Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
1983. július 21., csütörtök Szociális körkép a gyulai tejporgyárból A dolgozók szociális helyzetének javítása napjaink egyik fontos kérdése. A termelő egységek a viszonylag szűkösebb anyagi feltételek között sem feledkezhetnek meg a szociálpolitikáról. Különösen igaz ez azokban az üzemekben, gyárakban, ahol 3 műszakban folyamatos üzemmódban termelnek. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyá- rában az utóbbi években a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt helyeztek erre a területre. Höfler Pál igazgató azonban először a nehézségekkel kezdi: — A tejfeldolgozás megköveteli a 3 műszakos munkát. Nálunk most csúcsidő- szak van. Naponta 300 tonna tejet dolgozunk fel. Az átlagos állományi létszám 48 százaléka nő — szám szerint kilencvenen vannak. Ilyen adottságok mellett sajnos, szinte elképzelhetetlen, hogy az éjszakai műszakban csak férfiak dolgozzanak. Azt viszont sikerült elérni, hogy a női művezetőkön és a laboránsokon kívül a nőket kizárólag napközben foglalkoztassuk. Sok nő végez fizikai munkát. A problémát — esetükben — nem a munka nehézsége, hanem a monotóniája jelenti. Például a szállítószalagról óránként 2 ezer csomag tejet kell ládákba rakni, vagy a vajfeldolgozásnál 5300 darab 10 dekás vajat becsomagolni. Ezt nem lehet tartósan, napi 8 órában csinálni. Az lenne a legjobb, ha mindig lenne megfelelő váltás, hogy a dolgozóink ne fásuljanak bele az egyformaságba. A váltásra azonban gyakran nincs lehetőség, mert a tejporgyár ipun- kaerőhiánnyal küzd. Az is nehezíti a helyzetünket, hogy á nők 20 százaléka gyesen van. Amikor visszajönnek, szinte kivétel nélkül a délelőtti műszakban akarnak elhelyezkedni. Teljesen érthetően, hiszen a hölgyeknek a családról is gondoskodniuk kell. Legtöbb esetben megoldható a kérésük. Viszont így a délutáni műszak derékhadát a 35 évnél idősebbek alkotják. — A munkakörülmények javítása jelentősen befolyásolja a dolgozók közérzetét. A jónak mondható fizetések mellett — a tejporgyár bér- színvonala az idén már megközelíti az 50 ezer forintot — ez is a tejporgyárhoz kötheti a dolgozókat. Tavaly bővítették, modernizálták a szociális létesítményeket. Az öltözők és mosdóhelyiségek megfelelnek a szigorú higiéniai előírásoknak, valóban korszerűek. A másfél éve átadott új irodaépületrész is kényelmesebb munkát, kellemesebb környezetet biztosít az adminisztratív munkát végzőknek. Jövőre az üzemcsarnok tető- szerkezetének rekonstrukciójára kerül sor. A felújítást összekötik á jobb közérzetet biztosító világításra való áttéréssel, és a szellőző berendezések kicserélésével is. A tejporgyárban nyaranta mintegy 80—100 diákot is alkalmaznak. Sok tanuló rendszeresen visszajár ide dolgozni, hogy megkereshesse a nyaraláshoz szükséges pénzt. Nem kis felelősség a diákokkal való törődés. A munkavédelmi előírások pontos betartása alapvető követelmény, hiszen a fiatalok munkafegyelme nem olyan jó, mint a felnőtteké. — Volt-e már súlyosabb üzemi balesetük a nyári időszakban? — Kettőre emlékszem. Az egyiknél egy gimnazista fiú késsel vágta el az ujját, a másiknál pedig ketten kergették egymást játékból, egyikük elesett és könnyű, horzsolásos sérülést szenvedett. Szóval komolyabb üzemi baleset szerencsére nem volt. — Minek köszönhető ez? — Nemcsak papíron van munkavédelmi oktatás. Külön felhívjuk a gyerekek figyelmét a csúszásveszélyre, és arra, hogy az elektromos készülékekhez,' ' gépekhez nem nyúlhatnak. Természetesen, egyéb kérdések is szóba kerülnek. Különben a tanulókra két pedagógus felügyel. A tanárok feladata elsősorban a diákok érdek- védelme. Ez biztositék a szerződésekben foglaltak kölcsönös betartására. — A v.édőfelszerelések és munkaruhák hiánya is sok bajt okozhat. Mi a helyzet Önöknél ezekkel az eszközökkel? — Évente 400 ezer forintot költünk egyéni védőfelszerelésekre, amelyek használata kötelező. A feldolgozó sorok mellett fehér védőruha nélkül egyszerűen nem lehet dolgozni. A tisztaságra- fokozottan figyelni kell itt is, mint minden élelmiszer-feldolgozó üzemben. A tejporgyárnak saját mosodája van, nagy teljesítményű mosógépekkel és centrifugákkal. A fentieken kívül említést érdemel még egy kezdeményezés, amit tavaly nyáron próbáltak ki először, és az idén ismét bevezették. - Gyermekmegőrzőt létesítettek a gyár területén, ahová a szülők a 3-—7 éves gyerekeket hozhatják el. így az óvodai szünet alatt sem kell aggódni a gyerekekért. Lovász Sándor Védik a dolgozók egészségét A diósgyőri Lenin Kohászati Művek melegüzemeiben a napokban a hőmérséklet többször is meghaladta az ötven fokot, s néhol hatvan fokra is felkúszott az üzemcsarnokokban elhelyezett hőmérők higanyszála. A kohászok szinte emberfeletti helytállással dolgoznak a mozdulatlan, forró levegőben. A gyár vezetői intézkedtek, hogy nagy teljesítményű, mozgatható ventillátorokkal, levegőfúvással enyhítsék a forróságot, s ugyanakkor a csarnokokban minden nyitható ablakot, ajtót, rést tegyenek szabaddá, egyben arra is ügyelve, nehogy a huzat megártson a dolgozóknak. Hektószámra fogy a folyadékveszteséget legjobban pótló szénsavas, sós víz, s ahogy egy ballon kiürül, azonnal pótolják. Az üzemi orvosok rendszeres ellenőrzéseket végeznek, figyelemmel kísérik a dolgozók egészségi állapotát. Megszaporodott az üzemorvosok dolga a mezőgazdaságban is. A Borsod megyei Ha valamikor, hát a nyári vakációban különösen nagy szükség van a lakótelepeken élő gyermekek számára szervezett programokra, rendezvényekre. Szarvason, a Krecsmarik Endre Üttörőház ötletes kezdeményezése a lakótelepi gyermekprogram, amelyet július 8-án a vásártéri lakótelepen szerveztek, és hasonlót kezdeményeztek július 30-ra a Bethlen Gábor utcai lakótelepen, augusztus 6-án- pedig a kempingben. A vásártéri gyerekek jól sikerült játékdélutánján volt kerékpáros ügyességi vertsz-ekben és állami gazdaságokban több mint húsz üzemorvos ellenőrzi rendszeresen a kombájnokon, szállítógépeken dolgozók vérnyomását, szívműködését, hogy a rekkenő hőségben elejét vegyék az árnyék nélküli mezőkön dolgozók megbetegedésének. Részt vesznek a „mezei éttermek” étlapjának összeállításában is, hogy a dolgozók kalóriadús, de a nagy meleghez igazodó, könnyen emészthető ételeket kapjanak. Fokozott gondossággal ellenőrzik az élelmiszert előállító részlegeket, az üzemi konyhákat is. Másfajta gondokat okoz a kánikula a Miskolci Hűtőházban, ahol a raktári szállítómunkások a mélyhűtőkamrákban mínusz 25 fokos hidegben, vattakabátban és -nadrágban dolgoznak. Itt arra kell ügyelniük az üzem vezetőinek, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti több mint ötvenfokos különbség ne károsítsa a dolgozók egészségét. seny, aszfaltrajzverseny, készítettek bábot és sárkányt, makraméztak, papírt hajtogattak a gyerekek, sok lelkes felnőtt közreműködésével. Az úttörőház képviselői mellett ugyanis ott volt ezen a délutánon számos szülő, a lakótelep vezetői, az MHSZ, a rendőrség, a sport- hivatal több dolgozója. A játékdélután felnőtt- és gyer- mekhorgászversennyel ért véget. Reméljük, a többi lakótelepen is hasonló sikeres rendezvény teszi tartalmasabbá, emlékezetesebbé a gyerekek számára a vakációt. Alkalmi levelezőlap, új bélyegek A szegedi szabadtéri játékok 50. évfordulója alkalmából a posta alkalmi levelezőlapot bocsát ki, amit a postahivatalok július 22-től árusítanak. A több színű nyomással, 100 ezer példányban készült levelezőlapot Kass János grafikusművész tervezte. A levelezőlap eladási ára — az egyforintos bélyegnyomattal — 1,40 forint. Ugyancsak holnap kerül forgalomba kétforintos névértékkel Simon Bolivár születésének 200. évfordulója alkalmából a dél-amerikai függetlenségi háború kiemelkedő vezetőjének képét ábrázoló bélyeg, Forgács Miklós grafikusművész munkája. A bélyeget 1 644 800 fogazott és 5800 fogazatlan példányban hozzák forgalomba. Szintén július 22-től lesz kapható a Vági István születésének 100. évfordulója alkalmából kibocsátott kétforintos bélyeg. Az 1925-ben alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőjének portréját ábrázoló bélyeget Widerkomm Ervin grafikusművész tervezte. A bélyeg 582 300 fogazott és_ 4800 fogazatlan példányban készült. Lengyel György grafikus- művész terve alapján, 739 800 fogazott és 5300 fogazatlan példányban július 29-én hozza forgalomba a Magyar Posta a Budapesten megrendezésre kerülő 68. eszperantó világkongresszus alkalmából kibocsátott kétforintos bélyeget. Az első napi bélyegzőt rendszeresen használó postahivatalok a vásárlók kívánságára a bélyegeket a forgalomba bocsátás napján lebélyegzik, árusításukat 1984. december 31-én szüntetik meg. Lakótelepi vakáció A gyerekmedence is megtelt apróságokkal Kánikula, kánikula, kánikula Nádházi András, a gyulai vízművek igazgatója szerint Gyulán soha ennyi ivóvíz nem fogyott el még, mint július 19-én, kedden: 17 ezer köbméter! Hogy zavartalanul tudják ezt a hatalmas mennyiséget biztosítani, óriási erőfeszítéseket tesznek a vállalat dolgozói. Szinte maximális kapacitással üzemelnek a szivattyúk. Külön dicséretre méltó a fürdővárosban, hogy vízkorlátozást még nem kellett életbe léptetni. Ezen aznapon is a hőmérő higany- stóla 30 fok felé kúszott. Természetes, hogy a Várfürdőben is nagy a forgalom. Itt nem beszélhetünk rekordról, hiszen kedden a fizető vendégek száma „csak” 5 ezer 201 volt — a kapacitás pedig 10 ezer —, de ahhoz képest, hogy hétköznap van, nem kicsi ez a forgalom. Feltűnik a látogatónak a példás rend és tisztaság, a jó ellátás. A gyerekmedencéket este és délben is feltöltik tiszta vízzel, fertőtlenítik. Kép, szöveg: Béla Ottó Űszi ankét előtt Szélés körű összefogás a rokkantakért 1967-ben ' kiadott átfogó rendeleté szabályozta. A Szociális Intézetek Központja irányításával megalakulak a speciális szakmunkásképző intézetek és átképző műhelyek, s így lehetőség nyílik a megfelelő szakmai képzésre, munkára felkészítésre is. A rendelet nyomán számos vállalatnál külön részlegek létesültek, egyebek között a mozgásukban korlátozottak foglalkoztatására. Fejlődő hálózati munka Megszervezték az országos mozgásszervi rehabilitációs hálózatot, amelynek első feladata volt, hogy 19 megyei kórházban létrehozzák a rehabilitációs fekvőbeteg osztályokat. A jelen korszak feladata, hogy a fekvőbetegosztályokhoz kapcsolódóan minden megyében megszülessék a speciális járóbetegosztály is, amelynek feladata — az üzemorvosokkal karöltve — a munkába irányítás szakszerűsége és a rászorulók gyógyítása, megfelelő gyógyászati segédeszközökkel történő ellátása. A gyógyászati segédeszköz ellátás jó megszervezése fontos része a gondozásnak, miután az ilyen ellátás — az egészséggondozási általános elveknek megfelelően — állampolgári jogon illeti meg . a rászorulókat. szinkronban a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának feltételei. Gondok a segédeszköz ellátásban Ugyancsak a- fokozottabb gazdaságosságra való törekvés okoz gondokat különböző egészségügyi segédeszközök ellátásában is. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára ugyanis, sokirányú állami támogatás mellett, ugyancsak nyereségérdekeltségű vállalat. E tény és a gondozásra szorulók igényei azonban sok esetben ellentétes irányba hatnak. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége — amely már az ország minden részében rendelkezik a mozgássérültek érdekeit védő helyi szervezettel — ez év őszén a megoldatlan problémák megvitatására olyan széles körű an- kétot szervez, ahol valamelyik érdekelt hatóság — minisztériumok, egészségügyi szervezetek, pénzügyi intézmények — részvételével kívánja felvetni tagjainak általános problémáit, s keresi az együttes megoldás lehetőségét. Országos felhívás Az emberiség kezdetétől szinte napjainkig hatott az a szemlélet, hogy a testi fogyatékosság vagy más maradandó betegség miatt munkaképességükben gátolt emberek nem lehetnek a társadalomnak teljes értékű tagjai. A tudomány fejlődése, a szociális szemlélet kibontakozása e nézeteket nemcsak megcáfolta, hanem számos példával bizonyította is, hogy rehabilitációval és a megfelelő munkafeltételek megteremtésével ezek az emberek is hasznos tagjaivá válhatnak a közösségnek. Ez a felismerés a társadalom érdekeit és az érintett személyek testi lelki gyógyulását is szolgálja. Két esztendővel ezelőtt, a rokkantak nemzetközi éve hazai rendezvényeinek középpontjában állt e kérdés megvitatása, s a Magyar Nemzeti Szervező Bizottság már ország-világ előtt megnyugtatóan jelenthette, hogy ha e téren még vannak is hiányosságok, a kérdés alapvető rendezésének feltételei hazánkban adottak. n születés pillanatától Az Alkotmány szellemének megfelelően hazánkban már a születés pillanatában megkezdődik a testi fogyatékosok szervezett gondozása. Állami feladat a velük összefüggésben jelentkező minden egészségügyi nevelési tevékenység. A gondoskodás életkornak megfelelően tagolt. A magyar gyógypedagógia intézményrendszer 162 különböző típusú iskolát és nevelő otthont, 409 általános iskolai keretben működő speciális tagozatot illetve osztályt ölel fel. A gyógypedagógia iskolák az általánosan fejlesztő és művelő feladataik mellett előkészítenek a foglalkozási habilitációra is. A felnőtt korban levő megváltozott munkaképességűek rehabilitációját a kormány Az állam tehát sokoldalúan segíti a beilleszkedésbe azokat, akik megváltozott munkaképességük következtében speciális gondozást igényelnek. A munkahelyi rehabilitáció továbbfejlődését jelenti, hogy a pénzügy- miniszter és az egészségügyi miniszter közös javaslatára a közeljövőben tovább javítják a foglalkoztatás gazdasági feltételeit. E rendelkezésre azért is szükség van, mert az új módszerek kibontakozásával, a vállalatok gazdaságos termelési igényeinek növekedésével, sok esetben nincsenek A most folyó előkészítő munka során az országos központ felhívással fordult a megyei tagszervezeteihez, hogy széles körű vélemény- cserével segítse a mozgássérültek mindazon problémáinak megismertetését, amit az őszi ankét napirendjére kívánnak tűzni. E napokban folyik a beérkezett észrevételek rendezése, összesítése. A panaszokból, javaslatokból úgy tűnik, hogy az érdekeltek, felismerve a kérdés személyüket is érintő fontosságát — nagy aktivitással kapcsolódnak az őszi ankét előkészítésébe. Kasznár Zoltán
