Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
1983. július 16., szombat A lenini párt születése Hz OSZDMP II. kongresszusának 80. évfordulójára A múzeum egyik kiállítási tárgya: A. Guljajcv „Az OSZDMP II. kongresszusa” című festménye Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903 júliusában és augusztusában tartották meg az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusát. A kongresszus Brüsszelben és Londonban zajlott le, s befejezte az oroszországi forradalmi marxista szervezetek egyesülésének folyamatát a Lenin által kidolgozott eszmei, politikai és' szervezeti elvek alapján. Új típusú párt lépett a történelmi küzdőtérre: a munkásosztály pártja, a tudományos kommunizmus pártja, a szocialista forradalom és a kommunista alkotás pártja. A miskolci gimnázium tanárainak cs diákjainak egy csoportja az OSZDMP II. kongresszusával kapcsolatos anyagok leningrádi kiállításán A Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadításáért illegális nyomdájából származó tárgyak • (Fotók: TASZSZ—APN—KS) Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának 80. évfordulóját megelőző napokban sokan keresik fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom állami múzeumának termeit Leningrádban. A múzeum nagyszabású kiállítási tárgya a kongresszus előkészítéséhez és lezajlásához kapcsolódik. Külön részleg foglalkozik a Lenin által 1895-ben létrehozott Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadításáért szervezet forradalmi tevékenységével. Láthatók itt az első orosz politikai marxista illegális újság, a Lenin irányítása alatt megjelenő Iszkra példányai. Megtalálták Napóleon zászlóshajóját A francia haditengerészet aknaszedő hajójának műszerei csalhatatlan bizonyossággal kimutatták, hol nyugszik a l’Orient, Napó- lein Alexandria közelében elpusztult flottájának zászlóshajója, amely magát a hódítót szállította az egyiptomi partokra. A csatahajó — a hangvisszaverő készülék jelzései szerint — alighanem kettéhasadt, amikor Horatio Nelson ágyútüze felrobbantotta a rakterében tárolt puskaport. Csak ennek az égy hadihajónak a veszte ezer francia katonát küldött a hullámsírba 1798-ban, a nílusi csatának nevezett ütközetben. A csata, amely valójában a folyótól nyolc kilométernyire, az Abukiri-öbölben dúlt véget vetett annak a francia tervnek, hogy Napóleon egyeduralmat teremt az India és a Távol-Kelet felé vezető tengeri útvonalakon. Hét éven át tartó előzetes tanácskozás után egyezett meg az egyiptomi kormánya francia művelődésügyi minisztériummal abban, hogy a parttól nyolc kilométernyire, 12 méteres mélységben gyanított hajóroncsokat megpróbálják felszínre hozni. A munkák második szakasza július végén kezdődik. Azt tervezik, hogy évente hét-nyolc hónapot töltenek az Abukiri-öbölben. Lehet, hogy az egész vállalkozás akár három esztendőt is igénybe vehet. Dumas, a francia vállalkozás tudományos vezetője szerint a Nílus konzerváló hordaléka alá rejtett négy hajó három különböző hajótípushoz tartozik. A csatahajók az egykori hajóépítési technika, a katonai életmód, a haditengerészeti Szervezés tanúi lehetnek, és adatokat szolgáltatnak majd arról is, hogy valójában mi vezetett a világtörténelmet formáló francia vereséghez. A kairói sajtóértekezleten Mohammed Abdelhamid Radvan egyiptomi“ kulturális államminiszter bejelentette, hogy az Abukiri-öbölben elpusztult francia hajóhad múzeumot kap Alexandriában. Nicaragua Évforduló — készültségben A Nicaragua elleni külső támadások fő irányai Az ellenforradalmárok ellen harcba induló sandinista harcosok (Fotó — U. S. News and World Report — KS) Egy spanyol újságíró, aki nemrégiben a helyszínen tájékozódott a nicaraguai— hondurasi határkonfliktusokról, a nicaraguai népi milícia önkéntesei között egy öreg paraszttal találkozott. A hatvanas éveiben járó harcos gyerekként Sandino tábornok csapatában küzdött az Egyesült Államok tengerészgyalogosai ellen . hazája függetlenségéért. Már nagypapaként pedig a Sandinóról elnevezett nemzeti felszaba- dítási front soraiban harcolt, amikor négy évvel ezelőtt, 1979. július 19-én megdöntötték a diktátor, Somoza rémuralmát. S most, amikor ellenforradalmi veszély leselkedik országára, magától értetődő természetességgel jelentkezett önkéntesnek. A CIA TITKOS HÁBORÚJA A tűzhányók országában változatlanul rendkívüli állapot van érvényben, így hát idén Nicaragua készültségben álló népe legfeljebb lélegzetvételnyi időt szánhat az ünneplésre. Az antiimpe- rialista, népi demokratikus forradalom győzelme óta eltelt négy esztendőből a két és fél milliós közép-amerikai ország,alig felét fordíthatta békés építésre. Ezalatt megkezdték a háborús károk begyógyítását, a diktátor javainak kisajátításával, az agrárreform beindításával a nemzetközi monopóliumoknak kiszolgáltatott gazdaság átalakítását. Kampányt kezdtek az írástudatlanság felszámolására, megteremtették az egészségügyi ellátás alapjait. Tavaly azonban már érezhetően felerősödött a belső ellenzék bíráló hangja, s fokozódott a külső ellenforradalmi fenyegetés. Megkezdődött a titkos háború: az Egyesült Államok kormányzatának támogatásával, a CIA pénzén Somoza egykori nemzeti gárdájának több ezer katonáját toborozták kiképzőtáborokba a szomszédos Honduras határvidékén. Idén tavasszal a provokációkat felváltotta a hadüzenet nélküli nyílt hadviselés: kisebb csapatokban mintegy kétezer ellenforradalmár hatolt be Nicaraguába. S némcsak északról, délről is támadás érte a fiatal sandinista rendszert, az árulóvá lett egykori sandinista parancsnok, Edén Pastora vezetésével a ..contrák” Costa Rica felől második frontot nyitottak. TÁMADÓ CONTRÁK A sandinista kormányzat négy évvel ezelőtt üres államkasszát, tetemes külföldi adósságot, lerombolt országot örökölt a diktatúrától. A termelés fellendítéséhez, a kínzó gazdasági gondok megoldásához minden fillérre — számottevő külföldi segítségre is — szükség lenne. A háborús fenyegetés azonban arra kényszeríti a vezetést, hogy mind nagyobb összegeket fordítson a 20 ezres sandinista népi hadsereg- felszerelésére, a milícia kiképzésére. S éppen ez az, amit az ellenforradalmárok és támogatóik akarnak: állandóan gyengíteni Nicaragua gazdasági bázisát, elvonni erőit a termelésből. A támadó contrák” nagyobb csatákat a túlerővel szemben képtelenek megvívni. Erejük önmagában nem elegendő a sandinista kormányzat megdöntésére, de arja igen, hogy akadályozzák a parasztokat a vetésben, hogy elrabolják, tönkretegyék a termést. Az ellátási zavarok fokozásával, a szükségállapot feszültségének állandósításával remélnek mind több embert szembefordítani a sandinistákkal. NEM TÖRNEK ÁT A Reagan-kormányzat a kommunizmus elleni kereszteshadjárat Kuba utáni második számú latin-amerikai célpontjává tette Nicaraguát, pedig a managuai vezetés nem hirdetett meg szocialista társadalompolitikai programot, hanem a politikai pluralizmus, a vegyes gazdálkodás és az el nem kötelezettség hármas alapelvéből kiindulva sajátos kísérletbe kezdett. A sandinisták útját rokonszenvvel figyelő nyugat-európai polgáridemokráciák számtalanszor leszögezték már, hogy ha a próbálkozás mégsem sikerül, annak oka leginkább Reagan elutasító, indokolatlanul agresszív politikája lesz. Managua a támadások kereszttüzében is folytatja eredeti programját. Most öntik végső formába a politikai pártok működését szabályozó törvényt, amely csak a somo- zista restaurációt hirdető erőket zárná ki a közéletből. Készül az új választási törvény az 1985-re ígért voksolásra. Az ellenforradalmárok sikerét eleve kétségessé teszi, hogy éppen a gyűlölt diktatúrát megtestesítő, kegyetlenkedéséről hírhedt So- moza-pribékek adják tömegbázisát. Hiszen legyen bármekkora is az elégedetlenség, a régi rezsim visszatérését senki sem kívánja Nicaraguában. Szerte a házfalakon ezért olvasható a híres jelszó: „No pasaran! — Nem törnek át!” Elekes Éva Az egyik Honduras területén működő kikepzőtábor katonái az amerikai előadást hallgatják (Fotó — AP — MTI — KS)
