Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
1983, június 10., péntek Orosháza és városkörnyéki települései Eredményes együttműködés Hazánk közigazgatási rendszerében 1974. december 31-én jelentek meg először a városkörnyéki települések. Ekkor megyénkből Békéscsabának és Békésnek lettek városkörnyéki települései. Megyénk második legnagyobb városának, Orosházának az első városkörnyéki települése csak jóval később, 1981 januárjában jött létre. Ekkor Kardoskút, majd egy év múlva Pusztaföldvár lett város- környéki település. Az azóta eltelt időszak tapasztalatairól, az előrelépés lehetőségeiről beszélgettünk az illetékesekkel: dr. Bereczki Istvánnal, az orosházi Városi Tanács V. B. titkárával, Vári Józseffel, a pusztaföldvári Községi Tanács elnökével és Ramasz Imrével, a kardoskúti Községi Tanács elnökével. A békéscsabai PATEX nagycsoportos óvodásai ballagási ünnepségükön szlovák népviseletben szlovák néptáncokat mutattak be a szép számú közönségnek Fotó: Császár Lajos Megírják a békési MHSZ történetét — Foglalják össze röviden az eddig eltelt néhány év tapasztalatait. Hogyan fogadta a két község lakossága az átszervezést? Ramasz 1.: — Mi, kardos- kútiak voltunk az első fecskék. Orosháza vonatkozásában. A városi tanács dolgo- ii körültekintő munkával yekeztek segíteni a mi te- kenységünket. Elöljáróban g annyit, az eddig eltelt >b mint két esztendő ta- sztalatai azt bizonyítják, gy a város vezetői megér- obek ügyes-bajos dolgaink ánt, mint korábban a járá- hivatal volt. Nyilván úndebben közrejátszik az is. tőgy a járási hivatalnak több ■lepülés irányítása volt a eladata. Vári J.: — Bevezetőként .ét dologról szólnék. A la- ,osság részéről községünkben várakozás előzte meg az átállást. Véleményem szerint íz új rendszer erősíti a település városhoz kötődését, szervezeti keretek között is, ugyanis a hagyományos családi kapcsolatok már régen kialakultak, A másik jelentős előrelépés a testületi munkában érzékelhető. A városi tanács képviselői valamennyi községi tanácsülésen jelen vannak, így közvetlenül találkoznak a nálunk jelentkező gondokkal. Az eltelt időszak során jó kapcsolat alakult ki a szakapparátusok között is. Összefoglalva: eddig Pusztaföldváron a testületi munkában jelentős előrelépést értünk el. Dr. Bereczki I.: — A városnak közreműködői és felügyeleti feladatai vannak, a két város környéki településen. Nekünk a közös munka során a helyi tanácsok önállóságát maradéktalanul biztosítani kell. Hangsúlyozni szeretném, semmilyen alá- és fölérendeltségi viszony nincs közöttünk. Mindezt az átszervezéskor különösen kihangsúlyoztuk a szakigazgatási szervünk dolgozóinak. A törvényesség megőrzése során a megelőzésre törekszünk. A hatósági munkában néhány területen a város első fokú jogköröket lát el a két községben. Így például az átszervezéskor a városi tanács osztályvezetői a helyszínen tájékozódtak a helyi sajátosságokról, azért, hogy döntéseik megalapozottak legyenek. A városi tanács másodfokú hatóságként is dolgozik a városkörnyéki településeken. Végül, szólni kell arról a koordináló tevékenységünkről is, amely a lakosság ellátási színvonalának javítása érdekében történik. — Az eddigiekből kide- dült, hogy a rövid időszak ellenére, az együttműködés eredményesnek mondható. Hallhatnánk néhány konkrét példát is? Vári I.: — Kereskedelmi területen megelőzte a köz- igazgatási átszervezést az együttműködés, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ létrejöttével. Azóta lényeges minőségi javulás tapasztalható a kereskedelmi ellátásban Pusztaföldváron. Vagy egy másik példa. Az orosházi Petőfi Művelődési Központ népművelői konkrét szakmai segítséget nyújtanak a mi művelődési házunk szakembereinek. Ramasz — Az orosházi Városi Tanács műszaki ügyintézője kijár a településünkre csakúgy, mint Pusztaföldvárra. így az embereknek nem kell beutazni Orosházára, ha például építési engedélyt kérnek. Egy dologról még feltétlenül szólnom kell. Véleményem szerint, az állampolgárok tudatában nem eléggé tisztázott az, hogy mit is jelent a városkörnyéki település fogalma. Dr. Bereczki 1.: — Az elmúlt évben értékelte a városi tanács vb a két község munkáját, a rendszer működési tapasztalatait. Ezt megelőzte egy felügyeleti vizsgálat, valamint a helyi testületek értékelése, ösz- szességében pozitív vélemény alakult ki, néhány területre azonban ráirányította a szak- igazgatási szervek figyelmét a testület. Kardoskút kedvező fekvését, meglevő telekellátottságát az eddigieknél jobban ki lehetne használni, mivel a közművesítés csaknem 100 százalékosnak tekinthető a községben. A városi TÜSSZI is felvette a kapcsolatot a két település illetékeseivel a társadalmi ünnepségek rendezésének ügyében. — Befejezésül az elkövetkező időszak terveiről, elképzeléseiről szóljanak röviden. Vári J.: — Az anyagi források napjainkban szűkülnek. Azt várom a jövőben, hogy az eddigi módszerek finomításával még hatékonyabbá válik a munkánk. Egy biztos, a helyi feladatokat településünkön nekünk kell ellátni a jövőben is. Ramasz L: — Munkánkhoz olyan segítséget kaptunk eddig, amit az elkövetkező időben is igényelünk. A városi tanács illetékes osztályaival még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatainkat. Dr. Bereczki 1.: — Mi a jövőben is — csakúgy, mint eddig — tiszteletben tartjuk a községek önállóságát. Azzal. hogy városkörnyéki településekké váltak, több pénzük nem lesz. A koordinációs tevékenységet kell fejleszteni a közeljövőben. Nem szabad megfeledkezni a jelentkező lakossági igényekről és a helyi sajátosságokról sem. A városkörnyéki települések rendszere országosan, s így megyénkben is ma már csaknem 10 éves múltra tekint vissza. A legfiatalabbra — az alig több mint 2 éve működő — Orosháza és környéke kapcsolatára a közös tenniakarás. az együttműködési szándék és a nyíltság a jellemző. Mindez, ha a jövőben is így alakul, akkor jól jár a város és a város- környék lakossága. Vcrasztó Lajos A közelmúltban ülésez.ett az. MHSZ Békés városi vezetősége mellett működő társadalmi agi- taciós és propaganda bizottság. Először Tóth József, megyei agi- tációs és propaganda főelőadó tartott tájékoztatót az. MHSZ időszerű agitációs és propagandamunkájáról. Ezt követően Dri- ensz.ky Márton, az. MHSZ Békés városi titkára szólt a vezetőség előtt álló feladatokról. Elmondta. hogy a bizottság segítő, tanácsadó testület, mely évente három esetben ülésezik. Az. ülések között közvetlen munkakapcsolat kialakítását tervezi a bizottság és a vezetőség között. A feladatok sorában a békési MHSZ történetének feldolgozását és megírását tűzték ki célul hosszabb távra. A feladatok közül a klubok szocialista versenymozgalmát, hagyományápolását, az aréhiv anyagok feltárását. gyűjtését végzik az. aktivisták. A hozzászólók, dr. Komáromi Gábor. Barta István, Takács Ernő javasolták, hogy a bizottság tagjainak a vezetőség konkrét feladatokat határozzon meg. Végül döntés született, hogy szeptemberben az alapító- tagokat. az MHSZ veteránjait baráti találkozóra hívják össze. B. G. Hz üdülők nyári élelmiszerellátása Bulgária ma Pezsgő ipari élet, stabil mezőgazdaság Az élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok, valamint a termelők már minden „üdülőmegyében” — a Balatonnál, a Mátra környékén, a Dunakanyarban és a Velencei tónál — megkötötték a megállapodásokat a kiskereskedelmi vállalatoké kai az idei ellátás biztosítására. A fuvarozók is felkészültek; az éjszakai szállítást azonban még sokhelyütt nem oldották meg. A Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazza, hogy a vállalatok az üzletekhez, ABC-áruházak- hoz létesítsenek fogadó zsilipeket, amelyekben reggelig sértetlenül marad az áru. Az áruszállítási szerződések szerint az idei nyári szezonban valamennyi üdülőkörzetben kiegyensúlyozott élelmiszer és élvezeti cikk ellátás várható. Húsból és húskészítményekből a tavalyinál nagyobb lesz a választék. A divatos szabadtéri sütéshez, grillezéshez jól felhasználható baromfiból, valamint a növényevő halakból — amúr, busa — és a fagyasztott tengeri halból a tavalyinál többet kínál a kereskedelem. Pontyból, süllőből, harcsából szintén valamivel jobb lesz a bolti választék, folyamatos ellátást azonban csak a vendéglőknek ígérnek. A húskészítmények választéka a múlt nyár óta mintegy 10—12 féle — zömében olcsóbb — termékkel bővült, s ezekből a szezonra folyamatos ellátást ígér a kereskedelem. Tejből és tejtermékekből a korábbi években összességében volt elegendő, a kánikulai hónapokban azonban hiánycikkeknek bizonyult az üdülőkörzetekben a tartós tej. Idén — mivel a teljes hazai szükségletet csomagolóanyag hiányában nem tudják kielégíteni — a tartós tejet főként a fővárosban és az üdülőkörzetek üzleteiben árusítják. Az üdülőhelyi zöldség-gyümölcs kínálatot az elmúlt két évben is jelentősen javította, hogy a kistermelők, kiskerttulajdonosok kereskedői engedély nélkül értékesíthetik terményeiket. Előny az is, hogy ezek az árusok a boltok nyitása előtt, illetve zárás után is árusítanak. A tapasztalatok szerint még ! a távolabbi vidékek kistér- I melőinek is megéri, ha a I Balaton partjára, vagy éppen a Mátrába szállítják a friss gyümölcsöt. A nyári melegben évről évre megnövekszik a sörfogyasztás, áprilistól szeptemberig várhatóan az idén is eléri a 6 millió litert. A kereskedelem ezzel nem tud lépést tartani, noha már a tavaszi hónapokban tartalékolják a szezonra a pasztőrözött söröket. Az üdülőmegyék kis- és nagykereskedelmi vállalatai a hiányzó mennyiség egy részét határmenti árucseréből szerzik be. Üdítőből lesz elegendő, a meny- nyiség és a választék is növekszik. Az üdülőhelyi kisboltok, I szerződéses üzletek és a ma- I gánkiskereskedők jobb ki- I szolgálására beváltak a ke- | reskedők áruházai és az ön- I kiszolgáló raktárak. Az utóbbiak közül a legjobban működik a Bakony Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat tapolcai raktára, amelyet a vállalat más nagykereskedelmi vállalatokkal közösen üzemeltet. Hogy a vevőknek ne kelljen sorbaállással vesztegetni a nyaralásra szánt időt, az üdülőhelyek üzletei elé idei nyáron is kirakják a pultokat, pavilonokat létesítenek, s több helyütt mozgó ABC-k beállításával csökkentik a boltok zsúfoltságát. Gazdasági reformról gyakran hallani napjaink Bulgáriájában. A hetvenes évek közepére ugyanis kimerültek az extenzív fejlesztés tartalékai, s a világgazdasági változásokra ugyancsak elkerülhetetlenül reagálniuk kellett. A gazdasági fejlődés a hetvenes évtized végére parancsoló szükségszerűséggel követelte meg az általános szemléletváltozást, amelynek jegyében 1979-ben elkezdődött a gazdasági mechanizmus rendszerének reformja. Peter Volkov, a bolgár pénzügyminisztérium nemzetközi együttműködési fő- igazgatóságának vezetője ennek lényegét úgy foglalta össze, hogy napjainkban Bulgáriában egyértelműen elismerik és erősítik — a tervgazdálkodáson belül — az áru- és pénzviszonyok, a A Balkancar gyáraiban a legkorszerűbb technológiákkal szerelik a világ 52 országába eljutó termékeiket piac szerepét. Ennek megfelelően 1982 január elsejétől megváltozott például a központi tervben előírt normatívák köre. Korábban mintegy száz kötelező mutatót írtak elő a vállalatok számára, most pedig már csak ötöt. Az előírt mutatószámok csökkenésével viszont önállóbbak lettek a gazdálkodó szervezetek. Szakíthattak az árképzés korábbi merev gyakorlatával, a belföldi árképzés bázisa a világpiaci ár lett. A béreket is mindinkább igyekeznek összekötni a vállalati jövedelmezőséggel. Igaz, ez utóbbi területen — ismeri el a főigazgató — még sok a fék, az újonnan is bekerülő korlátozás, így a nyereség-bér kapcsolat csak nagyon áttételesen érvényesül. A növekvő önállóság révén a vállalatok megszerezték a jogot ahhoz, hogy a központi terven felül gyártott termékekkel maguk rendelkezzenek szabadon értékesíthessék. Ehhez tartozik az a fogalom, amelyet ellentervnek neveznek. Ez teszi lehetővé — mint Koszta Andrejev, a Bolgár Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára elmondotta —, hogy a kollektívák az állami tervhez képest többletértéket, több termelést, anyag-, energia- és létszámmegtakarítást vállaljanak. Több nyereséget biztosíthatnak, amelyben mind a vállalati vezetők, mind a dolgozó kollektívák anyagilag is érdekeltté válhatnak. Ez igen nagy lendületet adott máris többek között a munkaver- seny-mozgalomnak. Bizonyítékra többek között a várnai dízel-hajtómű- gyárban is rátaláltam. Itt a Stefán Jovcsev ifjúsági brigád például a következőket vállalta: az esztendő végénél három nappal előbb befejezik idei tervüket, az előírtnál kétszázzal több motorrészegységet munkálnak meg, az anyag- és energia- költségeket a tavalyihoz képest öt százalékkal csökkentik, jobban kihasználják a termelő berendezéseket, kevesebb selejttel dolgoznak, és tízen áttérnek az önmeózás- ra. E vállalások részei annak a vállalati ellentervnek, amely a tapasztalatok szerint a központi tervnél általában 15—20 százalékkal több és nagyobb feladatokat ír elő. Igen figyelemre méltó, hogy az ellenterv teljesítésével felszabaduló, megtakarított anyagokból a vállalatok saját belátásuk szerint készíthetnek termékeket. Többnyire a lakosságnak hiányzó fogyasztási cikkeket, amelyek körét a helyi kereskedelmi szervek rendelése alapján határozzák meg. Az ezekből származó bevételekkel — jegyezte meg Koszta Andrejev — tovább bővíthetik a dolgozók jövedelmeiket, szociális, jóléti, kulturális alapjaikat. Elosztásukról — például a bérek esetében — éppen a megnövekedett önállóság jegyében, maguk a munkabrigádok gondoskodnak. A differenciálás gyakorlata • természetesen a vezetői munka elismerésében is érvényesül. Mindennapos gyakorlattá kezd válni, hogy a központi terv nem teljesítésekor a vezetők fizetésüknek csak 75—80 százalékát kapják meg. A gazdaságirányítás korszerűsítése során, amely — jegyezte meg Hrisztina Vu- cseva, a bolgár pénzügyminisztérium egyik főmunkatársa — szinte soha be nem fejezhető folyamat, módosultak a beruházási gyakorlat feltételei. A beruházások fő forrása ma már a gazdálkodó szervezet nyeresége és a hitel. Figyelemreméltó azonban, hogy minden beruházás csak pályázat útján kerülhet a központi tervbe, amely aztán a megvalósításhoz zöld utat ad. Megkezdődött a nagykereskedelem átszervezése is. A kiskereskedelmi vállalatok mellett a termelők egyre inkább jogot kapnak a közvetlen értékesítésre. Egyszóval igen felfokozott mozgásban van a bolgár gazdaság irányítása, és a korábbinál is pezsgőbb a gazdasági élet. A gazdaságirányítási rendszerben 1979-től, illetve 1982- től bevezetett módosítások alapjaiban nem érintették a normatív tervezés, azaz a központi tervutasítás rendszerét, A jelenlegi kísérletek ezzel összhangban kívánnak érvényesülni, egyúttal jól alkalmazkodva a világgazdaság kihívásához. Bulgária töretlen és teljes joggal dinamikusnak mondható fejlődését az utóbbi időben világszerte érdeklődéssel emlegetik. A Szófiában megjelenő Ekonomicseszki Zsivot (Gazdasági Élet) fő- szerkesztője, Stefán Kova- csev találkozásunkkor a statisztikai adatoknak szinte zuhatagát ontja reám. Ezek egyértelműen igazolják, hogy a felszabadulás óta eltelt csaknem négy évtizedben Bulgária a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő országai közé tartozott. A gazdaság potenciálja, „ a társadalmi termék volumenét tekintve — összehasonlító árakon — 1939 és 1980 között 7,7-szeresére nőtt. A nemzeti jövedelem megnégyszereződött. Az ipar bruttó termelésnövekedése 1939-hez képest 74-szeres (!), a mező- gazdaságé az 1932—38-as évek átlagához képest háromszoros volt. A két világháború közötti Bulgáriában a dohány-, a szesz- és cu-
