Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június 10., péntek Bolgár iparművészeti kiállítás Napirenden a költségvetés II Minisztertanács megtárgyalta Bolgár iparművészek alkotásaiból kiállítás nyílt csütörtökön - a budapesti Derkovits-teremben. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Bolgár Művészeti Alap szervezésében a tárlat kortárs bolgár művészek munkáit vonultatja fel. A bemutatott tárgyak többsége a mai modern iparművészeti irányzatok valamelyikének stílusjegyeit viseli. Ez jellemzi a kerámiakészleteket, a bőrből készült használati tárgyakat, az ezüstékszereket és a fafaragásokat egyaránt. A kiállítás június 23-ig tekinthető meg. A napokban Gyulán, a szabadtéri színpadon tartotta értékelő csapatgyülését a Dobos Istvánról elnevezett úttörőcsapat. A tisztségviselők beszámoltak a mozgalmi év legjelentősebb eseményeiről, majd a legjobbak jutalmakat és kitüntetéseket kaptak Fotó: Béla Olló Koordináció a divatban Az öltözködési iparágak nemzetközileg elfogadott gyakorlatában másfél esztendő szükséges ahhoz, hogy megjelenjenek a legújabb divatirányzatok, ám még ennél is hosszabb idő telik el addig, amíg ez az öltözködési kínálatban is fellelhető. Hazánk úgynevezett divatkövető ország, s a versenyt nem is veheti fel azokkal, amelyek nagy hagyományok alapján alakítják ki az újat. A nemzetközi divatirányzatok magyarországi megjelenésének ideje azonban rövidíthető. Ez annál is inkább fontos, mert ruházati iparunk versenyképességét a termékek divatossága nagy mértékben javíthatná, s a növekvő belföldi igények kielégítésében is lényeges előrelépést jelentene. Hogyan tudja ezt elősegíteni a Magyar Divat Intézet, amely az elmúlt két esztendőben jelentős szervezeti átalakuláson ment át. Erről kérdezte meg Kovács Ferencet, a Magyar Divat Intézet igazgatóját Osváth Sarolta, az MTI munkatársa. — A Magyar Divat Intézet alapvető feladata — s ez a korábbiakhoz képest lényegében nem változott — a divat koordinálása. Gyorsan és pontosan meg kell szereznünk a divattal kapcsolatos nemzetközi információkat, ezeket összesítve kell kialakítanunk a prognózisokat, és azokat közvetítenünk a hazai divatipar vállalatainak. Információs csatornáink erre megfelelőek, jó kapcsolataink vannak a nemzetközi divatszervezetekkel, így például az Intercolor Nemzetközi Textilszín Bizottsággal, a Mode-Europ Nemzetközi Bőrszín Bizottsággal, az IWS-sel, a Nemzetközi Gyapjútitkársággal és szoros együttműködést alakítottunk ki más országok divat- intézeteivel is. Munkatársaink részt vesznek a legjelentősebb nemzetközi, szakmai kiállításokon és bemutatókon. A KGST öltözködéskultúrával foglalkozó bizottságában is aktív a részvételünk. Az intézet belső szervezete korszerűsödött. Széles körű szakosodásra került sor, stúdiók alakultak, amelyek alapanyagra, színre, bőrre, cipőre, férfi- és fiú-, női és lánykakonfekcióra, lakástextilre, kellékre, kötszövött termékekre bontva fogják össze mintegy ezer ipari, kereskedelmi, valamint öltözködéssel foglalkozó társintézet szakembereinek munkáját. A szakosodás úgy kívánja, hogy rövidesen megalakítsuk a bőr- és szőrme- ruházati csoportot is. Tapasztalataink szerint az ipari vállalatok igénylik a stúdiók munkáját, sőt. már a vállalati stúdióhálózatok kialakítása is megkezdődött, elsőként a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatnál. Ez azt jelzi, hogy a termékek divatosságát a hazai vállalatok is egyre inkább gazdasági tényezőként kezelik. A stúdiók egyik fontos feladata, hogy a vállalati kollekciók kialakítását segítsék. Ma még leginkább az a gyakorlat, hogy a sikeresen exportáló vállalatok többségben a vevők által hozott minta alapján dolgoznak. Gazdasági érdekük viszont mindenképpen azt kívánná meg, hogy elébe menjenek — akár külföldi. akár a belföldi — vevők igényeinek. A stúdiók szakmai támogatást tudnak nyújtani ahhoz, hogy kinek, mit, mikor és mennyiért ajánljanak, természetesen összehangolva a divatirányzatokat, és az ipar teljesítőképességét. Remélhetőleg a gyorsabb divatkötést segíti az is. hogy megváltozott az intézet és a vállalatok közötti együttműködés formája. Jelenleg mintegy negyven ipari, több mint húsz kereskedelmi, és a ruházati termékeket exportáló külkereskedelmi vállalattal kötöttünk kölcsönös gazdasági előnyökkel járó együttműködési szerződést. Terveink között szerepel a tájékoztató munka szélesítése is, szükségesnek tartjuk, hogy a szakemberek legszélesebb köre, beleértve az eladókat és a kirakatrendezőket is, rendelkezzenek mindazokkal a divatinformációkkal, amelyek nélküj ma már elképzelhetetlen a marketingtevékenység. Ezért határoztunk úgy, hogy a jelenleg folyó átalakítási, korszerűsítési munkák befejezése után kapuit szélesre tárva. „nyitott ház” lesz az MDI. Ez azt jelenti, hogy az érdekeltek számára hozzáférhetővé teszik azt a mintegy 150 külföldi gazdasági, divat- és marketinglapot, folyóiratot, amely intézetünkhöz rendszeresen érkezik, s a szakembereknek folyamatos konzultációs és információs lehetőséget biztosítunk. Az elmúlt évi költségvetésről és a fejlesztési alap felhasználásáról hallgattak meg beszámolót tegnap délután 2 órakor a békésszent- andrási tanácstagok a tanácsteremben megtartott tanácsülésen. Az elmúlt évi költségvetési mérleg: 1 millió 285 ezer forint pénzmaradvány, amit ebben az esztendőben használnak majd fel a községben. Mozgalmas év volt a tavalyi a község életében. Tovább bővítették az ivóvíz- hálózatot, megépítették a körvezetéket a Tavaszmező úti szakaszon. Ebben az évben erre a célra 100 ezer forintot fordítanak. A tanádsülésre készített jelentésben még feladatként szerepel a gyermekorvosi állás betöltése. A vb-titkár- nő, Szalai Antalné arról számolhatott be ezen a tanácsülésen, hogy az idei esztendőben ez a gond is megoldódik: jelentkezett egy idén szakvizsgázó, fiatal orvos az állásra. Növelték a bölcsődei helyek számát, így 1982, szeptember 1-től 20 helyett 30 gyermeket fogadhatnak az intézményben. Az új iskola január 1-től üzemel, s eggyel több napközis csoportot indítottak. A két óvodánál tervezik az olaj kiváltását, az elmúlt esztendőben megterveztették a villany- és széntüzelésű köz- pontifűtés-rendszereket, amelynek a megvalósítása a jövő feladatai közé tartozik. A községben! célok eléréshez a lakosság 1 millió 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá 1982- ben. A tanácsülésen ezt követően beszámoló hangzott el a község közrendjének, köz- biztonságának helyzetéről és a szabálysértésekről. — Sz. J. — Öntözési lehetőség A csapadékadatok azt mutatják, hogy 1982 októbertől június 10-ig a sokévi átlaghoz viszonyítva 122 milliméter csapadékhiány mutatkozik a KÖVIZIG működési területén. A csapadékhiány következtében a talaj felső rétegei kiszáradtak, s ez — amennyiben nem hullik csapadék — veszélyezteti a mezőgazdasági szántóföldek termelését. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság — a kialakult csapadékhiányos időszakra tekintettel — haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket a területén az öntözővíz biztosítására. A duzzasztók üzemeltetésével és megfelelő vízkormányozással nemcsak az öntözöcsatornák- ban, hanem azokon a helyeken, ahol az lehetséges, a belvízcsatornák útján is biztosított az öntözés számára elegendő vízmennyiség. Felhívjuk a megye lakosságát és mezőgazdasági üzemeit, hogy éljenek az öntözési lehetőségekkel, haladéktalanul jelentsék be öntözési igényeiket a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál, ahol a vízhasználathoz szükséges engedélyezési eljárást soron kívül, rövidített úton folytatjuk le. Az öntözési igényt vagy írásban kell benyújtani, vagy az igazgatóság hatósági osztályán személyesen lehet jegyzőkönyvbe rögzíteni. Az üzemelési engedély kérelemben fel kell tüntetni az igényelt vízhasználat mértékét, az öntözni kívánt területhelyet, nagyságát, az öntözés módjait, a vízkivétel helyét, az öntözőberendezés típusát és darabszámát. Kérjük, hogy az öntözési kérelmek benyújtása előtt a helyszínen előzetesen tájékozódjanak a területileg illetékes vízügyi igazgatóság — Szeghalmon, Szarvason, Sarkadon és Gyulán — szakasz- mérnökségén, vagy a gátőr útján, hogy mely csatornák mentén van öntözési lehetőség. Pálinkás Lajos, KÖVIZIG igazgatóhelyettes-főmérnök flz Eddától Lórántig A közeli napokban kerül a könyvesboltokba az Edda Művek, Miskolc című könyv, amelyet az Esti Hírlap újságírója, Riskó Géza írt és szerkesztett, s a Ságvári Endre Könyvszerkesztőség adja ki. Az íráson kívül 100 felvételt is talál benne az olvasó, amely Mencseli Tibor fotós munkája a városról, Miskolcról és az együttesről. Ez Magyarországon az első olyan könyv, amely kimondottan egy zenekarról szól. Olvashatjuk benne az Edda-sztorit, a zenészek portréját, általános érvényű megfigyeléseket a rockzenéről, a hódolók leveleit. Ugyanakkor a könyv tartalmazza az Ed- da-dalok szövegeit, lemezbibliográfiáját. A sporttal is kapcsolatos, hiszen a szerző beszélteti Salamon Józsefet, a Diósgyőri VTK profi labdarúgóját, aki elmondja, hogyan halt meg Lóránt Gyula, a görög Szaloniki egykori edzője. Ugyanakkor nyilatkozik Hernádi Gyula író, Koltay Gábor, a Koncert c. film rendezője, Igó Éva, a Miskolci Nemzeti Színház Já- szai-díjas művésznője. Mint a szerző elmondta, azért íródott ez a könyv, mert hazánkban arra még nem volt példa, hogy vidékről betört az országos véráramlatba rock-együttes. A tízéves zenekarnak eddig két nagylemeze jelent meg, a harmadik ezzel a könyvvel együtt kerül piacra. Az Esti Hírlap fiatal újságírójának nem első műve ez: nemrégiben Koltay Gáborral szerzőpárost alkotva Szász Endréről jelent meg tényriportkönyve. II FŐT egy éve — kezdeti tapasztalatok A Hazafias Népfront Országos Tanácsa egy évvel ezelőtt hozta létre a Fogyasztók Országos Tanácsát. A társadalmi szervezet fő célja, hogy figyelemmel kísérje és értékelje: miként érvényesülnek a fogyasztók jogai. Feladata: ajánlásaival segíteni az államigazgatási szervek és a gazdálkodó egységek tevékenységét, s vizsgálatot kezdeményezni az illetékes szerveknél, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói jogok sérelmet szenvedtek. A tanács tájékoztatja a vásárlókat az áruk és a szolgáltatások minőségéről, választékáról és az őket megillető jogokról. A szervezet kiépítette budapesti és megyei hálózatát. Jelenleg 171 fogyasztói tanácsban 500 társadalmi aktíva dolgozik. Létrejöttek az árakkal, a minőséggel, a piaci helyzettel, valamint az általános jogi kérdésekkel foglalkozó — tanácsadói szerepet betöltő — szakértői albizottságok is. A FŐT 1982- ben, megalakulása évében több igen fontos témát tűzött napirendjére. Júniusban a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetét tekintették át. Szeptemberben a bútorgyártás és -forgalmazás körüli gondokat elemezték, és összegezték az otthonberendezéssel kapcsolatos gondokat, a kínálatot befolyásoló tényezőket is. Novemberben a lakáskarbantartás, majd a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetét vitatták meg. Az idén a lakossági szolgáltató szervezetek felépítési rendszerét tették mérlegre, illetve megvizsgálták: milyen a tartós fogyasztási cikkek minősége. A vásárlói igények megismerésére változatos módszereket alkalmaztak a tanács helyi szervezetei. A Hazafias Népfront bizottságaival közösen fogyasztói fórumokat, nyílt testületi üléseket, fogadónapokat szerveztek, s panaszládákat helyeztek el számos kereskedelmi létesítményben. A falugyűlések és a városkörzeti tanácskozások is többször fogyasztói fórumokká váltak, hiszen a résztvevők hozzászólásaikban gyakran az alapellátásról, a kereskedelmi szolgáltatásról mondtak véleményt. Helyenként kérdőíves felmérésekkel jutottak fontos adalékok birtokába. A lakossági észrevételek túlnyomó- részt a minőségre és az árakra irányultak. A Fogyasztók Országos Tanácsának megalakulását élénk nemzetközi érdeklődés kísérte. Munkája tanulmányozására számos küldöttség érkezett hazánkba. A tömegkommunikációs eszközök gyakorta számoltak be üléseiről, terveiről. Az eddigi tapasztalatok szerint nem igazolódtak be azok az aggályok, hogy a FŐT színre léptével egy újabb ellenőrző szervezet kezdte meg működését. A tanács újszerűén közeledett számos, a fogyasztókat élénken foglalkoztató kérdéshez, megállapításaival és javaslataival hathatósan támogatta az állami szervek munkáját. A fogyasztói érdekvédelem egyúttal újabb lehetőséget nyújt a lakóterületi közélet fellendítésére is. Szélesebb vállalati jogkör a munkavédelemben is Jóllehet az üzemi balesetek száma az -utóbbi években csökkent, tavaly még így is 124 ezren sérültek meg. Ez arra figyelmeztet, hogy a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeteknek az eddigieknél is többet kell tenniük a dolgozók testi épségének és egészségének védelméért — állapította meg a SZOT elnöksége, amelynek jelentését csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megtárgyalta. A munkavédelmi helyzet javításáért ma a vállalatok felelőssége sokkal nagyobb. mint néhány esztendővel ezelőtt, de a minisztériumoktól és az érintett főhatóságoktól is többet követelnek a jogszabályok, mint azelőtt. 1979 végén ugyanis megszűnt az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály, amely a munkavédelmet érintő valamennyi fontosabb teendőt előírta, helyette a mindenkori helyzetnek megfelelő hatósági intézkedésekre a kormány a minisztereket. hatalmazta fel, a munkavédelmi műszaki előírásokat a technika fejlődésével lépést tartva most már szabványok írják elő, a helyi adottságoknak megfelelő munkavédelmi szabályozás pedig a vállalati vezetők joga és kötelessége. A Minisztertanács mostani ülésén éppen azt vizsgálta, hogy ezek a módosítások hogyan váltak be. s mely területeken milyen feladatokat kell még megoldani. • A Minisztertanács megállapította, hogy az új követelményeknek megfelelő minisztériumi rendelkezések megjelentek, felgyorsult a munkavédelemmel kapcsolatos szabványosítási munka, s elkészültek a vállalatok munkavédelmi szabályzatai is. A munkahelyeken most már a szociális tervhez kapcsolódó munkavédelmi terveket is készítenek, amelyek jól beváltak, s jó néhány üzemben — ahol erre az adottságok megfelelőek — műszeres méréseken alapuló munkavédelmi terveket készítenek a legkorszerűbb, tudományos megalapozottsággal. E tervek végrehajtásának egyik legjelentősebb eredménye, hogy az elmúlt két esztendőben az ártalmas termelési tényezők hatásának kitett félmillió dolgozó közül mintegy 200 ezernek javultak a munkakörülményei. Kevesebb helyen veszélyezteti a dolgozók egészségét a zaj, a vibráció, a kisgépesítés a nehéz fizikai munkát is szűkebb körre szorította vissza. A SZOT kezdeményezései nyomán előrelépés tapasztalható az egyéni védőfelszerelések gyártásában, beszerzésében és alkalmazásában, bár a helyzet még így sem kielégítő. Ez év elején megkezdődött azoknak a védőruháknak a gyártása, amelyek a korábbiaknál méret- tartóbbak, és erősebb igény- bevételre is alkalmasak. A Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat megbízást kapott a légzésvédő felszerelések szervizének megszervezésére, ennek azonban még csak az előkészületei történtek meg. Több egyéni védőfelszerelésből továbbra is hiányok vannak. A Minisztertanács — a szakszervezetek álláspontjának megfelelően — fontosnak tartja, hogy a miniszterek, országos hatáskörű szervek, s a vállalatok vezetői egyaránt gondoskodjanak a munkavédelmi jogszabályokban foglaltak érvényesítéséről. A miniszterek számoltassák be a vállalati vezetőket munkavédelmi tevékenységükről, értékeljék komplex módon a felügyeleti ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat. A Minisztertanács rámutat, hogy minden területen fokozott figyelmet kell fordítani az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések, ezen belül is a halálos, a súlyos és tömeges balesetek állandó mérséklésére, a munkakörülmények tervszerű fejlesztésére, s meg’ kell követelni mindenütt az alapvető munkabiztonsági feltételek megteremtését.
