Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

1983. július 15., péntek o I^HUUKTilct­Kemencében sül a túrós lángos a békéscsabai Szabadság Tsz konyháján, felelevenítve a régi hagyományokat és íze­ket Fotó: Fazekas László Kertbarátok tanácsadója A szép és jó minőségű ter­més érdekében folytatni kell a szőlő védelmét, amely kü­lönösen akkor fontos, ha az augusztus és szeptember ele­je csapadékos lesz. Ha ép­pen most nem „babusgatjuk” a szőlőt, akkor szinte az egész évi munkánk hasztalan volt, hiszen a termés felét is elviheti az időjárás — fi­gyelmeztet az újabb teen­dőkre a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központja. A szőlőt a szüret előtt a szürke penészgomba vagy népiesen a kékpenészes rot­hadás pusztítja. Tudni kell azonban, hogy ez a gomba csak akkor szaporodik töme­gesen, ha a bogyók valami­lyen oknál fogva megsérül­nek, megrepedeznek, az egészséges bogyók nem fer­tőződnek. A sérüléseket a szőlőmolyok hernyói, a jég­verés, a lisztharmat okoz­hatja. Ezért tehát — a ko­rai szüretelésre váró cseme­gefajták kivételével — au­gusztusban legalább két al­kalommal — 5. és 10. között, valamint 20. és 25. táján — permetezni kell. A gomba- és rovarölő szerek kombiná­ciójaként a szürke penész és a szőlőmolyok ellen az Or- tho-Phaltan, a Bi—58 és a Karathane keverékét java­solják. Ügyeljünk azonban a szüret előtti várakozási idők pontos betartására annál in­kább, mert egyes készítmé­nyek a must erjedését is gá­tolják. Kiváló újítók, sikeres újítások Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalatnál a dolgo­zók az első fél évben 26 újítási javaslatot adtak be, amelyből eddig 14-et foga­dott el a vállalat. Gazsi Sán­dor műszaki osztályvezető és Bánki Antalné újítási elő­adó tájékoztatása szerint a legjelentősebb az az öt új­fajta baromfitermék gyártá­sára tett javaslat volt. amelynek az éves gazdasági haszna több mint tizenhá­rommillió forint. Újítók: Papp József igazgató, Patócs Ibolya konzervüzem-vezető, Bakos Katalin, a volt fő­mérnök és Varga Artúr, a műszaki fejlesztési csoport vezetője. A nagy jelentőségű újítást a tröszt több mint 400 ezer forinttal díjazta. Ugyancsak jelentős újítás volt a szeletelt pulykamell gyártása, amelynek az éves gazdasági haszna meghaladja a 3 millió 100 ezer forintot. Tóth Imrét, a termelési osz­tály^ vezetőjét, Fenyvesi Já­nosáé üzemvezetőt és Mar­kó János főművezetőt — a három újítót — 34 ezer fo­rinttal díjazták. Ketten — Tóth Imre és Markó János — a csomagolás módszerének megváltoztatásáért, amely­nek alapján fóliából az éves megtakarítás 400 ezer fo­rint, 15 ezer forint díjat kap­tak. Kettőjük nevéhez fűző­dik még a sovány baromfi technológiájának a megvál­toztatása, ami 363 ezer fo­rint éves gazdasági haszon­nal jár. Ezért 14 ezer 500 forint volt a kifizetett díj összege. öten — Busa Béla műve­zető, Fejes Pál esztergályos, Antali László lakatos. Sár­közi Sándor lakatos és Kru- zsicz Pál, a tmk csoportveze­tője — import géphez három alkatrészt készítettek és így jelentős megtakarítást értek el. Néhány más, importmeg­takarító újításért, különösen Berta István üzemfenntartá­si csoportvezető szerzett el­ismerést. Az idén a vállalat a MÉM műszaki főosztályának 14 dolgozót javasolt a Kiváló Újító cím valamelyik foko­zatának odaítélésére. Az arany fokozat várományosa Papp József, Patócs Ibolya, Bakos Katalin műszaki tech­nológus, Varga Artúr főmér­nök, Tóth Imre termelési osztályvezető, Pleskó Pál művezető és Berta István csoportvezető. Valamennyi­en többszörös újítók. A műszaki osztály (anyag- biztosítással, a kivitelezés­hez szakemberek biztosításá­val, mielőbbi szakvélemé­nyezéssel) elősegíti a javas­latok megvalósítását. Gazsi Sándor kijelenti: — Az a törekvésünk, hogy minden munkaterületre ki­terjesszük a mozgalmat. Ezért helyesnek tartanám az anyagi elismerés fokozását, hogy még inkább legyen ked­vük a dolgozóknak újításra. Természetesen az erkölcsi el­ismerés sem maradhat el. P. B. 0 Gyári Tájékoztatóban olvastuk Az Orosházi Üveggyár üze­mi lapja ezúttal is gazdag tartalommal jelent meg. A Gyári Tájékoztató első írása „Az áprilisi határozat szelle­mében” címmel a Központi Bizottság 1983. április 12— 13-i, valamint a megyei párt- bizottság ezt követő ülésé­nek határozatából adódó gyári feladatokat elemzi. A pikk szerzője Tarján József, az üzemi pártbizottság tit­kára. A továbbiakban Czö- vek László, gazdasági igaz­gatóhelyettes Kiváló gyár — hetedszer címmel méltatja az elmúlt évben elért eredmé­nyeket. A gyár termelési fel­adata tavaly 2,4 milliárd fo­rint volt, amelyet mintegy 50 millió forinttal túlteljesí­tett. Még nagyobb arányú a túlteljesítés a tőkés export területén. Ami az eredményt illeti, a tervezett 360 millió forinttal szemben 413 millió forint volt. „Mindezeket az eredményeket úgy érhettük el, hogy gyárunk kollektívá­ja mindenütt és mindenki a maga területén ismerte fel­adatát, s arra törekedett, hogy azt maradéktalanul tel­jesítse, illetve túlteljesítse” — olvasható az írásban. Közli a lap a kitüntetettek névsorát, több üzemrész be­számol tevékenységéről, és interjút olvashatunk a Blá- thy Ottó Szocialista Brigád vezetőjével. Ismerteti a Gyá­ri Tájékoztató az építők napja alkalmából kitüntetett brigádok névsorát, és több cikk szól a munkaverseny eredményeiről. Emberi té­nyezők címmel dr. Ambrus Pál személyzeti és oktatási főosztályvezető egy előadás kapcsán azt fejtegeti, hogy a termelés bonyolult folyama­tában milyen szerepe van az embernek. Olvashatunk még a tűzvédelemről, a munka- védelmi szabályzatról, és szá­mos közérdekű információt is közöl a lap. Törik a dohányt Hevesben Megkezdték a dohány tö­rését Heves megyében. Az idén a száraz idő hatására az átlagosnál mintegy két héttel korábban láttak hoz­zá ehhez a munkához. A be­takarítást a Virginia vagy közismertebb nevén a „he­vesi dohány” törésével kezd­ték. A kezdeti tapasztalatok szerint az idei dohánytermés mennyiségileg több lesz a tavalyinál, s ugyanakkor a minősége is kifogástalan. A dohány e híres hazai termőtáján az idén mintegy hatszáz hektárról takaríta­nak füstölnivalót. Figyelem­re méltó, hogy az idén ház­tájiban is újra sokán fog­lalkoztak vele. így az egyik jellegzetes hevesi dohányfaj­ta ismét rászolgál a gyakor­latban is a kerti dohány el­nevezésre. Ez a dohány ugyanis nagyon érzékeny, igényes, ám ha megkapja, meg is hálálja ezt a gondos ápolást, amelyre lényegében csak kiskertekben van lehe­tőség. Mitől jó a csabai liszt? Hazánkban kultusza van a jó kenyérnek, ha egy-egy sütőüzemben jobbat készíte­nek, mint másutt, rögtön so­rok állnak a bolt előtt a magas cipóért, vagy a szép, piros vekniért. Ha jó a ter­mék, a pékeket dicsérik egyedül, pedig a minőség­ben a molnároknak is döntő szerepük van. A megye nagy részét a békéscsabai István- malom látja el liszttel, de szállítanak innen Budapest­re és Pest megyébe is. Július eleje minden évben nevezetes időpont a malom­ban. Ilyenkor érkeznek az első szállítmányok az új bú­zából. ekkor dől el, milyen lesz a jövő évi kenyér. Öreg malom Gyurkovics János, a kör­zeti üzem vezetője ilyenkor ki sem látszik a munkából. Az István-malmon kívül az üzemhez tartozik a két bé­késcsabai gabonasiló és több nagy tároló a környező tele­püléseken. Teljes erővel fo­lyik az új búza átvétele, a békéscsabai Május 1. Ter­melőszövetkezet egyenesen a kombájnoktól hozza őrlés­re a gabonát. Fiáth Miklós főmolnár lett, elsorvadt a gépgyártás is. Most már jó gépeket in­kább csak dollárért vehet­nénk, ha lenne pénzünk. De mert nincs, tovább dolgoz­nak a jó öreg gépek. Új búza sem tudnak tenni, ha rossz a búza. A sütőipar viszont állandó lisztminőséget igé­nyel, ezért keverik a fajtá­kat. Hogy minden rendben menjen, meglegyen a szük­séges minőség és kihozatal, azért a főmolnár a felelős. Fiatal főmolnár Fiáth Miklós még csak 28 éves, és máris az István- malom főmolnára. — Ha csak a mennyiség­gel és a minőséggel kellene törődnöm, szép lenne az élet, de sajnos, sok adminisztra­tív feladatom is van. Én irá­nyítom az itt dolgozó hat­vanöt ember munkáját, szervezem a tmk-t, össze­hangolom a különféle szak­mák tevékenységét. Termé­szetesen szakmailag is nap­rakésznek kell lennem, itt ebből is naponta vizsgázik az ember. A mérce nagyon magas, olyan szakember he­lyét vettem át, aki több. mint negyven évi molnárko­dás után ment nyugdíjba. Fiáth Miklós véletlenül lett molnár. Egyik barátja jelentkezett a székesfehér­vári malomipari szamunkás- képzőbe, és ő is vele ment. Kitűnő eredménnyel vég­zett, utána továbbtanult a szakközépiskolában. Mivel harmadik lett az országos tanulmányi versenyen, fel­vételi nélkül került a Sze­gedi Élelmiszeripari Főiskola Malom- és Keveréktakar­mány szakára. Végzés után megnősült, békéscsabai lányt vett feleségül, így került a szekszárdi fiú az István- malomba, melynek ez év ja­nuárjától főmolnára. A főmolnár helyettese, a műszakvezető régi szakem­ber. Már negyven éve dol­gozik az István-malomban, úgy ismeri az egész rend­szert, mint a tenyerét. Szak­értelméről legendák kerin­genek a malomban. Azt mondják, ha vita támad a laboratóriumi minősítés kö­rül, ő tapintás, ízlelés alap­ján pontosabban megmond­ja az eredményt, mint a műszer. — öreg a malom, öregek a gépek is, soknak bizony már „lelke” van, babusgatni kell őket, mint az asz- szonyt. Y)e ha megkapják a törődést, meghálálják, itt készül a legjobb liszt az or­szágban. Jó itt dolgozni, mert közvetlenül érezzük, hogy teszünk valamit, itt a berendezések nincsenek agyonautomatizálva, itt a legtöbb dolog a szakértel­men múlik. A jó molnár „lát” a kezével, elég ha megtapogatja az anyagot, és tudja mi a teendő. Én há­rom év múlva nyugdíjba megyek, de vannak itt te­hetséges fiatalok, akiknek nyugodtan adom majd át a helyet. Kifelé menet a főmolnár még megjegyzi: — Lehet, hogy tényleg’mi csináljuk a legjobb lisztet az országban, bár ezt nehéz lenne eldönte­ni. Egyben azonban biztos vagyok: rossz liszt innen nem kerülhet ki, erre 130 év összegyűlt tapasztalata a biztosíték. Osctroluczki Péter Fotó: Fazekas László Lányai László m

Next

/
Thumbnails
Contents