Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-15 / 166. szám
1983. július 15., péntek o I^HUUKTilctKemencében sül a túrós lángos a békéscsabai Szabadság Tsz konyháján, felelevenítve a régi hagyományokat és ízeket Fotó: Fazekas László Kertbarátok tanácsadója A szép és jó minőségű termés érdekében folytatni kell a szőlő védelmét, amely különösen akkor fontos, ha az augusztus és szeptember eleje csapadékos lesz. Ha éppen most nem „babusgatjuk” a szőlőt, akkor szinte az egész évi munkánk hasztalan volt, hiszen a termés felét is elviheti az időjárás — figyelmeztet az újabb teendőkre a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A szőlőt a szüret előtt a szürke penészgomba vagy népiesen a kékpenészes rothadás pusztítja. Tudni kell azonban, hogy ez a gomba csak akkor szaporodik tömegesen, ha a bogyók valamilyen oknál fogva megsérülnek, megrepedeznek, az egészséges bogyók nem fertőződnek. A sérüléseket a szőlőmolyok hernyói, a jégverés, a lisztharmat okozhatja. Ezért tehát — a korai szüretelésre váró csemegefajták kivételével — augusztusban legalább két alkalommal — 5. és 10. között, valamint 20. és 25. táján — permetezni kell. A gomba- és rovarölő szerek kombinációjaként a szürke penész és a szőlőmolyok ellen az Or- tho-Phaltan, a Bi—58 és a Karathane keverékét javasolják. Ügyeljünk azonban a szüret előtti várakozási idők pontos betartására annál inkább, mert egyes készítmények a must erjedését is gátolják. Kiváló újítók, sikeres újítások Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál a dolgozók az első fél évben 26 újítási javaslatot adtak be, amelyből eddig 14-et fogadott el a vállalat. Gazsi Sándor műszaki osztályvezető és Bánki Antalné újítási előadó tájékoztatása szerint a legjelentősebb az az öt újfajta baromfitermék gyártására tett javaslat volt. amelynek az éves gazdasági haszna több mint tizenhárommillió forint. Újítók: Papp József igazgató, Patócs Ibolya konzervüzem-vezető, Bakos Katalin, a volt főmérnök és Varga Artúr, a műszaki fejlesztési csoport vezetője. A nagy jelentőségű újítást a tröszt több mint 400 ezer forinttal díjazta. Ugyancsak jelentős újítás volt a szeletelt pulykamell gyártása, amelynek az éves gazdasági haszna meghaladja a 3 millió 100 ezer forintot. Tóth Imrét, a termelési osztály^ vezetőjét, Fenyvesi Jánosáé üzemvezetőt és Markó János főművezetőt — a három újítót — 34 ezer forinttal díjazták. Ketten — Tóth Imre és Markó János — a csomagolás módszerének megváltoztatásáért, amelynek alapján fóliából az éves megtakarítás 400 ezer forint, 15 ezer forint díjat kaptak. Kettőjük nevéhez fűződik még a sovány baromfi technológiájának a megváltoztatása, ami 363 ezer forint éves gazdasági haszonnal jár. Ezért 14 ezer 500 forint volt a kifizetett díj összege. öten — Busa Béla művezető, Fejes Pál esztergályos, Antali László lakatos. Sárközi Sándor lakatos és Kru- zsicz Pál, a tmk csoportvezetője — import géphez három alkatrészt készítettek és így jelentős megtakarítást értek el. Néhány más, importmegtakarító újításért, különösen Berta István üzemfenntartási csoportvezető szerzett elismerést. Az idén a vállalat a MÉM műszaki főosztályának 14 dolgozót javasolt a Kiváló Újító cím valamelyik fokozatának odaítélésére. Az arany fokozat várományosa Papp József, Patócs Ibolya, Bakos Katalin műszaki technológus, Varga Artúr főmérnök, Tóth Imre termelési osztályvezető, Pleskó Pál művezető és Berta István csoportvezető. Valamennyien többszörös újítók. A műszaki osztály (anyag- biztosítással, a kivitelezéshez szakemberek biztosításával, mielőbbi szakvéleményezéssel) elősegíti a javaslatok megvalósítását. Gazsi Sándor kijelenti: — Az a törekvésünk, hogy minden munkaterületre kiterjesszük a mozgalmat. Ezért helyesnek tartanám az anyagi elismerés fokozását, hogy még inkább legyen kedvük a dolgozóknak újításra. Természetesen az erkölcsi elismerés sem maradhat el. P. B. 0 Gyári Tájékoztatóban olvastuk Az Orosházi Üveggyár üzemi lapja ezúttal is gazdag tartalommal jelent meg. A Gyári Tájékoztató első írása „Az áprilisi határozat szellemében” címmel a Központi Bizottság 1983. április 12— 13-i, valamint a megyei párt- bizottság ezt követő ülésének határozatából adódó gyári feladatokat elemzi. A pikk szerzője Tarján József, az üzemi pártbizottság titkára. A továbbiakban Czö- vek László, gazdasági igazgatóhelyettes Kiváló gyár — hetedszer címmel méltatja az elmúlt évben elért eredményeket. A gyár termelési feladata tavaly 2,4 milliárd forint volt, amelyet mintegy 50 millió forinttal túlteljesített. Még nagyobb arányú a túlteljesítés a tőkés export területén. Ami az eredményt illeti, a tervezett 360 millió forinttal szemben 413 millió forint volt. „Mindezeket az eredményeket úgy érhettük el, hogy gyárunk kollektívája mindenütt és mindenki a maga területén ismerte feladatát, s arra törekedett, hogy azt maradéktalanul teljesítse, illetve túlteljesítse” — olvasható az írásban. Közli a lap a kitüntetettek névsorát, több üzemrész beszámol tevékenységéről, és interjút olvashatunk a Blá- thy Ottó Szocialista Brigád vezetőjével. Ismerteti a Gyári Tájékoztató az építők napja alkalmából kitüntetett brigádok névsorát, és több cikk szól a munkaverseny eredményeiről. Emberi tényezők címmel dr. Ambrus Pál személyzeti és oktatási főosztályvezető egy előadás kapcsán azt fejtegeti, hogy a termelés bonyolult folyamatában milyen szerepe van az embernek. Olvashatunk még a tűzvédelemről, a munka- védelmi szabályzatról, és számos közérdekű információt is közöl a lap. Törik a dohányt Hevesben Megkezdték a dohány törését Heves megyében. Az idén a száraz idő hatására az átlagosnál mintegy két héttel korábban láttak hozzá ehhez a munkához. A betakarítást a Virginia vagy közismertebb nevén a „hevesi dohány” törésével kezdték. A kezdeti tapasztalatok szerint az idei dohánytermés mennyiségileg több lesz a tavalyinál, s ugyanakkor a minősége is kifogástalan. A dohány e híres hazai termőtáján az idén mintegy hatszáz hektárról takarítanak füstölnivalót. Figyelemre méltó, hogy az idén háztájiban is újra sokán foglalkoztak vele. így az egyik jellegzetes hevesi dohányfajta ismét rászolgál a gyakorlatban is a kerti dohány elnevezésre. Ez a dohány ugyanis nagyon érzékeny, igényes, ám ha megkapja, meg is hálálja ezt a gondos ápolást, amelyre lényegében csak kiskertekben van lehetőség. Mitől jó a csabai liszt? Hazánkban kultusza van a jó kenyérnek, ha egy-egy sütőüzemben jobbat készítenek, mint másutt, rögtön sorok állnak a bolt előtt a magas cipóért, vagy a szép, piros vekniért. Ha jó a termék, a pékeket dicsérik egyedül, pedig a minőségben a molnároknak is döntő szerepük van. A megye nagy részét a békéscsabai István- malom látja el liszttel, de szállítanak innen Budapestre és Pest megyébe is. Július eleje minden évben nevezetes időpont a malomban. Ilyenkor érkeznek az első szállítmányok az új búzából. ekkor dől el, milyen lesz a jövő évi kenyér. Öreg malom Gyurkovics János, a körzeti üzem vezetője ilyenkor ki sem látszik a munkából. Az István-malmon kívül az üzemhez tartozik a két békéscsabai gabonasiló és több nagy tároló a környező településeken. Teljes erővel folyik az új búza átvétele, a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet egyenesen a kombájnoktól hozza őrlésre a gabonát. Fiáth Miklós főmolnár lett, elsorvadt a gépgyártás is. Most már jó gépeket inkább csak dollárért vehetnénk, ha lenne pénzünk. De mert nincs, tovább dolgoznak a jó öreg gépek. Új búza sem tudnak tenni, ha rossz a búza. A sütőipar viszont állandó lisztminőséget igényel, ezért keverik a fajtákat. Hogy minden rendben menjen, meglegyen a szükséges minőség és kihozatal, azért a főmolnár a felelős. Fiatal főmolnár Fiáth Miklós még csak 28 éves, és máris az István- malom főmolnára. — Ha csak a mennyiséggel és a minőséggel kellene törődnöm, szép lenne az élet, de sajnos, sok adminisztratív feladatom is van. Én irányítom az itt dolgozó hatvanöt ember munkáját, szervezem a tmk-t, összehangolom a különféle szakmák tevékenységét. Természetesen szakmailag is naprakésznek kell lennem, itt ebből is naponta vizsgázik az ember. A mérce nagyon magas, olyan szakember helyét vettem át, aki több. mint negyven évi molnárkodás után ment nyugdíjba. Fiáth Miklós véletlenül lett molnár. Egyik barátja jelentkezett a székesfehérvári malomipari szamunkás- képzőbe, és ő is vele ment. Kitűnő eredménnyel végzett, utána továbbtanult a szakközépiskolában. Mivel harmadik lett az országos tanulmányi versenyen, felvételi nélkül került a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Malom- és Keveréktakarmány szakára. Végzés után megnősült, békéscsabai lányt vett feleségül, így került a szekszárdi fiú az István- malomba, melynek ez év januárjától főmolnára. A főmolnár helyettese, a műszakvezető régi szakember. Már negyven éve dolgozik az István-malomban, úgy ismeri az egész rendszert, mint a tenyerét. Szakértelméről legendák keringenek a malomban. Azt mondják, ha vita támad a laboratóriumi minősítés körül, ő tapintás, ízlelés alapján pontosabban megmondja az eredményt, mint a műszer. — öreg a malom, öregek a gépek is, soknak bizony már „lelke” van, babusgatni kell őket, mint az asz- szonyt. Y)e ha megkapják a törődést, meghálálják, itt készül a legjobb liszt az országban. Jó itt dolgozni, mert közvetlenül érezzük, hogy teszünk valamit, itt a berendezések nincsenek agyonautomatizálva, itt a legtöbb dolog a szakértelmen múlik. A jó molnár „lát” a kezével, elég ha megtapogatja az anyagot, és tudja mi a teendő. Én három év múlva nyugdíjba megyek, de vannak itt tehetséges fiatalok, akiknek nyugodtan adom majd át a helyet. Kifelé menet a főmolnár még megjegyzi: — Lehet, hogy tényleg’mi csináljuk a legjobb lisztet az országban, bár ezt nehéz lenne eldönteni. Egyben azonban biztos vagyok: rossz liszt innen nem kerülhet ki, erre 130 év összegyűlt tapasztalata a biztosíték. Osctroluczki Péter Fotó: Fazekas László Lányai László m
