Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
i:h aurait 1983. június 10., péntek Hasznot hajtó tervezői többletmunka A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat 28 tagú, 2. számú gazdasági munka- közössége tavaly április 1-én alakult meg. Első feladatul kapta a békési Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulás telephelye bővítésének kiviteli tervét, majd a szeghalmi művelődési ház és a lökösházi kultúrház felújítási terve következett. A legnagyobb munkája eddig Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján az új cukrászda és a lakások kiviteli tervének az elkészítése volt. — Mennyit tett ki 1982- ben, április 1-től december végéig a munkájuk tervezési értéke? — kérdezem Her- telendy Lajostól, a munka- közösség vezetőjétől. — A tervezési díjszabás szerint 3 millió forintot. — És mennyi volt a tervezések kiviteli értéke? — Mintegy 50—60 millió forint. Az ember gondolkodóba esik: vajon miért nem vállalati keretek között készítik el ezeket a terveket? Talán így akarják több keresethez juttatni a munkaközösség tagjait? A válasz, amit Gál István, a vállalat főmérnöke ad, eloszlatja az ilyen gyanút. — A megrendelések a másfélszeresét teszik ki annak, mint amennyinek a teljesítésére a létszámunk és egyéb körülményeink alapján képesek vagyunk — állapítja meg először is. — Talán nem kellene „túlvállalni” munkát. . . — Megtehetnénk, de akkor késne a tervezés, vagy más vállalatot keresne a megrendelő, esetleg elmaradna egy-egy építkezés, aminek Békéscsaba vagy az egész megye kárát látná. — Miért nem emelik a létszámot? — Erre központi intézkellortelendy Lajos Fotó: Fazekas László dés alapján nincs lehetőségünk. — Hogyan oszlik meg a bevétel: mennyi jut belőle a munkaközösségnek és menynyi a vállalatnak? A kérdésre ismét Herte- lendy Lajos válaszol: — Az együttműködési szerződés szerint 55 százalék a miénk, 45 százalék a vállalaté. Tudni kell azonban, hogy a vállalaté a felelősség és a kockázat is. Ezenkívül biztosítja a munkánkhoz a szükséges helyiségeket, eszközöket, felszereléseket, a fénymásolást, a számítógépes adatfeldolgozást. — Hogy osztódik fel az 55 százalék? — Háromféle adót. havonta 250 forint társadalombiztosítási díjat fizetünk. 5 százalékot pedig biztonsági tartalékként meghagyunk. A többit a munkateljesítmény arányában fizetjük ki. — Mennyi időt fordítanak erre a különmunkára? — Személyenként átlagosan heti 15—20 órát, ami azt jelenti, hogy nem egyszer a szombatot, vasárnapot is rááldozzuk. Persze, a munka- közösségen belül a vállalás önkéntes, csak — ha már vállalta valaki egy feladat végrehajtását — a határidő betartása kötelező. — Van vállalkozási kedv? — Természetesen van, de a többletmunkára fordított idő mégis gondot jelent. Ezt a családtól, a továbbképzéstől, a művelődéstől kell elvonni. Kevesebb a pihenésre, szórakozásra fordítható idő is. — Hol van a határ? — Egyéves tapasztalatunk szerint nem lenne célszerű a jelenleginél több munkát vállalnunk. Az éves bevétel határa 3—3,5 millió forint, ennyire számít a vállalat. Nemrég a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatósága vizsgálatot tartott, és a vállalati munkaközösség vonatkozásában megállapította. hogy példás a rend. Műszaki vonatkozásban a vállalat garantálja a tervezések minőségét. — Érdemes csinálni? — kérdezem végül is Szrnka János mérnöktől, a munka- közösség vezetőségi tagjától. — Érdemes és szükséges is. Építkezem. Hamarosan elkészül a családi házam. Az OTP-hitelt sokáig fizetnem kell. Nehezen teljesíteném ezt a kötelezettséget, ha nem volna ilyen lehetőségem. A munkaközösségben hasonló gondja bizonyára másoknak is lehet. Nekik szerencsére a szakmájuk gyakorlása mellett „házon belül” van lehetőségük többletkeresetre. Különmunkájukkal egyúttal a vállalat érdekeit is szolgálják. Pásztor Béla Képek egy szövetkezet életéből A Gyomaendrődi Háziipari Szövetkezetnél sokat tesznek a helyi hagyományok ápolásáért. A dolgozók maguk is gyűjtik családtagjaik és ismerőseik körében az egykor készült szőtteseket, hogy mintáikat átplántálják a ma használatos törülközőkre, ruhákra, térítőkre, és sorolhatnánk még mi minden árufajtára. Landgráf Katalin népi iparművész egyengeti egy-egy új termék sorsát. Most éppen az endrődi tájház anyagát tanulmányozza. A lemintázott anyagot mihamarabb föl kell vetni, hogy a megfelelő színű és finomságú fonállal elkészüljön az a nullszéria, melyet a Népi Iparművészeti Tanács bírál el. Képeink a szövetkezetben készültek. Az elsőn a szőttes a legjobb úton halad a megvalósulás felé. Méterről méterre — pokoli zajban — szövik a majdani törülközőket. A másodikon néhány zsűrizett mintadarab. A harmadik kép csak látszólag nem illik a fentiek mellé. A szövetkezet üdülőjében szívesen pihennek, szórakoznak a dolgozók. . ív. a. Fotó: Gál Edit korfeldolgozáson, a rózsa- olaj-gyártáson kívül ipar gyakorlatilag nem volt. Az egykori agrárország napjainkra belépett a fejlett ipari-agrár országok sorába. Nem kevésbé biztatók a bolgár gazdaság idei kilátásai sem. Igaz a világgazdasági recesszió hatásai kétségtelenül érződnek, mérséklik a fejlődés dinamikáját, mégis a nemzeti jövedelem 3,8, az ipari termelés 4,8, a mezőgazdaság 2,7, a külkereskedelmi forgalom 8 százalékos tervezett emelése reálisnak tűnik. Így a bolgár gazdaság előreláthatólag teljesíti az 1983. évi terv célkitűzéseit, sőt a jelenlegi ötéves terv teljesítése elé sem emelkednek különösebb akadályok. Mindez tiszteletre méltó siker. Ám elismerése mellett sem szabad — jegyezte meg a főszerkesztő — a számok bűvöletében élni, s így megfeledkezni a létező, mindennapi gondokról. Azokról amelyek miatt még mindig nem kielégítő a termelés hatékonysága, nem válhat elsődleges követelménnyé a gazdaságosság, általánossá az anyag- és energiatakarékosság, s mindezek következtében nem emelkedhet elég gyorsan az életszínvonal. Ismerős gondok, ismerős fogalmak ezek a mi pátriánkon belül is. A számok jelezte átlagok mögött meglepő teljesítmények és kezdeményezések húzódnak meg. A plovdivi Rekord targoncagyárban Iván Tomov gazdasági igazgatóhelyettestől megtudtam, hogy az utóbbi három évben 30—30 százalékkal fokozták a termelést, sőt az idén mintegy 45 százalékos termelésfelfutással számolnak. Minimális beruházással, főként a termelékenység növelésével igyekeznek eleget tenni az egyre növekvő feladatoknak. A gyár ellenterve szerint pedig még arra is jut erejük, hogy a se- lejtanyagok hasznosításával apróbb cikkeket készítsenek a lakosságnak. Többek között gépkocsipumpákat, a kisgazdaság számára gyümölcspréseket. A várnai Diesel-hajtómű- gyárban ebben az ötéves tervben megkétszerezik a targoncamotorok gyártását, úgy hogy közben újabb és újabb típusokkal jelentkeznek. Részben saját fejlesztéseik, részben pedig angol, amerikai licencek átvételének eredményeként. A termelési, fejlesztési feladatok megvalósítását igen szigorúan számon is kérik a vezetőktől, hiszen máskülönben nemigen tudnának megbirkózni az egyre növekvő követelményekkel. Sztoján Dankovtól, a világhírű Bal- kancar egyik gyárának igazgatóhelyettesétől megtudtam, hogy tavaly két hónapon keresztül alapbérét 20 százalékkal csökkentették a gyenge teljesítés miatt. Igaz — mondta — ő erről alapjában nem tehetett, a felettes irányító szervek azonban nem fogadhatnak el kifogást, mivel az eredményt értékelik. A gazdaság imponáló teljesítményének évtizedek óta stabil alapja a mezőgazdaság. Bolgár barátainknál a mezőgazdaság állítja elő a nemzeti jövedelem csaknem negyedét, az export harmadát, az árualapnak pedig több mint 40 százalékát. A tavalyi adatok szerint Bulgária az egy főre jutó dohány- és paprikatermelésben világelső, a napraforgó- és paradicsomtermesztésben a második, a gabona- és az őszibarack-termelésben a harmadik helyet foglalja el. A termelés koncentráltságát és szakosítottságát, valamint a terméseredményeket tekintve is előkelő helyet foglalnak el a világban. Mindez — vallják a bolgár mezőgazdasági szakemberek — többek között az agrár-ipari komplexumok létrejöttének is köszönhető, amelyek magukba foglalják a korábbi termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat. Magán- gazdálkodók nincsenek Bulgáriában. Mi tagadás, valóban nagyüzemek e komplexumok. A közel 15 ezer hektáros mintaszerűen gazdálkodó v plovdivi Trákia Agráripari Komplexumban évente több mint egymilliárd forint értékű a mezőgazdasági, ipari munka. Ez utóbbit a mi termelőszövetkezeteink melléküzemágaihoz némileg hasonló keretben folytatják. Sztajkó Angelov, a komplexum elnökhelyettese nem kis büszkeséggel megjegyezte: az élelmiszer-feldolgozás, pontosabban a zöldség- és gyü- mölcskonzerv-készítés területén érnek el szép eredményeket, és néhány saját bolttal is nagymértékben hozzájárulnak Plovdiv ellátásához. Korántsem minden igényt kielégítve — miképpen a többi agrár-ipari komplexumnak is — szerves kiegészítője a háztáji és a kisegítő gazdaság. A háztáji gazdaságok nem nagyobbak kétezer négyzetméternél, de ilyet mindenki tarthat, bélelhet. S hogy mekkora a jelentőségük, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mezőgazdasági termékek több mint negyedét e gazdaságok termelik meg. Egyes zöldség-, gyümölcs-, húsféleségeknél ennél is nagyobb az arány. Sőt, minden második tojás is a háztájiból kerül ki. Igen sajátos forma a mezőgazdasági kisegítő gazdaság. Ezek ott léteznek, ahol a földek nagyüzemi művelése nem lehetséges, vagyis többnyire a városok, nagyobb települések határában. A leghatékonyabb ösztönző a bolgár mezőgazdaságban is az egyéni érdekeltség. A komplexumok ebben előtte járnak az ipari vállalatoknak. A végzett munka, valamint a képzettség, a fel- készültség arányában bátrabban is differenciálnak. Ez a differenciálás sokféleképpen áthatja az egész bolgár gazdaságot. Egyik mozgató eleme a megújulásnak, amellyel Bulgária arra törekszik, hogy a szocialista építőmunka mind hatékonyabbá váljék. Andrássy Antal A bolgár targoncák különféle típusai világhírűek TSZKER-ülés Gyulán Szerdán, június 8-án délelőtt Gyulán, a Köröstáj Tsz-ben tartotta ülését a TSZKER területi bizottsága, ahol részt vett Mihály András, a TSZKER országos központ igazgatója is. Az ülésen elsőként a lejárt idejű határozatokat ismertette dr. Lőrincz Ferenc, a területi bizottság elnöke, majd Zsíros Pál főkönyvelő fűzött szóbeli kiegészítést a számviteli és pénzügyi munkáról szóló beszámolóhoz. Ezt követően a TSZKER területi központjának igazgatója, Lamper Lajos ismertette az első félévi tervteljesítés alakulását. Elmondotta: az egyre kedvezőtlenebbé váló körülmények ellenére is sikerült a célkitűzéseket megvalósítani. Szántóföldi mezőgazdasági termékekből a TSZKER az év első öt hónapja alatt csaknem 51 millió forintot forgalmazott. Jelentősen több járművet, gépet és ipari anyagot biztosítottak a szövetkezeteknek, 90 millió forinttal nőtt a műtrágya és növényvédő szerek forgalma az előző év hasonló időszakához képest. Sajnos. ugyanez nem mondható el a szárítmányok és préselmények forgalmáról, amely az export visszaesése miatt 66 millió forint értékben csökkent. Az ülésen felszólalt Mihály András. Beszámolt arról, hogy a kereskedelmi munka javítása, az elemzések naprakész előállítása érdekében a könyvelésben áttérnek a gépi adatfeldolgozásra. Felhívta a figyelmet a közgazdasági munka hatékonyságának emelésére, a takarékos gazdálkodásra. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Béla Ottó A szülő nyári védelmiről Az ország egyes szőlőtermesztő tájain sajnos még ma is azt tartják, hogy Pé- ter-Pál után nyugodtan a szögre akasztható a permetező kanna, mert ezt követően már nincs szükség védekezésre. Nem csoda aztán, hogy az ilyen gazdák a szép, édes, egészséges szőlő helyett csak penészes, rothadt fürtmaradványokat szüretelnek. Hazai viszonyaink között a kártevők és betegségek ellen — átlagos időjárást véve figyelembe — 8—12 permetezés szükséges ahhoz, hogy eredményes legyen az egész évi munka. A fertőzés nyáron is folytatódik: elsősorban a pero- noszpóra. a lisztharmat és a szőlőmoly károsít. Júniusban és júliusban is célszerű legalább 2-3 permetezés, amelynek hatékonysága növelhető, ha a vegyszeres kezelést agrotechnikai eljárásokkal is kiegészítjük. A hajtásváloga- tás, a kaccsolás, a tetejezés mellett gondot kell fordítani arra is, hogy a tőkék lazák legyenek. A fürtök körül szedjük le a felesleges leveleket úgy, hogy a gyümölcs „lássa a napot”. A gondosság megéri a fáradságot, mert ha a szőlőt süti a nap, több lesz a bogyókban a cukor, édesebb lesz a must és finomabb a bor. Így a permetlé is jobban „hozzáfér” a fürtökhöz, eredményesebb lesz az egyes készítmények ölőhatása. A nyári permetezések már szinte kizárólag a fürtök védelmét szolgálják. A permetezéshez a Ditha- ne M—45, a Karathane és a Bi—58 kombinációját használjuk. A levéltrágyázást viszont hagyjuk el, mert az már nem tesz jót sem a sző- lővesszők, sem a bogyók fejlődésének.
