Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

1983. július 15„ péntek o ISNflMW­Ma este mutatják be a Gyulai Várszínházban Hubay Miklós Különös nyáréjszaka című színművét. Képünkön az előadás egyik jelenete, szereplők: Bács Ferenc, Kubik Anna és Lu­kács Margit Fotó: Béla Ottó Elhunyt Prókai István A Vígszínház igazgatósága megrendültén tudatja, hogy Prókai István színművész hosszan tartó betegség után, éle­tének 63. évében elhunyt. Temetése július 22-én, pénteken 13 órakor lesz a Rákoskeresztúri újköztemetőben. Ma kezdődik Szegeden a IX. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál Az idén 9. alkalommal rendezik meg Szegeden a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált. A július 15-től 25-ig tartó rendezvé­nyen Bulgária, Csehszlová­kia, Franciaország, Jugo­szlávia, Lengyelország, NDK, Románia, Szovjetunió, Tö­rökország táncosai, énekesei szerepelnek a hazai együtte­sek, a Bihari, a Dunaújvá­rosi Kohász, a Vasas Mű­vészegyüttes tánckara mel­lett. A ma délutáni megnyi­tót követően este Üjszegeden lesz az első folklórbemutató, amely barátsági esttel foly­tatódik. Szombaton nemzeti nap lesz a múzeumnál, és este tartják a második folk­lórbemutatót. Vasárnap ha­sonló lesz ,a program, szer­dán pedig Csongrád megye városaiban, községeiben, pénteken más megyékben mutatkoznak be a külföldi együttesek. A fesztivál az idén szak­mai tanácskozásnak is helyt ad, amelyen az együttesekkel érkező szakemberek mellett részt vesznek a népművelé­si intézet által meghívott együttesvezetők, koreográ­fusok, és a nemzetközi ama­tőr néptáncos szervezet kép­viselői is. RJint ismeretes, a szegedi szabadtéri játékok ebben az évben ünnepli fennállásá­nak 50. évfordulóját. A ren­dező bizottság elhatározta, hogy az elmúlt évek legsi­keresebb produkcióit felújít­ja és bemutatja. így került be az idei programba az 1972-ben bemutatott Hegyen, völgyön lakodalom című táncjáték, melybe a magyar szereplők mellett a külföldi együttesek is bekapcsolód­nak saját lakodalmi szoká­saikat kifejező táncaikkal. Mindkét felvonulást vala­mennyi együttes közös, mo­numentális tánca zárja, nem kevesebb, mint 6—700 részt­vevővel. Miről ír a Magyar Két? Prókai István 1920-ban született Miskolcon. A Mis­kolci Járműjavító Műhely­ben mozdonylakatos volt, majd a Színház- és Film- művészeti Főiskolán 1952- ben szerzett diplomát. Első szerződése szülővárosába, a Miskolci Nemzeti Színházhoz szólította. 1956—1959 között Szolnokon, a Szigligeti Szín­A hét végén és a jövő hét elején továbbra is nyá­ri idő, minden nap több órás napsütés várható. A fel­hőzet időnként ugyan meg­növekszik, és futó záporok, zivatarok is kialakulhatnak, de tartósan csapadékos időre nem kell számítani, A szél a hét végén nyugatira for­dul és mérséklődik. A hő­mérséklet csúcsértéke 25— 30 fok, a hajnali órákban 13—18 fok között alakul. A jelzések szerint tehát július 15—21. között sem várható nagy változás időjá­rásunkban. Azokon a na­Szerdától változott a ro­mán lej nem kereskedelmi (turista) árfolyama: az ed­digi 12,50 lej helyett 13,25 lejbe kerül egy dollár. Hasonló arányban válto­zott a többi nem szocialista ország valutája, valamint a jugoszláv dinár árfolyama is. A Román Külkereskedel­mi Bank közölte, hogy az ház igazgatója volt, 1959-től haláláig pedig a Vígszínház tagja. Markáns, erélyes, határo­zott megjelenése, akaraterőt és szívósságot kifejező dik- ció jellemezte színészi egyé­niségét. Számos hős- és ka­rakterszerepben aratott Si­kert. pokon, amikor több lesz a napsütés, frissebb az idő, a közérzetünk is jobb. A túl­zott napozással azonban vi­gyázni kell. Kellemes a fel­frissülés a tavakban és a folyókban, a vízbe merülés azonban legyen fokozatos, mert a hirtelen beugrás ha­lálos végű is lehet. A felhősebb, záporos, zi­vataros napokon füledtté vá­lik a levegő, s nehezebb el­viselni a meleget. Ezekben az időszakokban jó, ha sok ásványvizet, üdítő italt, gyü­mölcslevet, teát és tejet fo­gyasztunk. intézkedés, vagyis a lejnek a dollárhoz képest történt ismételt leértékelésének cél­ja a külföldi turistaforgalom növelésének elősegítése Ro­mániában. A dollár árfolyama leg­utóbb 1982. december 29-én változott, amikor egy dol­lár értéke 11 lejről 12,50 lej­re növekedett. (MTI) A Magyar Hét, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal öt nyelven megjelenő képes hetilapja 83 11-es cseh-szlo- vák száma a Nógrád me­gyei nemzetiségi napok programjára hívja meg ol­vasóit, első oldalas képes tartalomjegyzékében a bu­dai vár, Siófok, a Gyulai Várszínház, a debreceni dzsesszfesztivál, a pécsi nyár és a pécsi ipari vásár sze­repel. A „Barátság krónika” orosz kiadása átfogó elem­zést ad a magyar—szovjet gazdasági és műszaki kap­csolatok alakulásáról, az or­szágaink közötti megállapo­dás évfordulója kapcsán. Pokrovszkij hazánkban dol­gozó rendezővel, Nikodé- musz Ella műfordítóval ké­szítettek interjút, beszámol­nak a Radnóti Színpad mai szovjet alkotók sorozatáról, s leningrádi élményeiről in­terjúvolták Hegedűs D. Gé­za fiatal színészt. A len­gyel kiadás ezúttal II. Rá­kóczi Ferencről folytatja történelmi sorozatát, a két ország kereskedelmi kama­ráinak együttműködéséről, és új területeiről, valamint a Magyarországon megjelenő lengyel könyvekről számol be. A cseh-szlovák szám be­mutatja Sramm Andrást, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége elnökségének tagját, aki át­fogó képet ad a Nógrád me­gyei szlovákság helyzetéről. A román kiadás az Aradon vendégszerepeit békéscsa­bai színház társulatánál ké­szített interjút, a román— magyar könyvkiadási együtt­működés eredményeit is­merteti, s beszámol Romu- lus Rusan és Mihai Tunaru romániai írók magyarorszá­gi látogatásáról. A szerb-horvát szám ki­emelt helyen, a vonatkozó szerződés fakszimiléjének közlésével foglalkozik Pécs és Eszék tízéves testvérvárosi együttműködésével. Inter­júvolják a Délszláv Demok­ratikus Szövetség Szlovéniá­ban járt vezetőit, és beszá­molnak a pécsi Nemzeti Színház Krleza bemutatója előkészületeiről. A lap kulturális oldala ez­úttal a Gyulai Várszínház és a budapesti Zichy-kas- tély, valamint általában a budapesti múzeumok és hangversenyek programjá­nak ismertetésével foglalko­zik. Előzetest közöl a világ­hírű Győri Balett nagy ér­deklődéssel várt júliusi be­mutatójáról, az Izzó plané­tákról. Beszámolunk a Ma­gyar Televízió „Ki mit tud?” versenyéről, a nemzetközi Bartók-szemináriumról, és a budai vár kulturális érde- kességű látnivalóiról, prog­ramjairól. A sport-pop-rock-rovat- ban a debreceni dzsessz­fesztivál, illetve a berlini Friedrichdtpalast ■ előadása képezheti az elsőrendű ér­deklődést, illetve a Mecsek Kupa kerékpárverseny. Sze­repel ezen az oldalon kom certprogram a fiatalok ré­szére, és meghívó a siófoki winsurt-bajnokságra. Álta­lános turisztikai informá­ciókkal zárul a lap. Orvosmeteorológiai tájékoztató Román árfolyamváltozás Madarak a tarlókon Csapatostól lepik el a kisebb-nagyobb raga­dozómadarak és a gó­lyák a learatott búzatáb­lákat Fejér megyében. Elsősorban nem is az el­hullott búzaszemeket sze­degetik, hanem a „terí­tett asztal” többi vendé­gére, a pockokra, a hör­csögökre és az egerekre vadásznak. Ezek az apró állatok ugyanis, miután most már nem takarja őket a lábon álló gabo­na, a levegőből is köny- nyebben észrevehetővé váltak. A madárcsapato­kat — a sétálgató, mél­tóságteljesen álldogáló gólyákat, a köröző raga­dozókat — a dohogó gé- i pék, a tarlón tevékeny­kedő aratók sem zavar- j ják. A három lépésnyi tisztes távot ugyan be­tartják, de azon túl már olyan nyugodtan vadász­nak, mintha csak tudnák, hogy a rágcsálók irtá­sával az embernek segí­tenek. Nagy a forgalom a gyulai határátkelő állomáson A különböző rendszámú és országból érke­ző kamionok ifj lépnek magyar földre, s inneft* Indulnak tovább Európa sok országába- v Fotó: Béla Ottó Magyar—szovjet gazdasági együttműködés B magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés kapcsán esik szó ar­ról, hogy milyen fontos sze­rep jut ebben a Szovjetunió egyes köztársaságainak! Uk­rajna, a második legnagyobb szovjet köztársaság például mintegy 12 százalékkal ré­szesedik az országaink kö­zötti áruforgalomból. Bár a magyar—ukrán árucsere, amelynek összértéke a múlt évben 870 millió rubel volt, önmagában is jelentős tétel, nem mutatja meg teljes egé­szében Ukrajna súlyát az országaink közötti gazdasági kapcsolatokban. A Magyar- országgal határos köztársa­ság, mint a Szovjetunió egyik nyugati kapuja, óriási szerepet tölt be az ország tá­voli vidékeiről érkező áruk továbbítójaként. Ukrajna szerepét a szov­jet—magyar gazdasági kap­csolatokban tovább növeli, hogy innen származik szá­mos, a magyar népgazdaság számára létfontosságú ter­mék, elsősorban nyers- és alapanyag. Jelentős mennyi­ségű vasércet, kokszot, kő­szenet, cementet kaptak a magyar üzemek 1982-ben a hagyományosan fejlett bá­nyászati iparral rendelkező Ukrajnából, de érkeztek in­nen hengereltáruk. kohászati berendezések, földmegmun­káló gépek, szerszámgépek, korszerű ipari berendezések. Bár az árucsere-forgalom szerkezete olyan, hogy a közvetlenül Ukrajnába jutó magyar áruk összértéke alat­ta marad a hozzánk kerülő ukrán áruk értékének. A köztársaságban jó híre van a magyar termékeknek. A főváros, Kijev tömegköz­lekedésében igen fontos sze­rep jut a szerte a Szovjet­unióban jól ismert Ikarus buszoknak, s elégedetten szólnak ukrán szakembe­rek a köztársaságban felépí­tett két magyar baromfigyár teljesítményéről, vagy a ma­gyar tervek alapján és ma­gyar kivitelezésben elkészült elegáns ungvári szállodáról is. A már eddig is eredmé­nyesnek mondható együtt­működés továbbfejlesztésé­hez jó alkalmat szolgáltat az a magyar—szovjet megálla­podás. amely előirányozza Magyarország és a Szovjet­unió néhány köztársasága (közöttük Ukrajna) közvetlen kapcsolatainak fejlesztését. Mint Vitalij Andrejevics Maszol, az ukrán miniszter- tanács elnökhelyettese, a köztársaság állami tervbi­zottságának elnöke az MTI tudósítójának elmondta, Ki- jevben elsősorban a tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok el­mélyítésében látnak lehető­séget arra, hogy tartalma­sabbá, eredményesebbé vál­jon a közvetlen együttműkö­dés. Ennek az új, a hagyo­mányos kereskedelmi kap­csolatoknál sokkal bonyolul­tabb együttműködési formá­nak a kimunkálása még ép­pen csak elkezdődött, de máris születtek biztató kez­deti eredmények. Ukrán részről kiemelkedő­en sikeresnek tartják példá­ul azt az együttműködési megállapodást, ' amelynek eredményeként a köztársa­ságban magyar szakemberek által kidolgozott eljárás alapján végzik a villamos távvezetékek feszültség alatt történő javítását. Üj, nagy termőképességű, s a beteg­ségekkel szemben ellenálló szőlőfajták létrehozását eredményezte már az ukrán és magyar mezőgazdasági szakemberek együttműkö­dése. De kiterjed ez a ma még csak formálódó együtt­működés a porkohászattól a geológiai feltáró munkákon át egészen a legkorszerűbb számítógépek gyártásával kapcsolatos kutatásokig. S hogy a tudományos-mű­szaki együttműködés, a szel­lemi kapacitások egyesítése hogyan nőhet át kézzel fog­ható, számokban is jól. le­mérhető eredményeket hozó gyártási kooperációba, arra éppen a szovjet számítógép- gyártás egyik fellegvára, a Leninről elnevezett Kijevi Elektronmas Egyesülés szol­gáltat példát. A csaknem 12 ezer em­bert foglalkoztató, 1965-ben alapított üzem ma a kis szá­mítógépek legnagyobb gyár­tója a Szovjetunióban. Ter­melésének értéke a múlt év­ben csaknem 200 millió ru­bel volt, s a hazai gyártmá­nyú, kiskategóriás számító­gépek 90 százaléka tőlük származik. Ráadsául a jövő is egy­értelműen a miénk — álla­pította meg Apollinarij Nye- zabitovszikj, az egyesülés vezérigazgatója —, hiszen a népgazdaságnak viszonylag kevés számítógépóriásra, vi­szont annál több modul- rendszerű, a legkülönbözőbb számítási, tervezési, elemzési feladatok megoldására al­kalmas kisgépre van szük­sége. Ezekből az Elektron­mas a múlt évben már 1600-at állított elő. Lénye­gében két alaptípust, s azok­nak 15 változatát gyártjuk e pillanatban. Ezek persze csak a folyamatosan készü­lő, minden megrendelő szá­mára állandóan rendelkezés­re álló termékeink. Gyár­tunk speciális megrendelői igényeket kielégítő, például egy-egy bányaüzem, vagy gépgyár, esetleg . tudomá­nyos kutatóintézet sajátos igényeihez igazodó számító­gépeket is. Ezek a megren­delés kézhez vételétől szá­mított három hónapon be­lül jutnak el a vásárlókhoz. S hogy a nem számítógépes szakemberekben felmerülő, gyakran nem is pontosan körvonalazott igény mielőbb konkrét, a feladatok részle­tes leírását tartalmazó meg­rendeléssé váljon, ahhoz az Elektronmas saját kutatóin­tézetének és tervezőirodá­jának szakemberei nyújta­nak segítséget. Az Elektronmas számotte­vő eredményeihez — s ezt az egyesülés vezetői külön is hangsúlyozzák — nagy­mértékben hozzájárult a sokoldalú nemzetközi együtt­működés. Ennek keretében fejlődnek 1974. óta kapcso­lataik a Videotonnál. A két üzem kölcsönös áruszállítá­sainak összértéke a múlt év­ben felülmúlta a 6,5 millió rubelt. Az Elektronmas 5,37 millió rubel értékben kapott az alapszámítógéphez csatla­kozó részegységeket, képer­nyős videoterminálokat a magyar üzemtől. Ezeknek a szállításoknak az értéke az idén már az első félévben elérte a 4,4 millió rubelt. A sikeres kereskedelmi kapcsolat jórészt a fejlett tudományos-műszaki együtt­működésnek köszönhető. A partnerek, mielőtt valami­lyen jelentősebb gyártmány- fejlesztéshez fognának, egyez­tetik egymással tervezési el­képzeléseiket. Ezek eredmé­nyét, a készterméket pedig kölcsönesen elküldik egy­másnak kipróbálásra, s az üzemeltetési tapasztalatok kicserélése, értékelése után kezdenek hozzá a sorozat- gyártáshoz. E zzel az együttműködés­sel mi a magunk ré­széről elégedettek vagyunk — mondotta Nye- zabitovszkij vezérigazgató. — A Videoton megbízható, igé­nyeinkre, megrendeléseinkre gyorsan reagáló lartnerünk. Ha valamilyen műszaki el­képzelésben nem értünk egyet, még az is a közös munka sikerét szolgálja, hi­szen az ilyen fejlett számí­tógéptechnika gyártásában különösen hasznos az egy­másnak először talán ellent­mondó, de összevetésük után az előrelépést szolgáló vé­lemények cseréje. Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents