Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
1983. július 16., szombat Lengyelország: Mezőgazdasági helyzetkép Lengyelországban ezekben a napokban kezdődött meg az aratás. Az ország középső részén már június utolsó napjaiban hozzáláttak a repce, az árpa és a rozs betakarításához. Az előzetes felmérések szerint csaknem minden növényfajtából igen jó, ha ugyan nem rekord- termésre lehet számítani. Megvan tehát az esély arra, hogy az idén sikerüljön felvásárolni azt a négymillió tonna gabonát, amely a lakosság kenyér- és lisztellátásához szükséges. A tavalyi mezőgazdasági évben, az állami magtárakba került gabona mennyisége jó egyharmaddal elmaradt a tervezettől. (Igaz, az akkqfi terv több mint ötmillió tonna volt.) Annak érdekében, hogy ebben az évben jobban alakuljanak a dolgok, július I-től átlagosan 28 százalékkal felemelték a szerződéses gabonaárakat: Július 15-ig meghosszabbították a szerződés- kötések határidejét is. A gabona mellett kilónként 12 zlotyval felemelték a sertéshús, és 10 zlotyval a marhahús felvásárlási árát, amely ily módon 140, illetve 101 zloty lett. Ugyanakkor nem változott az iparilag előállított, dúsított takarmány ára. Az intézkedések célja, hogy mind a szövetkezeti és állami, mind a magántermelőknél fokozzák a gazdálkodók érdekeltségét, ellensúlyozzák a mezőgazdasági gépek és alkatrészek árainak korábbi 4—33 százalékos emelését. Az elmúlt hónapokban az ipar nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdaság gépekkel és szerszámokkal való ellátásnak javítására. A helyzet javult ugyan, de — mint a Trybuna Ludu írta — június közepén még javításra várt a traktorok 13, a Bizon-kombájnok 30, és a szalmabálázó gépek 10 százaléka. Továbbra is jelentős hiány van gumiabroncsból és akkumulátorból. Gondot okoz az is, hogy nincs elég zsinór a kévék összekötéséhez. Várhatóan tehát az idén is nagy szerepet kapnak a kaszák. A felvásárlási hálózat működését viszont a jelentések szerint sikerült lényegesen javítani. Ez a többi között azt jelenti, hogy a felvásárló szövetkezetek három tonnánál nagyobb tételek esetén egyenesen a szántóföldről szállítják el saját járműveikkel a terményt, ha pedig a gazdálkodó maga viszi azt az átvétel helyre, akkor a szállítás költségeit megtérítik. A hálózat kibővítése révén az országban sehol sem kell 5—7 kilométernél nagyobb távolságra utaztam a kenyérnek valót. Ami az aratók élelmezését illeti, kenyérből és növényi zsiradékból a tavalyinál jóval nagyobb mennyiség áll rendelkezésre, ugyanakkor nagyon kevés a konzerv, a hús és húskészítmény, egyes körzetekben pedig — kupakhiány miatt — nincs teljesen biztosítva a nehéz munkát végző emberek ellátása hűsítő italokkal. Kelemen István Pekingitől vei később annektált Kow- loon-félszigetet sem ismeri el angol gyarmatként. Mivel az „új területek” 99 éves brit bérlete mindenképpen véget ér 1997 valóban mértékadó dátum — viszont egy nagy- beruházás megtéfüléséhez legalább 15 évre van szükség. Ebből következik, hogy Hongkong számára már tavaly megszólalt a vészcsengő. A brit koronagyarmaton megrendült az üzleti körök bizalma, leálltak az építkezések, zuhantak az ingatlanárak. Egy sor cég csődbement és a hongkongi dollárt alaposan megtépázták a valutatőzsdéken. Mindezt azonban Pekingben sem nézték " túlzott örömmel. Hongkong már ma sem teljesen idegen test Kínába ékelve. Először is a kínai külkereskedelem legnagyobb felvevő-, illetve közvetítőpiaca ez a déli város, a pekingi valutabevételek jelentős része innén származik. Másrészt az, hogy mi történik Hongkongban, már ma is jelentős részben Pe- kingtől függ: több bankban közvetlen érdekeltsége van, lapokat irányít, a szakszervezetekben jelentős a befolyása. Egy gazdasági csődön tehát Kína nem nyerne, hanem veszítene. Amit azonban a kínai beszélgetőpartner mondott, új elemmel bővíti a hongkongi dossziét. A hetvenes évek végétől létesített különleges körzetek éppen azokban a térségekben működnek, ahol Kína a legközvetlenebbül érintkezik a külföldi tőkével, tehát éppen Hongkong, Macao szomszédságában. Ezekben a körzetekben Kína minden eszközzel ösztönzi a külföldi beruházásokat, olyan munkafeltételeket, beruházási körülményeket teremt, amelyek közelítenek a hongkongiakhoz. Ugyanakkor az ilyen tőkés behatásnak kitett körzeteket gondosan különválasztják az ország többi területétől. Az erőfeszítés nem egészen hiábavaló: a különleges körzetek egyes létesítményei kezdenek Hongkongra emlékeztetni — Peking láthatóan inkább becsalogatni kívánja ide a külföldi vállalkozókat, mint pánikot kelteni a brit partner táborában és ezzel menekülésre késztetni a beruházókat. Mi több, a pekingi megfigyelők a hongkongi megoldást Tajvan számára is modellnek tekintik, és nem tartják véletlennek, hogy az új kínai alkotmány kifejezetten leszögezi: a különleges körzetekre vonatkozó törvényeket az országos népi gyűlés a sajátságos feltételek figyelembevételével fogja meghozni. Ezek a feltételek, vélik sokan, esetleg éppen az olyasfajta tárgyalásokon alakulhatnak ki, mint aminők kedden zajlanak majd Pekingben. Addig pedig érvényes a felhívás, amelyet Teng Hsziao-ping még 1979-ben intézett a hongkongi beruházókhoz, egy angol vendéget fogadva: legyének nyugodtak, azaz fektessék be nyugodtan a pénzüket. Csao Ce-jang miniszterelnök pedig egyenesen arról biztosított két hongkongi beruházót, hogy abban, ami őket érinti, a törvények alapvetően változatlanok maradBaracs Dénes fudomá innen Tökéletesebb telefonálás Világszép kristályok A kristály üvegáru nem tömegcikk, csak azok élvezhetik, akik nem sajnálják a tetemes összeget a beszerzésére. Előállításánál a mai napig megmaradt az ősök öröksége: a kézi munka. Üvegfúvók formázzák az 1240—1250 fokra .hevített anyagot. Hat-hét dolgozó közös műve minden kehely, vagy talpaspohár. És ez csak a kezdet. A feszültségtelení- tő szalagon 800 fokról szobahőmérsékletre hűtenek le minden egyes darabot. A korongos csiszolóban gyémántköszörűkkel veszik munkába a kristályt. Az üveget a csiszolók díszítik: szálkázzák, hámozzák, ékeket, forgócsillagokat vésnek az oldalába. A leggyakrabban ismétlődő alapmotívum a bakaráb-csillag. Lehet 16, 24. vagy 32 ága is, de mindegyik elhajlik. Az ékvágás aránylag egyszerű művelet, könnyebben megtanulható, mint a szárcsiszolás, vagy a gravírozás. Ehhez már nem elég a gyakorlat és a kézügyesség. Rajzkészség, térlátás és sok fantázia is kell ahhoz, hogy valaki tájképet, portrékat, figurákat véssen az üvegbe. Az üvegdivat jóval lassabban változik, mint más divatirányzatok. Világszerte a ma már évtizedek óta ismert csiszolási mintákat kedvelik. Általában kétféle kristályt állítanak elő: a kálit- és az ólomkristályt. Az előbbi az egyszerűbb, a könnyebb súlyú, simább és olcsóbb. Alapanyaga: homok, szóda, hamuzsír, dolomit. Az ólomkristályba dolomit helyett mínium kerül. Ez az üveg drágább, de ugyanakkor nehezebb és csillogóbb. A hamuzsírt az üveg „vajának” nevezik a szakemberek, ettől kapja szépen csillogó fényét a kristály. A színes, díszesen csiszolt ólomkristályok jól megfizetett produktumai az üvegiparnak. Képünkön a modem, kevésbé dús csiszolási mintázatú kristálytárgyakból láthatunk néhányat. Az átviteltechnikai kapacitások bővítésében lényeges változások történtek az elmúlt évtizedek során. Ennek eredményeként, ahol lehet, már ma is a legfejlettebb technikát alkalmazzák, amely alkalmas 1000— 2000 telefonbeszélgetés egyidejű átviteléhez. Megjelent az ún. időosztásos átvitel- technika is. Közismert: a gyorsan hadaró beszédet annak ellenére is megértjük, hogy a beszélő a szavakat elharapja, mert fülünkkel a szavaiból hangmintát tudunk venni, s ezt a mintát ki tudjuk magunkban egészíteni. Az időosztásos kapcsoló elektronikus berendezése a századmásodperc századrésze alatt képes ilyen mintát venni, s a mintavétel közötti időbe belefér több száz másik telefonáló szavaiból kivett minta is. Az időosztásos telefon persze „nem harapja el” a szavakat, hanem a hangmintákat rendre összerakja. Az eredmény az, hogy külön vonalak kiépítése nélkül is ugrásszerűen növelni lehet a távbeszélőhálózat teljesítményét, s ugyanazon a vonalon egyszerre többen is beszélA Koreai NDK Tudományos Akadémiájának Mikrobiológiai Kutató Intézete az ország egyik legrégebbi tudományos intézménye. Röviddel a felszabadulás után, 1945-ben kezdték meg itt munkájukat a mikrobiológusok. Az ő kutatásaiknak köszönhető, hogy a kolera-, himlő- és más, korábban itt dúló járványokat rövid idő alatt leküzdötték ebben az országban. hetnek anélkül, hogy egymást zavarnák. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a kábeles átvitelben semmi zavar nincs. A modern áviteltechniká- ban jelenleg legelterjedtebb az úgyneveztt koaxális kábel, amely lehetővé teszi a telefonbeszélgetések több csatornás lebonyolítását. Ezekkel a kábelekkel viszonylag kevés gond van. Annál több a ma még szép számban megtalálható hagyományos kábelekkel, amelyeknél a fokozott beázásveszélyen kívül — az egyik legfőbb kellemetlenség a szomszédos kábelek közötti áthallás. Éppen ezért az érnégyesekből, vagy érpárokból felépített szimmetrikus kábeleknél az áthallás megszüntetésére, a hangfrekvenciás kábeláramkörök külső eredetű zajának csökkentésére egy olyan berendezést kellett kifejleszteni, amellyel lehetővé válik a kábelerek közti kapacitáskülönbség kimutatása, a földcsatolások kiegyenlítése. Képünkön e korszerű műszert (mérőhidat) láthatjuk, a TELMES Műszeripari Szövetkezet Vásári oklevéllel kitüntetett produktumát. Jelenleg különféle betegségeket, járványokat megelőző gyógyszerek kikísérletezésén dolgoznak. Fáradozásaikat legutóbb is siker koronázta: hazai anyagok felhasználásával tudtak olyan hatásos gyógyszereket, oltóanyagokat előállítani, amivel a járványos agyhártyagyulladás, és más súlyos kórok ellen felvehetik a harcot. Mikrobiológusok az életért Karibi „kicsik” A kicsi és még kisebb karibi államokat tömörítő regionális szervezet, a Caricom nem ünnepelhette a múlt dicséretével 10. születésnapját. Igaz, nem is ez volt a fő célja a szervezet napokban véget ért IV. csúcstalálkozójának. A Trinidad és Tobago fővárosában, Port of Spainben összegyűlt kormányfőknek a múlt helyett a nagyon is közeli jövővel kellett foglalkozniuk, hogy a karibi közösség végül is több lehessen, mint egy a sok sikertelen integrációs kísérlet közül. Az 1973. július 4-én alakult Karib-tengeri Közösség és Közös Piac (Caricom) az egykori brit gyarmatokból függetlenné vált, illetve a ma is brit fennhatóság alá tartozó karibi szigetek többségét tömöríti. Jelenleg 13 tagja van: Antigua, Barbados, a Dominikai Közösség, Belize, Grenada, Guyana, Jamaica, Mont- serrat, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent, Trinidad és Tobago, valamint a tagok sorába most felvett Baha- ma-szigetek. (Két tagállam esetében nem igaz a „karibi” jelző: Guyana Dél-Amerikához, Belize pedig Közép-Amerikához tartozik.) Terület és lélekszám szempontjából rendkívül nagy eltérések vannak a tagállamok között. Á Caricom-országok 270 és „nagyok” ezer négyzetkilométernyi összterületének több mint 80 százalékát Guyana teszi ki, az 5 milliós összlakosság fele pedig jamaicai állampolgár. A karibi szigetállamocskák számára a gazdasági és politikai összefogás nemcsak a földrajzi közelségből, a hasonló történelmi fejlődésből és a nyelvközösségből adódó logikus lépés, hanem létszükséglet. Az együttműködés fejlesztését azonban sok tényező hátráltatta. A közösségen belül meghatározó szerepet játszó négy ország — Barbados, Guyana, Jamaica, Trinidad és Tobago — hosszú ideig féltékenyen őrizte a gazdasági fölényből adódó kiváltságait. A „kicsik” sokáig eredménytelenül harcoltak a kedvezőbb elbánásért, s részint ez okozta, hogy a Caricom létrehozása után két évvel majdnem megszűnt. A lassan feledésbe merülő szervezet a nyolcvanas évek elején támadt fel ismét, azután, hogy a négy „nagy” egyenlő partnernek ismerte el a saját szövetségbe (a Kelet-karibi Államok Szervezetébe) tömörült „kicsiket”. Az újrakezdést az 1982-ben rendezett jamaicai III. csúcskonferencia jelentette. Itt nem született sok konkrét döntés ugyan, de győzedelmeskedett az egység eszméje. Ennek legfontosabb tényezője az volt, hogy a tagállamok vezetői elfogadták a politikai pluralizmus létjogosultságát a térségben, azaz döntő többségük elutasította azt az amerikai „súgásra” született jamaicai—barbadosi javaslatot, hogy a baloldali fordulatot végrehajtó Grenadát az emberi jogok megsértésének vádjával zárják ki a szervezetből. Alig néhány hónappal az újrakezdés után ismét veszélybe került a Caricom. 1983 elején Jamaica olyan gazdasági intézkedéseket léptetett életbe, amelyek következtében rendkívül megdrágultak a karibi árucikkek a jamaicai piacon. Természetesen nem késtek a válaszlépések, s rövid időn belül szabályos gazdasági háború tört ki a „nagyok” között. (E háború első számú vesztesei aztán a „kicsik” lettek.) Talán ezért is mondta Port of Spainben a IV. csúcskonferencián Kurleigh King, a szervezet leköszönő főtitkára: a Caricom tízéves fennállásának legnagyobb eredménye az, hogy „sikerült túlélnie a létét fenyegető viharokat. A továbblépéshez ez adhat alapokat”. A politikai határozatok is az egység erősítését szolgálták. La- tin-Amerika gondjával, a közép- amerikai válsággal kapcsolatban pedig támogatásukról biztosították a politikai rendezést szolgáló erőfeszítéseket. Gózon István Röviden KÉMIAI LÁMPÁS A Cyalume teljesen új világítótest, egyelőre főként szükség- és vészvilágítás céljára szolgál. Amerikai kutatók állították elő. Maga a világítótest kb. 10 centiméter hosszú, átlátszó műanyag henger, amely egy szalicilsavas vegyületet tartalmaz. A hengerben egy vékony üvegam- pullába hidrogénperoxid-oldat és egy katalizátor van beforrasztva. Amikor a fényre szükség van, meghajlítják a műanyag hengert, az ampulla eltörik, és a hidro- génperoxid reakcióba lép a sza- licilvegyülettel. Az eközben keletkező fényhatás, a kemolumi- niszencia eléggé erős sárgás-zöld fényt sugároz, amely messziről is jól látható, közelről pedig olvasáshoz is elegendő. Mintegy három órán át világít. Az újfajta világítótestek bányákban, ipari üzemekben, kórházakban szükségvilágításként igen hasznosak. Állítólag rövidesen a magánforgalomba is bevezetik. KÖZÉT — FÉM HELYETT Japán ércben szegény, de' nagy mennyiségű vulkánikus kőzettel rendelkezik. Japán kutatók sok évi munkával porított vulkánikus kőzetből pehelykönnyű anyagot állítottak elő, amely számos esetben alkalmas fa vagy fém helyettesítésére. Két változatot dolgoztak ki: az egyik rendkívül kis méretű, belül üres, üvegszerű szemcsék halmazából áll, a másik pedig szemcsék és alumínium keverékéből álló olvadék. Az utóbbihoz különösen nagy reményeket fűznek: fajsúlya fele az alumíniuménak, kiváló hő- és hang- szigetelő, és nyújtható. Ara az alumíniuménál kisebb. A feltalálók szerint az új anyag jól használható építőanyagként és alkalmas repülőgéptörzs, padlózat, uszály, elektromos eszközök és fényképezőgépek előállítására. ELEKTRONIKUS ZÄR Üj fajta elektronikus zárat dolgoztak ki Kaliforniában a lakások. a hivatalok, a műszerek stb. biztonságos védelmére. A zár számbillentyűsorral van el- látua, s a védett szekrény, - helyiség vágy épület csak akkor nyílik, ha a nyomógombokat megfelelő sorrendben nyomják' meg. Próbálkozás, rossz sorrend megszólaltatja a riasztócsengőt. A nyitást biztosító kódszám másodpercek alatt módosítható. A feltalálók szerint az új zár százszázalékos biztonságot nyújt, az elektronika révén működése zajtalan, és a nyitás folyamata még a legérzékenyebb mikrofonnal sem hallgatható le. A lehetséges kombinációk száma 10 millió körül van, s ezek végig- próbálása minimálisan másfél évet venne igénybe. A zár nyugalmi állapotban áramot nem fogyaszt, úgyhogy egyetlen teleppel évekig használható. BAMBUSZ ÉS SZANTÁLFA Vietnami kutatók kémiai úton előállított szálból készítenek szöveteket, amelyekkel a pamutszövetet kívánják pótoln. Eddig Vietnam minden évben nagy mennyiségű pamutot volt kénytelen importálni. A pamutot helyettesítő új szálas anyag, illetve szövet alapanyagát nem az eddig használt fafajokból nyerik, hanem egy trópusi hársfából, továbbá szantálfából és bambuszból. A kísérőietek eredménye szerint ezek a szokványostól eltérő cellulózforrásokból nyert textiltermékek nem maradnak el minőségben az általánosan ismert viszkózszálból készültektől, sőt még jobbak is, szilárdságuk a pamutéval azonos.
