Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

----------------------------------IgUilWJiM f iz orvostudomány jelene és távlatai Út az új gyógyszerekhez Gyula központjában nyílt meg a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal turistaszállója és a magánkézben levő Pizza étterem Fejlődik megyénk idegenforgalma Immár hagyomány, hogy minden évben megrendezik megyénk valamelyik városá­ban a szezonnyitó idegenfor­galmi tanácskozást. A me­gyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezése mindenképpen dicséretes, hi­szen a szakemberek vélemé­nye, javaslata, az eredmé­nyek és a gondok számba vétele előbbre viszi a közös ügyet. Legutóbb Gyulán, a Vár­fürdőben jöttek össze az ér­dekelt hivatalok, irodák, vál­lalatok és szövetkezetek, a pénzügyőrség, a rendőrség képviselői. Már az elején ki­derült: néhány éve a meg­szokottól eltérő módon ala­kul idegenforgalmunk. Ke­vesebb külföldi érkezett az országba, devizabevételeink ennek ellenére nőttek. Ezek­ből a tapasztalatokból azt kell levonni, hogy nem a lá­togatók számának a növelé­se az elsődleges cél. Min­denki tudja: a főszezonban a vendégjárás olyan nyo­mással nehezedett Budapest­re, a Balaton környékére és néhány felkapott tájegysé­günkre, hogy a turisták meg­felelő színvonalú kiszolgálá­sa csorbát szenved. Pedig nekünk arra kell törekedni: az egy turistára jutó bevé­tel növekedjen számottevő­en. A vendéglátás, a külföl­diek fogadása gazdasági cé­lokat szolgál, az áruk és a szolgáltatások helybeni ex­portját. Jó példa erre, hogy tavaly az idegenforgalom je­lentősen hozzájárult a kül­kereskedelmi mérleg javítá­sához. Az 1982-es esztendő és az idei év első három hónapjá­nak adatai azt bizonyítják: nehéz dolguk lesz az utazási irodáknak, az idegenforgalmi hivataloknak. Kevesebben jöttek a szocialista országok­ból, elsősorban Jugoszláviá­ból. Az okok között említ­hetjük: már nem vagyunk olyan olcsó ország, mint ré­gebben. Ez. kétségkívül mér­sékli a beutazók számát, ugyanakkor növeli az álta­luk elköltött összeget. Ezen­kívül a beutazást szabályo­zó gazdasági intézkedések is befolyásolják a forgalmat. Békés megye nem tarto­zik ugyan a nagy idegenfor­galmi központok közé, de meglevő adottságainkat, a Körösök völgyének szépségét aligha hagyhatjuk figyelmen kívül. Körültekintő piackuta­tással, propagandával, a fa­lusi turizmus fellendítésével segíthetünk a gondokon, ör­vendetes, hogy éppen a me­gyei idegenforgalmi hivatal vezetője szorgalmazta a bel­földi turizmus fejlesztését. Olyan programokat szervez­nek, amelyek garantálják a szabad idő hasznos eltöltését, és olcsók is. Ilyenek a va­sárnapi városnéző séták Gyu­lán, a szabadkígyósi tanya­múzeum, a kastély és a táj­védelmi körzet megtekinté­se, a szarvasi kirándulás. Nagy népszerűségnek örven­denek a kerékpár- és erdő­túrák, a vízparti üdülés Sza- nazugban, Szarvas környé­kén, a tótkomlós! falusi pi­henés. Még az idén megkez­dik a gyulai kemping építé­sét, amely előreláthatólag 1984 májusában fogadja a vendégeket. A tavaly és az idén meg­alakult idegenforgalmi tár­saságok szintén hozzájárul­nak a megyei turizmus fej­lesztéséhez. Védő szárnyaik alá vették többek között a békéscsabai téglagyári bá­nyatavakat, a szabadkígyósi tájvédelmi körzetet, a déva- ványai túzokrezervátumot. A tervek szerint egy-másfél hó­nap múlva megindul a séta­hajó a Körösön Békés és Szarvas között. Persze mind­ez jobb áruellátást, kultu­ráltabb kiszolgálást, több szállodát, rugalmasabb va­lutaváltást, színvonalasabb szolgáltatást feltételez. A megyei vendéglátóipari vállalatnak 15 üzlete van idegenforgalmi területen, amelyek az elmúlt évben 97 millió forint forgalmat értek el. Az idén már 107 milliós bevételre számítanak. Való igaz, Gyulán kevés a szállo­da a nyári hónapokban, új beruházásra viszont nincs le­hetőség. Felújításokkal pró­bálkoznak, mint a Park és a Komló Szálló esetében. Meglehetősen szárnyszeget­tek a Várfürdő vendéglátó­ipari egységei, ezek rekonst­rukciója egy-két év múlva valósul meg. A vár melletti Rondellát egy 120 személyes terasszal bővítik a közeljö­f vőben. De gondolnak a me­gye más városaira is. Fel­újították Békéscsabán a Strand éttermet, június 15- ig befejezik a strand pavi­lonsorának az építését. Gyo­pároson viszont csak őszre készülnek el az új üzletek. Elégedettek lehetünk a szarvasi kempinggel is, hi­szen nőtt a külföldi látoga­tók száma. Olasz és lengyel utazási irodákkal kötöttek szerződést, így a kihasznált­ság 90 százalékos. Bővülnek a szolgáltatások is: felépült a három teniszpálya, a csó­nakázó tó, a lovastelepet azonban csak ősszel tudják átadni. Nagy lehetőségek rejlenek a gyulai Várfürdőben. Külö­nösen a gyógyászatnak van­nak óriási távlatai. Jelenleg naponta 1100 embert képe­sek itt ellátni. A gyógyhe­lyek száma ma már eléri a huszonkettőt, kilenc orvos és szakképzett egészségügyi gár­da dolgozik a részlegen, ami azt jelenti: külföldi betege­ket is tudnak fogadni. A VI. ötéves terv végére — az or­szágban elsőként — minden strandmedencét vízforgató berendezéssel látnak el. Szerényen, de céltudato­san. Ez jellemzi tehát me­gyénk idegenforgalmát. Re­mélhetőleg felfigyelnek erre a külföldi és a hazai turis­ták, és elégedettek lesznek vendégszeretetünkkel. S. S. Napjainkban, a tudomá­nyok rohamos fejlődésének korában a közvélemény meg­különböztetett figyelemmel fordul az orvosi diszciplínák felé. Hazánkban jelenleg is több száz, alapvetően az el­látás javítását célzó témán dolgoznak a kutatók. A költ­ségvetésből és .más források­ból a VI. ötéves terv idő­szakában több mint egymil- liárd forint áll a szakembe­rek rendelkezésére, emellett a tudománypolitikai bizott­ság rendszeresen finanszí­rozza az öt orvosegyetemen folyó ígéretes kutatásokat, s megfelelő anyagi támogatás­ban részesülnek a 13 orszá­gos intézetben, valamint az egyes kórházakban végzett — a betegségek diagnosztizálá­sának és gyógyításuk bizton­ságát növelő — vizsgálódá­sok, kísérletek is. Az orvos- tudomány jelenéről, távlati fejlődéséről beszélgettünk dr. Vízi E. Szilveszter egyetemi tanárral, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Kísérleti Or­vostudományi Kütató Intéze­tének igazgatóhelyettesével. — A statisztikában világ­szerte azok a halálokok sze­repelnek az első helyen, amelyek összefüggésbe hoz­hatók a századunk második felének technikai fejlődésé­vel. Mit tehet ez ellen az egészségügy? — Az orvostudomány rend­kívül gyorsan fejlődött az utóbbi néhány évtizedben, si­kerrel küzdötte le a heveny fertőző betegségeket, képes elhárítani a sebészeti ka­tasztrófákat, megszüntette a tuberkolózist, mint népbe­tegséget. Most olyan problé­mákkal kell szembenéznie, amelyeknek okozója, előidé­zője többnyire maga az em­ber. A motorizáció, a moz­gásszegény életmód, a túl- tápláltság, a mértéktelen do­hányzás és alkoholfogyasztás, a nyugtató és serkentő gyógyszerek felelőtlen hasz­nálata, más, szintén káros je­lenség mellett, szükségessé teszi, hogy a gyógy ításban- megelőzésben legyünk figye­lemmel a felerősödött kör­nyezeti, társadalmi hatások­ra. . . Az egészségügy az ez­redfordulóig fontosabb lesz. s ez elsősorban a szűrések és a felvilágosítás alkalmainak bővítésében, kiterjesztésében nyilvánul meg. Minderre az 1972-es egészségügyi törvény megalkotásakor gondoltak. Színvonalas üdítőital-ellátás Ezekben a napokban teljes kapacitással dolgoznak az üdítőital-gyártó üzemek; a legtöbb helyen három mű­szakban töltik a palackokat. A meleg időben is igyekez­nek folyamatossá tenni a kereskedelem ellátását. A szomjoltó italokból mintegy hetvenféle szerepel a válasz­tékban. Az ellátás ország­szerte megfelelő; a települé­sek döntő többségében, és az üdülőhelyeken a csúcsfor­galmú napokban is beszerez­hetők az üdítők. Szükség is van a gyártás fokozására, s az ellátás kö­rültekintő megszervezésére, mert növekszik ugyanis az üdítőfogyasztás. Az egy tőre iutó fogyasztás tavaly 55 li­ier volt, s az idén további emelkedésere számítanak. Az igények is változnak; koráb­ban inkább az importitalok voltak a keresettebbek — elsősorban a Coca- és a Pepsi-Cola —, újabban vi­szont a hazai alapanyagú ké­szítmények a kapósabbak. így az abban foglalt célok 2000-ben is érvényesek lesz­nek, azaz a magyar egész­ségügy követendő stratégiája változatlan. — Említette a gyógyszere­ket. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a gyógyulni vágyó emberek mind többet, olykor csodákat is várnak az új készítményektől. Lesz­nek-e a mainál hatásosabb gyógyszerek? — A helyzet és a tennivaló meglehetősen bonyolult. Egy­felől napi feladat a meglevő gyógyszerekkel való ésszerű gazdálkodás: a fogyasztás or­vosilag indokolt és szükséges szintre csökkentésével ugyan­is az elkövetkező 10—15 év­ben 5—8000 kórházi ágyat szabadíthatnánk fel. Ugyan­akkor a magyar egészség­ügynek az is érdeke, hogy folyamatosan fejlessze a gyógyszerkutató bázist, ke­resse azokat az új vegyülete- ket, amelyek gyógyszerekké fejlesztve sikerrel alkalmaz­hatóak a legkülönbözőbb be­tegségek terápiájában. Jó úton járunk: a becslések sze­rint 1985 körül megismer­jük a receptorok elvi felépí­tését, 1990-ig a receptorrend­szerre vonatkozó részletesebb ismeretek is a birtokunkban lesznek. Ez roppant fontos, ugyanis a receptorok olyan enzimkomplexek, illetve más molekulacsoportok, amelyek­hez egy-egy adott gyógyszer speciális módon kapcsolódik. A kémiai szerkezet és a bio­lógiai hatás közötti összefüg­gésre vonatkozó információs anyagok 1985-ig annyira fel- gyülemlenek, hogy ezt köve­tően már általános érvényű törvények megfogalmazására is számíthatunk. Ezzel meg­nyílik az út az egyes beteg­ségeket speciálisan, célzot- tabban, azaz hatásosabban, eredményesebben gyógyító készítmények előállításához. — Az orvosbiológiai kuta­tások, különösen az alapku­tatások nemzetközi jellegűek, e téren észlelhető leginkább a nemzetközi munkamegosz­tás. Hogyan veszünk ebben részt? — Legfontosabb feladata­ink közé soroljuk a nemzet­közi együttműködésben, el­sősorban a KGST-ben folyó kutatásokat. A baráti szocia­Az idén is gazdag prog­rammal várja a Velencei-tó­nál üdülőket és az oda lá­togatókat a Velencei Nyár június 17-én kezdődő, há­romhónapos rendezvénysoro­zata. Komoly- és könnyűze­nei koncerteket tartanak, ki­állításokat nyitnak, műsoros esteket rendeznek, zenés, műsoros sétahajójáratokat indítanak. Sukorón — a műemlék re­formátus templomban — három alkalommal — július 3-án, augusztus 6-án és au­gusztus 19-én — orgona­hangversenyt rendeznek, Agárdon június 17-én a Ma­gyar barokk trió lép szín­padra. A tóparti települések­hez közeli Martonvásáron négy alkalommal — június 25-én, július 30-án, vala­mint augusztus 12—13-án rendezik meg a hagyomá­nyos Beethoven-koncerteket. Húsznál több műsoros esten, operettelőadáson, szórakoz­tató programon vehetnek részt a tópart vendégei, jú­lista országok orvostudomá­nyi intézetei közötti sokolda­lú kutatási együttműködés további szélesítését célozzák azok a szakértői ajánlások, amelyek rögzítik a közös ki­munkálásra javasolt kutatási főirányokat, kijelölik a koor­dináló intézeteket. Felada­tunk elsősorban az együtt­működés tartalmi javítása. A tőkés országokkal foly­tatott tervszerű orvostudo­mányi együttműködések ko­ordinálásánál és szabályozá­sánál egyik alapvető szem­pont, hogy azok összhangban legyenek a’hazai kutatások­kal ... Rendkívül összetett feladatról van szó: a megelő­zés, illetve a gyógyítás ér­dekében 35 szakorvosi és 6 gyógyszerészi diszciplínát tartunk nyilván. A kutatás­ban a differenciálódás még erőteljesebb, mivel az elmé­leti és a klinikai kutatások­ban egyaránt lehetővé vált a jelenségek törvényszerűsé­geinek mélyebb megismeré­se. Miután a gyári technoló­giai szabadalmaktól vagy ipari érdekeltségű felfedezé­sektől eltérően az orvosbio­lógiai alapkutatások eredmé­nyei a különféle kongresszu­sok, szimpózionok, ösztöndí­jas utak révén könnyen hoz­záférhetőek, a nemzetközi együttműködés kölcsönös elő­nyöket biztosító tevékeny­ség .. . Természetesen nemcsak a kifejezetten tudományos eredmények hasznosítása ja­víthat a társadalom általános egészségi állapotán. A je­lentős, széles körű életmód­beli változások; a dohányzás mérséklése, az ésszerűbb ét­rend, a fizikai tevékenység fokozásának eredményeként például az Egyesült Államok­ban, Ausztráliában és Új- Zélandon nagymértékben csökkent a koszorúér-elme- szesedés okozta szívbetegség­ben elhalálozottak száma. Ha meggondoljuk, hogy nálunk szív- és érrendszeri betegségek a halálozások több mint feléért, a rokkant­tá nyilvánítások negyven százalékáért felelősek, s hogy a belgyógyászati osztá­lyokon és az alapellátásban gondozottaknak ugyancsak negyven százalékát ezek a betegek teszik ki; nyilván­való, hogy a helyzet javítá­sa nem képzelhető el kellő társadalmi összefogás nél­kül. Grcnitzer Róbert nius 26-án Kiss Pólyák Er­zsébet bábjait nézhetik meg a kápolnásnyéki művelődési ház vendégei, augusztus 5-én pedig a „Velencéi-tó és az ember” címmel meghirdetett fotópályázatra beérkezett legjobb alkotásokból nyitnak tárlatot Agárdon. A program újdonságaként gyalogtúrával összekötött sétahajókázást is szerveznek: a résztvevők Agárdról Velencére mennek a hajóval, majd onnan gya­logszerrel „fedezik fel” az északi part szépségeit. A legkisebbek részére a hétvégeken gyermek játszót rendeznek, amelyen hivatá­sos népművelők gondoskod­nak a kicsinyek szórakozta­tásáról. Az idén is felállít­ják az agárdi mólón az al­kalmi csillagvizsgálót, ahol az égbolt titkait leshetik meg a természettudományok iránt érdeklődök. A színes, sokszínű programot sport- rendezvények, könnyűzenei és beatkoncertek egészítik ki. A Békéscsabai Állami Gazdaság Bcncdcki fogadója Gyula és Kétegyháza között Fotó: veress Erzsi Gazdag program várja az üdülőket Velencén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents