Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1983. június 11., szombat Ovarkori temetőre bukkantak donság a szarvasi leletben? — forszírozzuk az újabb szenzációt. Fontos leletekkel gazdagodott Szarvas múltja Igazi szenzációhoz illőn terjedt el a hír megyénkben: a MÁV és a Szarvasi Állami Gazdaság közös beruházásában készülő iparvágány és agrokémiai telep alapozásakor avarkori temetőre bukkantak. Azóta Juhász Irén, a szarvasi Tessedik Múzeum régésze irányításával 144 sírt tártak fel. Ahhoz azonban, hogy a gyors leletmentés megkezdődhessen, egy lelkiismeretes dolgozó bejelentésére volt szükség. Vajó András, a szarvasi A® erőgépvezetője, mikor munka közben kifordította a földből az első csontokat, jól tudta, mi a teendője. Így hát e fontos avarkori temető feltárásában az első szerep az övé. Elismerés illeti érte. A további teendők már a szakemberekre tartoznak. A leletanyag — fokozatosan kibontakozó gazdagsága — még két is meglepte. Az ásatás zetője. Juhász Irén hatal- ,us térképet terít ki. Ezen • feltárt sírok mellett a vár- itó, de még rejtőzködő síik is szerepelnek. — Érdekes — mondja Juhász Irén —, hogy a temetkezés meghatározott rendszer szerint történt, de ennek ellenére előfordul, hogy az egymás mellett levő sírok közül az egyik kora Minden sír feltárása új információt ad A „griffes-indás" övdíszek avarkori, a másik pedig a késő avarkorból való. Ezután gyors történelemlecke következik. Időszámításunktól a IV. századig római korról beszélünk, ezután következtek a szarmaták, a hunok és germánok, a IV—V. században éltek hazánk területén, s majd ezt követően a VI. századtól az avarok. S míg Irénke a felfedezés körülményeiről beszél, a sárgás agyagrétegben sötétlő fekete foltokról, s az első izgalomban, az ott dolgozók segítségével április 11- én kibontott első sírokról, már hoz is néhány megtisztított leletet. Három valóban gyönyörű kidolgozású női nyakláncot. Valóságos mestermunkák — A gyöngyök üvegpasztából készültek, s az alkotója földfestékkel színezte. Valóságos mestermunkák . .. Már nevük is van. Boros- tyános, márványgyöngyös — mondja a régész. — A két, nagyon hasonló díszítésű nyaklánc anya és leányáé volt. — A gyereket egy vemhes tehén sírja alatt találtuk, s a közelében volt az anya sírja. Az avar korban gyakran fordult elő, hogy például az egyik fülbevalót az anya, a másikat a lánya hordta. A gyöngyöket állati ínra vagy örvfonalra — ami lenből vagy kenderből készült — fűzték fel. Még hosszan gyönyörködünk a nyakláncokban, mire előkerül egy tűtartó is, amit íjas esztergával formálhattak ki vízi szárnyas hosszú csontjából. A férfi sírokból övveretek, kések, lovak csontvázai, edények kerültek elő. — Találtunk egy teljes övgarnitúrát is — mutat a régésznő egy patkó formájú lyukvédő veretre (hogy formáját honnan nyerhette, titok, hiszen ebből a korból még nem találtak patkót!), három kis szíjvégre, egy nagyra és az övbujtatóra. Ez utóbbi fémből készült, s még ma is őrzi a rugalmasságát! A késő avarkori öntött véreteken jól látható — magyarázza Irénke — a település közösségének fantázia alapján született totemállata. A csőrös alaknak ragadozó teste van, lábai hatalmas karmokban végződnek. Ezt a véreteken látható mintát „grif- fes-indásnak” nevezik, s a késő avarkori öntött véreteken fordul elő. Nem vették vérét csak megfojtották A feltárás félidejében nem várható el a régésztől, hogy kimerítő tudományos választ adjon minden kérdésre. így éppen csak szemezgetünk a legérdekesebb első észlelésekből. — Bár a temetőelemzés később következik majd, de azt már megállapíthattam, hogy abban az időben 30—40 év között volt az átlagéletkor. Kétféle állattemetkezés volt. Az egyikben az embert és az állatot egy sírba temették, vagy egészben hagyva az állatot, vagy feldarabolva. A másik típus, ha a két ló közé temették a gazdát, vagy alólra a gazdát, s fölé a lovat. A népvándorláskori népeknél nem vették vérét a lónak, hanem megfojtották. Valószínű azért, mert hitték, a gazdának szüksége lesz a túlvilágon is hűséges lovára. Találtunk olyan sírt is, amelyben az anyát a csecsemőjével együtt hántolták el. A sír két végében és oldalainál feldarabolt szarvas csontjaira bukkantunk.. Újdonságnak számít az a hét fülkesír, amit szinte teljes épségében bonthattunk ki, világosan megfejtve ezúttal a szerkezetét. Valószínű, ezt a furfangos temetkezési formát a sírrablások ellen alkalmazták, hiszen ezekbe a sírokba a gazdagokat temették. A gyakori sírrablások egyébként valószínű a fegyverekért és bronzveretekért történtek, amik akkor kincset értek. — Avarkori temetőt hazánkban már szép számmal tártak fel. Mégis mi az újA három női nyaklánc va lóságos mestermunka Közügy lett — Ennek a temetőnek az a jelentősége — válaszolja Juhász Irén —, hogy eddig ez a legnagyobb leletmentés. Ez az első, nagy sírszámú temető, amely arra utal, hogy itt az avar korban nagy település volt a közelben a 600-as évektől 780-ig. Ez a terület egyébként jóval magasabb a város többi részénél, s a régi térképek szerint itt, a temető mellett folyt egy Körös-ér. Az akkori hiedelmek szerint ugyanis a település és a temető között folyónak kellett lenni, hogy a halottak ne zavarhassák az élőket. A települést nem valószínű, hogy megtaláljuk, mert feltevésünk szerint az üzemek területén lehetett. Ha rangsorolom ezt a leletet, azt kell mondanom, a jó temetők kategóriájába tartozik. Természetesen régészeti szempontból. S egyúttal Szarvas város történelmének egyik hiányzó szelete most leletanyaggal is képviselve van. — Irénke nem sokat pihenhetett, hiszen az eddig „fő művét” jelentő, mert több mint tíz esztendős munkát adó Vésztő-Mágori ásatás, s az emlékhely létrehozása óta nem sok idő telt el. — Tényleg jólesett volna egy kis pihenés, de már nem bánom, hogy újabb, igen szép feladatom akadt. A 67-es számú lelőhelyen tovább folyik a feltárás. Sokan látogatják a megyéből, s az ország minden tájáról. A régész örül az érdeklődésnek, magyaráz, s ha egy- egy visszalátogató brigádtag maga meséli a régésznőtől hallott tájékoztatást a frissen érkezetteknek, Irénke elégedetten mosolyog. A szarvasi ásatás most már tényleg közügy lett. B. Sajti Emese Fotó: Gál Edit, Szekeres András * * * Riportunk elkészülte óta újabb szenzációs hír hozta lázba a régészeket, s az avarkori ásatás eredményeit figyelemmel kísérőket. Az egyik sírból 58 rovásjelet tartalmazó tütartó került elő, erről a Népújság csütörtöki számában be is számoltunk. A rovásírásos szöveg megfejtése egy sor tudományos kérdésre adhat majd választ, többek között arra is, hogy milyen nyelven beszéltek az avarok. Hz ifjúság biológiai fejlődését vizsgálták Félidőhöz érkezett az ifjúság biológiai fejlődésének vizsgálata: a napokban befejezték ezeket a méréseket az ország felében, a nyári hónapokban szünetet tartanak, s majd szeptembertől vizsgálják tovább a 3—18 éves gyermekeket, illetve fiatalokat — mondotta dr. Eiben Ottó egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője. Tavaly januárban kezdték meg e tudományos program megvalósítását a Magyar Tudományos Akadémia ifjúságpolitikai kutatásai során. Antropometriai, humánbiológiai, fiziológiai vizsgálatokkal kívánják megismerni a mai magyar ifjúság általános testi fejlettségét, csontnövekedését, fej- és arcméreteit, testarányait, testalkatát, fiziológiai érését. Ez ideig Győr-Sopron, Békés, Somogy, Szabolcs-Szat- már, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Tolna, Szolnok, Vas és Baranya megyében mintegy 18 ezer gyermeket, illetve fiatalt vizsgáltak meg, a többi között testmagasságot és súlyt, a végtagok hosszát, a váll, a csípő szélességét, a térd méreteit, a test nagy részén a bőr alatti zsírréteg vastagságát mérték, ősszel Veszprém megyében, majd Fejér, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében folytatják ezt a vizsgálatot. A többi megye fiataljainak testméreteit 1984 első felében veszik számba. ,A program szerint mintegy harmincezer fiatalt vizsgálnak meg, e korosztály egy százalékát. Ezek reprezentálják az ország egész ifjúságát a nagy- és kistelepüléseken, a hegyvidékeken és a síkságon élőket, a különböző etnikai csoportbelieket. Az így nyert adatokat — amelyeket a vizsgálatokkal egy időben számítógépek alkalmazásával értékelnek — összehasonlítják az 1920-as, az 1940-es, az 1960-as, 1970- es években végzett regionális vizsgálatok eredményeivel és elemzik majd: miként fejlődnek a magyar fiatalok társadalmi struktúránk, az urbanizáció feltételei, a városi és a falusi életmód adta lehetőségek között. A megállapításokat előreláthatóan 1985-ben közük, de az már most érzékelhető: a magyar gyermekek növekedése a XX. században egyre intenzívebb, a lányok felnőtt kori testmagasságukat 16, a fiúk 17-18 éves korukban érik el. A gyermekek gyorsan nőnek, korán serdülnek, magasabbak, törzsizmaik azonban nem eléggé fejlettek, emiatt némelyek testtartása nem megfelelő, sok gyermek pedig súlyosabb a kelleténél. Igazolódni látszik a humánbiológusok, antropológusok korábbi következtetése: az ifjúság növekedése, testi fejlettsége és érése, vagyis biológiai fejlődésének folyamata szorosan összefügg a népesség egészségi állapotával, gazdasági, társadalmi helyzetével. fl Pécsi Nyári Színház műsorterve Szeged után hat évvel ezelőtt egy újabb vidéki nagyvárosban indítottak nyári játékokat. A rendező város Pécs, játékainak összefoglaló neve: Pécsi Nyári Színház. Egy hónapon át — június 23-tól július 23-ig — tart a program. Változatlanul táncközpontú. A Pécsi Balett Bach Máté Passiója alapján készült darabját mutatja be, felújításban pedig az Énekek éneke, a Lót leányai és a Da- naidák című kamarabalettet adja. A Rockszínház vendégjátékai: a West Sídé Story című musical, a Farkasok és az Üvöltés című rockfantázia. Még egy musical szerepel a műsorban: a Wassermann—Leigh páros műve, a La Mancha lovagja. A folklór sem hiányzik: a nemzetközi szövetkezeti néptáncfesztivál résztvevői adnak gálaestet: a pécsi KI- SZÖV és a mecseknádasdi német nemzetiségi együttes lép fel közösen. Az egzotikumot kedvelő nézők a. Zey- beller Ekibi nevű török folklóregyüttes táncában, énekében, valamint egy Fülöp- szigetekről való tánckar mozgalmas revüjében gyönyörködhetnek. A színházi játékokban ezenkívül chilei dalest, a Bóbita bábegyüttes felnőtteknek szóló előadása is szerepel. Elmarad viszont az egyetlen tervezett dráma, Kiss Irén Csontváry című kétszereplős kamaradarabja a színészek más irányú elfoglaltsága miatt. A Pécsi Nyári Színház teljes programját a Pesti Műsor nyári színházi külön- száma fogja ismertetni a hónap végén. Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő volt a vendége a közelmúltban a szeghalmi járási-nagyközségi könyvtárnak. Ez alkalomból a Magyar Rádió Dorogi Zsigmond rendezésében irodalmi műsort vett fel, melyet augusztus 16-án a Gondolat műsorában közvetítenek, a költő 55. születésnapján. Képünkön: Mécs Károly, Szemes Mari, Tamási Eszter, Juhász Ferenc, Havas Judit, Markaly Gábor és Bács Ferenc Fotó: Óravszky Ferenc Óvodapedagógia Kecskeméten Az idén tizenkettedik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti óvónőképző Intézet az óvodapedagógiai nyári egyetemet. A hagyományos nyári továbbképzés keretében évente másmás témakörben hallgatnak előadásokat az ország minden részéből érkező résztvevők. Korábban szó esett már a szemléltető eszközök alkalmazásáról, az ének-zenei nevelésről, a testnevelésről, az irodalmi, nyelvi nevelésről, a matematikaoktatásról, pedagógiai és lélektani kérdésekről. Az idei, június 20- án kezdődő ötnapos program témája: a játék és a játékosság az óvodában. Ezen belül vizsgálják például a játék hatását a társas kapcsolatok fejlődésére, előadás hangzik el a különböző típusú játékeszközök fel- használásáról, a játéktevékenység elemzéséről, irányításáról, a játékosság szerepéről az óvodai oktatásban. A nyári egyetem résztvevői megtekintik a kecskeméti Szó- rakaténusz játékházat is. II szénbányász lánya Amikor hírét vettem Michael Apted új filmjének (ő rendezte az emlékezetes sikerű Hová tűnt Agatha Christie?-t) felcsigázott érdeklődéssel igyekeztem megtudni többet A szénbányász lányáról, melynek alcíme: A country-zene királynője. Információs forrásaink jóvoltából hamarosan kiderült, hogy a királynő nem más, mint Loretta Lynn amerikai énekesnő, és a filmet a „királynő” önéletrajzi írása alapján Tom Rickman hozta össze, mint íorgatókönyvíró. Ilyen esetben szükséges még egy ügyes kezű és arányérzékkel is megáldott zenei összeállító, őt is megtalálták George Brand személyében. Persze, ezek a — főleg utóbbi — nevek nem túlzottan ismerősek: nem baj, a lényeg a film, amelynek létrehozói ez alkalommal is maximálisan profiszinten dolgoztak, és ezalatt már régen nem a filmre fordítható „pénzözönt” értjük, hanem a szakmai, mesterségbeli tudást, abszolút hozzáértést, mert szeretheti Tom Rick- mann forgatókönyvíró és Michael Apted rendező a countryzenét, ha tehetségtelenek, akkor csapnivaló filmet csinálnak. Hogy aztán ilyen filmekre (csapnivalókra) az óceán túlsó felén sem áldoznak feleslegesen, maradhatunk annál a megállapításnál, hogy A szénbányász lánya nem rossz film, és még azt is megkockáztatom (mert ebben, úgy érzem, nem tévedhetek), hogy egy-egy vonulatában kiemelkedően jó, megkoronázva a Loretta Lynnt megszemélyesítő Sis- sy Spacek (képünk) csodálatosan tiszta, mélyen emberi alakításával, melyet megérdemelten jutalmaztak 1980-ban Oscar-díjjal. Ügy kezdődik, hogy megrázó képsorokat látunk (mégis teli bizakodással!) egy hegyek közé ékelődött ken- tucky-i szénbányász faluból, fraopáns jelenetekben ismerkedünk meg a sokgyermekes Webb családdal, melyben az elsőszülött leány, Loretta édesapja kedvence ... A kis, alig 15 éves csitribe azonban beleszeret Doolittle Lynn, a leszerelt katona, és tűzön-vízen át összeházasodnak. Jönnek a gyerekek, már négy van náluk is, amikor Loretta gitárt kap férjétől ... Ugye, mint a mesében?! De miért ne lehetne az a mese valóság, hiszen a valóság is hányszor olyan, mint a mese .. . Nos, Loretta dalolgat, pengeti a gitárját, már akkordokat is kicsal belőle, és egyszer csak ő maga csinál egy dalt: újfent, mint a mesében. A gyerekeinek roppant tetszik, de tetszik a férjének is, aki elviszi egy mulatóba, fellépteti, siker, siker és taps: Loretta sorsa megpecsételődött. Hogy miként jut a csúcsra, hogyan lesz „country-királynő”, azt meséli el ezután Michael Apted, láthatóan tartózkodva, de kikerülni mégsem tudva a szokványos karriertörténetek buktatóit. Azt hiszem, Sissy Spacek a kulcsfigurája Apted filmjének, nemcsak úgy, hogy címszereplő, hanem sokkal inkább úgy, hogy csodálatos színésznő, mindent tud, amit ez a mesterség megkövetel: a szemünk előtt lesz esetlen, suta, csúnyácska kamaszlányból ragyogó nő, és előttünk omlik össze (igaz, csak kis időre) a harsogó siker, a luxusélet elidegenítő magányérzetétől. És a zene? Hamisítatlanul country: elbűvölő, kellemesen szórakoztató. Sass Ervin
