Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
NÉPÚJSÁG 1983. július 31., csütörtök Félidőben Békés megye ipari szövetkezetei Ahonnan a ZIL-ek jönnek Évi 200 ezer teherautó a Szovjetunió nagy múltú vállalatától Békés megyében az ipari szövetkezetek — az élelmiszeripart kivéve — a feldolgozóipar valamennyi ágában, az építőiparban és a szolgáltatásban tevékenykednek. Többségüknél már létrejött a megfelelő anyagi és műszaki bázis, további fejlődésüket biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások és meglevő adottságok. A megye negyvenegy ipari szövetkezetében a múlt év végén 17 ezren dolgoztak, és 4,2 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő. Súlyuk, szerepük megyénkben jelentősebb az országos átlagnál, amit a számok is bizonyítanak: a termelésből 20 százalékos, az exportból 17,í> százalékos, a foglalkoztatott létszámból pedig 30 százalékos részarányt képviselnek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a szövetkezetek kevésbé hatékonyak, mint az állami ipar. De ha figyelembe vesszük, hogy élelmiszeripari szövetkezet nincs a megyében, és az állami ipar élelmiszeripar nélküli adataival számolunk, egész más képet kapunk. Kiderül, hogy a . termelésből 49.4 százalékos, az exportból 62,4 százalékos a részesedésük. „ o A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában 12 százalékkal nőtt a szövetkezetek termelése, és ez megfelel az előirányzatnak. A létszám viszont 1260 fővel csökkent, tehát a termelékenység növekedése lényegesen meghaladja a termelését: ^0,4 százalék. A hatékonyság komoly javulásának megfelelően emelkedett a dolgozók bére is. Mégis — az utóbbi két év 11.5 százalékos emelkedése ellenére — a keresetek valamennyi szektorban elmaradnak az állami ipar átlagától, és ez egyben magyarázat is a nagy arányú létszámcsökkenésre.- Ahogy keményebbé vált a gazdasági szabályozás, nehezedett az exportértékesítés, úgy differenciálódott a szövetkezetek gazdálkodása. Ez összefügg a műszaki színvonallal, a termékszerkezet korszerűségével, a megfelelő fejlesztési és piaci politikával. A KISZÖV — nagyon helyesen — nem akar egyenlősdit, hanem elsősor- 'ban azokat a szövetkezeteket támogatja, melyek dinamikusan fejlődnek, rugalmasan tudnak alkalmazkodni, Sikerrel teljesítette -a hűtőipar első félévi tervét. Az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal növelte termelését, tovább javult a hazai lakosság ellátása mirelit termékekből, és az export is kedvezően alakult. Mindehhez a gyárak eredményes munkája mellett hozzájárult az is, hogy zöldségből, gyümölcsből viszonylag kedvezőek voltak a termés- eredmények. Most is teljes kapacitással dolgozik a tíz mirelit üzem, napi 400—500 tonna terményt fogadnak. Mivel az igények némiképp a mirelit zöldség iránt fokozódnak, e termékekből növeli az előállítást többi között a bajai, a győri és a Miskolci Hűtőház. A zöldbabot, az uborkát és tököt dolgozzák most fel, július végén pedig megkezdődik a paradicsom és a paprika fagyasztása. A gyümölcsök közül a málna, a ribiszke, a meggy és a cseresznye feldolgozása már befejeződött, a közeli hetekben a szilvaszezon következik! majd Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Baján a külföldön is igen keresett csöves kukorica mirelitté fagyasztása ad nagyobb munkát. A termékek nagy része a és minden piacon verseny- képes termékekkel megteremtik a gazdaságos export fokozásának lehetőségét. Támogatják a vállalkozási készséget, és az új kezdeményezéseket is. Az önerőből végzett korszerűsítések és a differenciált támogatási rendszer következtében több szövetkezetnél már napjainkban is olyan színvonalas a gyártmányfejlesztés, amely biztosítja a jelenlegi körülmények között is, az időben történő, igényekhez igazodó szerkezetváltást és az eredményességet. Ennek igazolására érdemes megjegyezni, hogy a megye szövetkezetei közül rendszeresen harmincegy exportált, közülük 30 nem rubelelszámolású piacokra is. o Az exportértékesítést vizsgálva a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakának adatai azt bizonyítják, hogy az állami iparéhoz hasonló módon alakultak az eredmények. A rubelelszámolású kivitel a tervezettnél erőteljesebben nőtt, a dollárelszámolású export valamelyest ettől elmarad. Ez utóbbi tényre magyarázat, hogy a külpiaci helyzet kedvezőtlen alakulásával együtt csökkent egyes termékek iránt a kereslet, és ez egyben árleszorító tényezőként is jelentkezett. Több esetben anyag- ellátási problémák nehezítették a, munkát, és ilyen módon hatott az importkorlátozás is. A külföldi vevők több esetben már megkötött szerződéseket storníroz- tak, és a bérmunkakapcsolatoknál is előfordultak késedelmes beszállítások. Az eltelt időszak tapasztalatai szerint a külkereskedelmi vállalatok sem nyújtottak minden esetben kellő segítséget a szövetkezeteknek. Ezért a kapcsolatok javítására több oldalú intézkedés történt. A múlt év második felétől külkereskedelmi minisztériumi megbízott dolgozik a megyében, ez évtől pedig a KISZÖV önálló exportképviselőt állított munkába. Közreműködésük eredményeként számos olyan külkereskedelmi vállalat is megfordult már a megyében, melyeknek eddig nem volt kapcsolatuk Békés megyei szövetkezetekkel. A szövetkezetek konvertálható árualapja könnyűipari bázisra épül, a nem raktárakba kerül, a téli időszakban szállítják majd ki az üzletekbe, más részét exportálják. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a közelmúltban egy hamburgi céggel kialakított vegyesvál- lalat, amelynek működésével lehetővé vált, hogy a magyar hűtőipari termékek állandóan jelen legyenek az exportpiacokon, ily módon javulhatnak az eladási feltételek. Ezekben a hetekben nem csupán saját termékeit tárolja az ipar a hűtőházakban, hanem a társ-élelmi- szeripari üzemeknek bértárolást is vállal; a győri, a zalaegerszegi és a békéscsabai mirelit üzemek például tej- és húsipari termékeket raktároznak. A zsúfoltságon némiképp enyhít a tavaly átadott tízezer tonna kapacitású új bajai hűfőház, ám így is igen körültekintő szervezést, s a szállítás összhangját kívánja a hűtőházak minél jobb kihasználása. A jelenleginél is feszítettebb munka szeptemberben indul, amikor egy időben nagyobb mennyiségű paprika, paradicsom, karfiol feldolgozásáról kell gondoskodni, ekkor a mostani nyersanyag mennyiségének a kétszeresét fogadják majd naponta. rubelelszámolású értékesítésből a' könnyűipari termékek részesedése 80 százalék. E termékek közül a textilkonfekció iránti kereslet viszonylag kedvező, s továbbra is jelentős nagyságú a bérmunka. Saját' anyagos exportnál a szarvasi Szirén, a békéscsabai RUTEX, a gyulai szabók és az endrődi szabók esetében gondot okoz a hazai alapanyagok minősége. o Ha csak a szerződéseket nézzük, akkor a bútoripari szövetkezetek kedvező helyzetben vannak, mert rendelésállományuk jelenleg meghaladja a kapacitásokat. A jövedelmezőséggel azonban már bajok vannak, mert a világpiaci árhoz viszonyítva nálunk magas az alapanyagár, és nem mindig megfelelő a minősége sem. Súlyos gondokkal küzd viszont a cipőipar, melyben a belső és külső okok egyaránt szerepet játszanak. A gépipari termékek exportja viszonylag stabil. Növekszik a kazánok és szerelvények kivitele, elsősorban a fejlődő országokba. Tartalékok azonban csaknem valamennyi szövetkezetnél még megtalálhatók, és ezek megfelelő piaci munkával felszínre hozhatók. Az ipari szövetkezetek látják el a megye szolgáltatási feladatainak nagy részét. Dinamikus növekedés tapasztalható az építőipari javításnál és karbantartásnál. Kisebb mértékben ugyancsak javult az elektroakusztikai és háztartási gépek szervize, szintentartás jellemző a gépjárműjavításra, a személyi szolgáltatásokra és a lábbelijavításra. A jövőt illetően a szövetkezetek intenzív fejlődés előtt állnak. A Központi Bizottság ez év áprilisi, és az ezt követő megyei pártbizottsági határozatok által kijelölt, kulcsfontosságú feladatok végrehajtásában jelentős szerep vár rájuk. Különösen fokozniuk kell a gazdaságos exportot, törekedniük kell az importkiváltásra, a háttéripari tevékenység fokozására, és a lakossági szolgáltatások szín-! vonalának növelésére. Az ötéves terv első félidejében elért eredmények reális alapot adnak e célkitűzések teljeJó üzlet a hulladékhasznosítás . A Csepeli Fémműben ebben az évben mintegy 40 ezer tonna hulladékanyagot hasznosítanak, főleg rezet, bronzot és alpakkát. A ki- selejtezésre ítélt vagy szemétbe dobott lemezeket, forgácsokat, csővégeket külön gyűjtik össze, osztályba sorolják, válogatják — elsősorban a szennyezettség mértéke szerint. A feldolgozandó hulladék felét a többi csepeli vállalattól szerzik be, a másik felét vásárolják, például a Metalloglobustól vagy a MÉH-től. A fémműben az elmúlt években „ráálltak” az ilyen olcsóbb hulladékok feldolgozására, értékesebb és keresett gyártmányok előállítására — ami mindenképpen jó üzletnek bizonyult. A gyár kutató és technológiai fejlesztő részlege rendszeresen keresi és kidolgozza azokat az új eljárásokat, amelyekkel a minél magasabb technológiai feldolgozottság elérhető, tehát a veszteség is csak minimális. A hulladékok nagy részét nem olvasztják be újra, hanem közvetlenül az alakító- és a húzógépeken, vagy a hengersorokon megmunkálják. A szerelőüzem vezérlőpultjáról A moszkvai Lihacsov Autógyár egyike azoknak a szovjet nagyüzemeknek, amelyeket régi. és igen jó kapcsolatok fűznek hazánkhoz, amint az a Kádár János elvtárs vezette magyar delegáció mostani látogatása alkalmával is szóba került. NÉPSZERŰEK MAGYARORSZÁGON A hírneves ZIL tehergépkocsik hosszú időn keresztül igen nagy népszerűségnek örvendtek hazánkban. (A ZIL rövidítés a gyár nevéből ered: Zavod Imeni Li- hacsova.) Tízezernél is többet vásároltunk belőlük az elmúlt tervidőszakban, s csak néhány éve csökkent a kereslet, mert viszonylag magas az üzemanyag-fogyasztása. Ám mindenre van megoldás: tavaly határozat született a már üzemelő és új beszerzésű ZIL- gépkocsik átalakításáról Diesel-motorosra. Már folynak is az ezzel kapcsolatos tárgyalások, amelyeknek remélhetően ez a magas szintű látogatás is újabb lendületet adott. Egyébként az idén márciusban a MOGÜRT, az AUTÖ- KER, valamint az AVTO- EXPORT, a ZIL és a Szovjetunió autóipari minisztériumának képviselői találkoztak és megvitatták, hogy 1985-ig miként oldhatják meg a vásárolni szándékozott ZIL tehergépkocsik motorjának cseréjét. Nagy múltú gyárral állunk kapcsolatban. A kezdetek ugyanis még az első világháború idejére nyúlnak. Az akkori moszkvai automobil egyesülés 1916-ban építette ezt az üzemet, hogy Olaszországból érkezett alkatrészekből szereljék össze a járműveket. Az első teherautót saját alkatrészből csak a szovjethatalom győzelme után készítették. Ez volt 1924-ben az AMO—F15 jelű tehergépkocsi, amiből irányítják a szerelőszalaghoz aztán 1930-ra már 3200-at gyártottak. Néhány év múlva nagy rekonstrukció ment végbe a gyárban, s ennek során 1934-től új típusú tehergépkocsikat gyártottak — ZISZ 5 és ZISZ 6 néven —. valamint autóbuszt is és 1936-tól a ZISZ—101 és ZISZ—110 típusú személy- gépkocsikat. Ezt a szép fejlődést a háború torpantotta meg, amikor azonban igyekeztek megmenteni az elért eredményeket, értékeket és a nagy honvédelem szolgálatába állítani. Ezért a gyár egy részét a hátországba telepítették. Nem sokkal a győzelem után, 1946-ban elkövetkezhetett a felújítás időszaka. Két esztendő alatt olyan sikeresen haladtak előre, hogy attól kezdve évente százezer teherautót, valamint ZISZ 154 és ZISZ 155 típusú autóbuszokat gyártottak. A NÉVADÓ LIHACSOV A Lihacsov Autógyár nevet 1956-ban vette föl ez a mind hatalmasabbá váló üzem, annak a személyiségnek a tiszteletére, aki huszonöt esztendőn át — 1926- tól 1951-ig — a legnehezebb időkben volt az igazgatója. Iván Lihacsov az egész szovjet gépkocsiipar egyik kiemelkedő vezetője Volt és 1953-tól a Szovjetunió, majd az OSZSZK autóközlekedési minisztereként tevékenykedett. Halála évében nevezték el róla a gyárat, egyúttal olyan férfiról emlékezve meg, aki beírta nevét a polgárháború harcainak történetébe is. A gyár előtt azonban még újabb nagy fejlődési időszak állott. Az 1962-es nagy műszaki felújítással lehetővé vált, hogy még korszerűbb típusra térjenek át, mégpedig a gyártás folyamatosságának megszakítása nélkül. Mindezekhez a nagy lépésekhez és a külföldön mega beépítendő alkatrészeket növekedett kereslet kielégítéséhez új szervezeti keretekre is volt szükség. Ezért alakult meg 1971-ben a mai ZIL termelői egyesülés. Ez a ZIL tehergépkocsik gyártásában addig is szorosan részt vevő vállalatokat fogja ösz- sze egységes szervezeti keretbe. ÚJABB TÍPUSOK Ez a keret nem kevesebb, mint tizenhat gyárat jelent, 160 ezer dolgozóval, akik közül magában a ZIL gyárban 75 ezren dolgoznak. És igen szép a produktum is: évente kétszázezer középkategóriájú teherautót, 25 ZIL 115-ös személygépkocsit állít elő. Sőt mellékprofilja is kialakult a lakosság jobb ellátása érdekében, mégpedig háztartási hűtőgépeket gyártanak. Évente 125 ezret. Megállás egyáltalán nincs, sem a termelés mennyiségében, sem pedig a korszerűbb típusok kialakításában. Most éppen az úgynevezett ZIL— 130 családot megszüntető új típus kifejlesztése folyik, * a ZIL—169-esé. Előreláthatóan a következő tervidőszakban jelenik meg, aztán 1988-ra tervezik a Diesel-motoros változat gyártását is. Ami a jelenlegi választékot illeti, eléggé széles körű. Készítenek 6 tonnás te- herbírásúakat, megnövelt platóhosszal is, aztán 6,4 tonnás nyergesvontatót, 3,5—5 tonna teherbírású, összkerék- meghajtású tehergépkocsit, 10 tonnás teherkocsit és a KAMAZ Diesel-motoros teherautókat, meg más egyéb típust. Örömmel gondolhatunk arra, hogy valami kis részünk nekünk is van e világhírű gépkocsik előállításában. Legalábbis a küllemben. Néhány esztendeje ugyanis mintegy 20 millió rubel értékű festőberendezést szállítottunk, s ezzel festették a különféle öttonnás teherautókat. Több mirelit zöldség a hűtőipartól
