Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

NÉPÚJSÁG 1983. július 31., csütörtök Félidőben Békés megye ipari szövetkezetei Ahonnan a ZIL-ek jönnek Évi 200 ezer teherautó a Szovjetunió nagy múltú vállalatától Békés megyében az ipari szövetkezetek — az élelmi­szeripart kivéve — a feldol­gozóipar valamennyi ágá­ban, az építőiparban és a szolgáltatásban tevékeny­kednek. Többségüknél már létrejött a megfelelő anyagi és műszaki bázis, további fejlődésüket biztosítják a rendelkezésre álló erőforrá­sok és meglevő adottságok. A megye negyvenegy ipa­ri szövetkezetében a múlt év végén 17 ezren dolgoz­tak, és 4,2 milliárd forint­nyi termelési értéket állítot­tak elő. Súlyuk, szerepük megyénkben jelentősebb az országos átlagnál, amit a számok is bizonyítanak: a termelésből 20 százalékos, az exportból 17,í> százalékos, a foglalkoztatott létszámból pedig 30 százalékos rész­arányt képviselnek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a szövetkezetek kevésbé haté­konyak, mint az állami ipar. De ha figyelembe vesszük, hogy élelmiszeripari szövet­kezet nincs a megyében, és az állami ipar élelmiszeripar nélküli adataival számolunk, egész más képet kapunk. Ki­derül, hogy a . termelésből 49.4 százalékos, az export­ból 62,4 százalékos a része­sedésük. „ o A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában 12 szá­zalékkal nőtt a szövetkeze­tek termelése, és ez megfe­lel az előirányzatnak. A lét­szám viszont 1260 fővel csökkent, tehát a termelé­kenység növekedése lényege­sen meghaladja a termelését: ^0,4 százalék. A hatékonyság komoly ja­vulásának megfelelően emel­kedett a dolgozók bére is. Mégis — az utóbbi két év 11.5 százalékos emelkedése ellenére — a keresetek va­lamennyi szektorban elma­radnak az állami ipar átla­gától, és ez egyben magya­rázat is a nagy arányú lét­számcsökkenésre.- Ahogy keményebbé vált a gazdasági szabályozás, ne­hezedett az exportértékesítés, úgy differenciálódott a szö­vetkezetek gazdálkodása. Ez összefügg a műszaki színvo­nallal, a termékszerkezet korszerűségével, a megfele­lő fejlesztési és piaci politi­kával. A KISZÖV — na­gyon helyesen — nem akar egyenlősdit, hanem elsősor- 'ban azokat a szövetkezeteket támogatja, melyek dinami­kusan fejlődnek, rugalma­san tudnak alkalmazkodni, Sikerrel teljesítette -a hű­tőipar első félévi tervét. Az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal növelte termelését, tovább javult a hazai lakosság ellátása mi­relit termékekből, és az ex­port is kedvezően alakult. Mindehhez a gyárak ered­ményes munkája mellett hoz­zájárult az is, hogy zöldség­ből, gyümölcsből viszonylag kedvezőek voltak a termés- eredmények. Most is teljes kapacitással dolgozik a tíz mirelit üzem, napi 400—500 tonna terményt fogadnak. Mivel az igények némiképp a mirelit zöldség iránt fokozódnak, e termé­kekből növeli az előállítást többi között a bajai, a győ­ri és a Miskolci Hűtőház. A zöldbabot, az uborkát és tö­köt dolgozzák most fel, jú­lius végén pedig megkezdő­dik a paradicsom és a pap­rika fagyasztása. A gyümöl­csök közül a málna, a ri­biszke, a meggy és a cse­resznye feldolgozása már be­fejeződött, a közeli hetekben a szilvaszezon következik! majd Zalaegerszegen, Szé­kesfehérváron és Baján a külföldön is igen keresett csöves kukorica mirelitté fa­gyasztása ad nagyobb mun­kát. A termékek nagy része a és minden piacon verseny- képes termékekkel megte­remtik a gazdaságos export fokozásának lehetőségét. Tá­mogatják a vállalkozási készséget, és az új kezde­ményezéseket is. Az önerőből végzett kor­szerűsítések és a differenci­ált támogatási rendszer kö­vetkeztében több szövetke­zetnél már napjainkban is olyan színvonalas a gyárt­mányfejlesztés, amely bizto­sítja a jelenlegi körülmé­nyek között is, az időben történő, igényekhez igazodó szerkezetváltást és az ered­ményességet. Ennek igazolá­sára érdemes megjegyezni, hogy a megye szövetkezetei közül rendszeresen harminc­egy exportált, közülük 30 nem rubelelszámolású pia­cokra is. o Az exportértékesítést vizs­gálva a VI. ötéves terv ed­dig eltelt időszakának adatai azt bizonyítják, hogy az ál­lami iparéhoz hasonló mó­don alakultak az eredmé­nyek. A rubelelszámolású kivitel a tervezettnél erőtel­jesebben nőtt, a dollárelszá­molású export valamelyest ettől elmarad. Ez utóbbi tényre magyarázat, hogy a külpiaci helyzet kedvezőtlen alakulásával együtt csök­kent egyes termékek iránt a kereslet, és ez egyben árle­szorító tényezőként is jelent­kezett. Több esetben anyag- ellátási problémák nehezí­tették a, munkát, és ilyen módon hatott az importkor­látozás is. A külföldi vevők több esetben már megkö­tött szerződéseket storníroz- tak, és a bérmunkakapcso­latoknál is előfordultak ké­sedelmes beszállítások. Az eltelt időszak tapaszta­latai szerint a külkereske­delmi vállalatok sem nyúj­tottak minden esetben kellő segítséget a szövetkezetek­nek. Ezért a kapcsolatok ja­vítására több oldalú intéz­kedés történt. A múlt év második felétől külkereske­delmi minisztériumi meg­bízott dolgozik a megyében, ez évtől pedig a KISZÖV önálló exportképviselőt ál­lított munkába. Közremű­ködésük eredményeként szá­mos olyan külkereskedelmi vállalat is megfordult már a megyében, melyeknek ed­dig nem volt kapcsolatuk Békés megyei szövetkezetek­kel. A szövetkezetek konver­tálható árualapja könnyű­ipari bázisra épül, a nem raktárakba kerül, a téli idő­szakban szállítják majd ki az üzletekbe, más részét ex­portálják. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a kö­zelmúltban egy hamburgi céggel kialakított vegyesvál- lalat, amelynek működésével lehetővé vált, hogy a ma­gyar hűtőipari termékek ál­landóan jelen legyenek az exportpiacokon, ily módon javulhatnak az eladási fel­tételek. Ezekben a hetekben nem csupán saját termékeit tá­rolja az ipar a hűtőházak­ban, hanem a társ-élelmi- szeripari üzemeknek bértá­rolást is vállal; a győri, a zalaegerszegi és a békéscsa­bai mirelit üzemek például tej- és húsipari termékeket raktároznak. A zsúfoltságon némiképp enyhít a tavaly át­adott tízezer tonna kapacitá­sú új bajai hűfőház, ám így is igen körültekintő szerve­zést, s a szállítás összhang­ját kívánja a hűtőházak mi­nél jobb kihasználása. A jelenleginél is feszítet­tebb munka szeptemberben indul, amikor egy időben na­gyobb mennyiségű paprika, paradicsom, karfiol feldolgo­zásáról kell gondoskodni, ek­kor a mostani nyersanyag mennyiségének a kétszeresét fogadják majd naponta. rubelelszámolású értékesí­tésből a' könnyűipari ter­mékek részesedése 80 száza­lék. E termékek közül a textilkonfekció iránti keres­let viszonylag kedvező, s to­vábbra is jelentős nagyságú a bérmunka. Saját' anyagos exportnál a szarvasi Szirén, a békéscsabai RUTEX, a gyulai szabók és az endrődi szabók esetében gondot okoz a hazai alapanyagok minő­sége. o Ha csak a szerződéseket nézzük, akkor a bútoripari szövetkezetek kedvező hely­zetben vannak, mert rende­lésállományuk jelenleg meg­haladja a kapacitásokat. A jövedelmezőséggel azonban már bajok vannak, mert a világpiaci árhoz viszonyítva nálunk magas az alapanyag­ár, és nem mindig megfele­lő a minősége sem. Súlyos gondokkal küzd viszont a cipőipar, melyben a belső és külső okok egyaránt szere­pet játszanak. A gépipari termékek ex­portja viszonylag stabil. Nö­vekszik a kazánok és szerel­vények kivitele, elsősorban a fejlődő országokba. Tartalé­kok azonban csaknem vala­mennyi szövetkezetnél még megtalálhatók, és ezek meg­felelő piaci munkával fel­színre hozhatók. Az ipari szövetkezetek lát­ják el a megye szolgáltatási feladatainak nagy részét. Di­namikus növekedés tapasz­talható az építőipari javítás­nál és karbantartásnál. Ki­sebb mértékben ugyancsak javult az elektroakusztikai és háztartási gépek szervize, szintentartás jellemző a gép­járműjavításra, a személyi szolgáltatásokra és a lábbeli­javításra. A jövőt illetően a szövet­kezetek intenzív fejlődés előtt állnak. A Központi Bi­zottság ez év áprilisi, és az ezt követő megyei pártbi­zottsági határozatok által kijelölt, kulcsfontosságú fel­adatok végrehajtásában je­lentős szerep vár rájuk. Kü­lönösen fokozniuk kell a gazdaságos exportot, töre­kedniük kell az importkivál­tásra, a háttéripari tevé­kenység fokozására, és a la­kossági szolgáltatások szín-! vonalának növelésére. Az öt­éves terv első félidejében el­ért eredmények reális alapot adnak e célkitűzések telje­Jó üzlet a hulladékhasznosítás . A Csepeli Fémműben eb­ben az évben mintegy 40 ezer tonna hulladékanyagot hasznosítanak, főleg rezet, bronzot és alpakkát. A ki- selejtezésre ítélt vagy sze­métbe dobott lemezeket, for­gácsokat, csővégeket külön gyűjtik össze, osztályba so­rolják, válogatják — első­sorban a szennyezettség mér­téke szerint. A feldolgozan­dó hulladék felét a többi csepeli vállalattól szerzik be, a másik felét vásárolják, például a Metalloglobustól vagy a MÉH-től. A fémműben az elmúlt években „ráálltak” az ilyen olcsóbb hulladékok feldolgo­zására, értékesebb és kere­sett gyártmányok előállításá­ra — ami mindenképpen jó üzletnek bizonyult. A gyár kutató és technológiai fej­lesztő részlege rendszeresen keresi és kidolgozza azokat az új eljárásokat, amelyek­kel a minél magasabb tech­nológiai feldolgozottság elér­hető, tehát a veszteség is csak minimális. A hulladé­kok nagy részét nem ol­vasztják be újra, hanem köz­vetlenül az alakító- és a hú­zógépeken, vagy a henger­sorokon megmunkálják. A szerelőüzem vezérlőpultjáról A moszkvai Lihacsov Autógyár egyike azoknak a szovjet nagyüzemeknek, amelyeket régi. és igen jó kapcsolatok fűznek hazánk­hoz, amint az a Kádár Já­nos elvtárs vezette magyar delegáció mostani látogatása alkalmával is szóba került. NÉPSZERŰEK MAGYARORSZÁGON A hírneves ZIL tehergép­kocsik hosszú időn keresztül igen nagy népszerűségnek örvendtek hazánkban. (A ZIL rövidítés a gyár nevé­ből ered: Zavod Imeni Li- hacsova.) Tízezernél is töb­bet vásároltunk belőlük az elmúlt tervidőszakban, s csak néhány éve csökkent a kereslet, mert viszonylag magas az üzemanyag-fo­gyasztása. Ám mindenre van megoldás: tavaly hatá­rozat született a már üze­melő és új beszerzésű ZIL- gépkocsik átalakításáról Diesel-motorosra. Már folynak is az ezzel kapcsolatos tárgyalások, amelyeknek remélhetően ez a magas szintű látogatás is újabb lendületet adott. Egyébként az idén március­ban a MOGÜRT, az AUTÖ- KER, valamint az AVTO- EXPORT, a ZIL és a Szov­jetunió autóipari miniszté­riumának képviselői talál­koztak és megvitatták, hogy 1985-ig miként oldhatják meg a vásárolni szándékozott ZIL tehergépkocsik motorjá­nak cseréjét. Nagy múltú gyárral ál­lunk kapcsolatban. A kez­detek ugyanis még az első világháború idejére nyúlnak. Az akkori moszkvai automo­bil egyesülés 1916-ban épí­tette ezt az üzemet, hogy Olaszországból érkezett al­katrészekből szereljék össze a járműveket. Az első te­herautót saját alkatrészből csak a szovjethatalom győ­zelme után készítették. Ez volt 1924-ben az AMO—F15 jelű tehergépkocsi, amiből irányítják a szerelőszalaghoz aztán 1930-ra már 3200-at gyártottak. Néhány év múl­va nagy rekonstrukció ment végbe a gyárban, s ennek során 1934-től új típusú te­hergépkocsikat gyártottak — ZISZ 5 és ZISZ 6 néven —. valamint autóbuszt is és 1936-tól a ZISZ—101 és ZISZ—110 típusú személy- gépkocsikat. Ezt a szép fejlődést a há­ború torpantotta meg, ami­kor azonban igyekeztek megmenteni az elért ered­ményeket, értékeket és a nagy honvédelem szolgála­tába állítani. Ezért a gyár egy részét a hátországba te­lepítették. Nem sokkal a győzelem után, 1946-ban el­következhetett a felújítás időszaka. Két esztendő alatt olyan sikeresen haladtak elő­re, hogy attól kezdve évente százezer teherautót, vala­mint ZISZ 154 és ZISZ 155 típusú autóbuszokat gyártot­tak. A NÉVADÓ LIHACSOV A Lihacsov Autógyár ne­vet 1956-ban vette föl ez a mind hatalmasabbá váló üzem, annak a személyiség­nek a tiszteletére, aki hu­szonöt esztendőn át — 1926- tól 1951-ig — a legnehezebb időkben volt az igazgatója. Iván Lihacsov az egész szov­jet gépkocsiipar egyik ki­emelkedő vezetője Volt és 1953-tól a Szovjetunió, majd az OSZSZK autóközlekedési minisztereként tevékenyke­dett. Halála évében nevezték el róla a gyárat, egyúttal olyan férfiról emlékezve meg, aki beírta nevét a polgárhá­ború harcainak történetébe is. A gyár előtt azonban még újabb nagy fejlődési időszak állott. Az 1962-es nagy mű­szaki felújítással lehetővé vált, hogy még korszerűbb típusra térjenek át, mégpe­dig a gyártás folyamatossá­gának megszakítása nélkül. Mindezekhez a nagy lépé­sekhez és a külföldön meg­a beépítendő alkatrészeket növekedett kereslet kielégí­téséhez új szervezeti kere­tekre is volt szükség. Ezért alakult meg 1971-ben a mai ZIL termelői egyesülés. Ez a ZIL tehergépkocsik gyártá­sában addig is szorosan részt vevő vállalatokat fogja ösz- sze egységes szervezeti ke­retbe. ÚJABB TÍPUSOK Ez a keret nem kevesebb, mint tizenhat gyárat jelent, 160 ezer dolgozóval, akik közül magában a ZIL gyár­ban 75 ezren dolgoznak. És igen szép a produktum is: évente kétszázezer középka­tegóriájú teherautót, 25 ZIL 115-ös személygépkocsit ál­lít elő. Sőt mellékprofilja is kialakult a lakosság jobb el­látása érdekében, mégpedig háztartási hűtőgépeket gyár­tanak. Évente 125 ezret. Megállás egyáltalán nincs, sem a termelés mennyiségé­ben, sem pedig a korszerűbb típusok kialakításában. Most éppen az úgynevezett ZIL— 130 családot megszüntető új típus kifejlesztése folyik, * a ZIL—169-esé. Előreláthatóan a következő tervidőszakban jelenik meg, aztán 1988-ra tervezik a Diesel-motoros változat gyártását is. Ami a jelenlegi választé­kot illeti, eléggé széles kö­rű. Készítenek 6 tonnás te- herbírásúakat, megnövelt platóhosszal is, aztán 6,4 ton­nás nyergesvontatót, 3,5—5 tonna teherbírású, összkerék- meghajtású tehergépkocsit, 10 tonnás teherkocsit és a KAMAZ Diesel-motoros te­herautókat, meg más egyéb típust. Örömmel gondolhatunk ar­ra, hogy valami kis részünk nekünk is van e világhírű gépkocsik előállításában. Legalábbis a küllemben. Né­hány esztendeje ugyanis mintegy 20 millió rubel ér­tékű festőberendezést szállí­tottunk, s ezzel festették a különféle öttonnás teherautó­kat. Több mirelit zöldség a hűtőipartól

Next

/
Thumbnails
Contents