Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
NÉPÚJSÁG 1983. július 2., szombat Felhívás II III. agrárifjúsági napokra Hazánk gazdasági helyzete 1983-ban is komoly feladatok elé állította az ország és a megye mezőgazdaságát, élelmiszeriparát. A megyében a mezőgazdaságban és élelmiszeriparában összehangolt, eredményes munka folyik. Az ágazat megőrizte magas részarányát a népgazdaság és az export igényének kielégítésében. Mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban jelentősen nőtt a termelés volumene, csökkent az ágazatban dolgozók átlagéletkora, javult szakmai összetétele. Megyénket ma is az ország éléskamrájaként tartja számon a közvélemény. Ezzel együtt a növekvő tennivalók, megoldandó feladatok a figyelem középpontjába állítják a dolgozók — idősek és fiatalok — hozzáértő munkáját. Ez nagy felelősséget hárít az itt dolgozókra, köztük a fiatalokra is, akik jelentős politikai és szakmai erőt képviselnek megyénkben. A KISZ Békés megyei bizottsága, az 1983-as mozgalmi év akcióprogramjában, harmadik alkalommal hirdeti meg az agrárifjúsági napokat, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és fogyasztási szövetkezetben dolgozó fiatalok és szakmunkástanulók seregszemléjét. A rendezvénysorozat célja: ismertetni az MSZMP agrárpolitikájának időszerű kérdéseit, mozgósítani a fiatalokat a megye előtt álló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari feladatok sikeres végrehajtására, a VI. ötéves tervből adódó célkitűzések megvalósítására. Lehetőséget, fórumot adni a fiatalok szakmai érdeklődésének, közéleti szereplésének. Kifejezésre juttatni a rendezvényeken, hogy a fiatalok alapvető kötelességüknek tekintik a lelkiismeretes, becsületes, fegyelmezett munkát. Rendezvényünk időpontjában és tartalmában kapcsolódik a Magyar Népköztársaság alkotmánya életbe lépésének 34. évfordulójához, az újkenyér ünnepéhez. A III. agrárifjúsági napoknak 1983. augusztus 19—20—21-én a mai agrárszakképzés megyei központja, Szarvas városa ad otthont. Az eredményes előkészítés és lebonyolítás érdekében tanácsadó testület alakult, amely a képviselt szervek — az MSZMP Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa, a KISZ Békés megyei bizottsága, a HNF Békés megyei bizottsága, a szarvasi járási-városi pártbizottság, Szarvas város Tanácsa, a Békés megyei Tanács Szarvas járási hivatala, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, valamint a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége — nevében azzal a felhívással fordul megyénk valamennyi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari üzemében, vállalatoknál, AFÉSZ-egységben dolgozó fiatalhoz, mezőgazdasági szakmunkástanulóhoz, szakközép- iskolás fiatalhoz, hogy napi fejadataik becsületes, lelki- ismeretes végzésével, áldozatkész munkájukkal vegyenek részt a termelési célkitűzések megvalósításában, készüljenek a III. agrárifjúsági napok rendezvényeire. CSATÁRI BÉLA, PATAKI ISTVÁN, az MSZMP mb titkára, a KISZ mb első titkára, : a tanácsadó testület elnöke, a tanácsadó testület titkára j Tűz a Dunai Vasmű konverteres acélművében Csütörtökön az esti órákban tűz keletkezett — egyelőre tisztázatlan okok miatt — a Dunai Vasmű konverteres acélművében. Acélminősítési próbavételkor túlbillent a konverter, s az abban levő 110 tonna acél és tíz tonna salak a csarnok padozatára ömlött. A szétfolyó, 1400 fokos acéltól a konverter villamos kábelei tüzet fogtak, s ennek következtében a II. konverter kábelrendszere és kapcsolótere leégett. A tűz átterjedt az átépítés alatt levő I. konverter elektromos irányítórendszerére is. A tüzet az éjszakai órákban eloltották. Személyi sérülés szerencsére nem történt. A túlbillentés okának megállapítására, valamint a károk felmérésére szakértő bizottság látott munkához; pénteken délelőtt a helyszínre érkezett Soltész István ipari miniszterhelyettes is. A helyreállításhoz segítséget nyújtanak a konverter építésében, tervezésében részt vett vállalatok. Miskolci színészek mutatták be csütörtökön este a gyulai népkertben, a Várszínház programjában Kolozsvári Grand- pierre Emil Párbaj az árnyékkal című vígjátékát. Képünkön Zsolnai Júlia és Körtvélyessy Zsolt az előadás egyik jelenetében Fotó: Veress Erzsi Gyulán sorsolták a nyereménybetétkönyveket Tegnap Gyulán a SZOT Gyógyüdülő éttermében tartották meg a nyereménybetétkönyvek idei második sorsolását. Csók Sándor, az OTP Békés megyei Igazgatóságának vezetője ínondott rövid beszédet. Többek között elmondta, hogy Békés megyében ezelőtt 14 évvel rendeztek hasonló sorsolást, hogy most ismét Békés megye kapta ezt a lehetőséget, köszönhető a megyében és Gyulán élő lakosok példamutató takarékosságának. Megemlítette, hogy kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetnek köszönhetően egyre nagyobb a takarékossági kedv Magyarországon. így a takarékbetét-állomány megközelíti a kétszázmilliárd forintot. Az OTP sok új szolgáltatással is bővíti tevékenységét, hogy a takarékoskodni vágyók megtalálják a számukra legkedvezőbb formáját a takarékosságnak. így népszerű a gépkocsinyere- mény-betétkönyv, amelyre több mint négyezer gépkocsit sorsoltak ki. A népszerűek közé sorolhatók a nyereménybetétkönyvek is. Különösen 1978 óta, amióta jelentősen nőtt a nyerési lehetőség, természetesen az OTP is igyekszik különféle hitelekkel segíteni a hozzáfordulókat. A VI. ötéves tervben a hazánkban felépülő 380 ezer lakás 80 százalékát OTP-támogatással építik. A megyében ez az arány még jobb, itt eléri a 95 százalékot. A beszéd után megkezdődött a sorsolás, majd utána az OTP ajándékműsorral kedveskedett a résztvevőknek. Béia Ottó A húzáson az 1983. június 29- ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek vettek részt. Azok, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1983. II. negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. SzámNyereményvégződés: százalék: 028 50 096 50 101 25 111 25 171 250 261 50 263 25 295 25 455 25 505 25 601 25 661 25 686 25 838 50 890 100 896 25 953 50 955 100 969 25 981 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók, takarék- szövetkezet vagy postahivatal július 18-tól fizeti ki. „Sétahajó, lógván ring...” * ... s innen nem egyezik meg a régi dal szövegével a megállapítás, mert ez a hajó nem a Dunán, hanem a Körösökön ring hamarosan. 'Ahogyan a Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság tegnapi ülésén elhangzott: július 9-től. Már elindult a hajó, s a jövő hét derekán megérkezik a megyébe, a békési kikötőbe a 150 személyes vízibusz. S innen indul majd naponként vendégekkel: vakációzó diákokkal, építőtá- borozókkal, nyaralókkal, vagy éppen óvodásokkal, 2-3 órás, illetve Szarvasra és onnan vissza 6 órás útra a sétahajó. Az Idegenforgalmi Hivatal és a Volán Utazási Iroda szervezi majd az utasokat, de a hajón is váltható jegy. Közeli tehát az elérhetetlennek tűnt vágyálom, hogy magunk és a felnövekvő generációk is megismerhessük megyénknek ezt a figyelemre méltó értékét, a Körösök völgyét. — sz. j. — Tegnap délután Gyulán, a SZOT-szállóban Szel jak György, az SZMT titkára nyitotta meg Dulity Tibor festményeinek kiállítását. A művész a Bács-Kiskun megyei SZMT-iskola vezetője. A megnyitón ott volt Farkas István, az Alföldi Gyógyüdülők Igazgatóságának igazgatója is. A vendégeket Dömény Ferenc, a SZOT-üdülő igazgatója köszöntötte Fotó: Gál Edit Sikeres gabonaprogram Ö gabona stratégiai termény a nemzetközi piacon — oly gyakran ismételgetjük ezt a meghatározást, hogy lassan megkopik jelentése, jelentősége. Pedig tartalma változatlan, ezt a statisztikai adatok sokoldalúan bizonyítják. A népélelmezéssel foglalkozó szakemberek szerint egy ország élelmiszer-ellátása többek között akkor kedvező, ha az egy főre jutó gabonatermés eléri az egy tonnát. A világon jelenleg másfél milliárd tonna gabonát termelnek, így az egy lakosra jutó termés 0,35 tonna. Egyes országokban a szükségletnek mindössze 10—20 százalékát termelik meg, másutt viszont jelentős a felesleg. Hazánk az elmúlt évtizedben vált önellátóvá, ugyanis 1971—1975 között átlagosan 11,3 millió tonna gabonát termeltünk évenként. Tavaly a termelés meghaladta a 14,7 millió tonnát, így a gazdagabb belföldi ellátáson kívül exportra is nagyobb mennyiség jutott. A gabona keresett áru a világpiacon, a terméstöbblet értékesítése nálunk is számottevően javította a külgazdasági egyensúlyt. Népgazdasági jelentőségét ez a tény meghatározza, ám a termelők körében nem emiatt kedvelt elsősorban. Jövedelmező a gabonatermelés, ezért karolták fel a gazdaságok. A gabona a legfontosabb árunövény a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a növénytermesztés bevételének felét adja. Főként a búzát kedvelik a gabonafélék (ide értve a kukoricát is) közül is a gazdaságokban. Biztonságosan termelhető, magas színvonalúan gépesített, s amit ennél is fontosabbnak tartanak mostanában a szakembe-' rek, haszonnal értékesíthető. Három esztendeje, amikor rekord termésű volt a búza, hektáronként átlagosan négyezer forint jövedelmet adott. Pedig akkorra már jelentősen romlott jövedelmezősége. Az V. ötéves tervidőszakban (1975—1980 között) 80 százalékkal emelkedtek a termelés költségei. Közgazdasági szabályozással igyekeztek ösztönözni a termelés bővítésére. A gyenge adottságú üzemek 1982-től árkiegészítést kapnak, s valamennyi gazdaság prémiumban részesül, ha növeli gabonatermelését. Az idén szerényen emelkedett a gabona felvásárlási ára, de ez már ellensúlyozza a növényvédelem és az energiafelhasználás költségeinek növekedését. A termelési kedv és az eddigi eredmények, alapján reálisnak tűnik az a cél is, hogy hazánkban a búza hektáronkénti termésátlagát 4,7—5 tonna között megszilárdítsuk. Ehhez persze szükség van a technológiai fegyelem következetes betartására, a műszaki, kémiai, biológiai feltételek sokoldalú megteremtésére és kiaknázására. Amíg a kívánalmakat a gazdaságok széles köre eléri, teljesíti, számos tartalékot hasznosíthatnak. A lehetőségek ugyanis esetenként nagyobbak, mint a gazdaságok szellemi vagy műszaki teljesítőképessége. Megfelelő mennyiségű, jó termőképességű fajtákkal rendelkezünk, de ezek között nem mindig válogatnak ésszerűen a szakemberek. Gyakorta mechanikus a talajművelési technológia tervezése is, nem igazodik területi adottságokhoz. Irodákban, íróasztal mellett készülnek a tervek, s ezeket biológiai megfontolások nélkül, sablonosán alkalmazzák a mezőn. Túlságosan hosszúra nyúlik a vetés és a betakarítás ideje, holott a kedvező betakarítási idő három-négy nap lenne egy-egy fajtánál. Persze nemcsak a mezőgazdasági szakemberek érdemlik az elmarasztalást a búzatermelés hiányosságai miatt. Az utóbbi években tapasztalható, hogy megtorpant a tápanyag-visszapótlás. Ennek egyfelől pénzügyi okai vannak, de jogos az a panasz is, hogy a műtrágyák minősége nem megfelelő, rossz a szórhatóságuk. Javulást hozna a folyékony műtrágyák alkalmazása, ám ezek terjedését nem a mezőgazdasági üzemek szándéka, hanem az ipar szolgáltatóképessége határozza meg. Saját házuk táján sokat tettek az elmúlt években a gazdaságok a gabonatermelés fejlesztéséért, s ebben a termelési rendszerek jártak az élen. Az intenzív gabonatermelési programot a gazdaságpolitikai bizottság jóváhagyása után felkarolta az IKR és a KITE, s 1980 őszén elkezdődött a végrehajtása. A résztvevők vállalták, hogy öt éven belül a hektáronkénti 4,5 tonnás búzatermést 1 tonnával, a 6,4 tonnás kukoricatermést 1,7 tonnával növelik. A következő betakarításkor (1981-ben) már 139 ezer tonnával több termést hordtak a magtárakba. Ezt követően pedig 227 ezer tonna lett a terméstöbblet. Megszületett az újabb döntés is az intenzív gabonatermelési program második ütemének végrehajtására. A szervezésben a két termelési rendszerhez mások is kapcsolódtak. A program harmadik, üteme pedig kibővül a tárolóterek építésével, hiszen a gabonatermelés gyorsabban fejlődött, mint ahogy a tárolók befogadóképessége növekedett. Q llami segítséget kapnak a gazdaságok a beruházásokhoz, elhasználódott, alacsony műszaki színvonalú gépek cseréjéhez. Ám ez önmagában nem elegendő a gabonatermelés sikeréhez. Nem maradhatnak el ettől a termelés agronómiái, szervezési és emberi feltételei sem, ezek megteremtése jórészt a gazdaságokon múlik. Farkas József Vásárnaptár A belkereskedelem hétvégi vásárkínálata. Július 2., szombat: országos állat- és kirakóvásárt rendeznek Békéscsabán, országos állatvásár lesz Abonyban, országos kirakóvásár Özdon. Július 3., vasárnap: Dunavecsén, Kaposvárott, Kisteleken, Lajosmizsén, Pécsett, Pilisen, Sülysápon és Szentesen tartanak országos állat- és kirakóvásárt, Jászapátiban országos állatvásárt. Győrben cserép- és népiszőttes-vásárra várják az érdeklődőket. Autóvásárt Balassagyarmaton, Cegléden, Debrecenben, Gyöngyösön, Győrött, Gyulán, Jászberényben, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Körmenden, Lentiben, Miskolcon, Nyíregyházán, Oroszlányban, Pécsett, Szegeden, Szentesen, Székesfehérváron, Tabon, Tiszakécskén és Török- szentmiklóson rendeznek.
