Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

1983. június 11., szombat Ovarkori temetőre bukkantak donság a szarvasi leletben? — forszírozzuk az újabb szenzációt. Fontos leletekkel gazdagodott Szarvas múltja Igazi szenzációhoz illőn terjedt el a hír megyénk­ben: a MÁV és a Szarvasi Állami Gazdaság közös be­ruházásában készülő iparvá­gány és agrokémiai telep alapozásakor avarkori te­metőre bukkantak. Azóta Juhász Irén, a szarvasi Tessedik Múzeum régésze irányításával 144 sírt tártak fel. Ahhoz azon­ban, hogy a gyors leletmen­tés megkezdődhessen, egy lelkiismeretes dolgozó beje­lentésére volt szükség. Vajó András, a szarvasi A® erő­gépvezetője, mikor munka közben kifordította a föld­ből az első csontokat, jól tudta, mi a teendője. Így hát e fontos avarkori teme­tő feltárásában az első sze­rep az övé. Elismerés illeti érte. A további teendők már a szakemberekre tartoznak. A leletanyag — fokozatosan ki­bontakozó gazdagsága — még két is meglepte. Az ásatás zetője. Juhász Irén hatal- ,us térképet terít ki. Ezen • feltárt sírok mellett a vár- itó, de még rejtőzködő sí­ik is szerepelnek. — Érdekes — mondja Ju­hász Irén —, hogy a temet­kezés meghatározott rend­szer szerint történt, de en­nek ellenére előfordul, hogy az egymás mellett levő sí­rok közül az egyik kora Minden sír feltárása új in­formációt ad A „griffes-indás" övdíszek avarkori, a másik pedig a késő avarkorból való. Ezután gyors történelem­lecke következik. Időszámí­tásunktól a IV. századig ró­mai korról beszélünk, ez­után következtek a szarma­ták, a hunok és germánok, a IV—V. században éltek ha­zánk területén, s majd ezt követően a VI. századtól az avarok. S míg Irénke a felfe­dezés körülményeiről beszél, a sárgás agyagrétegben sö­tétlő fekete foltokról, s az első izgalomban, az ott dol­gozók segítségével április 11- én kibontott első sírokról, már hoz is néhány megtisz­tított leletet. Három való­ban gyönyörű kidolgozású női nyakláncot. Valóságos mestermunkák — A gyöngyök üvegpasz­tából készültek, s az alkotó­ja földfestékkel színezte. Va­lóságos mestermunkák . .. Már nevük is van. Boros- tyános, márványgyöngyös — mondja a régész. — A két, nagyon hasonló díszítésű nyaklánc anya és leányáé volt. — A gyereket egy vemhes tehén sírja alatt ta­láltuk, s a közelében volt az anya sírja. Az avar korban gyakran fordult elő, hogy például az egyik fülbevalót az anya, a másikat a lánya hordta. A gyöngyöket állati ínra vagy örvfonalra — ami lenből vagy kenderből ké­szült — fűzték fel. Még hosszan gyönyörkö­dünk a nyakláncokban, mire előkerül egy tűtartó is, amit íjas esztergával formálhattak ki vízi szárnyas hosszú csontjából. A férfi sírokból övveretek, kések, lovak csont­vázai, edények kerültek elő. — Találtunk egy teljes öv­garnitúrát is — mutat a ré­gésznő egy patkó formájú lyukvédő veretre (hogy for­máját honnan nyerhette, ti­tok, hiszen ebből a korból még nem találtak patkót!), három kis szíjvégre, egy nagyra és az övbujtatóra. Ez utóbbi fémből készült, s még ma is őrzi a rugalmasságát! A késő avarkori öntött vére­teken jól látható — magya­rázza Irénke — a település közösségének fantázia alap­ján született totemállata. A csőrös alaknak ragadozó tes­te van, lábai hatalmas kar­mokban végződnek. Ezt a vé­reteken látható mintát „grif- fes-indásnak” nevezik, s a késő avarkori öntött vérete­ken fordul elő. Nem vették vérét csak megfojtották A feltárás félidejében nem várható el a régésztől, hogy kimerítő tudományos választ adjon minden kérdésre. így éppen csak szemezgetünk a legérdekesebb első észlelé­sekből. — Bár a temetőelemzés ké­sőbb következik majd, de azt már megállapíthattam, hogy abban az időben 30—40 év között volt az átlagéletkor. Kétféle állattemetkezés volt. Az egyikben az embert és az állatot egy sírba temet­ték, vagy egészben hagyva az állatot, vagy feldarabolva. A másik típus, ha a két ló közé temették a gazdát, vagy alólra a gazdát, s fölé a lo­vat. A népvándorláskori né­peknél nem vették vérét a lónak, hanem megfojtották. Valószínű azért, mert hitték, a gazdának szüksége lesz a túlvilágon is hűséges lová­ra. Találtunk olyan sírt is, amelyben az anyát a cse­csemőjével együtt hántolták el. A sír két végében és ol­dalainál feldarabolt szarvas csontjaira bukkantunk.. Új­donságnak számít az a hét fülkesír, amit szinte teljes épségében bonthattunk ki, világosan megfejtve ezúttal a szerkezetét. Valószínű, ezt a furfangos temetkezési for­mát a sírrablások ellen al­kalmazták, hiszen ezekbe a sírokba a gazdagokat temet­ték. A gyakori sírrablások egyébként valószínű a fegy­verekért és bronzveretekért történtek, amik akkor kin­cset értek. — Avarkori temetőt ha­zánkban már szép számmal tártak fel. Mégis mi az új­A három női nyaklánc va lóságos mestermunka Közügy lett — Ennek a temetőnek az a jelentősége — válaszolja Juhász Irén —, hogy eddig ez a legnagyobb leletmentés. Ez az első, nagy sírszámú temető, amely arra utal, hogy itt az avar korban nagy település volt a közelben a 600-as évektől 780-ig. Ez a terület egyébként jóval ma­gasabb a város többi részé­nél, s a régi térképek sze­rint itt, a temető mellett folyt egy Körös-ér. Az ak­kori hiedelmek szerint ugyanis a település és a te­mető között folyónak kellett lenni, hogy a halottak ne zavarhassák az élőket. A települést nem valószínű, hogy megtaláljuk, mert fel­tevésünk szerint az üzemek területén lehetett. Ha rang­sorolom ezt a leletet, azt kell mondanom, a jó temetők ka­tegóriájába tartozik. Termé­szetesen régészeti szempont­ból. S egyúttal Szarvas vá­ros történelmének egyik hi­ányzó szelete most lelet­anyaggal is képviselve van. — Irénke nem sokat pi­henhetett, hiszen az eddig „fő művét” jelentő, mert több mint tíz esztendős mun­kát adó Vésztő-Mágori ása­tás, s az emlékhely létreho­zása óta nem sok idő telt el. — Tényleg jólesett volna egy kis pihenés, de már nem bánom, hogy újabb, igen szép feladatom akadt. A 67-es számú lelőhelyen tovább folyik a feltárás. So­kan látogatják a megyéből, s az ország minden tájáról. A régész örül az érdeklődés­nek, magyaráz, s ha egy- egy visszalátogató brigádtag maga meséli a régésznőtől hallott tájékoztatást a fris­sen érkezetteknek, Irénke elégedetten mosolyog. A szarvasi ásatás most már tényleg közügy lett. B. Sajti Emese Fotó: Gál Edit, Szekeres András * * * Riportunk elkészülte óta újabb szenzációs hír hozta lázba a ré­gészeket, s az avarkori ásatás eredményeit figyelemmel kísé­rőket. Az egyik sírból 58 rovás­jelet tartalmazó tütartó került elő, erről a Népújság csütörtö­ki számában be is számoltunk. A rovásírásos szöveg megfejté­se egy sor tudományos kérdés­re adhat majd választ, többek között arra is, hogy milyen nyelven beszéltek az avarok. Hz ifjúság biológiai fejlődését vizsgálták Félidőhöz érkezett az if­júság biológiai fejlődésének vizsgálata: a napokban be­fejezték ezeket a méréseket az ország felében, a nyári hónapokban szünetet tarta­nak, s majd szeptembertől vizsgálják tovább a 3—18 éves gyermekeket, illetve fiatalokat — mondotta dr. Eiben Ottó egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Embertani Tanszékének vezetője. Ta­valy januárban kezdték meg e tudományos program megvalósítását a Magyar Tu­dományos Akadémia ifjú­ságpolitikai kutatásai során. Antropometriai, humánbio­lógiai, fiziológiai vizsgálatok­kal kívánják megismerni a mai magyar ifjúság általá­nos testi fejlettségét, csont­növekedését, fej- és arcmé­reteit, testarányait, testal­katát, fiziológiai érését. Ez ideig Győr-Sopron, Bé­kés, Somogy, Szabolcs-Szat- már, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Tolna, Szolnok, Vas és Baranya megyében mintegy 18 ezer gyermeket, illetve fiatalt vizsgáltak meg, a töb­bi között testmagasságot és súlyt, a végtagok hosszát, a váll, a csípő szélességét, a térd méreteit, a test nagy részén a bőr alatti zsírréteg vastagságát mérték, ősszel Veszprém megyében, majd Fejér, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében folytat­ják ezt a vizsgálatot. A töb­bi megye fiataljainak test­méreteit 1984 első felében veszik számba. ,A program szerint mint­egy harmincezer fiatalt vizsgálnak meg, e korosztály egy százalékát. Ezek repre­zentálják az ország egész ifjúságát a nagy- és kistele­püléseken, a hegyvidékeken és a síkságon élőket, a kü­lönböző etnikai csoportbelie­ket. Az így nyert adatokat — amelyeket a vizsgálatok­kal egy időben számítógépek alkalmazásával értékelnek — összehasonlítják az 1920-as, az 1940-es, az 1960-as, 1970- es években végzett regioná­lis vizsgálatok eredményei­vel és elemzik majd: mi­ként fejlődnek a magyar fiatalok társadalmi struktú­ránk, az urbanizáció felté­telei, a városi és a falusi életmód adta lehetőségek között. A megállapításokat előreláthatóan 1985-ben köz­ük, de az már most érzé­kelhető: a magyar gyerme­kek növekedése a XX. szá­zadban egyre intenzívebb, a lányok felnőtt kori testma­gasságukat 16, a fiúk 17-18 éves korukban érik el. A gyermekek gyorsan nőnek, korán serdülnek, magasab­bak, törzsizmaik azonban nem eléggé fejlettek, emiatt némelyek testtartása nem megfelelő, sok gyermek pe­dig súlyosabb a kelleténél. Igazolódni látszik a hu­mánbiológusok, antropológu­sok korábbi következtetése: az ifjúság növekedése, tes­ti fejlettsége és érése, vagy­is biológiai fejlődésének fo­lyamata szorosan összefügg a népesség egészségi állapo­tával, gazdasági, társadalmi helyzetével. fl Pécsi Nyári Színház műsorterve Szeged után hat évvel ez­előtt egy újabb vidéki nagy­városban indítottak nyári játékokat. A rendező város Pécs, játékainak összefog­laló neve: Pécsi Nyári Szín­ház. Egy hónapon át — jú­nius 23-tól július 23-ig — tart a program. Változatlanul táncközpon­tú. A Pécsi Balett Bach Má­té Passiója alapján készült darabját mutatja be, felújí­tásban pedig az Énekek éne­ke, a Lót leányai és a Da- naidák című kamarabalettet adja. A Rockszínház ven­dégjátékai: a West Sídé Story című musical, a Far­kasok és az Üvöltés című rockfantázia. Még egy mu­sical szerepel a műsorban: a Wassermann—Leigh páros műve, a La Mancha lovagja. A folklór sem hiányzik: a nemzetközi szövetkezeti nép­táncfesztivál résztvevői ad­nak gálaestet: a pécsi KI- SZÖV és a mecseknádasdi német nemzetiségi együttes lép fel közösen. Az egzoti­kumot kedvelő nézők a. Zey- beller Ekibi nevű török folk­lóregyüttes táncában, éneké­ben, valamint egy Fülöp- szigetekről való tánckar moz­galmas revüjében gyönyör­ködhetnek. A színházi játé­kokban ezenkívül chilei dal­est, a Bóbita bábegyüttes felnőtteknek szóló előadása is szerepel. Elmarad viszont az egyet­len tervezett dráma, Kiss Irén Csontváry című két­szereplős kamaradarabja a színészek más irányú elfog­laltsága miatt. A Pécsi Nyári Színház tel­jes programját a Pesti Mű­sor nyári színházi külön- száma fogja ismertetni a hónap végén. Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő volt a vendége a közelmúltban a szeghalmi járási-nagyközségi könyvtárnak. Ez alkalomból a Magyar Rádió Dorogi Zsigmond rendezésé­ben irodalmi műsort vett fel, melyet augusztus 16-án a Gon­dolat műsorában közvetítenek, a költő 55. születésnapján. Ké­pünkön: Mécs Károly, Szemes Mari, Tamási Eszter, Juhász Ferenc, Havas Judit, Markaly Gábor és Bács Ferenc Fotó: Óravszky Ferenc Óvodapedagógia Kecskeméten Az idén tizenkettedik alka­lommal rendezi meg a Kecske­méti óvónőképző Intézet az óvodapedagógiai nyári egyete­met. A hagyományos nyári tovább­képzés keretében évente más­más témakörben hallgatnak elő­adásokat az ország minden ré­széből érkező résztvevők. Ko­rábban szó esett már a szem­léltető eszközök alkalmazásáról, az ének-zenei nevelésről, a test­nevelésről, az irodalmi, nyelvi nevelésről, a matematikaokta­tásról, pedagógiai és lélektani kérdésekről. Az idei, június 20- án kezdődő ötnapos program témája: a játék és a játékosság az óvodában. Ezen belül vizs­gálják például a játék hatását a társas kapcsolatok fejlődésé­re, előadás hangzik el a külön­böző típusú játékeszközök fel- használásáról, a játéktevékeny­ség elemzéséről, irányításáról, a játékosság szerepéről az óvodai oktatásban. A nyári egyetem résztvevői megtekintik a kecskeméti Szó- rakaténusz játékházat is. II szénbányász lánya Amikor hírét vettem Mi­chael Apted új filmjének (ő rendezte az emlékezetes si­kerű Hová tűnt Agatha Christie?-t) felcsigázott ér­deklődéssel igyekeztem meg­tudni többet A szénbányász lányáról, melynek alcíme: A country-zene királynője. In­formációs forrásaink jóvol­tából hamarosan kiderült, hogy a királynő nem más, mint Loretta Lynn amerikai énekesnő, és a filmet a „ki­rálynő” önéletrajzi írása alapján Tom Rickman hozta össze, mint íorgatókönyvíró. Ilyen esetben szükséges még egy ügyes kezű és arányér­zékkel is megáldott zenei összeállító, őt is megtalálták George Brand személyében. Persze, ezek a — főleg utóbbi — nevek nem túlzot­tan ismerősek: nem baj, a lényeg a film, amelynek lét­rehozói ez alkalommal is maximálisan profiszinten dolgoztak, és ezalatt már ré­gen nem a filmre fordítható „pénzözönt” értjük, hanem a szakmai, mesterségbeli tu­dást, abszolút hozzáértést, mert szeretheti Tom Rick- mann forgatókönyvíró és Mi­chael Apted rendező a countryzenét, ha tehetségte­lenek, akkor csapnivaló fil­met csinálnak. Hogy aztán ilyen filmekre (csapnivalók­ra) az óceán túlsó felén sem áldoznak feleslegesen, ma­radhatunk annál a megálla­pításnál, hogy A szénbányász lánya nem rossz film, és még azt is megkockáztatom (mert ebben, úgy érzem, nem tévedhetek), hogy egy-egy vonulatában kiemelkedően jó, megkoronázva a Loretta Lynnt megszemélyesítő Sis- sy Spacek (képünk) csodála­tosan tiszta, mélyen embe­ri alakításával, melyet meg­érdemelten jutalmaztak 1980-ban Oscar-díjjal. Ügy kezdődik, hogy meg­rázó képsorokat látunk (még­is teli bizakodással!) egy he­gyek közé ékelődött ken- tucky-i szénbányász faluból, fraopáns jelenetekben is­merkedünk meg a sokgyer­mekes Webb családdal, mely­ben az elsőszülött leány, Lo­retta édesapja kedvence ... A kis, alig 15 éves csitribe azonban beleszeret Doolittle Lynn, a leszerelt katona, és tűzön-vízen át összeházasod­nak. Jönnek a gyerekek, már négy van náluk is, ami­kor Loretta gitárt kap fér­jétől ... Ugye, mint a mesé­ben?! De miért ne lehetne az a mese valóság, hiszen a valóság is hányszor olyan, mint a mese .. . Nos, Loretta dalolgat, pengeti a gitárját, már akkordokat is kicsal be­lőle, és egyszer csak ő maga csinál egy dalt: újfent, mint a mesében. A gyerekeinek roppant tetszik, de tetszik a férjének is, aki elviszi egy mulatóba, fellépteti, siker, si­ker és taps: Loretta sorsa megpecsételődött. Hogy mi­ként jut a csúcsra, hogyan lesz „country-királynő”, azt meséli el ezután Michael Ap­ted, láthatóan tartózkodva, de kikerülni mégsem tudva a szokványos karriertörténe­tek buktatóit. Azt hiszem, Sissy Spacek a kulcsfigurája Apted filmjé­nek, nemcsak úgy, hogy cím­szereplő, hanem sokkal in­kább úgy, hogy csodálatos színésznő, mindent tud, amit ez a mesterség megkövetel: a szemünk előtt lesz esetlen, suta, csúnyácska kamaszlány­ból ragyogó nő, és előttünk omlik össze (igaz, csak kis időre) a harsogó siker, a luxusélet elidegenítő ma­gányérzetétől. És a zene? Hamisítatlanul country: elbűvölő, kelleme­sen szórakoztató. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents