták számának csökkenté­sét és nem növelését kíván­juk. Olyan megoldásért küz­dünk, amely a felek egyenlő biztonságát garantálná a fegyverzet lehető legala­csonyabb szintjén. Ez igaz­ságos álláspont és egybeesik a Világ valamennyi népé­nek érdekeivel. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára tegnap délután saj­tókonferenciát tartott Moszk­vában, a nemzetközi sajtó- központban szovjet és ma­gyar újságírók számára. A magyar párt- és kormány- küldöttség tagjai közül a sajtókonferencián megje­lent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Vár- konyi Péter külügyminisz­ter és Rajnai Sándor, ha­zánk moszkvai nagykövete. A nagy érdeklődés mel­lett megtartott sajtókonfe­renciát Vitalij Ignatyenko, az SZKP KB nemzetközi tá­jékoztatási osztályának he­lyettes vezetője nyitotta meg. Az MSZMP KB első tit­kára bevezetőben köszöne­tét mondott a szovjet és a magyar sajtó képviselőinek azért a támogatásért, ame­lyet a magyar párt- és kor­mányküldöttség jelenlegi látogatása során nyújtottak. Emlékeztetett arra, hogy a magyar munkásosztály for­radalmi, lenini típusú párt­ját 1918 novemberében ala­pították meg. „Jólesik arról szólni — mondotta —, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közölt kezdettől fogva internacio­nalista kapcsolat volt”. A párt- és kormánykül­döttség jelenlegi látogatásá­ról szólva elmondotta: „Cé­lunk, hogy tovább erősítsük a népeink közötti barátsá­got, sokoldalú együttműkö­désünket, továbbfejlesszük kapcsolatainkat. Most, hogy a tárgyalásokat befejeztük, összegezve elmondhatom: tárgyalásaink légköre rend­kívül szívélyes, a végzett munka konstruktív volt. Ez alkalomból is őszinte köszö­netét szeretnék mondani Andropov elvtársnak és a szovjet tárgyalócsoport min­den tagjának, hogy ebben a szellemben tárgyalhattunk.” Jurij Andropovot régen is­merem — mondta Kádár Já­Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszült­ség éleződése ellenére az emberiséget fenyegető leg­főbb veszélyt — a világhá­borút — el lehet hárítani. A béke fenntartásának a jövőben is döntő tényezője a Szovjetunió, a szocialista országok ereje, a két világ- rendszer között kialakult katonai-stratégiai egyen­súly. Ennek tudatában egy­értelműen leszögezzük: sem­miképpen nem engedhető meg, hogy az imperialista hatalmak katonai fölényre tegyenek szert. Önökkel együtt valljuk, hogy a két társadalmi rendszer — a szocializmus és a kapitaliz­mus — történelmi vitáját a békés versengésnek, és nem a fegyvereknek kell eldön­teniük. A Magyar Népköztársaság aktívan támogatja a Szov­jetunió, a Varsói Szerződés kezdeményezéseit a fegyver­kezési verseny megfékezése, a leszerelés, a béke, a nem­zetközi biztonság érdeké­ben. Nagy jelentőségűnek tartjuk azt a javaslatot, hogy a Varsói Szerződés és a nos. — Jól ismeri országun­kat és népünket, ennélfogva könnyű a vele való találko­zás és beszélgetés. A régi is­merősöknek kevés szó kell ahhoz, hogy megértsék egy­mást. „Látogatásunk során mó­dunkban állt közvetlenül is találkozni a szovjet embe­rekkel, így például a mai napon, amikor a Lihacsov Autógyárba látogattunk. Ez a találkozó rendkívül szívé­lyes volt. Ott is szóltam ró­la, s itt is szeretném megis­mételni, nagyon köszönöm azt a testvéri érzést, amit minden alkalommal, minden szovjet állampolgár részéről tapasztaltam. A magyar—szovjet barát­ság ma már a szó szoros ér­telmében milliók, országaink, népeink barátsága.” Kádár János ezután vála­szolt a tudósítók kérdéseire. A Népszabadság tudósító­jának válaszolva szólt a szo­cialista építőmunka magyar- országi tapasztalatairól, fel­adatainkról. „Magyarországon mind po­litikai, mind gazdasági érte­lemben szilárd alapokon nyugszik a szocializmus, s' erre az alapra támaszkodva a párt vezetésével népünk történelmi eredményeket és vívmányokat hozott létre. Magyarország ma közepesen fejlett iparral és fejlett me­zőgazdasággal rendelkező szocialista ország. A magyar _ gazdaság a fejlődés intenzív szakaszára való áttérés idő­szakában van, s ez önmagá­ban is igen nehéz feladato­kat állít az ország elé. Emel­lett gazdaságunkra hat a külső környezet is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta a nép- gazdasági egyensúly megőr­zésének, fizetőképességünk fenntartásának fontosságát, és utalt az MSZMP Közpon­ti Bizottságának legutóbbi ülésén elfogadott határozat­ra. Hangsúlyozta: bízunk ab­ban, hogy népünk a megne­hezült körülmények között is eléri a kitűzött célokat. A bizakodás alapja egyfelől NATO országai kössenek szerződést arról, hogy köl­csönösen lemondanak a ka­tonai erő alkalmazásáról. Mély meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása nagy szolgálatot tenne a béke, a nemzetközi biztonság ügyé­nek. Kedves Elvtársak! A magyar és a szovjet nép barátként és szövetsé­gesként együtt küzd a szo­cializmusért és a békéért. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon, itt-tartózko- dásunk minden órájában, ezen az aktíván is érezzük, hogy a szovjet emberek őszinte, testvéri érzéseket táplálnak a magyar nép iránt. Biztosíthatom Önö­ket, a magyar—szovjet ba­rátság nagyon drága szá­munkra, egész népünk szá­mára, azt féltve őrizzük, gondosan ápoljuk, és szünte­len erősítésére törekszünk a jövőben is. Köszönjük Önök­nek a baráti szavakat, a jókívánságokat, amelyeket tolmácsolni fogunk honfitár­sainknak. pártunk nyílt politikája, a valóság őszinte feltárása, a helyzet reális értékelése, másrészt az, hogy országunk gazdasági téren is sokolda­lúan együttműködik a Szov­jetunióval, a többi szocialis­ta országgal. A Pravda munkatársának válaszolva Kádár János szólt az MSZMP és az SZKP kap­csolatainak fejlesztéséről, a pártmunkában szerzett ta­pasztalatok cseréjének bőví­téséről. Elmondotta: „A szocialista országok kö­zötti tapasztalatcsere rend­kívül fontos. A szocializmus építésénél figyelembe kell venni az általános érvényű tapasztalatokat, törvénysze­rűségeket, az egyes népek által bejárt történelmi utat, minden ország nemzeti sajá­tosságait. Ugyanakkor — mint azt nemrég Jurij And­ropov is megállapította — a szocialista országok tapaszta­latai mozgalmunk közös kin­csestárát gazdagítják. „Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánl­juk senkinek sem egyes meg­oldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból követ­keznek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg, hogy vannak közöttük hasz­nálható tapasztalatok, az nagy megtiszteltetés szá­munkra” — mondotta. A szovjet rádió megkér­dezte az MSZMP KB első titkárát, hogyan ítéli meg a nemzetközi helyzetet, mik­ben látja a legfontosabb fel­adatokat? „Mi magyarok, teljes össz­hangban szovjet barátainkkal azt tekintjük központi kér­désnek, hogy megakadályoz­zuk a nemzetközi helyzet to­vábbi romlását, megőrizzük és tovább gyarapítsuk az enyhülés vívmányait” — vá­laszolta Kádár János. — Magyarország felelős vezetői a szocializmust építő magyar nép érdekeiből kiindulva az enyhülés hívei, úgy vélik, hogy — amint azt az SZKP Szívből kívánok önöknek további kimagasló eredmé­nyeket a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésé­ben! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja! Éljen a nagy Szovjetunió! Éljen és virágozzék a magyar—szovjet barátság! Az MSZMP KB első tit­kárának nagy tetszéssel, hosszan tartó tapssal foga­dott beszéde után közvetlen szavakkal még egyszer kö­szönetét mondott az üzem dolgozóinak a meleg fogad­tatásért, s átnyújtotta a gyár kollektívájának a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség ajándékát, egy kris­tályserleget. A kedves figyelmességért Valerij Sajkin vezérigazgató mondott őszinte köszönetét, s a látogatás emlékeként át­nyújtotta Kádár Jánosnak az üzem dolgozóinak aján­dékát, a kezében egy ZIL- teherautó makettjét tartó gyári munkást ábrázoló bronzszobrot. XX. kongresszusán megfo­galmazták — korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Kádár János szólt arról, hogy az Egyesült Államok és a NATO szélsőséges körei fel akarják borítani a világban kialakult katonai erőegyen­súlyt, katonai fölényre akar­nak szert tenni. Ennek ré­szeként került napirendre az amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták euró­pai telepítése is. A szövetséges szocialista országok, ahogy ezt a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének januárban Prágában megtartott ülésén megállapították, nem enged­hetik meg a katonai téren tör­ténelmileg kialakult egyen­súly megbontását. Ez nem­csak a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagálla­mának biztonsága szempont­jából megengedhetetlen, ha­nem minden nép érdeke, mert az emberiség számára nincs más út, mint békében élni. Kádár János méltatta a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit. Megállapította: a genfi tárgyalásokon olyan megoldást kell elérni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja a két fél egyenlő biztonságát. Utalt a Varsói Szerződésnek arra a javaslatára is, hogy a két európai katonai szervezet, a NATO és a Varsói Szerződés kössön megállapodást: nem alkalmaznak egymással szemben katonai erőt, csök­kentik katonai kiadásaikat. Befejezésül hangsúlyozta: Magyarország a maga esz­közeivel mindent megtesz a közös célok, törekvések meg­valósulásáért, a béke megőr­zéséért. Kádár János és a magyar küldöttség tagjai este ha­zánk moszkvai nagykövetsé­gén tettek látogatást, talál­koztak a magyar kolónia képviselőivel. Ma a magyar párt- és kor­mányküldöttség befejezi moszkvai látogatását, és rö­vid tartózkodásra Kijevbe, az Ukrán SZSZK fővárosába utazik. Beszámoló értekezlet a KPVDSZ-nél Moszkvai sajtókonferencia

Next

/
Thumbnails
Contents