Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-15 / 166. szám
1983. július 15., péntek-ISNilUJkfiW Két oktatási témájú határozat végrehajtásáról különböző szintű tanácsok testületi ülésein egy-egy témában határozatokat hoznak, megjelölve a végrehajtás időpontját. Az illetékes szak- igazgatási szervek feladata a határozat megvalósítása és az arról szóló beszámoló elkészítése. Legutóbb a megyei tanács 1981 decemberében hozott két határozatának teljesítését vitatták meg. Az egyik az általános iskolák alapozó tevékenységének erősítését jelölte meg, és a következőket állapította meg. Az általános iskola alapozó munkájának erősítésére tovább növelték az óvodába elhelyezett gyerekek számát. Az elmúlt tanévben a 7 ezer 521 első osztályos gyerekeknek tijbb mint .95 százaléka részesült szervezett iskolai felkészítésben. Az általános iskolákban a tárgyi feltételek javításával, az eszközfejlesztéssel szélesítették a szaktantervi ' rendszerrel dolgozó iskolák számát. Megyénkben 73 iskolában van szakterem, ebből 24-ben teljes és 49- ben részleges szaktantermi oktatást tudnak nyújtani. A meglevő 1779 tanteremből 534 szaktanterem. Korszerű szervezeti formák alkalmazásával javították az iskolák tartalmi munkáit. Több osztályban tértek át az iskolaotthonos rendszerű oktatásra, sok helyütt próbálkoznak a klubrendszerű napközikkel. Ezekben ugyanis ^jobb lehetőség nyílik a másnapi felkészülésre és a szabad idő hasznos eltöltésére. A határozat másik része az oktatási tervek egységes alkalmazásával foglalkozik. Csaknem öt esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy évről évre javulnak az eredmények ott, ahol már lehetőség van az újratanításra. Szerényebbek az eredmények azokban a tárgyakban és osztályokban ott, ahol a bevezetés első éveit élik át, ahol a pedagógus még most ismerkedik az új tankönyvekkel, munkafüzetekkel. Gondot okozott, hogy az egyes tantárgyak ismeretanyaga jelentősen megváltozott. Nem volt kedvező, hogy a demográfiai hullámból adódóan magas létszámú tanulócsoportokkal kellett dolgozni, és átmenetileg gondot okozott az ötnapos munkahétre történt áttérés is. Segítette az iskolák alapozó munkáját a tanórán kívül szervezett foglalkozások sokoldalúsága, a gyermekeket mozgósító sok program. Hatékonyságukat növelni lehet a tartalmi munka finomításával és szelektálással. A tartalmi munka erősítésére' alapvető követelmény a nevelőktől a lelkiismeretes felkészülés a tanítási órákra, a tanulóktól a rendszeres tanulás, a szülőktől a közoktatás ügyének támogatása. Egy másik tanácsi határozat a szakképzéssel foglalkozik. Megállapítja, hogy a szakképzési struktúrát folyamatosan a megye gazdasági szerkezeteinek igényeihez szükséges igazítani. A társadalmi. gazdasági érdekek figyelembevételével javítani kell a szakmai Oktatás tárgyi feltételeit, különös tekintettel a tanműhelyek gépi ellátottságára. A határozat óta eltelt másfél év tapasztalatai kedvezőek. A megye szakképzési struktúrája stabil, és a hiányszakmákban — az ipari gazdasági háttérhez igazodva — új profilokat szerveztek. 1981-től a szakközépiskolai képzésben öt új szakmát indítottak: számítástechnikai folyamat- szervező (Békéscsaba), zene- művészeti (Békéscsaba), műszeripari (Battonya), gépszerelő (Békés), magasépítő (Békéscsaba). A nyomdaiparon belül az igényekhez jobban igazodóan osztályonkénti csoportbontással növelték a szakmák számát. Az útépítési szakma túlképzését egy osztály megszüntetésével mérsékelték, és helyette a magasépítő szakmai képzést vezették be. Orosházán, a Táncsics Mihály Gimnáziumban az elmúlt tanévben beindították az egységes középiskolai kísérletet, amelynek tapasztalatait megyei szinten hasznosítják. Bővítették a műszeripari képzést, 1983—84-től kezdve pedig tervezik molnár, lótenyésztő és telefonhálózat-szerelő szakmák bevezetését is. Változatlanul nagy a kereslet a hiányszakmák iránt (cipész, bádogos, baromfihúsfeldolgozó és állattenyésztő). mi az anyagiakat illeti, Békéscsabán a zeneművészeti szak- középiskola elhelyezésére történtek lépések. A szlovák kollégium épületén emelet- ráépítés van folyamatban, létesült 8 tanterem és 126 kollégiumi hely. A 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet bővítésére — hat tanterem és két műhelyterem — 7,1 millió forintot, 800 ezer forintot pedig felszerelés vásárlására fordítanak. A megyei fejlesztési alapból a szakmai képzés javítására Gyomaend- rődön a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben 11 millió forintot fordítottak, amelyből 4 tanterem és egy tornaterem létesült. A szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola a tanműhelyi gépek beszerzésére kapott 1,5 millió forintot. A szabadkígyósi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet vízellátásának megoldására 1 millió forintot fordítottak. A szakmunkás- tanulók oktatásához, gépek beszerzéséhez évente egy-egy millió forintot kapnak a rászoruló iskolák. A szakmunkásképzési alapból 1981-ben 11,8, míg 1982-ben 18,7 millió forint támogatást kaptak a vállalati tanműhelyek a szakképzés gyakorlati oktatására. Gyulán, .a vasipari szövetkezetnél ez év második felében készül el a megyei gépjavító bázis, amely lehetővé teszi az iskolák elhasználódott gépparkjának tervszerű és folyamatos felújítását. A VI. ötéves terv hátralevő éveiben tovább keresik annak lehetőségét, hogy javuljon az intézihények ellátottsága. S. F. Medicina in Pannónia címmel nyílt időszakos kiállítás a közelmúltban a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A kiállításon bemutatják a nagy római birodalom pannóniai provinciáinak egészségügyi berendezéseit, a korabeli orvoslás eszközeit, felszereléseit. A képen látható tárgyak sem vázák, hanem orvosságos üvegek (MTI-fotó: Tóth István Csaba felvétele — KS) A „Hatásvadászók” sikere Moszkvában Szép sikert aratott a „Hatásvadászók” című Szurdi Miklós rendezte magyar versenyfilm, amelyet szerdán, a délutáni órákban vetítettek le Moszkvában. a Rosszija Szálló zsúfolásig megtelt koncerttermében a rendező, a filmben szerepet játszó több színész és a magyar filmgyártás és kereskedelem több vezetőjének jelenlétében. A közönség nem csupán a film végén tapsolt lelkesen, hanem a mű több jelenetét is taps fogadta. Mint Gyertyán Ervin, a FIP- RESC1 (Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége) elnöke elmondotta. a fesztivál nemzetközi szakértői nagyon jól. tetszéssel fogadták a magyar versenyfilmet. A szovjetszkaja Kultúra című lap kritikusa a lap hasábjain is dicsérte a ..Hatásvadászók”-at. hozzátéve, hogy az érdekes film bizonyára sok vitát kelt majd. Szerdán este a moszkvai magyar nagykövetségen baráti hangulatú fogadást adtak a fesztivál magyar részvevői, s a szovjet művészeti élet képviselői számára. Szabad(téri) színpadok Első nekilendülésre aligha megfejthető ez az ellentmondás. Az egyik oldalon valamennyien elismerjük és szorgalmazzuk azt, hogy minél több időt kell a szabadban, a friss (ahol még van...) levegőn töltenünk. Kirándulva, sporteseményeken, vagy éppen mondjuk baráti társaságban szalonnát sütve... A másik oldalon pedig ott a szomorú valóság. A jó húsz-harminc-ötven évvel ezelőtt még virágzó szabadtéri színpadok, ligeti kioszkok romba dőlnek a használat hiánya miatt. Alig-alig akad olyan település, ahol a tavasz végi, nyári és őszelői hetekben rendszeres programokat szerveznének ide. Még emlékszem arra, amikor a sarkadi és a körösla- dányi művelődési ház -melletti szabadtériken amatőrök bemutatóit, fesztiváljait rendezték. Az előbbit azóta felverte a gyom, az utóbbi úgy- ahogy még alkalmatos padsoraira legfeljebb a szomszédos diszkón „megfáradt” kislányok és kisfiúk pihennek el ... A többi színpadokon? Szerencsére a mozi- üzemi vállalat üzletet lát — és látott is mindig — a nyári kertmozikban. A csabai és a gyulai mellett még egy újat is létrehoztak néhány évvel ezelőtt Szarvason. Hetenként 3-4 estén vetítik itt a sikerfilmeket. Ha jó az idő, telt házak előtt. S a népművelők? Nem vállalják a szabadtéri színpadok természetrajzából eredő rizikót. Egyszerű, végső soron. Például bármikor kitörhet a vihar, vagy „csak” elered a zápor. Visszaváltani a jegyet, legjobb esetben az úgynevezett esőnapot megbeszélni, egyeztetni az előadókkal. Plusz munka, ki fizeti meg?! De vannak más indokok is. Mint például Békéscsabán. A Széchenyi ligeti szabadtéri néhány kő- hajításnyira van a kórháztól. Bizonyára sokan emlékeznek még arra a végenincs vitára, miszerint semmit a szabadtérin, mert az erős hang zavarja a betegeket. Az erős, a fülsértő valóban! Csakhogy egy ilyen, kiváló adottságú szabadtérin nemcsak rockkoncertet lehet rendezni. Egy kis akarattal... Nem lett belőle semmi, sőt! A tanácsi illetékesek úgy döntöttek, hogy a használó Megyei Művelődési Központ helyett inkább a moziüzemi vállalat legyen a gazda. Ha jól emlékszem, tavaly volt az átadás-átvétel. Ebből persze nem sokat vehetett észre a közönség. Aki esetleg még el-elsétál szabad idejében a liget felé ... Annak előtte sem igen volt semmi a csabai szabadtérin, az idén is alig. Néhány (évadban, ha kettő) nagyszínpadi csuda, mint legutóbb a párizsi Fü- löp-szigeteki táncosok műsora. Az ősz első heteire Ome- ga-showt terveznek. A szomszédos kioszkot — a néhai sörkertet, alias ifjúsági parkot stb. — pedig úgyszintén felverte a gaz. Csak éppen már nem az ifjúsági ház tulajdonában teszi ezt a tarack, hanem a megyei vendéglátóipari vállalatéban .. . Nem hinném, hogy egy kertvendéglő . . . S a ház városképi jelentőségű védettséget is élvez — papíron ... Bezzeg Gyulán — mondhatják most sokan, akik ismerik a Csigakert színpadát, változatos és folyamatos nyári műsorát. Maradjunk inkább annyiban, hogy ehhez sem kell kommentár! Biztos Vagyok abban, hogy az első sorokban említett ellentmondás csak látszólagos, csinált, nem feloldhatatlan. Az oly sokat emlegetett gazdasági helyzetünk rövidesen rákényszeríti arra a közművelődés ügyéért felelősöket, hogy minden lehetőséget megkeressenek a közönség széles rétegét érdeklő programok szervezésére. Természetesen a valamennyiünk szándékából táplálkozó mű- vélődéspolitikai elvek és gyakorlat csorbítása nélkül. Nos, nem kell matematikai zseninek lenni a következő számolás nyomon követéséhez. Mondjuk a csabai MMK nagytermébe 200 ember fér el. Az ifjúsági ház nagytermébe négyszázegynéhányan. A színházéba még kevesebben. A szabadtérire — egy- ezerkettőszázan! Mondják erre, hogy az elmúlt ligeti táncos revük némelyike is ráfizetéses volt. Nem hinném, hogy a közönség által kért-kívánt népi együttesek, (kórházi gyógyulást nem zavaró hangerejű) koncertek, nótaestek, komoly zenei és dzsesszhangversenyek nem mindjárt a földgolyó túlsó oldaláról hozott előadójú műsorai nem jelentenének nyereségezreket — még elfogadható áru belépők mellett is! Fogalmazhatnók úgy is: vállalkozó kerestetik. Hiszen minél többen és minél gyakrabban szeretnénk jó levegőt szívva kellemesen néhány értelmes órát eltölteni. Nem a közönségén múlik, hogy a szabadtéri színpadok és kioszkok újabb reneszánsza következzék ... Nemesi László Például Petőfi Rohan az élet, hát rohanunk mi is. Legalábbis ezzel magyarázzuk, miért nem érünk rá semmire, ‘ miért veszett ki úgyszólván teljesen a társasélet, miért nincs kellő idő a gyerekekre, a nyugodt pihenésre. Belefeledkezni egy-egy nagy regénybe. vagy figyelmesen meghallgatni másokat. Nincs idő, újra és újra ezt súly- koljuk magunkba és másokba, annyira, hogy végül el is hisszük. Pedig, lehet, hogy csak rossz az időbeosztásunk, sok az üresjárat, vagy olyasmire fordítunk több időt, amire kevesebb is elég lenne. Akárhogyan van. a gyorsabb tempóval nem áll arányban az eredményünk. Hol vagyunk azoktól a régiektől, akik mindenre ráértek, s mégis hatalmas munkát végeztek. Mint Jókai. Igaz, ő hosszú életű volt, bár mai szemmel a 79 év nem tűnik matuzsálemi kornak. De mégis szép idő. Azonban még szebb az a 110 mű — főleg több kötetes nagy regény —, amit ránk hagyott. Amihez nemcsak tehetsége, de ideje is volt megírni. Korlátlan képzeletének szárnyain és — rengeteg tudás birtokában. Pedig a klasszikus görög-latin műveltség, a széles és naprakész történelmi, politikai, irodalmi, művészeti és természettudományos ismeretek megszerzéséhez — az állandó olvasáshoz, tájékozódáshoz — is idő kellett. Méghozzá termérdek. De ezek mellett újságokat szerkesztett, politikai életet élt, fiatalon a márciusi ifjak közt, később, mint képviselő három évtizeden át a parlamentben. Ahol, nemcsak lélekben volt ott. Aktív tagja volt a Tudományos Akadémiának, a Kisfaludy és Petőfi Társaságnak és kétszer járt Párizsban, többször Olaszországban, S mindig volt ideje a család, a rokonság, a barátok számára, élvezni a társasélet örömeit. E tág körbe a kaszinó, a kártya is belefért. Nem is lehetett másként akkor, az ő köreiben ez volt a szokás. De az alkotás is hasznát látta, hiszen az ötletek, témák jó részét a beszélgetésekből, vagy saját tapasztalatából nyerte. És biztos, hogy ez még nem minden, amire ráért a tengernyi írás, a munkája mellett. De aki Jókai hosszú életével érvel mégis, azzal hadd állítom szembe Petőfi fájdalmasan rövid, mindössze 26 esztendejét. És azt a tökéletes életművet, amit megalkotott. Pedig, mi mindent csinált még közben! Hogy mást ne mondjunk: egy forradalmat, és a szabadságharcban is részt vett. Előtte egészen ifjan több ízben színészkedik és nyelveket tanul, s kezd angolból, franciából fordítani a versírás mellett. Majd bekerülve a pesti irodalmi életbe, lapnál dolgozik, baráti kapcsolatot tart írókkal, költőkkel, és a közélet minden rezdülésére reagál. Aztán. Szinte diákkorától kezdve egyfolytában szerelmes — később boldog házasember — és mindig szereti, élvezi a társaságot. A fehér asztal melletti iszogatást, beszélgetést. De ez még mind nem elég. Bejárta a régi Magyarországot, abban a világban, amikor nálunk a vasút még csak Pest és Vác között létezett. Vagyis Petőfi hol gyalog, hol szekérrel ment a Kárpátoktól le az Al-Dunáig. Hogy hány helyre jutott el így — ilyen ómódján a közlekedésnek —, arra csak akkor döbbenünk rá, ha az összes verseinek azt a kiadását nézzük, amelyben minden költemény alatt szerepel az írás helye is. Borjád. Dömsöd, Szalk-Szent-Már- ton, Szatmár, Pápa, Mező- berény, Pozsony. Kecskemét, Debreczen, Gödöllő, Mis- kolcz, Székelyhíd, Diószeg, Eger. Kun-Szent-Márton. Duna-Vecse, Tokaj, Eperjes, Igló, Losoncz, Késmárk. Hatvan. Dunaföldvár, Nagy- Bánya, Erdőd, Cseke, Költő, Nagy-Károly, Székes- Fehérvár, Nagy-Várad, Sza- lonta, Mező-Túr, Szerencs, Szép-Halom, Munkács, Beregszász, Félegyháza, Sel- mecz, Vajda-Hunyad, Maros-Vásárhely, Karánse- bes . . . És ebben a felsorolásban még nincs minden benne, ahova eljárt Pestről. De eny- nyi is bőven elég, hogy lássuk, csak pusztán megközelíteni, elérni az egymástól oly távoli városokat mi időbe kerülhetett. És fáradtságba, amit szinte föl sem vett a gyenge fizikumával, mert mindig volt kedve és ereje ott is, bárhol az alkotáshoz. Ki, melyik költő lenne ma képes — az autó és repülőgép világában — mindezt utána csinálni, csekély 26 év alatt úgy, hogy egy teljes és csodálatos életművet produkáljon? Ügy, hogy az élete is teljes legyen ... Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.35: Yehudi Menuhin hegedűi és vezényel. 9.33: Mackó, mackó, ugrálj. 10.05: Gyermekeknek. 10.37: „... mert pásztor voltam én hajdanán”. 10.42: Fábry Edit operettfelvételeiből. 11.00: Randevú a Jókai Klubban. 12.45: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből. 13.30: Az utolsó mohikán. 15.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 16.00: Ki tud többet Franciaországról? 17.05: Regina Resnik operaáriákat énekel. 17.27: Életünk, ahogy éljük. 17.52: Pécsi Kiss Ágnes népdalfelvételeiből. 19.20: András segovia gitározik. 19.35: Mesélő mikrofon. 20.35: Operettkedvelőknek. 22.30: Asconai nemzetközi zenei fesztivál. 23.43: Hangszerszólók. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés, (ism.) 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Nyolc rádió, nyolc dala. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: A Balek Sabbath együttes felvételeiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: A cirkusz története. II. rész. 21.35: Népdalkörök pódiuma. 22.00: Gershwin-művek. 22.30: Karrier és jellem. 23.20: Késő esti szerenád. ni. MŰSOR 9.00: Reklektorfényben egy operaária. 9.24: Beethoven: a-moll vonósnégyes. Op. 132. 10.11: Századunk zenéjéből. 11.05: Monteverdi: IX. madrigálkötet. 11.45: Zenekari muzsika. 13.07: lszlai Zoltán: A valóság közelében. 13.17: Magyar művészek opera- felvételeiből. 13.57: Romantikus mesterművek. 14.42: Csak pár mázsa búza. 15.39: Világújság, (ism.) 15.59: Rohmann Imre Mozart- zongoraversenye a Pesti Vigadóban. 17.04: Babszem Jankó. 17.30: Dimitri Mitropoulos Richard Strauss-műveket vezényel a Kölni Rádió szimfonikus zenekara élén. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.16: Üj lemezeinkből. 21.10: Debreceni dzsessznapok. 22.10: Kórusmuzsika sztereóban. 22.49: Rádiószínház: Kis komédia. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Fórum a vízisportokról. Műsorvezető-szerkesztő: Tamási László (tel.: 11-088). 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.10: Hírek. 16.15: Galatnbocska. IV/4. 17.05: Képújság. 17.10: Postafiók 250. 17.30: Közvetítés a Pécsi Ipari Vásárról. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Aláírás: A Te Claudiád. III/3. 21.00: A fele sem igaz! 21.35: Népzene zenekarra. 21.45: A munkásosztály a paradicsomba megy. (18 éven felülieknek!) 23.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Szemle. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: A régensherceg. VIII/2. 22.05: Saturnus jazz. 22.35: Iskolakörlet. 23.15: Képújság. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 15.35: A volánnál — autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Egy dal. 20.45: Világhíradó. 21.10: A filmművészet nagyjai sorozatban: Ilyen nagy szerelem. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.50: Videooldalak. 16.00: Nyári délután. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Búzavirág — tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Rockford dossziéi — filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 19.00: Mesterséges intelligencia — tudományos adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dubrovniki nyári játékok ’83: Hangverseny. 20.45: Hírek. 20.50 r Találkozások — dokumentumadás. 21.35: Reklám. 21.40: A legjobb jugoszláv filmek: Játékfilm. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Flep, a róka, 6 és 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8- kor: örizetbevétel, 4-kor: Matyi, miért nem szeretnek a lányok. Békéscsabai Terv: A lator. Békéscsabai Kert: A nagy zsákmány. Gyulai Erkel: Egy szoknya, egy nadrág. Gyulai Petőfi: Jézus Krisztus Szupersztár. ,Gyulai Kert: Ez igen! Orosházi Béke: Guernica. Orosházi Partizán: A szénbányász lánya. Szarvasi Táncsics: A hatodik halálraítélt.
