Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

1983. június 11.. szombat o Elismerö oklevél városszépítésért Bensőséges «ünnepségen köszöntötték tegnap délelőtt Bélmegyeren 100. születés­napján Szitás Balázst, a he­lyi termelőszövetkezet és ÁFÉSZ egyik alapító tagját. Az ünneplők között ott volt két lánya, hat unokája, ki­lenc dédunokája. Az idős bácsi 85 éves korában a he­lyi Üj Barázda Tsz-ből ment nyugdíjba, s napjainkban is részt vesz a falu életében. Születésnapján megajándé­kozták a kisközség vezetői, a település szocialista brigád­jai. A megyei pártbizottság ne­vében külön köszöntötte az ünnepeltet Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, valamint a MÉSZÖV képvi­selője. Bél megyei- legidősebb la­kója korához képest jó erő­ben, egészségben él, a ház körül ma is dolgozgat, na­ponta rendszeresen két-há- rom kilométert sétál. Szor­galmas munkáséveivel és példás családi életével vívta ki magának környezete meg­becsülését. Kép: az ünnepelt két lánya között. Fotó: Szekeres András Az orosházi Városi Tanács pénteken megtartott ülésén adták át a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elismerő oklevelét és a fél­millió forintot a Békés me­gyei város lakosságának azért a társadalmi munká­ért, amelyet szűkebb pátriá­juk szépítéséért végeztek az elmúlt évben. Az alföldi település, a va­lamikori legnagyobb magyar falu lakossága harminchat és fél millió forinttal járult hozzá a szépen fejlődő vá­ros gyarapodásához. Az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka értékének átlaga megha­ladta az ezer forintot. Mint a tanács ülésén elhangzott, a társadalmi segítségből négy általános iskolai tanterem építése, sportlétesítmények bővítése, útépítés és -fenn­tartás, vízhálózat-építés, ut­cai gázhálózat, parkosítás, fá­sítás, felszíni és szennyvízel­vezetés valósult meg. Erősíteni kell az állampolgári fegyelmet Többek között ezt állapí­totta meg tegnap délelőtti ülésén Békéscsabán, a me­gyei tanács igazgatási és jo­gi bizottsága, amely dr. Saj­ti Imre elnök vezetésével ta­nácskozott. Elsőként a testület tájé­koztatót hallgatott meg a szabálysértési eljárásokban az állampolgári fegyelem megszilárdítását célzó jogpo­litikai elvek érvényesülésé­ről. Megállapítható, hogy me­gyénkben — csakúgy mint országosan — az utóbbi idő­ben lazult az állampolgári fegyelem. Ezerkilencszáz- nyolcvan óta, amikor a me­gyei tanács vb értékelte az ellenőrző szervek és a sza­bálysértési hatóságok mun­káját, előrelépés történt több területen. Gondot jelent a felderítések hiánya, vala­mint, hogy alacsony a hely­színi bírságolások száma. Az elmúlt évben 508 esetben al­kalmazták ezt az eljárást megyénkben. A hozzászólók közül töb­ben elmondották: a jövőben az ellenőrző szervek és a szabálysértési hatóságok te­vékenységét az eredménye­sebb munkavégzés érdekében összehangoltabbá kell tenni. Bővíteni kell az állampol­gárok jogi ismereteit is. Az elkövetőkkel szemben szi­gorúbb felelősségrevonást kell alkalmazni, s ezáltal meg kell szilárdítani az ál­lampolgári fegyelmet. Ezt követően a lakásgaz­dálkodási jogszabályok élet­be léptetésének tapasztala­tairól összeállított tanácsülé- si jelentést, valamint a me­gyei tanács vb szakigazgatá­si szerveinek együttműködé­séről szóló vb-jelentést vé­leményezte a bizottság. Az igazgatási és jogi bi­zottság ülése bejelentésekkel zárult. — V. L. — Napirenden a szeghalmi járás közlekedése Tegnap délután Békéscsa­bán tartotta ülését a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége Mihalik György rendőr ezredes, az MKBT elnökének vezetésé­vel. Az ülésen többek között részt vett Spröber József, a megyei pártbizottság munka­társa és Szabó Béla, a me­gyei KISZ-bizottság titkára. Az első napirendi pont ke­retében a Szeghalmi járási közlekedési tanács elmúlt kétévi munkáját vitatta meg az elnökség. Idestova három éve szere­pelt a járási KBT munkája az elnökség előtt. Akkor sok, jogos kritikát vetettek fel a járás közlekedésbiztonsági helyzetét illetően. Az utóbbi két évben a társadalmi tes­tület munkája sokat válto­zott, javult. A szakbizottsá­gok személyi összetétele megváltozott, munkamódsze­A vízgazdálkodásban dol­gozó fiatalok országos talál­kozója kezdődött pénteken Szolnokon, a tiszaligeti KISZ-táborban. Az ágazat háromszáz fiatalja változa­tos szakmai, kulturális és sportprogramon vesz részt. A megnyitó ünnepségen értékelték az Alkotó Ifjúság pályázat eredményeit, és át­adták a díjakat a legjobb művek szerzőinek. A víz­ügyi vállalatok, társulatok, igazgatóságok fiataljai csak­nem 100 pályaművet küld­tek be, s ezek java része a rüket korszerűsítették. A szakbizottságokban kialakí­tották a munkacsoportokat, amelyek tevékenységükkel hivatottak segíteni a közle­kedést. Több sikeres ren­dezvény mozgatta meg a já­rás közlekedőit. A „Tanítsa meg családját közlekedni!” mozgalom ke­retében a tanulók bevonták szüleiket is, csaknem 1400- an vettek részt e vetélkedő­sorozatban. Évente rendsze­rességgel kerül megrendezés­re a Nemzetközi Iskola Ku­pa, valamint az ifjúsági köz­lekedésbiztonsági segédmo­tor-kerékpárosok versenye. Az iskolában mind többen sajátítják el a KRESZ alap­ismereteit, több mint 350 gyerek rendelkezik a járás­ban kerékpárvezető-igazol- vánnyal. A gép jármű-vezetői nevelési szakbizottság figye­lemmel kíséri a közületek vízminőség-védelemmel, a vízi környezetvédelemmel és a számítógépes adatfeldolgo­zással foglalkozik, de örven­detesen sok volt az ágazatot érintő közgazdasági témájú pályázatok, újítások száma is. A pályázaton első díjat nyert Horváth József, a Vi- tuki dolgozója, a Közép-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság négytagú alkotókollektí­vája, Csák Endre, a DÉL- VÍZIG és Barabás Imre, a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mérnöke. járműparkját, az utóbbi két évben 16 esetben tartottak célvizsgálatot. Részt vesznek a szakemberek a közlekedés- biztonsági napokon. A tömegszervezetekkel a társadalmi testület kapcso­lata javult, közös erővel igyekeznek a balesetek szá­mát csökkenteni. A baleseti statisztika elemzése szerint az utóbbi két esztendőben a járás közlekedésbiztonsága javult. A második napirendi pont keretében a szeghalmi járási hivatal építési, közlekedési és vízügyi osztályának tájé­koztatója hangzott el a taná­csi utak forgalombiztonságá­ról és a műszaki szakigazga­tási munkáról. A bejelenté­sek sorában egyebek között tájékoztatták az elnökséget a megyeszékhely forgalomirá­nyításának korszerűsítéséről. — szekeres — légeső Egerben Viharos széllel és jégesővel kí­sért felhőszakadás zúdult pén­teken délután Eger térségére. Több mint negyed órán át úgy zuhogott, mintha dézsából ön­tötték volna. A város lejtős utcáin már né­hány perc után patakokban öm­lött a sok törmeléket is magá­val pörgető víz. A belváros egyik utcáján a hirtelen támadt árvíz magassága elérte a gép­kocsik ajtaját. A forgalom erő­sen lelassult, helyenként gépko­csisorok vesztegeltek az utcán. Az esővel együtt érkezett vi­har hatalmas fákat csavart ki tövestől, a mogyoró nagyságú jég pedig a szőlőkben és a gyü­mölcsösökben okozott károkat. Vízügyi fiatalok országos találkozója Szolnokon — Hz áprilisi határozat jegyében Országos célok — helyi feladatok a munkasikerek, az örömök, a si­kertelenségek vagy keserűségek egyaránt közvetlenül érződnek a pártalapszervezetek munkájában. A gya­korlatban ugyanis ott ellenőrzik a párt- munka irányítását, módszerét és eredmé­nyességét. Ez folyamatosan javult az el­múlt esztendőkben, amint erre az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi határoza­ta is rámutatott: „A pártszervek és szer­vezetek eredményes erőfeszítéseket tettek irányító ellenőrző tevékenységük fejlesz­tésére. A pártmunkát azonban még min­dig sok formális, bürokratikus vonás ter­heli.” Az . alapszervezetek tevékenységének színvonalára alapvetően kihat, hogy meny­nyire ismerik a párt politikáját, képe­sek-e az egységes értelmezésre és végre­hajtásra, működési területükön miként tudják elősegíteni a párt vezető szerepé­nek érvényesülését. Noha a párt politikájának alapvető kér­déseit az alapszervezetek általában isme­rik, mégis tapasztalható több helyen, hogy csak felszínesen foglalkoztak azokkal a határozatokkal, melyek a társadalmi vagy kulturális élet egy-egy részterületére vo­natkoznak. Több alapszervezet gondokkal küszködik, amikor a felső pártszervek ha­tározatait — melyek végrehajtásában fel­adataik vannak — a helyi viszonyokra kell alkalmazniuk. Számosán azonban egy­re inkább alkotó módon viszik át a felső pártszervek határozatait saját működési területükre. Az irányító városi, járási és községi pártbizottságok elvi, politikai és módszertani útmutatásai alapján mind több helyen a felső pártszervek határoza­tait figyelembe véve kidolgozzák és ered­ményesen teljesítik a helyi politikai, gaz­dasági, ideológiai és kulturális feladatokat. Az alapszervezetek így a demokratikus centralizmus elveiből fakadó keretek kö­zött a politikai kezdeményezés, a döntés végrehajtásának középpontjaivá válnak. Ezt a fejlődést főként az tette lehetővé, hogy az 1980. évi választások alkalmával — több éves tudatos előkészítő munka eredményeként — az alapszervezeti veze­tőségek minőségi cserék következtében to­vább erősödtek. Az utóbbi években az irányító pártbi­zottságok is nagyobb figyelmet fordítot­tak az alapszervezeti vezetőségek tagjai­nak politikai képzésére, továbbképzésére. A jobb politikai felkészültséget, a vezető­ségek munkájának hatékonyságát ered­ményesen szolgálják a megyei pártbizott­ságok által évente szervezett alapszerve­zeti titkári tanfolyamok. Ezeken a párt- politikai munka éves feladatait dolgozzák fel. A XII. kongresszust követően a párt­vezetőségek az irányító pártbizottságok tudatos munkája nyomán több intézke­dést tettek a pártélet rendszerességének és folyamatosságának továbbfejlesztésére is, de még nem mindenütt elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott te­vékenység. A színvonalbeli eltéréseknek különböző okai vannak, összefüggnek az alapszerve­zetek tagságának, vezetőségének összeté­telével, képzettségével, valamint az alap­szervezetek, irányító pártszervek munká­jával is. Márpedig napjainkban különö­sen fontos, amit az áprilisi határozat így ír elő: „Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit he­lyesel és mit ellenez.” Kialakult az a jó gyakorlat, hogy az alapszervezetek jellegüknek megfelelően konkrét, végrehajtható feladatterveket ké­szítenek, a közvetlenül a működési terü­letüket érintő átfogó határozatoknak alap­ján. így történt ez a káder- és személyzeti munkáról, a mezőgazdaság továbbfejlesz­téséről, illetve az építőipar feladatairól * szóló központi bizottsági határozatok kap­csán. A működési területeknek megfelelően a pártalapszervezeti munka középpontjában — a XII. kongresszus óta fokozatosan — az objektív körülményeknek megfelelően a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtá­sa áll. A megyék ipari és mezőgazdasági üzemeiben működő pártalapszervezeteknél felerősödött a gazdaságpolitikai tevékny- ség, erősödött a pártellenőrzés. Észreve­hetően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek behatóbban foglalkoz­nak gazdasági, termelési feladatokkal. A fejlődést mutatja az egyre szélesebb körű gazdaságpolitikai agitációs és propa­gandamunka is. Sokoldalúan ellenőrzik a gazdaságpolitikai termelési feladatok vég­rehajtását. A gazdasági vezetők rendsze­res beszámoltatása mellett gyakorlattá vált, hogy vezetőségi ülésen és párttag­gyűlésen a termelési felelős, párfcsoport- bizalmi vagy kommunista szakszervezeti tisztségviselő ad számot a termelőmunka eredményeiről és gondjairól. Az alapszer­vezetek többet és eredményesebben fog­lalkoznak a gazdaságos termékszerkezet kialakításával, a rugalmasabb termékvál­tással, a műszaki fejlesztéssel, a munka­erő-átcsoportosítással és a takarékosabb gazdálkodással. Fokozottabb figyelmet fordítanak az üzemi demokrácia fejleszté­sére, ám még mindig nem használják ki eléggé az ebben rejlő lehetőségeket. Kóro­san hat vissza, hogy a termelési tanács­kozások iránt még mindig nem kielégítő az érdeklődés. Ez egyaránt annak a kö­vetkezménye is, hogy a tanácskozások előkészítését több vállalatnál csupán a szakszervezet és a gazdasági vezetők fel­adatának tekintik. Pedig ez éppúgy beletartozik a párt­alapszervezetek tevékenységébe, mint az. hogy segítséget adjanak a gazdasági veze­tőknek az egyszemélyi felelősségük, veze­tői jogkörük gyakorlásához. Ez elsősor­ban abban jut kifejezésre, hogy a politi­kai munka eszközeivel igyekeznek megte­remteni a munka feltételeit, szervezettsé­gét, a munkafegyelmet szilárdító intézke­dések eredményes végrehajtását. Rend­szeresen figyelemmel kísérik a gazdasági vezetők politikai tevékenységét, értékelik emberi magatartásukat, véleményezik munkájukat. Az elemző, feltáró munka, a vita, a párttagok véleményének, észrevételeinek figyelembe vétele kell hogy jellemezze az alapszervezeti munkaterv elkészítését. Az egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan napirendet lehet tervezni, amit — ha erőfeszítéssel is — meg tudnák való­sítani. A munkatervek nem lehetnek ön­célúak. Állandóan és szoros kapcsolatban kell állniuk az élettel, a gyakorlattal — amint arról az áprilisi KB-határozat is szól: „A pártfórumokon, taggyűléseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kér­dést kell napirendre tűzni.” Az utóbbi években tovább fejlődött a vezetőségek kollektív munkája és a tagok egyéni fe­lelőssége. A reszortból adódó feladatokat az irányító pártszervek segítségével egy­értelműbbé tették. Gyakori a reszortveze­tők rendszeres felkészítése az időszerű fel­adatok végrehajtására, a reszortmunkával összefüggő kérdések értelmezésére. Több­ségük önállóan és nagy felelősséggel látja el a munkáját. Általánosan is elmondható, hogy az irá­nyító pártbizottságok tudatos munkájának eredményeként is — az alapszervezetek­ben nagyobb figyelmet fordítanak a tag­gyűlések politikai és szervezeti előkészíté­sére. így a taggyűlések egyre több helyen tesznek eleget annak a követelménynek, hogy az együtt gondolkodás és az egysé­ges cselekvés kialakításának alkotó mű­helyei legyenek. Mindinkább megfelelnek szerepüknek, hogy a kommunisták politi­kai, eszmei és cselekvési egységét teremtő fórumokká váljanak, megoldják a párt­tagság rendszeres tájékoztatását. Ott fo­lyik igazán jól ez a munka, ahol az alap­szervezeti vezetőségek minden esetben számot adnak a párttagságnak a két tag­gyűlés közötti munkáról, a taggyűléseket vitafórumokká igyekeznek fejleszteni, amelyen a párttagság szóvá teheti észre­vételeit, javaslatait, és kérdéseire minden­kor érdemi választ kap. Egyértelművé vált szinte mindenütt an­nak a felismerése, hogy az aktívabb párt- csoportélet feltételeinek megteremtése jól szolgálja a színvonalasabb alapszervezeti munkát, és vele a kommunisták személyes felelősségét. Mindinkább kialakul az a helyes gyakorlat, hogy két taggyűlés kö­zött összehívják a pártcsoportbizalmiakat, tájékoztatják, informálják őket az idősze­rű politikai, gazdasági eseményekről, meghatározzák számukra a konkrét fel­adatokat. a továbblépés legfontosabb teendője, hogy olyan munkastílus alakuljon ki, amelynek alapján a pártcsopor­tok nagyobb szerepet kapnak a párt tö­megkapcsolatának erősítésében. Segíteni kell őket, hogy terjesszék, népszerűsítsék, értessék meg a helyi feladatok indítékait és végrehajtásuk szükségességét. Ez kü­lönben is minden párttag kötelessége, raj­tuk múlik, hogy a tömegek mennyire ér­tik és követik politikánkat. S rajtuk mú­lik, hogy ebben az alapszervezetekben mi­lyen légkör uralkodik, amelynek nagysze­repe van a párt egész életében. Dr. Arató András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents